Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-30 / 125. szám
4 1995. május 30., kedd Belföld-Külföld l UJ KELET A német védelmi miniszter: Történelmi találkozó — A NATO kibővítését esetről esetre vonatkozó döntések alapján hajtják végre. Egyes nemzetek előbb lehetnek tagok, mint mások. A lépésről lépésre.történő bővítés visszafordíthatatlan folyamat — jelentette ki hétfőn a parlamentben Volker Rühe német védelmi miniszter az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán. A kibővítéssel kapcsolatos elvként határozta meg, hogy vétóról nem lehet szó, de meglepetésről sem. Biztosnak látszik, hogy a jelöltek első csoportja már a 2000. év előtt taggá válhat — mondta. Leszögezte, hogy a NATO bővítése nem expanzionista stratégia, nem jelenti új befolyási övezetek megszerzését. A kibővített NATO egy új NATO lesz, amelynek három alapfeladatát emelte ki: a kollektív védelmet, a kollektív válságkezelést és a stabilitás kiterjesztését. A béke, a szabadság és a jólét kiterjesztése senkit nem fenyeget. Éppen ellenkezőleg, mindenkinek — nem utolsósorban Oroszországnak is — szüksége van a nagyobb stabilitásra Európában. Azzal nem mentjük meg az oroszországi reformfolyamatokat, ha veszélyeztetjük a reformokat Kelet- és Közép-Eu- rópában — emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy a II. világháborúban aratott győzelem nem hozott szabadságot Európa egészének. Nem Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia, hanem az orosz uralom számláját terheli, hogy ezek az országok nem csatlakozhattak az 1949-es washingtoni és az 1957-es római szerződéshez. Magyarország, Lengyelország és a kommunista rendszer más áldozatai nem azért akarnak csatlakozni a NATO-hoz és az EU-hoz, hogy olyan szervezetek tagjai legyenek, amelyek egy harmadik féllel szembeni frontot jelentenek, hanem mert a szabad nyugati demokráciák családjához akarnak tartozni. Ezek a nemzetek az európai kultúra és civilizáció részei voltak és maradtak — mondta. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „már több mint 50 éve európai hatalom”. Amerika az európai biztonsági kultúra lényeges tényezője. Ennek az évszázadnak a háborúi megtanítottak bennünket arra, hogy szükségünk van Amerikára a béke és a stabilitás fenntartásához Európában és Európa számára — mondta Volker Rühe. Oroszországnak részt kell vennie az európai folyamatokban az Európai Unió politikai és gazdasági partnereként, olyan nagyhatalomként, amelynek a NATO különleges és stratégiai partneri viszonyt ajánlott fel. Oroszország jelentős európai, egyúttal pedig ázsiai hatalom, s függetlenül attól, hogy milyen úton megy tovább, a hagyományos erőket és a nukleáris fegyverzetet tekintve, a kontinens vezető katonai hatalma marad — mondta Rühe. A német védelmi miniszter történelminek nevezte az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakát. Méltatta azt a szerepet, amelyet Magyarország játszott a német egyesítés előmozdításában a vasfüggöny lebontásával. Kijelentette, hogy ezt soha nem felejtik el az európaiak, különösen pedig a németek. „Itt vagyunk, és itt is maradunk” Holbrooke felszólalása — Nincs időrend a NATO kibővítésére, és nincs lista a lehetséges tagokról sem — jelentette ki egy kérdésre vá- laszolvaRichard Holbrooke, az Egyesült Államok külügyi államtitkár-helyettese az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakának hétfői plenáris ülésén. Beszédében egyebek között leszögezte, hogy országa megtanulta évszázadunk leckéjét: az Egyesült Államok európai hatalom, és az is marad. „Itt vagyunk, és itt fogunk maradni, hogy támogassuk a demokráciát és a szabad vállalkozást, valamint a közép-európai nemzetek belépését az európai intézményekbe, az EU-ba, a NATO- ba, az OECD-be és az Európa Tanácsba” —jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy kedden a NATO külügyminiszteri tanácsának ülésén — amelyre meghívták a magyar külügyminisztert is — megerősítik elkötelezettségüket a NATO bővítése iránt. Kijelentette, hogy a későbbiekben egy bizottság a békepartnerségben részt vevő 26 állam fővárosában előterjeszti azokat az elképzeléseket, amelyek a bővítéssel kapcsolatos hogyanra és miértre adnak választ. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decembere óta Moszkva halogatja a választ a békepartnerségre vonatkozó NATO-ajánlatra. A válasz megadása után megindulhat a párbeszéd Oroszország és a NATO között, párhuzamosan a szövetség bővítésének a folyamatával. Holbrooke szerint a NATO, a GATT, az EU és az OECD békét és fejlődést biztosított fél évszázadra, de csak a kontinens felén. Szükségesnek nevezte, hogy ezeket az intézményeket, a közös értékeket ki- teijesszék, s örökre megszüntessék azt a választóvonalat, amelyet a Vörös Hadsereg húzott meg 1945 tavaszán. A kelet- és közép-európai térség történelmi problémáira emlékeztetve méltatta annak jelentőségét, hogy Magyarország alapszerződést írt alá Szlovákiával. Kijelentette. hogy ez egy lépést jelent az egyesült Európa felé. Megjegyezte, hogy a Magyarország és Románia közötti hasonló erőfeszítések egyelőre nem vezettek eredményre. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok üdvözölni fogja az új tagokat a NATO-ban, és ösztönözni fogja az EU-t a bővítésre, azonban az utat a jelentkezőknek kell megmutatniuk. Önökkel vagyunk, mert az erős, szabad és demokratikus Európa szükséges Amerika saját biztonságához és fejlődéséhez, közös jövőnk sikeréhez — mondta. Megelőzni a vitákat Időszerű kérdésekről, így a NATO-bővítésről, a délszláv helyzetről és a „nagyon-na- gyon jó” kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt és informálta egymást Horn Gyula miniszterelnök és Volker Rühe német védelmi miniszter. Az Északatlanti Közgyűlés hétfői ülése után sorra kerülő megbeszélést követően a német védelmi tárca vezetője azt is elmondta a sajtó munkatársainak, hogy a NATO döntési folyamatairól tájékoztatta a kormányfőt. Volker Rühe elmondta Hornnak: a NATO a bővítésével párhuzamosan —a viták megelőzése érdekében — kísérletet tesz arra is, hogy partnerséget hozzon létre Oroszországgal. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy megnevezte-e Hornnak azt az időpontot, amikor Magyarország a NATO teljes jogú tagja lehet, Rühe határozott nemmel válaszolt. Hozzátette: ezt nem is kérdezte tőle a magyar kormányfő. Mindenesetre először egy, a bővítés hatásaira vonatkozó tanulmányról kell döntenie a szervezetnek — mondta. Azt azonban hag- súlyozta, hogy történelmi léptékkel mérve nagyon gyors folyamat megy végbe. Fontosnak nevezte, hogy a NATO-ba igyekvő országok jól kihasználják a felvételük előtti időszakot, s törekedjenek az észak-atlanti szervezet és az adott ország közötti együttműködés javítására, elmélyítésére Volker Rühe megítélése szerint közte és magyar kollégája között nagyon intenzívek a kapcsolatok. A német miniszter dicsérőleg szólt Magyarországról a tekintetben is, hogy — Romániával és Szlovákiával összehasonlítva — rendkívül nagy erőfeszítéseket tett a szomszéd országokkal megkötendő alapszerződések megkötése, s ily módon a térség stabilitásának megteremtése érdekében. „Magyarország jelenleg helyes lépéseket tesz a helyes irányba” —- mondta befejezésül Ruhe. Érettek vagyunk a tagságra Horn Gyula beszéde — „Magyarország szerintünk megfelel a NATO-tagság követelményeinek, más szóval érett a tagságra” —jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök hétfőn az Észak-atlanti Közgyűlés budapesti ülésszakának plenáris ülésén. A kormányfő utalt arra, hogy hazánkban szilárd a parlamentáris demokrácia, s Magyarország az egyetlen olyan ország a kelet-közép-eu- rópai térségben, amely a kisebbségekkel szemben a pozitív diszkrimináció elvét követi. Itt a legátfogóbbak a gazdasági és szociális átalakulás keretei, az országnak nincsenek határvitái a szomszédaival, sem pedig területi követelései velük szemben — hangsúlyozta. Horn Gyula bejelentette: Budapest a parlament nyári szünete előtt ratifikálni akarja a magyar—szlovák alapszerződést, és szintén a nyári szünet előtt kész megkötni az alapszerződést Romániával. Hozzátette: „részünkről megvan a politikai akarat”. Horn Gyula közölte a résztvevőkkel, hogy a kormány kedden a közvélemény elé tárja a modernizációs programot, amely egyben az Európai Unióhoz való csatlakozás programja. 1997 végére befejeződik a privatizáció, amelynek következtében a gazdaságban a magántulajdon dominál majd. Mint mondta: a térségben a gazdasági és szociális átalakulás hosszú folyamat. Ezért sürgette a Nyugatot, hogy teremtse meg az aszimmetrikus együttműködés feltételeit, s előlegezze meg a bizalmat a további fejlődéshez. Magyarország nem a szomszédos országok ellenében akar csatlakozni a NATO-hoz, és nem érzékel semmilyen külső fenyegetettséget sem, de meggyőzősdése, hogy csak az észak-atlanti szövetség garantálhatja biztonságát — mondta a kormányfő. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a folyamatos párbeszéd fenntartása Oroszországgal nemzetközi érdek. Örömének adott hangot amiatt, hogy a NATO nyitva hagyta Moszkva számára a csatlakozás lehetőségét, s ezt Bili Clinton amerikai elnök a napokban ismét megerősítette. Horn Gyula elmondta, hogy a legfelsőbb orosz vezetés arról biztosította: hazánk NATO-csatlakozá- sa az ország szuverén döntésétől függ, s nem befolyásolja majd károsan a kétoldalú kapcsolatokat. Végezetül a kormányfő leszögezted hazánk a NATO-tag- ságtól további fejlődéséhez való ösztönzést, valamint biztonsága szavatolását várja. A szövetség pedig Budapest felvételével egy fejlődő, civilizált állammal, és egy kelet felé vezető híddal gyarapodna. Egy kérdésre válaszolva megerősítette a kormány elhatározását, hogy a tagsági tárgyalások befejezése után a NATO-tagság- ról népszavazást tartanak. A kivonulást vérfürdő követné Az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülése felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát: bővítse ki a Boszniában állomásozó ENSZ-erők mandátumát úgy, hogy azok válaszolhassanak bármiféle, ellenük végrehajtott támadásra. Egyebek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet hétfőn fogadtak el a parlamentben az ÉAK budapesti, tavaszi ülésszakán. 1 A két ellenszavazattal elfogadott határozatban erélyesen elítélték az ENSZ-katonak foglyul ejtését, azt, hogy a boszniai szerbek élő pajzsként használják túszaikat. Követelték, hogy azonnal engedjék szabadon a Boszniában fogva tartott kéksisakosokat, szüntessék be a támadásokat, mindenekelőtt a polgári lakosság ellen. Támogatásukról biztosították mindazok erőfeszítéseit, akik a béke fenntartása és humanitárius segítségnyújtás érdekében tevékenykednek a volt Jugoszláviában. Ugyancsak támogatásukról biztosították a nemzetközi összekötő csoport erőfeszítéseit a tárgyalásos rendezés elérésére. A határozat elfogadása előtt szót kaptak azoknak az országoknak a képviselői, amelyek katonákat küldtek Boszniába az ENSZ zászlaja alatt. Franciaország képviselője egyebek között azt emelte ki, hogy vagy megváltoztatják az UNPRO- FOR-erők mandátumát, vagy Franciaország kivonja katonáit Boszniából. Több felszólaló is hangúlyozta. hogy a boszniai válságot nem lehet katonai erővel megoldani. A cseh képviselő „gyáva taktikának” nevezte, hogy a boszniai szer- bek ENSZ-katonákat használnak élő pajzsként, s az egyetlen kiútnak a tárgyalásokat nevezte. Az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy az UNPROFÓR erői örökre nem maradhatnak Boszniában, ám alaposan meg kell fontolni a további állomásoztatás vagy a kivonás dilemmáját. Figyel meztetett, hogy a kivonást vérfürdő követné, és az ENSZ, valamint a NATO közötti kapcsolatok erősítését szorgal mazta. Véget ért az ülés Hétfőn délután befejeződött Budapesten az Északatlanti Közgyűlés /ÉAK/ négynapos tavaszi ülésszaka. A NATO-tól független, de ennek ellenére NATO-parla- mentnek nevezett, befolyásos személyekből álló testület negyvenéves fennállása óta először tartotta évi két ülésszakának egyikét a NATO- határokon kívül. A körülbelül 250 képviselő — köztük a társult tagságot élvező Magyarország delegátusai — öt állandó bizottságban politikai, biztonságpolitikai és katonai - műszaki témákat vitattak meg, amelyek közül a legnagyobb figyelmet a NATO bővítésének kérdése kapta. Míg az ÉAK elnöke, Karsten Voigt és mások menetrendet is előterjesztettek, amelynek értelmében a bővítés első körébe bekerülő országok 1998-ban, vagy 1999 elején mar tagok lehetnének, főleg amerikai kormányzati részről elzárkózás volt tapasztalható az ilyen konkrétumokkal szemben. Orosz részről ismét és erőteljesen bírálták a NATO ki- terjesztésének tervét, román részről pedig azt kifogásolták, hogy egyesek a bekerülés szempontjából differenciálnak az országok között, s Románia nem szerepelne az „első körösök” között. A képviselők egy részét Keleti György honvédelmi miniszter meghívta Táborfal- vára, egy SCUD-rakéta megsemmisítése nek megtekintésére.
