Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

UJ KELET Kertünk, földünk 1995. május 18., csütörtök J L1 Svédországban tábla védi a sünöket Tiszta vizet a pohárba! A hobbikertek kellékei az öntözést lehetővé tevő kutak. A telektulajdonosok többnyi­re a fúrt kutak mellett dönte­nek, de újabban tapasztalha­tó ez a kútfúrási láz a házi­kertekben is. Ám ez legtöbb­ször engedélyezés nélkül tör­ténik — mondta beszélgeté­sünk bevezetéseként dr. Ba­logh Árpád, a Felső-Tisza- Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója —, holott erre minden esetben szükség van. Engedélyt a helyi polgár- mesteri hivatal jegyzője, illet­ve a vízügyi igazgatóság, mint szakhatóság adhat. Cél­szerű a jegyzőt keresni ez- ügyben, az ő feladata eldön­teni az illetékességet. A jegyző akkor engedélyezheti a kutat, ha az az első vízzáró réteget — területünkön ez 25- 30 m — nem haladja meg, il­letve ha kicsi a felhasználás (egy család igényeinél nem nagyobb — ebbe beletartozik az öntözés és egyéb haszno­sítás). Az első vízzáró réteget (30 m) meghaladó kutak ese­tében, valamint ha azt vállal­kozási formában akarják hasznosítani már a vízügyi igazgatóság az engedélyező. Az öntözőcsőkutak, amelye­ket a dohánytermesztésben és egyéb növénykultúrákban használnak, ugyancsak a víz­ügyi igazgatóság engedélye­zésével működtethetők. A hobbikertek kútjainál még előtte el kell dönteni, mi a konkrét felhasználás célja: csak öntözni akarunk vagy iható minőségű vizet is? Ha ivóvíz céljára is hasznosítani akarjuk, célszerű az ÁNTSZ (tisztiorvosi szolgálat) labora­tóriumában megvizsgáltat­nunk annak fogyaszthatósá- gát. Tájékoztató jelleggel a környezetvédelmi felügye­lőség is végez ilyen vizsgála­tot. A tapasztalat az, hogy a leggyakoribb, úgynevezett egyrakatos kutak ebből a kis mélységből ivóvíz minőséget aligha tudnak produkálni. Forralás-főzés útján igaz, hogy a szerves anyagok (kóli- baktériumok stb.) káros mé­retű jelenlétet el tudjuk kerül­ni, a kémiai elemek, a nehéz­fémek viszont e technológiá­val nem illannak el. Szabvány írja elő az ivóvízben még elfogadható kémiai és bakte­riális szennyezettség mérté­két. Vegyi anyagok közül egy bizonyos mennyiségen felüli nitrát, de különösképpen a nitrit alkalmatlanná teszi a kútvizet csecsemőtáplálék vagy csecsemőknak adott tea készítésére, ugyanis fulladá- sos tüneteket okoz. Igazán jó minőségű vizet csak nyolcvan méteres és ettől mélyebb kutak hozhat­nak felszínre. Mindezeket fi­gyelembe véve, nem közöm­bös, hogy technikailag ho­gyan alakítjuk ki a kutat. Amennyiben az „első vízadó réteget záró réteget” nem ha­ladja meg a kút mélysége, úgy az egyrakatos kút enge­délyezhető (25-30 m), bár ennek ivóvíz minősége — mint már szó volt róla — erősen kérdéses. Abban az esetben, ha a kútfúró e mély­ségben nem talál vizet, áttör­ve az első vízzáró réteget, s a másodikból elégíti ki a szük­séges igényét, itt már kétraka- tos kút kiképzése szükséges. A megyénkben vannak te­rületek, ahol rendkívüli mó­don kell ügyelni a kutak ki­képzésére. Az úgynevezett sérülékeny kategóriába tarto­zik Nyíregyháza s a me­gyeszékhelytől északra eső, a Lónyai-csatomáig nyúló rész, a Nyírbátortól délre eső terü­let, Kisvárda és térsége, va­lamint Záhony térsége. Dr. Balogh Árpád megem­lítette még, hogy jogszabály rendelkezik a kútfúró mester­ségről. A vállalkozói igazol­vány megléte nem elégséges a tevékenység végzéséhez, a kútfúró-berendezést be kell mutatni a vízügyi igazgató­ságnak is. Ez többnyire elma­rad. Nem mindegy pedig, hogy