Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-25 / 96. szám
4 s s ■ KÜLFÖLD-BELFÖLD ■ 1995. április 25., kedd UJ KELET Nem hivatalos végeredmény Francia elnökválasztás — Milyen hatással lehet a francia elnökválasztás vasárnapi első fordulója, a két továbbjutó személye Magyarország számára, mennyiben befolyásolhatja ez az Európai Unióhoz való közeledést? Erről kérdezett az MTI párizsi tudósítója két, Francia- országban élő, s a itteni politikát igen jól ismerő magyar származású szakértőt, Schreiber Tamást, illetve Fejtő Ferencet. Schreiber Tamás azt hangsúlyozta, hogy külpolitikai szempontok nem játszottak szerepet a francia elnökválasztásban, s Magyarország szempontjából tulajdonképpen teljesen mindegy, a két továbbjutó közül melyik győz majd. — Mind a három jelölt, mind Jacques Chirac, mind Lionel Jospin, mind Edouard Balladur az Európai Unió kiterjesztése mellett foglalt állást, de sajnos nem elég határozottan, s nem elég részletesen — éppen azért, mert az EU kibővítésének ügye nem volt elsőrangú kérdés az elnökválasztási kampányban — mondta. — Akárki is lesz a francia köztársasági elnök két hét múlva, a legfőbb prioritást számára nem Európa mielőbbi kiszélesítése jelenti majd, hanem az, hogy miként sikerül megoldania a belső problémákat, a munkanélküliséget, a bevándorlás ügyét — tette hozzá. Fejtő Ferenc is úgy vélte: külpolitikai szempontból nincsen különbség a két továbbjutó, Jospin és Chirac között, s mindketten támogatják Európa kibővítését. — Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy mind Jospin, mind Chirac érdeklődése nagyon „frankocentrikus”, azaz a francia belpolitikai és gazdasági helyzetre összpontosul, úgyhogy a választási kampányban nagyon kevés szó esett a külvilágról — szögezte le. Fejtő rámutatott: a külpolitikában a legtöbbet Alain Juppétől, a jelenlegi külügyminisztertől lehet várni, aki szerinte Chirac győzelme esetén minden valószínűség szerint miniszterelnök lesz, s aki mindenkinél jobban ismeri az európai problémákat, illetve Magyarországot. Ami a várható esélyeket illeti, Fejtő Ferenc valószínűnek mondta Chirac megválasztását, hiszen „a jobboldal ma mindenképpen nagy többségben van Franciaországban". Schreiber Tamás viszont úgy vélte: papírforma szerint valóban Chirac a győztes, s ő maga is egyelőre ennek adja a nagyobb esélyt — ám mivel Jospin váratlanul az első helyre került, s nem a másodikra, még minden megtörténhet. A francia belügyminisztérium hétfőn hajnalban közzétette a köztársasági elnökválasztás első vasárnapi első fordulójának nem hivatalos végeredményét. A legesélyesebbnek tartott jelöltek sorrendje: 1. Lionel Jospin 23,47 százalék, 2. Jacques Chirac 20,47 százalék, 3. Edouard Balladur 18,54 százalék, 4. Le Pen 15,27 százalék. Ez az eredmény még nem tartalamazza a tengeren túli területeken élők szavazatait — jelentette a Reuter brit hír- ügynökség. A bíróság elutasította a posta kérelmét A Fővárosi Munkaügyi Bíróság hétfőn elutasította a Magyar Posta Részvénytársaság kérelmét, amelyet az időközben befejeződött vasutas- sztrájk jogellenességének megállapítására nyújtott be a múlt héten. A posta álláspontja a következő volt: hosszabb sztrájk esetén fennáll a reális veszélye annak, hogy a különböző készpénzkifizetéseket csak késedelmesen tudja teljesíteni. A Magyar Posta Rt. képviselője szerint a feladataik ellátásához szükséges még elégséges szolgáltatás mértéke a vasút részéről — az általában szokásos tíz pár postavonat helyett — három pár postavonat indítása lett volna a sztrájk idején. Az érintett szakszervezetek azonban csak ahhoz járultak volna hozzá, hogy a közlekedő személyszállító vonatokhoz postakocsikat csatlakoztassanak. Ez a megoldás a posta számára nem volt elfogadható, mert nem tartották alkalmasnak a helyzet kezelésére. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság határozatának indokolása szerint a szakszervezet által ajánlott még elégséges szolgáltatás keretein belül, ha nem is zökkenőmentesen, de teljesíthető lett volna a postai tevékenység. A végzés nem jogerős, ellene 15 napon belül lehet fellebbezni. Tegnap óta ismét benépesültek a sztrájk miatt megüresedett (a képen) állomások Rendörakadémia Budapesten Kuncze Gábor belügyminiszter és Donald Blinken, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete hétfőn aláírta a Nemzetközi Rendészeti Akadémia létesítéséről szóló kormányközi egyezményt. Az eseményt követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a bűnüldözésben érintett amerikai szakszolgálatok képviselői, főként a szervezett bűnözés, a kábítószer elleni küzdelem tudnivalóira, a titkosszolgálati eszközök és a tűzfegyverek használatára oktatják majd a kurzusonként beiskolázott harminchárom hallgatót. Az első tanfolyamra a cseh, a lengyel és a magyar rendőrség olyan középvezetőket iskoláz be, akik 5- 10 év múlva az adott rendőrség felső vezetőivé válhatnak. A Böszörményi úti iskolaépület kialakításának hárommillió dolláros költségéből öthatod részt az amerikai fél biztosított. Ugyancsak ők finanszírozzák a külföldi hallgatókkal összefüggő kiadások nagyobb hányadát is. Kuncze Gábor belügyminiszter úgy vélte, hogy az egyre több országra kiterjedő, nemzetközivé váló bűnözés ellen csak úgy lehet sikerrel fellépni, ha a kelet-európai bűnüldözők is alkalmazzák azokat az eszközöket, amelyek amerikai kollégáik munkáját segítik. Donald Blinken szerint az amerikai kongresszus is támogatja e képzést, mivel stratégiai kérdésnek tartják, hogy mi történik ebben a régióban, amelynek demokratikus fejlődése fontos az USA számára. Térségünk nyugat-európai csatlakozása szempontjából lényeges momentum az is, hogy mennyire tudják ezek az államok visszaszorítani országaikban a szervezett alvilágot. Az ilyen akadémiák, amelyeket másutt is kellene létesíteni a világon — hangsúlyozta a nagykövet — segítséget jelenthetnek abban is, hogy más országok is hatékonyan küzdhessenek az olyan tragikus események ellen, mint amilyen az oklahomai robbantás volt. Kuncze Gábor kérdésekre válaszolva elondta, hogy hazánkban a szervezett bűnözés még nem képes beleszólni a politikába, s ez az iskola hozzájárulhat ahhoz, hogy ez ne is történhessen meg. Országunk bűnügyi helyzetéről szólva leszögezte, hogy a bűnözési ráta az utóbbi két évben stagnált, az elkövetések jellege azonban erőszakosabbá vált. Az akadémia — hétfőről későbbi időpontra halasztott — ünnepélyes megnyitójára az oklahomai robbantás körülményeinek tisztázása után hazánkba érkezik az amerikai igazságügy-miniszter és az FBI igazgatója is. Az FBI képviselője bejelentette azt is, miszerint hazájában rövidesen 5-6 személyt vesznek őrizetbe a robbantással kapcsolatban. () már bemotorozhat majd az akadémiára Radioaktív állatok Csernobilban Farkasok, hiúzok és jávorszarvasok élnek a csernobili erőmű körül elterülő sugárfertőzött erdőben. Hó- dok építik váraikat az atomerőmű közelében. Kilenc évvel ezelőtt robbant fel a negyedik reaktorblokk. Halálos árnyékában különleges állatparadicsom keletkezett. Minthogy emberek nem zavarhatják őket, a 30 kilométeres tilalmi övezetben olyan állatok is menedéket találtak, amelyeket kihalás fenyeget: uhuk, fekete gólyák és egyes sasfajták. Az állatokat azonban ugyanúgy radioaktív sugárzás érte, mint az embereket. A különbség az, hogy azokat senki sem figyelmezteti a veszélyre. „Állatokat lehet találni a legfertőzöttebb területeken is” — mondta a dpa német hírügynökség munkatársának Vitalij Gajcsenko, az ukrán zoológiái intézet egyik vezetője. Gajcsenko 1986 óta kutatja a területet, és úgy ismeri a halálzónát, mint a tenyerét. — A katasztrófa következtében elveszett Európa egyik legszebb és legeredetibb területe — hangoztatta a tudós. Egyes állatfajták egyedeinek száma, mint a szarvasoké, őzeké és a vaddisznóké viszont 1986 óta a többszörösére növekedett. Érdekes módon nem lehet olyan állatokra bukkanni, amelyeken növekedési rendellenesség volna tapasztalható. ,,A természet gondoskodik arról, hogy az ilyen állatok életképtelenek legyenek.” A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy a normálistól alig megkülönböztethető sugárfertőzött állatok nagy veszélyt jelentenek. Az állatoknál ugyanúgy, mint az embereknél, a sugárzás okozta betegség öröklődik. A legnagyobb veszélyt azonban mégsem az állatok jelentik, hanem az emberek. Orvvadászok ugyanis lelövik a vaddisznókat és az őzeket, csapdákat állítanak a hódoknak és más prémes állatoknak. Pedig a természettudósok vaddisznók esetében 30 ezer becquerel sugárzást is mértek kilogrammonként. Ukrajnában a húsnál a megengedett mérték 800. A vevők azonban nem törődnek a veszéllyel, megveszik a sugárfertőzött húst is. Megemlékezések a koncentrációs táborokban Ötven évvel a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadulása után Németországnak a szégyen és az a felelősség jutott, hogy szavatolja: a holocaust többé nem történik meg — jelentette ki vasárnap Klaus Kinkel német külügyminiszter a koncentrációs tábornál rendezett évfordulós megemlékezésen. A német diplomácia vezetője a rendezvényen megjelent mintegy 2700 volt fogoly előtt elmondta, hogy a táborban ipintegy százezer embert öltek, kínoztak és aláztak meg, s mindeme szörnyűség Németország nevében történt. —- Nekünk a szégyen és az a felelősség maradt, hogy ez nem történhet meg még egyszer — hangsúlyozta Kinkel, és hozzátette: a táborban zsidó, cseh, szovjet, lengyel foglyok voltak, de ma ezekkel az államokkal Németország partneri, szövetségi, baráti viszonyban van. — Különösen Izraellel sikerült különleges baráti kapcsolatot kialakítani, amiért hálásak vagyunk — jelentette ki végül a német külügyminiszter. * * * Zágráb — A jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának 50. évfordulójára emlékezett vasárnap a horvátországi zsidó közösség. Ebben a táborban 1941—45 között az „usztasa” rendszer idején tízezrével pusztították el a zsidókat, szerbeket, cigányokat és a horvát antifasisztákat. Ognjen Kraus, a maroknyira fogyatkozott helyi zsidóság vezetője az évforduló kapcsán emlékeztetett: Jasenovac az usztasa népirtás szimbóluma lett, mint ahogyan Auschwitz és Mauthausen a náci népirtásé. A zsidó közösség vezetője megemlékezett arról is, hogy az itt fogva tartottak közül több száz rabnak sikeült megszöknie.
