Új Kelet, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

U J KELET Sportvezetők tanácskozása FORMA-1 A sport a nemzet kultúrájának része Mint már szombati számunkban beszámoltunk róla, az elmúlt héten a megye sportvezetői tanácskoztak. Elsőként a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről hallgattak meg előadást dr. Zilahi Jószeftől, a megyei önkormányzat elnökétől. Majd dr. Bige Lászlóné, a megyei testnevelési és sporthivatal igazgatója ismertette azt az előterjesztést, amely nemsokára a megyei önkormányzat közgyűlése elé kerül megvitatásra. Dr. Bige Lászlóné előzetesen arról tájékoztatta a jelenlé­vőket, hogy 1995-től, a megvál­tozott önkormányzati törvény alapján, a megyei önkormány­zat kötelező feladata a sport szervezése az önkormányzat te­rületén. Ennek a feladatnak a megszervezésére hivatott a me­gyei testnevelési és sporthivatal. Természetesen a feladatok meg­határozásához szükséges a hely­zetelemzés és -felmérés. Ma már nemzetközileg elfogadott okmányok is elismerik a spor­tot a kultúra, a kulturális tevé­kenység részeként. „A sport és a sporttevékenységek minden nemzet kultúrájának szerves ré­szét jelentik.” — fogalmazza meg a brightoni nyilatkozat, melyet sok ország képviselői fo­galmaztak meg az 1994. májusi nemzetközi tanácskozáson. Az előteijesztés a továbbiak­ban részletesen taglalja a megye sportéletét. Foglalkozik a diák­sporttal, amelynek reprezentán­sai a diák-sportegyesületek, saj­nos, ezek száma az elmúlt időben a korábbi folyamatos emelkedés után csökkenőben van, elsősor­ban a támogatottság zsugorodá­sa miatt. A szabadidősportban lassú szemléletváltás tapasztalha­tó, bár a nemzet egészsége szem­pontjából talán a sport eme leg­fontosabb ága nem kap elég te­ret a médiákban. Ráadásul az önkormányzatok anyagi gondja­ik mellett nem tudnak kellő pénz­ügyi támogatást adni, hogy a megfelelő létesítmények rendel­kezésre álljanak. A tájékoztató harmadik része a megye versenysportjával fog­lalkozott. Az ötszáz megyei sportegyesület közül mintegy háromszázban működik ver­senysportszakosztály, mintegy tizenötezren vesznek részt rend­szeresen a különböző sportágak bajnokságain negyven sportág­ban. Legnépszerűbb a labdarú­gás, itt van az igazolt verseny­zők közel fele. A fociban a leg­szervezettebb a bajnokság, nyolc csapat a nemzeti bajnok­ságban szerepel, míg a megyei bajnokság két osztályába és a városkörzeti bajnokságokba a megye településeinek 70 száza­léka ad csapatot, így kapcsolva be őket a versenysport vérkerin­gésébe. Népszerűségi sorrend­ben a kézilabda következik, ez a legeredményesebb sportág megyénkben, egy női és egy fér­fi szakosztály is ott van az első osztály legjobbjai között. Az alacsonyabb osztályú bajnoksá­gokban is sok csapat szerepel, jól szervezett megyei bajnokság működik mind a nőknél, mind a férfiaknál. Másik két labdajá­tékban —röplabdában és kosár­labdában — is első osztályú férfi szakosztály, és jól szervezett utánpótlásnevelés, valamint megyei bajnokság működik. Tollaslabdában, asztalitenisz­ben, teniszben, sakkban és teké­ben szerepelnek még megyei együttesek a nemzeti bajnoksá­gokban — közülük több az első vonalban. Asztaliteniszben és sakkban megyei csapatbajnok­ság is folyik, mindegyikben ren­deznek megyei egyéni bajnok­ságokat is. A legjelentősebb csökkenés az egyéni sportágak­ban következett be, itt a sporto­lók és a szakosztályok száma is visszaesett. Atlétika, úszás, táj­futás, sportlövő, triatlon, ököl­vívás, torna, kerékpár sport­ágakban csak nyíregyházi sport­egyesületeknél működik szak­osztály. Súlyemelő, birkózó, modellező, lovas és harcművé­szet szakágakban a megye né­hány településén is van szakosz­tály a nyíregyházin kívül. Az egyéni sportágakban működő szakosztályok erőfeszítéseit bi­zonyítja, hogy a jelentős lét­számcsökkenés ellenére még ma is nagyon komoly eredmé­nyeket érnek el. Világ- és Euró- pa-bajnokságon szerzett érme­ket és helyezéseket Feri Attila, Zarnóczai Klára, Orosi János, Kovács Rita és Miló Rita. Végezetül az előterjesztés megállapítja, a megye verseny- sportja szervezettségét és mű-' ködőképességét a nehézségek ellenére megtartotta. A megyei közgyűlés vállalja a sportszer­vezetek munkájának koordiná­lását és munkafeltételeinek biz­tosítását. Az állami testnevelési és sportfeladatok ellátását, a sportszakemberképzést, az éves verseny- és eseménynaptár ösz- szeállítását. Az előterjesztők fel­vázolták a megye versenysport­jának jövőképét és stratégiáját is, ennek főbb pontjait a későb­biekben részletesen ismertetjük. Az előterjesztést a megyei sportvezetők vitája követte. Leginkább azt kifogásolták a jelenlévők, hogy a megyei köz­gyűlés az 1995. évi költségve­tés céltartalékaira ötmillió forin­tot megszavazott. Ezt a sport- bizottság elosztotta a megye di­áksportjára és a szövetségek működtetésére, ugyanakkor a pénzt még mindig nem utalták ki a felhasználóknak. A megyei közgyűlés sportbizottságának elnöke, Barta László elmondta, hogy adminisztrációs hibáról le­het szó, hiszen a bizottsági dön­tés után a pénz már kiutalható. A megyei közgyűlés hivatala képviselőjének véléménye eltért Barta László véleményétől, így kíváncsian várjuk, mi történik az elkövetkező napokban, kiutal­ják-e a szövetségek működésé­hez feltétlenül szükséges pénz­eszközöket. A vita során sok érdekes felvetés elhangzott, sportrovatunkban még visszaté­rünk ezek ismertetésére. Damon Hill győzelme Egyperces gyászszünettel adóztak a pilóták a háromszo­ros világbajnok brazil Ayrton Senna emlékének a Forma-1- es autós gyorsasági világbaj­nokság San Marino-i Nagydí­ján. A kitűnő versenyző ugya­nis tavaly itt vesztette életét. Ezúttal a világbajnoki címet védő Michael Schumacher in­dult a „pole-position”-ból, de már hamar, a 10. körben a ver­seny feladására kényszerült, miután a Piratella-kanyarban kicsúszott a pályáról. Schumacher Benetton-Re- nault-ja alaposan összetört, de a német pilóta nagyobb baj nélkül megúszta az esetet. Ezzel megnyílt az út a brit Damon Hill előtt, aki ki is használta a lehetőséget, és az argentin GP után idei máso­dik, pályafutása 11. futam­győzelmét aratta. Hill 18.5 másodpercet vert a francia Jean Alesire, míg 43.1 mp hátránnyal az osztrák Gerhard Berger száguldott be a célba harmadikként. A San Marino-i Nagydíj végeredménye: 1. Damon Hill (brit, Willi­ams-Renault) 1:41:42.522 ó 181.921 km/óra átlagsebes­ség, 2. Jean Alesi (francia, Ferrari) 18.5 mp hátrány, 3. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 43.1 mp h, 4. David Coulthard (brit, Williams- Renault) 51.8 mp h, 5. Mika Häkkinen (finn, McLaren- Mercedes) 1 kör hátrány, 6. Heinz-Harald Frentzen (né­met, Sauber-Ford) 1 kör hát­rány. Forma-1 A pilóták világ- bajnoki pontversenyében: 1. Damon Hill 20 pont 2. Michael Schumacher és Jean Alesi 14-14 4. David Coulthard és Ger­hard Berger 9-9 6. Mika Häkkinen 5 A konstruktőrök pontver­senyében: 1. Ferrari és Williams 23-23 pont 3. Benetton 7 4. McLaren 6 5. Sauber 3 Jégkorong-vb A legjobb nyolc Az A-csoportból Oroszország, Franciaország. Kanada és Olaszország bejutott a negyeddöntőbe. Svájc a B-csoport utolsó helyezettjével mérkőzik a kiesés elkerüléséért. A B-csoportból az Egyesült Államok, Finnország, Svédor­szág és Csehország jutott be a negyeddöntőbe. OLIMPIAI A harmadik heti olimpiai szellemi vetélkedőre 85 megfejtés érkezett, melyből 25-en értek el 13+1-es találatot. A Sportkrónika című könyvet nyerte: Buczkó Andrea, Nyíregyháza, Ungvár stny. 7. sz. alatti lakos. A 3. forduló helyes megfejtése: 1,1, 2,1, X, X, 1, X, 1, X, 2,1,1, X. A negyedik forduló tippszelvényeit 1995. május 9-éig lehet személyesen beadni a megyei sporthivalhoz vagy postán eddig a napig feladni. (Cím: 4401 Nyíregyháza, Mártírok tere 9., VIII. em., illetve Pf.: 136.) Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Totó 5. fordulója május 15-én fog megjelenni. Felhívjuk figyelmüket, hogy a megfejtéseket továbbra is csak az Új Keletben és a Kelet-Magyarországban megjelenő tippszelvényen lehet beküldeni. Fénymásolatot nem fogadunk el! 1. Hol született Balczó András, az öttusa koronázatlan királya? 1 — Kondoroson X — Nyíregyházán 2 — Kenderesen 2. Helsinkiben, 1952-ben két magyar állt a kalapácsvetés do­bogóján. Kik voltak ők? 1 — első Csermák,... harmadik Németh I. X— első Németh I,... második Csermák 2 — első Némethi,--harmadik Csermák 3. A barcelonai úszódöntő 100 méteres hátúszásában kitűnően szerepelt a nyíregyházi Szabó Tünde. Hányadik helyen végzett? 1 -— első X — harmadik 2 — második 4 4. Az 1908. évi londoni olimpi­án indulhattak először női ver­senyzők. Melyik sportágban? 1 — atlétika X — vívás 2 — tenisz 5.1912-ben kardvívásban három magyar foglalta el az olimpiai do­bogót. Milyen sorrendben? 1 — 1. Békessy, 2. Mészáros, 3. Fuchs X— 1. Fuchs, 2. Békessy, 3. Mé­száros 2—1. Mészáros, 2. Fuchs, 3. Békessy 6. A második világháború befeje­zését követő 1948. évi londoni olim­piára meghívták a vesztes orszá­gokat is. Két nemzet részvételét azonban nem tartották kívána­tosnak. Mely országokról van szó? 1 —Japán, Olaszország X—Olaszország, Németország 2 — Németország, Japán 7. A nyíregyházi Bubán Zsolt és Ling Attila helyezetlen maradt Barcelonában. Versenyüket nem si­került befejezniük. Melyik sportág­ban? 1 — sportlövészet X — lovassport 2 — súlyemelés 8. Mi a Nemzeti Olimpiai Bizott­ság (NOB) hivatalos nyelve? 1 — német X — francia 2 — angol 9. Az athéniak i. e. 490-ben Ma­rathon mezején legyőzték a több­szörös túlerővel támadó perzsa hadat. Egy ismeretlen katona meg­állás nélkül futott Athénig, hogy a győzelmet hírül adja honfitár­sainak. E siker emlékére került a maratoni futás a játékok műso­rába. Az első újkori versenyt a görög Szpiridon nyerte, a har­madik egy magyar sportoló lett. Kiő? 1 — Dáni Nándor X — Kellner Gyula 2 — Szokolyi Alajos 10. Berlinben egy barna hajú ma­gyar fiatalasszony 162 cm-es ered­ménnyel a magasugrás győztese lett. Kiő? 1 —- Kissné Csillik Margit X— Albertné Tőrös Olga 2 — Kádámé Csák Ibolya 11. Az 1900-as párizsi olimpia 200 m-es akadályúszó verse­nyén egyéb feladatot is közbe­iktattak a rendezők. Mit kellett megoldaniuk az úszóknak? 1 — egyik kezükben labdát vittek, így kellett úszniuk X — a rajt után 50 métert víz alatt kellett megtenniük 2 — a táv közepén két hordón is át kellett mászniuk 12. A helsinki olimpia légsú­lyú birkózóbajnoka. Rövid ideig 13. Az 1980. évi moszk­vai olimpián melyik ország nyerte az összetett pontver­senyt? 1 — Szovjetunió X — NDK 2 — Egyesült Államok Az 1948. évi londoni olimpia vízilabda döntőjében ki kit győzött le? 1 — Olaszország Magyar­Nyíregyházán is edzősködött. országot Kiő? X— Hollandia Olaszorszá­1 Szilvási Miklós got X Hódos Imre 2 — Magyarország Jugosz­2 — Pólyák Imre láviát X OLIMPIAI TOTO 3. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. +1. A beküldő neve, címe: k-áLrl £ T~k-*-*^Í**

Next

/
Oldalképek
Tartalom