szakmailag megfelel-e az illető, s a kerttulajdono­soknak sem, hogy elvárásaik szerinti kutat használhat- nak-e, vagy bosszankodhat­nak éppen a „bedöglött” kút fölött. Ha sikerül is rávenni újból a kútfúrót, az ismétel­ten költség, a kert pedig a kút­fúró áldozatává is válhat, merthogy ő addig kutat, míg nem talál kutat — fejezte be a felügyelőség igazgatója. / Április megtréfálta a termést A minőségi almáért többet adnak A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatójától, Sallai Páltól megtud­tuk, hogy a fagyosszenteket ugyan megüsztuk, ám az áprilisi időjárás alapos munkát végzett, rendesen meggyérítette a leendő termést, különösen a kajszi- és az őszibarack eseté­ben, de aligha várható rekordtermés almából sem. Orbán- nap ugyan még előttünk van (május 25.), az ekkori fagyra mondja a népi regula: Orbán behabarta a babot, de remélhetően nem lesz kedve főzőcskézni, hiszen az április már megtette a magáét. Szabó Pál vizsgálja a baktériumokat Az almásokban főként az Idared sérült, a fagy miatt az edénynyalábok, a szövetek abortálódása tapasztalható, sok a megfázott levél. A többnyi­re egyébként is éhező fák (ke­vés tápanyagot kaptak) lomb­trágyázása elengedhetetlenül szükséges, az javíthat az álla­potukon. A gyümölcsösöket járva az a szomorú tapasztalat, hogy sokan csak a létech­nológiára „álltak rá”, keveset törődnek a növényvédelem­mel. Azt nem nehéz megjósol­ni, hogy az idén jó ára lesz az almának, akinél tehát meg­felelő termés várható, érdemes védeni. A minőségi alma most is kifizetődőbb lesz, mint a léalma. Az almabetegségek elleni védekezéssel kapcsolatosan: a termelők a varasodástól félnek a legjobban. A magyar viszonyokat te­kintve az a gazda vagy gazda­ság tud eredményesen véde­kezni a varasodás ellen, ame­lyik a zöldbimbós állapotban kontakt szerrel elvégzett véde­kezés után a pirosbimbós álla­pottól rátér a felszívódó +kon- takt szerkombinációk haszná­latára. Fontos tudni, hogy a felszívódó szereket megelő­zően és a kritikus időszakot blokkszerűen „lefedve” kell alkalmazni. Amennyiben a spóraszóródás befejeződéséig (kb. június közepéig) biztosí­tani tudjuk a fertőzésmen­tességet, a védekezést abba le­het hagyni. Ellenben ha 4-5 százalékos illetve ennél erő­sebb fertőzés tapasztalható, a további fertőződésre egész nyáron számítani kell. A lisztharmatra különösen érzékeny a nálunk még mindig domináns Jonatán, az újabb fajták közül az Idared és az Elstart. A fertőzés szempont­jából kritikus időszak általában virágzástól csúcszáródásig tart (május-június). A rügyekben áttelelő gomba a rügyfakadás- tól kez;dve folyamatosan ve­szélyt jelent minden zöld nö­vényi részre, mivel a kóroko­zó terjedéséhez nem szükséges csapadék. A metszés után meg­maradt beteg, fertőzött rü­gyekből fejlődő hajtás meg- gyógyítása nehéz, ezért a vé­dekezésnek az egészséges rügyből fejlődő hajtások védel­mére kell törekednie. Ez elér­hető kontakt és felszívódó sze­rekkel egyaránt. A drágább, felszívódó szerekkel ritkábban kell permeteznünk. Tekintettel a felszívódó szerek varasodás elleni párhuzamos hatására, természetesen a két betegség elleni védekezést össze kell hangolni. Az elsősorban a lisztharmat elleni hatékonysá­gukról ismert készítmények: Bayleton 25 WP. Rubigan 12 EC, Systhane 12 EC, Trifmine, Topáz 100 EC stb. A varaso­dás ellen előtérbe kerülnek az előbbiek mellett a Score 250 EC. a Baycor 25 WP. a Sumi 8, az Anvil, a Punch stb. A sza­bad forgalmazásban kapható szerek közül megemlíthető lisztharmat ellen a Thiovit, varasodás ellen pedig a Di- thane. Az állati károsítok közül pél- dául a 41-es főút mentén észlelhető a gyapjas pille her­nyójának tömeges előfordu­lása, másutt a levéltetvek je­lentek meg, most rajzanak a készítmények (például Bi 58 EC, Unifosz 50 EC, Apolló SC, Nissorun 10 WP stb) mel­lett a szex-feromon csapdák al­kalmazása. A megfigyeléshez elégséges egy nagyító is. Fon­tos a télvégi lemosó permete­zés, számos kártevő e perme­tezések elmaradása miatt sza­porodik fel. Ugyancsak oda kell figyelni permetezőgépeink állapotára, beállítására, hiszen nem lényegtelen, hogy a drá­ga növényvédőszer kijuttatásá­val hány százalékos fedettsé­get érünk el. — A megyét járva — foly­tatta Sallai úr — az a tapaszta­latunk, hogy ahol egységesen kezelik a gyümölcsöst, bizto­sítják a megfelelő időben és mennyiségben alkalmazott növényvédőszereket, ott lénye­gesen jobb eredményekét tud­nak felmutatni. Példa erre a csengeri és a geszterédi szövet­kezet, a tuzséri községi gazda­közösség, de lehetne többet is említeni, amelyek áruikkal megfelelnek a minőségi ex­portkövetelményeknek. A jó almának piaca van: az Idared darabját jelenleg 55 forintért adják Nyíregyházán is, s még mindig szállítanak a tuzséri átrakóból olasz almát Ukrajná­Laboratóriumban a falevelek ba. Ez nekünk tanulságai is szolgálhat, hogy a hűtőhá­zainkat nem feltétlenül csak bútor- és egyéb diszkontáruház céljára lehetne használni — fejezte be Sallai Pál. Az oldalt írta: Lefler György Fotók: Harascsák levélaknázómolyok Vásáros- namény körzetében, Szatmár irányában a törpemoly, és raj­zik az almamoly is. Felesleges hangsúlyozni: pontos kártevő­megfigyelés nélkül egy-egy permetezéssel csak pénzt do­bunk ki az ablakon. Hasznos segítséget nyújt a különböző Kíméljük segítőtársainkat! Sok hasznos segítőtársunk van a kertben, védjük, óvjuk eze­ket. Ilyen például a katicabogár és lárvája. Ők a levéltetvek ezreit pusztítják el. Kíméljük az aranyos bábrablót, a lebegő legyeket, a rablópoloskákat. Az őket is fenyegető vegyszeres védekezések száma jól csökkenthető, ha figyelmet fordítunk a télvégi faápolási munkákra, a kéregkaparásra, s arra, hogy gondosan elégessük a fertőzött növényi maradványokat. A biológiai védekezésben igen nagy segítséget nyújtanak a madarak is: a rovarok és hernyók rendszeres ritkításával meg­akadályozzák a kártevők elszaporodását. Érdemes mestersé­ges odúkat is készíteni számukra, hogy minél jobban kertünk­be szokjanak. A kártevő rovarok irtásában fontos szerepük van a baromfiknak is. Ne pusztítsuk a vakondot, a sünt, a de­nevért, a gyíkokat és. a békákat, mert ezek is tömegével pusz­títják a káros rovarokat. Az almamoly és más kártevők bábozódni készülő hernyói­nak, a bimbólikasztó bogaraknak az összegyűjtésére célszerű a gyümölcsfák törzsére, a koronaelágazás alá 15 cm széles hernyófogó hullámpapírövet felerősíteni. A hernyók a hullám­papír csöveit különösen szívesen keresik fel. Nagyon fontos, hogy az öveket a gyümölcsszedésig 8-10 naponként szedjük le és égessük el. A férges, hullott gyümölcsöt lehetőleg na­ponta szedjük össze és használjuk fel. A vegyszeres gyomirtás helyett sokkal célszerűbb a talajt takarni. Ez — a talajtakarás — nemcsak a gyomok megjele­nését gátolja, de hatására a felszín közelében a haszonnövé­nyeknek erős gyökérzete fejlődik, és így a zöldségfélék és a szamóca esetében a tápanyagok jobban hasznosulnak. Taka­rásra különösen alkalmas a lekaszált fű, a félérett komposzt, a faforgács, stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom