Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

1995. április 4., kedd 11 ■ BELFÖLD-KÜLFÖLD í ÚJ KELET Lotz Károly Hollandiába utazott Háromnapos hivatalos látogatásra Hollandiába utazott hétfőn Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter .Annemarie Jorritsma- Lebbenik holland közlekedési, közmunkaügyi és vízgazdálkodási minisz­ter asszonnyal folytat megbeszéléseket a két országot érintő, főként köz­lekedési és vízügyi kérdésekben. Felsőoktatási tiltakozás A felsőoktatási szakszervezetek vezetői hétfőn Budapesten a Gólya­várban tartott tiltakozó nagygyűlésükön kinyilvánították: tisztában van­nak a szigorító gazdasági intézkedések szükségességével, de megalapo­zatlannak és elfogadhatatlannak tartják a stabilizációs csomag tervezett szociális lépéseit. Ezért felszólították a kabinetet, hogy mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel az Érdekegyeztető Tanács­ban. A művelődési tárcától azt várják, hogy a képviseleti fórumokkal vitassa meg a felsőoktatást érintő kérdéseket. A tiltakozó nagygyűlés résztvevői végezetül 25 pontból álló állásfoglalást szavaztak meg, amit eljuttatnak a kormányfőnek. KDNP-frakcióülés A Kereszténydemokrata Néppárt hétfői frakcióülésén a képviselők kézhez kapták Isépy Tamás frakcióvezető levelét, amelyben az üléseken való részvétel fontosságára hívta fel a honatyák figyelmét. A napirendi pontok megtárgyalását követően arról is határoztak, hogy a jövőben rend­kívüli fracióüléseket tartanak — tájékoztatta az MTI-t Isépy Tamás. Ezen alkalmakra gazdasági szakembereket hívnak majd meg. Az első rendkí­vüli ülést jövő szerdán rendezik, arról azonban, hogy ki lesz a vendég, a frakcióvezető egyelőre nem nyilatkozott. Az FKGP frakciójának ülése — A Független Kisgazdapárt frakciója hétfői ülésén úgy döntött, hogy mostantól kezdve különösen nagy súlyt helyez a külső adósságállomány kérdésére. Az FKGP minden lehető fórumon fel kívánja hívni a figyel­met a problémára — mondta el az MTI-nek Lányi Zsolt. A képviselő- csoport szóvivője hozzátette: a Kisgazdapárt azt követeli a kormányzat­tól, hogy próbáljon meg azonnal tárgyalásokat kezdeni a külső adósság­ról. Az FKGP véleménye szerint ugyanis semmiféle új adóval, tandíjjal vagy Bokros-csomaggal nem lehet megállítani a külső adósságállomány növekedését. — Az ország már nem tudja tovább fizetni adósságát, még a kamatokhoz is kölcsönöket kell felvenni — vélekedett Lányi Zsolt. A szóvivő rámutatott arra is, hogy a kisgazdák nagy hangsúlyt helyeznek a kárpótlási jegyek elértéktelenedésének a rrjegál 1 ítására is. Göncz Árpád megbeszélései Az iraki invázió az élet minden területére kiterjedő sebeket ejtett Ku- vaiton. Jól érzékelhető, hogy az ország vezető politikusainak figyelmét továbbra is az agresszió következményeinek felszámolása köti le. Ez az igyekezet jellemezte Göncz Árpád kuvaiti tárgyalópartnereit, akár diplo­máciai, akár a kétoldalú kapcsolatokat érintő témák kerültek szóba. A Kuvaitvárosban hivatalos látogatáson tartózkodó magyar köztársasági elnök hétfőn szűkkörű megbeszélést folytatott vendéglátójával, Dzsábir ei-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah sejkkel, Kuvait emírjével. Török offenzíva Mintegy 15 ezer iraki kurd hagyta el lakóhelyét a Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveresei után hajtóvadászatot folytató török csapatok elől menekülve — közölte vasárnap egy ENSZ-illetékes. Az észak-iraki humanitárius se­gélyekért felelős ENSZ-alkalmazott szerint a menekültek vagy más fal­vakba, vagy az északnyugati Zahó és Dohuk városokba özönlöttek. Vizuális beintés A politika most igazán beintett a sajtónak. Ezentúl hiába is kattogtatják gépeiket a firkászok a szlovák parla­mentépületeiben. Fényképezni ugyan lehet, de a Meciar vezette Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom elérte azt, hogy a szlovák újságok hasábjain ezentúl már nem jelenhetnek meg olyan fényképek, amelyeken a hon­atyák alszanak a parlamenti padsorok­ban. Nincsen, nem létezhet már ásító, s ágaskodó hajszálú politikus sem. Adtak egy pofont a sajtószabadságnak! A parlamenti ülésteremre vonatkozó fényképezési tilalom egyben azt is je­lenti, hogy a képviselő még emberi mivoltában is szent és sérthetetlen. Nincsenek már másnapos, álmos, bal lábbal kelt, kétbalkezes, kissebbsé- gekről, szociális nyomorúságról döntő, unatkozó politikusok. Vannak viszont felkészültek, ragyogó szónokok, egy­értelműen intézkedők, amolyan szu­peremberek szuperfizetéssel. Nincs ezentúl tükrözés, objektivitás, parla- mentimunka-bemutatás, mert túlságo­san hatásosak voltak az SME s a Pravad című független lapok ország- gyűlési felvételei. Ugyanakkor nálunk, a magyar sajtóban is megjelennek jól sikerült fényképek, mert aki ügyes, az résen van, s lám, a fizetésükért unat­kozó, felszólalni sosem akaródzó, va­karózó és alvó honatyák képe gyak­ran meg szokott jelenni a 168 órában, a Kurírban vagy a Blikkben. 1995-ben, amikor sok állami vezető, most hogy hangot s politikai pozíciót kapott, tel­jesen elszakad a realitásoktól, s hetet- havat összehord, legalább annyi viga­szunk s humorunk legyen, hogy derül­hessünk azokon, akik a jóllakottak ál­mát alusszák. A kérdés persze jóval összetettebb. Az, hogy mennyiben hatalom ma a sajtó, kormánypártiként, függetlenként vagy ellenzékiként? Mi a megengedett s meg nem engedhető szerepe még akkor is, ha a közszereplésre vonatko­zó sajtótörvényi tézist meg is csorbít­ják. Magyarországon az elmúlt rend­szerben osztogattak pártfegyelmit s munkakönyvét is, pártvezetőket ábrá­zoló „rosszul sikerült” képért. Remé­lem, igazat jósolok, ha azt írom, Ma­gyarországon már nem lesznek hason­ló sajtos idők. V. A. Országgyűlés: újra kemény szavak Szabó György népjóléti miniszter eskütételével kezdődött az Országgyű­lés hétfői munkanapja. A tárca vezetőjét Göncz Árpád köztársasági elnök április 3-ai hatállyal nevezte ki. Az eskütételt a szokásos napirend előtti felszólalások követték. Elsőként Csépe Béla, a KDNP frakcióvezető­helyettese kért szót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország polgárai, il­letve a kormányzat között egyre na­gyobb a szakadék. Véleménye szerint ezt jelzik a különböző tüntetések, sztrájkfenyegetőzések. A képviselő visszautasította Szekeres Imre MSZP- frakcióvezető azon megjegyzését, hogy az ellenzék politikai cirkuszt kí­ván csinálni a megszorító intézkedé­sekkel kapcsolatosan. Szekeres Imre viszont erre úgy reagált, hogy a kor­mánypártok ehhez az említett cirkusz­hoz valóban nem kívánnak asszisz­tálni. Torgyán József, a kisgazda képvi­selőcsoport vezetője Szekeres Imre szavait szemforgató nyilatkozatnak minősítette. Ehhez csatlakozottSzájer József, a Fidesz frakcióvezetője is. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára az elhangzottakhoz azt fűzte hozzá, hogy a kormányzat ezen a héten kezdi meg az egyeztetést a különböző szervezetekkel a megszo­rító intézkedésekről. Torgyán József önálló, napirend előtti felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a kisgazdák véleménye szerint az ország jelenlegi helyzetében már elkerülhetetlen az adósságok elengedését kérni a hitelek nyújtóitól. A frakcióvezető úgy tudja, hogy 10 hónap alatt 4 milliárd dollár­ral nőtt Magyarország külső adósság- állománya. Csépe Béla erre úgy rea­gált, hogy a KDNP képviselőcsoportja a felvetést megalapozatlannak tartja. Akar László államtitkár pedig arra hív­ta fel a figyelmet, hogy az adósság el­engedését, illetve átütemezését felvető parlamenti felszólalások nagyon sokat ártanak az ország nemzetközi megíté­lésének. Deutsch Tamás (Fidesz) a sajtósza­badság durva megsértésének minősítette napirend előtti felszólalásában az Esti Hírlap főszerkesztőjének elbocsátását és azt, hogy a Hírlapkiadó vezérigazgatója önkéntesen cenzúrázta a lapot. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzat fenyegetőzik a Te­levízió és a Magyar Távirati Iroda mun­katársait érintő elbocsátásokkal. Deutsch emlékeztetett arra, hogy annak idején Csurka István is csak fenyegetőzött a kezdet kezdetén. Szekeres Imre válaszá­ban úgy fogalmazott, hogy a konkrét esetben vizsgálat lesz, arról pedig nem tud, hogy valaki korlátozná jelenleg a sajtószabadságot. Hasonló véleményt fo­galmazott meg Pető Iván is. MSZP-frakció A Magyar Szocialista Párt kép­viselőcsoportja támogatja a Fiatal Demokraták Szövetségének kez­deményezését, miszerint április 12-én tartsanak politikai vitana­pot a Parlamentben a kormány március 12-én meghozott intéz­kedéseiről — közölte az MTI érdeklődésére Toller László frak­cióvezető-helyettes a szocialis­ta képviselőcsoport hétfői ülése után. A frakcióvezető-helyettes el­mondta, hogy a képviselők szót váltottak a kormány stabilizációs terveiről is. Ennek kapcsán tudo­másul vették, hogy április 7-én kap­ják kézhez a gazdasági stalibizációs intézkedések megvalósítását célzó törvényjavaslat-csomagot. Elhatá­rozták azt is, hogy jövő hétfői ülé­sükön vitatják meg a kormány szo­ciálpolitikai intézkedésterveit. Toller jelezte, hogy amennyiben a szakszervezetek elkészítik alterna­tív javaslataikat, természetesen azokat is megvitatja az MSZP- frakció. \ ___________________________/ Ad atok az eladósodásról Az ország külfölddel szembeni bruttó adósságállománya 1994. december 31-én 28,5 milliárd dollár volt. Egy év alatt az adósság- állomány bruttó értéke 4 milliárd dollárral növekedett. Ebből a keresztárfolyam-változás, vagyis a dollár gyengülése, illetve egyéb valuták erősödése 2,3 milliárd dollárral növelte a dollárban szá­mított állományt. (A magyar adósságok zöme egyébként a két, jelentősen megerősödött valutában, jenben és márkában van). A brut­tó adósságállományból a Magyar Nemzeti Bank 20,2 milliárd dol­lárral, a kormány 2,3 milliárd dollárral tartozik a külföld felé. A többi tartozás a kereskedelmi bankok, illetve a vállalatok felvett hiteleiből tevődik össze. Egy év alatt 4 százalékponttal csökkent a jegybank és a kormány külfölddel szembeni bruttó adósságállo­mányon belüli aránya. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank jelentése tartalmazza, amelyet a múlt évi pénzfolyamatok alakulásáról adott ki. A jelentés szerint az év végén a jegybanki tartalékok állománya 6,8 milliárd dollárt tett ki, az összes nemzetgazdasági követelés- állomány pedig elérte a 9,6 milliárd dollárt. Mindezek hatására a nemzetgazdaság nettó adósságállománya 18,9 milliárd dollár lett, ami szintén 4 milliárd dollárral haladta meg az előző évit. Ebből a keresztárfolyam-változás következménye 1,4 milliárd dolláros, dollárban számított adósságnövekedés volt. Az eladósodásról januári, februári, illetve márciusi hivatalos adatok még nem állnak rendel­kezésre. (MTI) Keleti György Londonban Gázai robbanás Egy, az PFSZ és Izrael által körözött magas rangú Ha- masz-vezetö is a vasárnapi gázai robbanás áldozatai kö­zött volt — jelentette a Reuter palesztin hivatalos forrásokra hivatkozva. Az iszlám szélső­séges szervezet megerősí­tette, hogy egyik katonai veze­tője, Kamal Heil is életét vesz­tette a robbanáskor. Abu Mo­hamed Musztafa, a Hamasz damaszkuszi képviselője kije­lentette, hogy Jasszer Arafat palesztin vezető rendőrsége és az izraeli erők felelősek az incidensért, és bosszúval fe­nyegetőzött. A Hamasz-képvi- selő szerint Kamal Heil, aki után régóta nyomoztak a pa­lesztin rendőrök és az izraeli biztonsági erők, szombaton rejtőzött el a házban. A 28 éves terroristát Izrael egy iz­raeli katonatiszt, illetve több, a zsidó állammal együttmű­ködő palesztin, a palesztin rendőrség pedig három pa­lesztin meggyilkolása miatt körözte. Magyar—brit együttműködési nyi­latkozat aláírása is szerepel Keleti György háromnapos londoni láto­gatásának legfőbb napirendi pontjai között — ezt maga a magyar honvé­delmi miniszter közölte az MTI tudó­sítójával, miután vasárnap este meg­érkezett a brit fővárosba. A magyar vendég, aki Malcolm Rifkind brit vé­delmi miniszter meghívásának tesz eleget, közölte: megbeszélései során olyan konzultációkat is folytat majd, amelyek fontosak lehetnek Magyaror­szág jövőbeni NATO-csatlakozása szempontjából. Keleti György emel­lett pontosítani kívánja az év végére előirányzott közös hadgyakorlat rész­leteit — októberben, magyar területen rendezik a két hadsereg törzsvezetési gyakorlatát —, s szóba kerül majd a brit fél részvétele a magyar honvéd­ség nyelvoktatási programjában, egyéb olyan együttműködési formákkal együtt, amelyek a magyar NATO-tag- ság ügyét segítik elő. Keleti György elmondta: átnyújtja majd brit kollégá­jának azoknak az elképzeléseknek a vázlatát, amelyeket a honvédelmi mi­nisztérium dolgozott ki az észak-atlan­ti szövetséghez történő csatlakozás körülményeiről. — A NATO várha­tóan az év végéig állítja össze a tagje­löltekkel szembeni legfontosabb elvá­rásait, de a magyar fél ennek elébe kí­ván menni saját cselekvési program bemutatásával. Ennek részét képezi a haderőreform kérdése, a NATO-kom- patibilitás megteremtését elősegítő át­alakítások terve — mondta a magyar honvédelmi miniszter az MTI-nek. Keleti György közölte: reméli, hogy módja lesz megvitatni a délszláv vál­ság ügyét is a vendéglátókkal, s sze­retné megtudni a brit fél véleményét a kérdésről, illetve annak megoldási lehetőségeiről. A magyar miniszter nem erősítette meg azokat a múlt hé­ten felröppent londoni értesüléseket, amelyek szerint a brit hadsereg tárgya­lásokat folytat a magyar hatóságokkal bizonyos kiképzési feladatok áttelepí­téséről magyar területre. Diplomáciai források szerint a szigetország véde- reje — környezetvédelmi és anyagi megfontolásokból — kelet-európai kiképző terepek után néz, s állítólag a megállapodás küszöbére jutott Csehor­szággal és Lengyelországgal. E forrá­sok szerint London hasonló tárgyalá­sokat kezdeményezett már egy éve Magyarországgal is. Keleti György közölte: ő nem tud konkrét megbeszé­lésekről, de kifejezte meggyőződését, hogy amennyiben a kérdés felvetődne, „lennének bizonyos lehetőségek” a britek számára. A miniszter utalt arra, hogy a tavalyi magyar—brit közös hadgyakorlat során a vendégek el­ismerően szóltak a magyar gyakorló­terek adottságairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom