Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

Magazin ÜJ KELET 1995. május 2., kedd 11 A sugárzás a lelkekben is nyomot hagyott Az elfelejtettek városa Ezer repülőgép a tenger mélyén Száztízezer dollárt ér egv Reménytelenek és lassan hal­dokolnak: a kilenc évvel ezelőt­ti csernobili robbanás után mintegy 15 ezer embert evaku­áltak a sugárfertőzött térségből. Ők most Vatutyinban, a Kijev- től 15 kilométerre lévő elővá­rosban élnek. Azok, akik még nem haltak bele a reaktorka­tasztrófa következményeibe, egyre inkább a feledés homá­lyába süllyednek — írja az AFP. Egyikük, Vitalij Kazak régen a Csernobiltől három kilomé­terre lévő Pripjatyban lakott, szülei az erőműben dolgoztak. 1986. április 26-án az akkor tíz­éves kisfiú a saját szemével lát­ta a négyes blokkban keletke­zett tüzet. Két nappal ezután Vitalijt szüleivel együtt evaku­álták. A családot először városról városra vitték, végül egy há­romszobás lakást kaptak Vatu­tyinban. A húszemeletes épü­letben — amely éppen akkorra készült el — csak a csernobili katasztrófa túlélői laknak. Egy olyan országban, ahó! egy csa­ládnak tizenöt évet kell várnia lakásra, ez az intézkedés nem maradt következményék nél­kül. — A kijeviek irigyek voltak. Azt mondták, hogy hasznot húzunk a katasztrófából — em­lékezik Vitalij. Manapság Kijevben az elő­várost mindenki csak „az elfe­lejtettek helyének” hívja. Vatu- tyin az évek során lerongyoló­dott. A házfalakról pereg a va­kolat, a liftek nem működnek Alumínium az agyban Néhány évvel ezelőtt kidobál­tuk alumínium fazekainkat és lábasainkat. Az akkori vizsgá­latok ugyanis kimutatták, hogy az Alzheimer-kórban szenve­dők agyában alumínium találha­tó, habár a kutatóknak sejtelmei sem voltak, miként kerülhetett a könnyűfém az agyba. Pennsylvania állam egyete­mének kutatói szerint a mosta­náig romboló hatásúnak tartott alumínium lerakódása az agy­ban mind genetikai, mind táp- lálkózási okokra vezethető vissza — írja a UPI. így a kí­sérleti egereken végzett vizsgá­latok kimutatták, hogy a vashi­ány az aliumínium felhalmozó­dásához vezethet az agyban. Vissza tehát az alumínium fazekakkal! A kutatócsoport egyik tagja, dr. Gary Frosmire azt is elmondta, hogy eddig kórokozó hatásúnak vélték az alumíniumot, ám az utóbbi időben egyre több orvos kétel­kedik ebben, főleg hogy az agy­ban talált nagy mennyiségű alu­mínium és az Alzheimer-kór kifejlődése között nem igazán leltek közvetlen kapcsolatot. Ám egy dolog biztos: azoknál, akik genetikai okokból inkább ki vannak téve az alumínium agyban való felhalmozódásá­nak és egyben vashiányban is szenvednek, sokkal inkább fejlődhet ki az Alzheimer-kór, mint bármely más agybántalom — állítják az amerikai egyetem kutatói. és éjszaka nincs közvilágítás az utcákon. — Az emberek még mindig azt hiszik, hogy előjogaink van­nak, mert rokkantsági kártyá­inkkal ingyen utazhatunk és ingyen kapjuk a gyógyszert — meséli Vitalij. Az események után kilenc évvel az emberek még min­dig különbséget tesznek a ki­jeviek és a csernobiliek kö­zött. Bár szomszédok, a két csoport tagjai egymás között barátkoznak, s csak ritkán ke­verednek. — A csernobiliek és a kijevi­ek közötti házasság ritka, mint a fehér holló. Amikor egy gye­rek megbetegszik, rögtön a cser­nobili szülőt teszik felelőssé ezért — magyarázza Okszana Vaszilenko, aki evakuált család­ból származik, de Vatutyin kör­nyékén talált magának férjet. — Az egykori csernobiliek stressztől, alvási zavaroktól, álmatlanságtól és depressziótól szenvednek — számol be ta­pasztalatairól Valentyina Lasz- tovenko. a helyi kórház vezető­jének helyettese. A 27 éves orvosnő az evakuáltak ápolásá­ra szakosodott. Egyik betege a 18 éves Natasa Lukin, akinek lidércálmaiban még kilenc év után is feltűnnek a helikopte­rek, amelyek Pripjaty felett re­pültek, hogy eloltsák a tüzet. A fiatal lápy.nem tud.szabadulni a sugárzás következményeitől való félelmétől. — Félek gyereket szülni, mert senki sem tudja megmon­dani, hogy a sugárzás milyen nyomot hagyott génjeinkben — panaszkodik. A kitelepítetteknek baráto­kat, emlékeket és házakat kel­lett hátrahagyniuk. Ebből nőtt ki a szolidaritás, amely a szom­szédok közönyét és az állam te­hetetlenségét hivatott pótolni. Ebben az évben a kormány költségvetésében előirányzott szigorú takarékossági intézke­déseknek a kitelepítetteknek nyújtott szolgáltatások is áldo­zatul estek. Idén a költségvetés 3,6 százalékát fordítják rájuk, míg 1992-ben ez az arány még 15,7 százalék volt. — Hogy megmentsem a fér­jem, árulok edényt, játékot, egy­szerűen mindent -— sóhajt fel Tatjana, Natasa édesanyja. A férjének szükséges gyógyszerek hiányoznak a patikából, a feke­tepiacon pedig csak méregdrá­gán lehet őket beszerezni. A fér­fi egyike volt annak a 650 kato­nának, akiket 1986-ban mozgó­sítottak a reaktortüzet eloltani és a fertőzött területet fertőt­leníteni. A férj ma beteg. Tatjana rajta kívül gondoskodik még egy rákbeteg szomszédról és két kis árváról, akiknek szülei 33, illetve 37 évesen haltak meg. — Nehéz optimistának ma­radni, amikor az emberek kö­rülöttem olyan fiatalon halnak meg — mondja beletörődve az asszony. A katasztófa kilence­dik évfordulójára összegyűlnek a Vatutyinban lakók. — Inni fogunk az elhunytak emlékére és eltűnt múltunkra — fogadkozik az elfelejtettek egyike. Egy ausztráliai aknakereső hajó segíti azt a tengeri mentő- csoportot, amely az ausztráliai partok mentén elsüllyesztett ezer harci repülőgép felkutatá­sára indult. A repülőgépek ere­deti célja az volt, hogy szükség esetén megvédjék Ausztráliát a II. világháborúban. A háború végén, mint felesleget, egysze­rűen a tenger fenekére küldték a gépeket Queensland állam partjai közelében. A mentőcsoport szóvivője azt mondta a UPI amerikai hírügy­nökség munkatársának, hogy a lelet legalább 110 millió dollárt Keresik Nagy Lábat Kínai tudósok kutató expedí­ciót indítanak, hogy megoldják az őserdőben vándorló „Nagy Láb” körüli rejtélyt. Az expedíció 30 tagú, és a közép-indiai Sennangzsia Nemzeti Parkot járja be, ahol évszázadok óta legenda kering egy két méter magas élőlényről. Ez az élőlény a legenda szerint félig ember, félig majom. A tu­dósok arra számítanak, hogy valóban találnak olyan élő­lényt, amely a majomember eddig ismeretlen fajtájához tar­tozik — jelentette az AP ame­rikai hírügynökség. Más tudó­sok tényleges bizonyítékokat kívánnak. — A legkielégítőbb bizonyí­ték az lenne, ha fényképet vagy éppenséggel videofelvételt ké­szíthetnénk róla — mondta Vang Fang-csen, az expedíció vezetője. Az expedíció átfogó tudomá­nyos vizsgálatot készít a kör­nyékről, beleértve a földrajzi és a meteorológiai jelenségeket is. Ezért az egy évig tartó munká­nak mindenképpen értelme van akkor is, ha nem találják meg a „Nagy Lábat”. A nemzeti park, mely Hupej tartományban fek­szik, menedéket ad több külön­leges állatfajtának, köztük az úgynevezett „aranymajom­nak”. Az expedícióban a Kínai Tu­dományos Akadémia és két pekingi egyetem biológia-, ge­netika- és antropológiakutatói vesznek részt. Vang Ting-csen szerint az AIDS a külföldiek betegsége. — A kór csupán nem kínai­ak számára jelent problémát — mondta a 3,7 millió lakosú Kunming dél-kínai város pol­gármestere a dpa német hírügy­nökség tudósítójának. — A repülőtéren szigorú' ellenőrzést vezettünk be — hangoztatta. Bár hallott néhány AIDS- betegről a burmai határ köze­lében, Jünnan tartomány fővá­rosában nem fordultak elő AIDS-megbetegedések. Egészen más véleményen van a tartomány helyettes kor­mányzója, Liu Jing, aki „na­gyon súlyos gondról” beszél. J ünnanban mindenekelőtt a ká­ér. Don Dennis, a csoport ve­zetője elmesélte, hogy először egy kocsmában hallott a tenger fenekén pihenő repülőgépekről. Vállalata -— fűzte hozzá — ki­emelés után kijavítja a repülő­gépeket, és eladja mezőgazda- sági használatra. Szerinte mindegyik repülőgép 110 ezer dollárt ér a tengerből történt ki­emelés után, és 730 ezer dollárt, miután kijavították. A Koraaga nevű aknakutató hajó a legutóbbi három hetet azzal töltötte, hogy legmoder­nebb lehallgató- és egyéb érzé­kelő- készülékeivel megállapít­bítószer rabjai fertőzik egymást a közös tű használatával. — Nagy gondban vagyunk, egy sor intézkedést tettünk a betegség elterjedésének meg­akadályozására — jelentette ki. — Hiányzik azonban a ta­pasztalat a betegek kezelésé­nél. — A AIDS-ben szen­vedők 70 százaléka Jünnan tartományban található. Fő oka a délen fekvő tartomány­ban elterjedt kábítószer élve­zete. A tartomány ugyanis a Burma, Laosz és Thaiföld al­kotta „arany háromszög”-gel határos. Hozzájárul a veszélyhez a tudatlanság is. Tíz jünnani la­kos közül kilenc nem tudta sa az elsüllyesztett repülőgépek pontos helyét. Az ausztráliai védelmi minisztérium szóvi­vője, Robert Ray szenátor kije­lentette: a repülőgépek felfede­zésének nagy történelmi jelen­tősége is van. Egyes gépeket a canberrai háborús emlékmúze­umnak ajándékoznak. A gépek, amelyek közül szá­zat már a felszínre hoztak. 300 méterrel a tenger színe alatt fek­szenek az óceán fenekén. 50 ki­lométerre a parttól. Több géppel sohasem repültek, és vannak olyanok, amelyeket még gyári csomagolásban süllyesztettek el. megmondani, hogyan terjed a HIV-vírus. A kábítószeresek 90 százalékának fogalma sincs róla, hogy a tűvel tovább lehet adni .a vírust — állapí­totta meg a német hírügynök­ség. Jünnanban a virágzó prosti­túció további vészélyt jelent. Már a repülőtér parkolójában kacarászó lányok integetnek a taxik hátsó üléséről, felajánlva szolgálataikat. Létezik ugyan egy nőszövetség, amely küzd a prostitúció terjedése ellen, arra azonban még senki sem gon­dolt a szövetségben, hogy fel­világosítsa a nőket: óvszer használatával védekezhetnek az AIDS ellen. Áilomási álmok Fotó: Csonka Róbert Illegális kígyósült A dél-kínai vendéglős, ha ad magára, nem tárhatja szét saj­nálkozva a kezét a boabélszín vagy pitonpecsenye iránt ér­deklődő vendég előtt. Bár Kí­nában hivatalosan védettnek minősül az összes boa- és piton-, valamint több viperafaj, e hosszúkás állatok gyakran végzik rövid földi létüket az ét­termek asztalán, s nemcsak azért, mert kiváló ínyencfalat­nak minősülnek, hanem azért is, mert afrodiziákum, vagyis a nemi teljesítőképességet nö­velő szer hírében állnak. Újab­ban pedig valóságos divat lett előkelő körökben a kígyómáj- ozsonna. Az AP értesülései szerint Sanghaj két, az ínyencek által igencsak kedvelt éttermében a természetvédelmi hatóságok egy áprilisi razzia során több mint 30 védett kígyót foglal­tak le, közöttük egy 33 kilo­grammot nyomó boa const- rictort, bár a tulajdonos szerint ez utóbbi az étterem dekorá­ciója lett volna, s csak a többit szánták a fazekakba. Kína déli, Fucsien tartomá­nyában, Hsziamen városban az ellenőrök egy vizsgálat során 52 étterem raktárában és 5 pia­con találtak védett kígyókat — összesen 39 védett faj egyede- it—, de más veszélyeztetett ál­latokra is bukkantak — példá­ul cibetmacskákra. Könyv a hisztériáról Pszichoévforduló Száz évvel ezelőtt jelent meg két bécsi orvos, Josef Breuer és Sigmund Freud könyve Tanulmányok a hisz­tériáról címmel. A könyv először bizonyította be, hogy a hisztériának, a neurózis el­terjedt formájának milyen pszichológiai jelentősége van. A két szerző ki tudta mutatni, hogy a hisztérikus páciensek fájdalmas élmé­nyeken estek át, és hogy ezeknek az élményeknek a „kibeszélése” gyógyuláshoz vezet. A cenzúrázatlan be­szélgetés minden fontos és kŰVé^bé'fontos.élményről oda vezetett, hogy forradalmi technika alakult ki, amelyben az emlékezés játszotta a fő­szerepet. Ezzel lerakták a pszichoanalízis alapjait. Vannak szerzők — írja a dpa német hírügynökség —, akik ennek az új tudomány­nak a megszületését az 1900. évre teszik. Ekkor jelent meg Freud műve az álomfejtésről. Ebben van igazság, minthogy a szellemi élet átfogó teóriá­ját, amelyet a „Tanulmányok a hisztériáról” című könyv csak felületesen tárgyalt, Freud álomfejtésről szóló könyve részletesen elemezte. Breuer és Freud könyvének eredete az 1880. évre nyúlik vissza. Akkor kezdett Breuer egy Anna O. nevű fiatal- asszonyt kezelni. Breuer vé­letlenül jött rá arra, hogy be­tegét képes megszabaditan látási zavaraitól, beszédhibá­itól és tudati elváltozásaitól, ha rábírja, hogy mindent el­meséljen, ami lelkét terheli. Az orvos a legnagyobb meg­lepetéssel tapasztalta, hogy a szabad „kibeszélés” elegen­dő volt ahhoz, hogy a tüne­teket megszüntesse. Anna O. elég okos volt ahhoz, hogy együttműködjön az orvossal, ennek köszönhető a breueri eljárás megszületése, ame­lyet „Talking cure”-nak (be­szélgetési kezelésnek) nevez­tek el. . í . A hisztériáról szóió könyv megnyitotta az utat a pszi­choanalízis fejlődéséhez. Breuer és Fraud útjai azon­ban hamarosan szétváltak. Mindegyikük más okban lát­ta a hisztéria eredetét. A 14 évvel fiatalabb Freud a hisz­téria szexuális eredetéről volt meggyőződve, Breuer vi­szont azt az álláspontot kép­viselte, hogy a hisztéria a hip­nózishoz közel álló állapot­nak tudható be. Maga Freud is hamarosan szakított korai elméletével. Két évvel később kijelentet­te, hogy a fantázia birodal­mába tartozik az.a feltétele­zés, hogy a hisztériának sze­xuális okai lennének. A hisz­téria keletkezésének rejtélyét mindmáig nem oldották meg. Kínában is terjed a kór AIDS csak külföldieknek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom