Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-25 / 96. szám
UJ KELET 1995. április 25., kedd Bakti Károly Leromlott állapota miatt felállványozva várta '95 húsvétját Paposon a katolikus templom. Már elkezdődött a felújítás, és hamarosan új ruhában fogadja Paposon „Isten háza” a híveket. □ □ D □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Heti kínáló □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Egy hét Párizsban kozva élni. Ebbe a felfogásba belejátszik a kor uralkodó eszmeáramlata, az egzisztencializmus is. Április 27—30.: Luis Penzo: Pestis A francia regényíró-esszéista a moziban!!! Végre őt is lehet látni, pontosabban az 1947-ben született Pestis című regényének filmváltozatát. Albert Camus vallotta és hirdette. hogy a közös veszélyek idején mindenkinek kötelessége atöbbieken segíteni. DE CSAK AZ ORVOS, s nem a pap vagy a forradalmár módszereivel. A járvánv teremtette c.ii.i tos világ kiválóan alkalmas a leg különbözőbb magatartásformák bemutatására. A film ezt a sajátos \ Magot és Camus hőseit egy s/á/adv égi és képzeletbeli latin-amerikai diktatúrába helyezi át. A műből született alkotás több, mint a rémisztő járvány hajszálpontos leírása. A 120 perces kikapcsolódás két kedves vendége a* zeneszerző Van gél h. valamint a világhírű és hazánkban igen kedvelt W illiam Hun. Március 31-én kora reggel emelkedett magasba Ferihegyről az á repülőgép, amelynek 156 utasa között ott volt három nyíregyházi is: Bakti Károly festőművész, Suba Ernő maratoni futó és Kulimár János író. Úticéljuk Párizs, a fény városa, Európa szíve, a világ művészeinek örök zarándokhelye. Franciaország egyetlen nagy múzeum, de egyedül Párizsban is több mint kilencven helyen találkozhat a turista képzőművészeti gyűjteményekkel, vagyis a szépre vágyó ember álomvilága ez a hely. Erről beszélgetünk most Bakti Károllyal. — Nagy izgalommal készültem az útra, s ottlétem minden percében szinte habzsoltam a látnivalókat — kezdte modandóját Bakti Károly. — Franciaországhoz közeledve már a gépből lenyűgözött a táj: a havasok birodalmában örök a hó és ajég. De ezeket a roppant óriásokat is térdre kényszerítik a gleccserek és a folyók, melyek mély völgyeket vágtak a szélrózsa minden irányában a csúcsok között. Az így kialakult hágók aztán lehetov c teszik a közlekedést. Leszállva a De Gaulle repülőtéren, majd RER-en bevonatozva a belvárosba, azonnal megállapítottuk, hogy Ady nem túlzott, amikor a „szép áramlások szent városainak nevezte Párizst. Később is, bármerre mentünk, mindenütt kivillant az Eiffel-torony vascsodája, a Concord téren a forradalom lehellete csapott meg. Itt lépett a vérpadra XVI. Lajos. Charlotte Corday, Marie-Antoinette, Danton és Robespierre. Mai nevét a tér 1795- ben kapta, és azt jelenti: egyetértés. Lenyűgözött a tér közepén kiemelkedő luxori obeliszk, amely II. Ramses templomából való. Súlya 230 tonna, 23 méter magas, anyaga rózsaszín syenit. Egy este Kulimár Jancsival bebarangoltuk a Szent Lajos-szigetet, amely külön világ a Szajnán. Szinte megállt itt az idő, a macskakövek, az ódon rakpartok, a szűk utcák és az egymást érő vendéglők, a kávéházak régmúlt korok hangulatát varázsolják a századvég kapkodó világába. Másnap reggel a Champs-Elyséest vettük birtokba, végigsétáltunk a nyílegyenes sugárúton, lencsevégre kaptunk egyet a sok csinos lány közül. Ez az utca a főváros főütőtere, itt több a turista, mint a bennszülött. Ultramodern paloták, luxusautó-szalonok, bankok váltják egymást, míg egyszercsak elénk tárult az Arc de Triomphe. vagyis a Diadalív. Elhe- Ive/kedése az Etoilon (csilládén az ámuló turistában a napóleoni nagy ságot. a két világháború emlékét es a hitlerista bevonulás lelkekben meg maradt sajgását kelti \ Iránéin pnl gár e Itclvel tekinti a ..haza olt.n.inak Programunkban előkelő helyen szerepelt a Loumv es a Picasso-múzeum megtekintése. A két helyen 12 órát töltöttünk el lázas ámulatban, és itt éreztük először azt. hogy a művészet örök. És itt éreztem azt is, hogy milyen kicsik és gyengék vagyunk mi az óriás-elődökhöz képest, bárhogy vicsorgunk és okoskodunk is. A Louvre már külső megjelenésében is grandiózus, a főváros legnagyobb kiterjedésű épülete. Múzeumaiban felbecsülhetetlen értékű műkincseket őriznek. Az épületen gótikus stílusjegyek, reneszánsz elemek keverednek a barokk és az empire sajátosságaival. A modem, föld alatti bejárón bejutva a szentély belsejébe, a római és görög kultúrát 24 ezer műtárgy idézi fel. ezer darabra rúg az egyiptomi régiségek és 80 ezerre a keleti régiségek száma. A francia festészetet 2000 festmény képviseli, s legalább ennyit tesz ki még a külföldi művészek alkotásainak száma. