Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-14 / 88. szám
KÖZELKÉP 1995. április 14., péntek Kik kaphatnak kedvezményt? Utazás a tanyákról Nyíregyháza külterületein, de még a közigazgatási határon belül a kisebb-nagyobb tanyákon mintegy tízezren laknak. Természtes, hogy számukra nem lehet olyan ellátást biztosítani, mint mondjuk a Kossuth tér környékén lakóknak. Ügyes-bajos dolgaik elintézésére, egy-egy nagyobb bevásárlásra a megyeszékhelyre kell utazniuk. A gond csak az, hogy e nyíregyháziak a helyi járatok tarifahatárán kívül esnek, így a helyközi autóbuszokon utaznak, a városban pedig ismét jegyet vagy bérletet kell váltaniuk. A távolsági buszok tarifáit a közlekedési miniszter, a nyíregyházi járatokét pedig a képviselő-testület állapítja meg. — Az önkormányzat ismeri a tanyabokrok lakóinak ezt a gondját, hogy a város közigazgatási, és a nyíregyházi tömeg- közlekedés tarifahatára nem esik egybe, és már dolgozunk ennek a gondnak az orvoslásán - mondta Felbermann Endre Nyíregyháza alpolgármestere. •—A képviselő-testület ötmillió forintot szavazott meg e jogos sérelem megoldására. Felméréseink alapján a bokrok tízezer lakójának harminc százaléka utazik rendszeresen, nagy részük 0-5 kilométeres távolsági jegyet, vagy bérletet vesz igénybe. Elemzést készítettünk - a város szűkös anyagi lehetőségeire tekintettel hogy kiket részesítsünk olyan kedvezményben, amely alapján a távolsági járatokon ingyen utazhatnak a megyeszékhelyre. Ugye az túlzás lenne, ha egy belvárosi kapna kedvezményt, ahhoz, hogy a kiskertjébe helyi tarifával utazzon ki. — Kik utaznak rendszeresen a tanyákról Nyíregyházára? — A munkába járók, ők a munkáltatóktól a kollektív szerződések értelmében a bérletek árának 80 százalékát visszakaphatják. Az általános és középiskolai tanulók utazási költségeit, amennyiben körzeti iskolába járnak, az intézmény megtéríti. A tanulók mind a helyi, mind a helyközi járatokon kedvezménnyel utazhatnak. A város üzemeltetési bizottsága véleménye szerint e két réteg nem kap kedvezményt. Sok nyugdíjas, és gyerekét a városba kísérő munkaviszonnyal nem rendelkező lakos utazik még a tanyákról Nyíregyházára. Az ő számukra szeretnénk biztosítani, hogy a helyközi járatokon ingyen utazhassanak lakóhelyükről a városba és vissza. — Hogyan oldják ezt meg a gyakorlatban? — Igazolásokat adnánk számukra, amely alapján térítés- mentesen vehetnék igénybe az autóbusz-közlekedést, az ön- kormányzat pedig elszámolná az összeget a VOLÁN felé. — Ez feltételes módban hangzott... — Sajnos, most egy kicsit megállt a tudomány, ugyanis ha az ingyenes „bérleteket” támogatásként adjuk, az ön- kormányzat 44 százalék adót köteles az összeg után fizetni. — Akkor minden a régiben marad? — Nem, állásfoglalást kértünk az APEH-től, a nehézségek áthidalására. Másik lehetőség, hogy az összeget adómentes szociális juttatásként adjuk. Az önkormányzat meghatároz úgy egy jövedelemhatárt, hogy rászorultság alapján a korábban említett rétegek részesülnének a kedvezményben. A végleges megoldás szerintünk egy zónarendszer bevezetése lenne, amely alapján függetlenül attól, hogy milyen autóbuszon közlekedünk, a megtett távolság lenne a tarifadíj alapja. KvZ A beszédhibák nagy része javítható A fiúk érzékenyebbek Répa, retek, mogyoró — csi- vitelte nap mint nap a keresztlányom, és mi boldogok voltunk, hogy minden nehézség nélkül kiejti az r betűt. A gyermekkorban felmerülő beszédhibákról dr. Bereczné Szamos közi Alice logopédussal beszélgettünk. — Mi válthatja ki a beszédhibát? — Külső okok közé elsősorban a nem megfelelő be- szédkömyezet sorolható. Annak a kisgyermeknek, akihez már pici korától nem beszélnek eleget, szűkös lesz a szókincse, s ezért elsősorban a szülők okolhatók. Ezek a gyerekek a meséket sem szeretik, mert nem értik meg igazán. A szegényes szókincs a későbbiekben sem jelent majd hasznot, hiszen megnehezíti az írás és olvasás tanulását. — A kialakulásnak szervi okai is lehetnek? — Természetesen. A belső okok elsősorban organikusak. Ilyen például az 1 és az r hangtévesztése és a képzéshibák, amit a rövid, illetve lenőtt nyelvfék okoz. Problémát jelenthetnek a különböző fogrendellenességek, a kisebb hallásproblémák és a hallásfigyelem is. Emellett centrális, ideg- rendszeri gondok is felléphetnek, melyeket sokkal nehezebb kezelni, mint a már említetteket. — Ezek a problémák már egészen kisgyermekkorban előjönnek. Milyen a logopédusok kapcsolata az óvodákkal? — Rendszeresen látogatjuk az intézményeket. A logopédiai rendszerünk egyébként úgy működik, hogy a nevelési tanácsadó logopédusai között felosztottuk a területet. Minden szakemberhez 5-6 óvoda tartozik. Ide gyakran kijárunk, illetve néhány oviban decent- rumot hoztunk létre, ahová a gyerekeket a szülőknek kell elhozniuk. Év elején végzünk egy felmérést, és így felállítunk egy sorrendet. Ezt meghatározza az iskolába- lépés, a be- s z é d h i b a súlyossága és természetesen az is, hogy hány gyerekkel tudunk egyszerre foglalkozni. — Tehát az óvodákkal ideális a kapcsolat. Mi a helyzet az iskolákkal? — Sajnos, tanítványaink egy része úgy kerül iskolába, hogy beszédhibás, még mindig vannak hangképzési problémái. Az iskolák zömében sajnos nincs logopédus, pedig nagy szükség lenne rá. A gondokra megoldás lenne az is, ha a beszédhibás gyerekeknek külön osztályt indítanának. — Hogyan juthatnak el ezek a gyerekek a nevelési tanácsadóhoz? — Hozhatja őket a szülő, de küldheti a nevelő is. Ám az az igazi, amikor a szülő és az iskola közösen vállalja fel a problémát. Szeretnénk, ha a beszédhibás gyerekek számára az iskolák rugalmasabb órarendet állítanának össze, ami lehetővé teszi a logopédusnál való támogatást is. Ezeknek a fiataloknak sokkal nagyobb szükségük van a kezelésre, mint bármi másra. Számukra a készségtárgyak a legfontosabbak, mégis azt tapasztaljuk, hogy ezekről az órákról engedik el leghamarabb a gyerekeket. — A beszédhibák közül a kívülállók számára talán a legismertebb a dadogás. Beszéljünk erről is egy kicsit. — Gyakran előfordul, hogy a gyerek, aki az óvodában még folyékonyan beszélt, az iskola küszöbét átlépve dadogni kezd. A dadogás egyfajta beszédneurózis, ami azt jelenti, hogy valamilyen pszichés problémája van a gyereknek, és az a dadogásban nyilvánul meg. Sokszor előfordul, hogy a tanulási, beilleszkedési nehézség, esetenként éppen a beszédhiba okoz olyan szorongást, ami dadogásban vezetődik le. —Azt hiszem, óriási a tanár felelőssége. Rengeteg türelem és megértés kell egy beszédhibás gyerekhez. — Ez így igaz. A nevelőnek rá kell éreznie, hogy mi a gyerek problémája. Előfordulhat az is, hogy bár a gondot az iskola okozza, mégis a szülők játszák a legnagyobb szerepet a dadogás kialakulásában. Amíg a gyermek óvodás, egészen mások a szülői elvárások, mint amikor iskolába kerül, s ő már nem képes eleget tenni a megemelt követelményeknek. — Egy felmérés adatai szerint több a dadogó fiú, mint a kislány... — Ennek élettani okai vannak. A probléma kialakulásában nagy szerepet játszik az idegrendszer fejlődése, és az is, hogy a fiúk sokkal érzékenyebbek. — Meghatározható-e, hogy mikor alakulhat ki a dadogás? — Az úgynevezett élettani dadogás 3 éves kor körül kezdődik, de ezen szinte minden gyermek keresztülesik. Organikus okok és görcsképződési hajlam esetén a dadogás eléggé elhúzódhat. Ezután az iskolábalépéskor alakul ki leggyakrabban ez a beszédhiba, majd serdülőkorban. — Van-e arra esély, hogy ezt magától kinövi a gyerek? — Először is meg kell különböztetni azt, hogy milyen jellegű a beszédhiba. Egy-két hanghibát magától is ki tud javítani a gyerek, ha egyébként szép a kiejtése és gazdag a szókincse. Egy megkésett beszédképességű gyereknél azonban, aki hároméves korában kezd el beszélni, hatéves koráig nincs semmi esélye arra, hogy segítség nélkül leküzdje a beszédhibát. Feltétlenül fontos éppen ezért, hogy az aprósággal még idejében logopédushoz forduljunk. SiTi Ketten már visszafizették Sikkasztás az önkormányzatnál Az ügy után több olyan intézkedést is tettünk, amelyek a hasonló esetek előfordulásának lehetőségét minimálisra csökkentik. A nyomozás érdekében további részleteket nem közölhetünk, valószínűleg a jövő hét végén tudunk többet mondani. Az utóbbi 2- 2,5 év összes anyagát át kell néznünk ahhoz, hogy teljes képet kapjunk. Volt ma egy munkaértekezlet, amelyen a nyíregyházi önkormányzat dolgozói felháborodva nyilatkoztak a volt társaik csalásáról, tőlük mindenképp elhatárolják magukat. Éddig jó hírneve volt az önkormányzatnak, a sikkasztás hátrányosan érinti a szakmai munka megítélését. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy minél hamarabb túllépjünk az ügyön — fejezte be tájékoztatását Nyíregyháza jegyzője. Csabainé óvott attól, hogy bárki is ebből az ügyből azt a következtetést vonja le, hogy az apparátus ilyen dolgozókból áll. — A bizalom helyre- állítása érdekében minden területen teljeskörű pénzügyi vizsgálat lesz, aminek az eredményéről május végén adunk tájékoztatást — ígérte. Az Új Kelet kérdésére Fazekas János megerősítette annak a pletykának a valódiságát, hogy a három személyből ketten egy-egy jelentős összeget visszafizettek, ennek a nagyságáról azonban nem nyilatkozott. Felvetésünkre a jegyző úr sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy valaki a sikkasztok dolgát magasabb pozícióból segítette, koordinálta. Az ügyészség és a bíróság feladata, hogy az ügy végére pontot tegyen — mondta. A pereskedés évekig elhúzódhat Sástái kiindulópont — Úgy tűnik, hogy Sóstó fejlesztésének előkészítésében elérkeztünk egy biztos pontig, amely alapot képezhet a bizottságok munkájához, és kiindulópontja lehet a további tárgyalásoknak — jelentette be szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Csabai Lászlóné. — Fontosnak tartjuk, hogy a Sóstó centrumában lévő épületek életre keljenek végre, és újra azt a szerepet töltsék be mind a város, mind pedig a megye életében, mint tették azt néhány évtizeddel ezelőtt — vette át a szót Giba Tamás alpolgármester. Városunk lakossága és az önkormányzat is megelégelte azt a lehetetlen helyzetet, amit Kínál úr jóvoltából évek óta kénytelenek voltunk eltűrni. Azt azonban mindenki tudja, hogy a vállalkozóknak nincs pénze arra, hogy a négy létesítményt (Krúdy Szálló, Svájci-lak, Kádfürdő, Víztorony) visszaállítsa eredeti állapotába, és újra üzembe helyezze. Az önkormányzat pedig bármennyire is szeretné ezt megtenni, nem teheti, lévén nem a mi tulajdonunk. Ezért a megyei önkormányzattal és Kínál Jánossal egyetemben úgy határoztunk, hogy egy tízmillió forintos alaptőkéjű részvénytársaságot hozunk létre, melyben a két önkormányzat 30-30 százalékot vállal magára, a fennmaradó 40 százalék pedig a vállalkozó tulajdonában marad. — Tudjuk, hogy ezzel bizonyos kockázatot vállalunk, és hogy ezáltal Kínál Jánosnak is jót teszünk, de vagy végigvisszük ezt a tervet, vagy pedig hagyjuk az egészet, és megpróbáljuk peres úton kikényszeríteni a vállalkozót, hogy teljesítse a vállalt kötelezettségeit. Az első variációnak az előnyére írható, hogy így tudunk pályázni különböző alapokra, amit Kínál úr egyedül nem tehetne meg, a második variáció ellen pedig az szól, hogy évekig is elhúzódhat a pereskedés, és a végkimenetele is bizonytalan. Futólag, csak tájékoztatásként szeretném megemlíteni, hogy tárgyaltunk az OTP vezetőivel az általuk jelenleg is használt épületrész (Takarékpalota alsó részéről van szó) elidegenítéséről — folytatta a tájékoztatást a polgár- mester asszony. Erről a későbbiekben tájékoztatjuk részletesen a lakosságot. A továbbiakban két törvénymódosító indítványról beszélt Csabai Lászlóné. Elmondta, hogy a privatizációs törvény kapcsán több polgármesterrel együtt felvetették, hogy a privatizáció ne érintse az önkormányzat által épített gáz- és villamoshálózatot. Hosszas egyeztetés után sikerült elérni, hogy legalább az önkormányzat és a lakosság önerőből épített gázberuházása maradjon ki a privatizálásból. Ugyancsak törvénymódosító javaslattal álltak elő a családi pótlék ügyében. Indítványozták, hogy a jövedelmet és a vagyont összekötve, együttes feltételként fogalmazódjon meg a családi pótlékból való kizárás. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy minden rászoruló kapja továbbra is a támogatást. Megyénkben egyébként csak az érintettek 10 százaléka esik ki a szociális háló eme formájából.
