Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

Megyénk életéből ÚJ KELET # Folytatódott a Vén-ügy tárgyalása „A vállalkozás hitelképtelen” Hétfőn reggel folytatódott a 800 milliós kárpótlásijegy- csalással vádolt Vén István perének a tárgyalása. A már ötödik napja tartó tárgyalá­son ezúttal szakértőket is meghallgatott a bíróság. Ér­dekesség volt, hogy — az előző tárgyalásokhoz hason­lóan — most sem jelent meg minden beidézett tanú. Az elsőnek meghallgatott pénzügyi szakértő elmondta, hogy a kárpótlási jegyek fel­vásárlásáról egyszerű anali­tikus kimutatást vezettek. Könyvelés nem történt. A számítógépre is tévesen ve­zették fel az adatokat, köz­ben ha volt változás, azt nem javították ki. A felhasznált nyomtatványok nem voltak szigorú sorszámozásúak, sőt egyáltalán nem voltak szá­mozva! Egyébként a kárpót­lásijegyek zömét 1993 szep­temberéig vették át 120 szá­zalék fizetés ígéretével, illet­ve volt 11 tétel, amiért 140 százalékot helyeztek kilátásba. A szakértő még megállapítot­ta azt is, hogy „aki a nyilván­tartást vezette, nem volt szak­ember, és az elkövetett sza­bálytalanságok nem voltak szándékosak! Könyvelési ma­nipuláció nem fedezhető fel.” (Ez nagyon érdekes megálla­pítás volt, viszont a törvény, a szabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól.) Sőt, olyan megállapítást is tett a szakértő, hogy a kimutatások szerint a kft. még saját kárára is tévedett! A szakértő a vizs­gálat során bűncselekményre utaló nyomokat nem tapasz­talt, annak ellenére, hogy vol­tak szabálytalanságok! Egy másik szakértő arról nyilatkozott, hogy mennyi re­alitása volt a Vén István által elképzelt erőmű megvalósítá­sának. Elmondta, hogy az ál­tala látott anyagok, tervek messze voltak attól, hogy az állam garanciát vállaljon a ki­vitelezésére. A Vén István által támo­gatóként említett Magyar Hitel Bank Rt. is csak leg­feljebb jó ötletnek tartotta az erőművet, de hitelt konkré­tan nem, egyedül tippeket adott a pénzforrások felku­tatására. Ez viszont nem jelent sem­mi kötelezettséget, és szá­mon sem lehet kérni. A szakértő egyértelműen kije­lentette a bíróságnak, hogy a vállalkozás hitelképtelen! Vén István tovább bizony­gatta, hogy ő komoly helye­ken is megfordult, és sokan biztatták, mint például a Pénzügyminisztérium ka­binetfőnöke. A szakértő erre azt válaszolta, az egy dolog, hogy kikkel tárgyalt, viszont azok a dokumentumok, ame­lyekkel ő találkozott a vizs­gálata során, udvarias eluta­sítások voltak a támogatáso­kat illetően. A tárgyalás folytatódik. —fuli— Nagykállóban nincs ok panaszra Magas vérnyomás és allergia Egy hétfő reggelen mind- össsze egy óra állt rendelkezés­re ahhoz, hogy kiürítsék a nagykállói rendelőintézet felső emeletét. A mennyezet meg­hajlott, s életveszélyessé vált a bentmaradás. — Soha nem felejtem el azt a napot — mondta dr. Vonza Tibor főorvos. — A járóbete­gek segítségével pakoltuk le a bútorokat, felszereléseket a földszintre, szükséghelyisége­ket alakítottunk kOíilenc óra­kor már elkezcfljH^üadelést. — Ennek idestova négy éve. Azóta jelentős változások tör­téntek. — Az események még ko­rábbra nyúlnak vissza. Az ön- kormányzat 1989-ben létre­hozta a Nagykállói Egészség- ügyi és Szociális Központot, amely három részből tevődik össze: bölcsődéből, öregek szociális intézetéből és termé­szetesen rendelőintézetből. Közös gazdasági csoport veze­ti mindhárom intézmény ügye­it, amely a polgármesteri hiva­taltól különállóan működik. Nagy harcokat folytattunk a bölcsőde megmaradásáért, ugyanis a képviselő-testület kétségbe vonta szükségessé­gét. Jelenleg húsz férőhellyel ugyan, de működik a bölcsőde — százszázalékos kihasznált­sággal. Sokkal több helyre len­ne igény. A rendelő óriási változásokon ment keresztül. A mennyezeti problémák mi­att felmerült egy új épület ter­ve, de ilyen jelentős költsége­ket nem engedhettünk meg magunknak. A felújítás mellett döntöttünk, amely csaknem egy évig tartott, azóta folyama­tosan fejlesztünk, alakítunk. A régi időkből semmi nem ma­radt, a bútorokat is kicseréltük az utolsó darabig. A megyében az elsők között vásároltunk számítógépeket. A hálózati rendszer segítségével a bete­gek adatai a rendelő vala­mennyi orvosának rendelkezé­sére állnak, ha a szükség úgy hozza. Van olyan kollégám, aki már teljes mértékben szá­mítógéppel dolgozik, mások most gyakorolják. A követke­ző év elejétől így kell dolgoz­nunk, nem előírás ugyan, de másképp nem lehet, hiszen a receptekre az orvos és a beteg kódját is fel kell majd vezetni. EKG-gépeink a legmoderneb­bek, számítógépekhez csatla­koztathatók, értékelést és diag­nózist is közölnek. Szemvizs­gáló készülékünk 1,8 millió forintba került, s betegeink számára ingyenes a vizsgálat. Fogászati rendelésünkben is jelentős változások mentek végbe. Gyermekfogászati ren­delőt alakítottunk ki, a megyei főorvos szerint a megyében a legszebb. Kettős célt szolgál: amíg a doktornő egy-egy gye­rekkel foglalkozik, addig a töb­biek az asszisztensnő segítségé­vel a helyes fogmosás techniká­ját sajátítják el. Egyéb szakren­delésünk is van: bőrgyógyászat, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet és sportorvosi rendelés. A be­tegek számára óriási előnyt je­lent, hiszen nem kell Nyíregy­házára utazni, sorba állni, busz­költséget fizetni. Szeretnénk urológiai és ortopéd szakrende­lést is létrehozni. Az elme- és ideggyógyintézettől nagy segít­séget kapunk, hiszen olyan la­borhátteret nyújt, amely a kór­házi ellátással azonos. Az utób­bi időben a kórházi műtéteket megelőző belgyógyászati ki­vizsgálásokat is együtt végez­zük, előnye, hogy a betegnek csak az operációt megelőző na­pon kell befeküdni a kórházba. — Beszámolóját jólesett hallgatni, a nagykállói egész­ségügy igazán nem panaszkod­hat. A jövőben is hasonlóak a kilátémk? — Sajnos nem, a tizenöt szá­zalékos létszámleépítés ben­nünket is érint. Szeretnénk ezt a lehető legkedvezőbben meg­oldani. Eddig hozzá voltam szokva a már említett fejlesz­tési folyamathoz, ennek elle­nére ezt a helyzetet tudomásul kell vennünk. Önkormányzati képviselő is vagyok, látom a polgármesteri hivatal helyzetét is, a központi támogatás csök­kent, nem tehetünk mást. Bár ezen a területen inkább fejlesz­teni kellene és nem létszámot csökkenteni. A környékünkön a legmagasabb a halálozási és megbetegedési statisztika. Egy orvosra 2000—2500 beteg jut. — A gyógyszerár-emelések kapcsán milyen tapasztalatai vannak? — Egyre több a ki nem vál­tott recept, a betegek száma pedig több. A magas vérnyo­másos, allergiás tünetek, ideg- rendszeri, szív-, érrendszeri megbetegedések a leggyako­ribbak. Érdekes módon a mun­kanélküliek küzdenek a leg­több problémával. Védteleneb­bek az egészségügyi, társadal­mi és szociális problémákkal szemben. Próbálunk azonos hatóanyagú, de olcsóbb gyógy­szereket felírni. Sokan kémek közgyógyellátási igazolványt, ez viszont az önkormányzat­nak jelent megterheléseket. Kozma Ibolya 1995. május 30., kedd Veszteséges nagyberuházások ÁFÉSZ nélkül Hivatalosan ugyan még lé­tezik a Tiszavasvári és Vidéke ÁFÉSZ, de napjai meg vannak számlálva, felszámolás alatt áll. Ez azért is számít rendkí­vüli eseménynek, mert a me­gye ÁFÉSZ-ei, ahogy átvé­szelték az átállás nehéz éveit, most már a nehézségek ellené­re nagy eséllyel küzdenek a talpon maradásukért. A szövet­kezet még meglévő irodáiba belépve látszik, hogy már csak néhány dolgozó végzi a napi teendőket. Az ÁFÉSZ ügy­vezetője, Oláh Lászlóné már a nehéz időszakban vette át a szövetkezet irányítását. Nem szívesen nyilatkozik a felszámolás részleteiről. Ez érthető is, hiszen a felszámoló kikötése, hogy semmilyen saj­tónyilatkozatot nem tehet. In­kább arról érdeklődöm, amiről a környéken beszélnek. Állító­lag az ÁFÉSZ egységeit a kö­zeli Hajdú megyei szövetkeze­tek veszik meg, tehát ennek a területnek az ellátását elveszí­ti a megye. Mi igaz ebből? — Jelenleg két kereskedel­mi egység van a szomszédos megyék — Borsod, Hajdú — ÁFÉSZ-ének tulajdonában, de ezek már akkor odakerültek, amikor itt szó sem volt felszá­molásról. Nem tudom, honnan veszik, hogy a Hajdú megyei­ek vásárolják meg a boltokat, egyáltalán nem is tárgyaltunk senkivel. Nem is tudok ilyen szándékról, hiszen jól ismerem az ottani vezetőket. Nagyon sok érdeklődőről tudok, akik a még meglévő üzleteinkre sze­met vetettek, de azok nem más megyéből valók, kivétel nélkül megyénkbeliek, igaz, hogy nem ÁFÉSZ-ek. —Jó pár évvel ezelőtt a me­gye ÁFÉSZ-ei között a jobbak egyikeként emlegették a tisza­vasvári szövetkezetei. Végül is hogyan jutottak erre a sorsra? — Egyértelműen a rossz gazdálkodás eredményeként jutott ide a szövetkezet. Magas volt az idegen forrás aránya. Ez azt jelenti, hogy túlzottan erőn felüliek voltak a beruházások, mint például a húsüzem. A hi­telek, azok kamatai terhelték az ÁFÉSZ-t, a piac pedig csök­kent. A nagy beruházások meg veszteségesek voltak, nem hoz­ták, hanem vitték a pénzt. Fel­borult a kistelepülések „egy bolt, egy kocsma” szemlélete is. A nagy ABC-kre, a melegkony­hás egységekre hol van már igény? Városon sem tudják fenntartani, nemhogy falun. — Ön szerint mennyi ideig tarthat a felszámolás? — Első nekirugaszkodásra két évig. A felszámoló kérhet hosszabbítást, de azon belül is befejezheti. Ebbe én nem lá­tok bele. Még 22-en dolgo­zunk, amíg szükség van ránk. Kíváncsiak voltunk Sulyok József polgármester vélemé­nyére az ÁFÉSZ felszámolásá­val kapcsolatosan. — Részben öröm számunk­ra, hogy jelentős lendületet kapott a szolgáltatás, a keres­kedelem a vállalkozói szférán belül. Ettől függetlenül olyan érzésem van, hogy jól megélt volna egymás mellett több kereskedőszektor is. Különö­sen nagy gondot látok a kis­termelők által megtermelt ter­mékek felvásárlásában. Ebben az ÁFÉSZ a környéken is hí­res volt. Még máshonnan is ide hozták a különféle termékeket. Ez az egyik, amit jelentős mér­tékben sajnálok. Másrészt még súlyosabb gond, hogy az ÁFÉSZ vagy a felszámolók által eladott épületekben rövid idő alatt a második, harmadik profil váltja egymást. Nem iga­zán találják meg az újak azt a kereskedési formát, amiből megélhetnek. —Fullajtár— Véget ért a Korona taxi, a Jonatán rádió és az Új Kelet közös játéka, melynek fö'díját, egy értékes kerékpárt — a taxisok ajándékát — Minyáné Jászovics Judit nyerte. Képünkön a nyertes és a nyeremény (Fotó: Harascsák) Ez aztán gyermeknap! Bővelkedett eseményekben a május 25-e és 26-a isko­lánkban. Több éves hagyo­mányoknak megfelelően reg­gel 3/4 8-kor a diákság átvet­te az intézmény igazgatását. Juhász Tamás diákigazgató harminc perces órákat és har­minc perces szüneteket ren­delt el, amit mindenki kitörő örömmel fogadott. Az órákon diáktanárok tanítottak. Az 5. és 6. órában hangu­latos vetélkedő volt a felső tagozatosok számára az ud­varon, amit ingyenes tombo­laosztás előzött meg. Minden résztvevő és hallgató élvezte a tréfás feladatokat, a villámkér­déseket, a táncos és az énekes bemutatókat. A jókedvet nö­velte, hogy a feladatok között tombolasorsolás volt, amelyen a szerencsésebbek értékes ju­talmakat kaptak. A vetélkedőt Henzsel Nóra és Káder Zsuzsa 7. c osztályos tanulók szervez­ték és vezették. Az ő érdemük a sok-sok ajándék, a kóla összegyűjtése is, amit szpon­zorainktól kaptunk. Szponzoraink segítségét ez­úton is köszönjük! A vetél­kedő után gyors ebéd és iga­zi diszkó következett. A hangulat itt is kitűnő volt, amit Tóthszegi Zoltánnak köszönhetünk. A diszkó költségeit a Zsongás iskola­újság bevételéből fedeztük. Pénteken az iskola tanulói a szabadban töltötték a napot. Kusnyerik Zsuzsa és Henzsel Nóra A 17. Számú Általános Iskola 7. b osztálya Az Új Kelet Diákújságíró Klub tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom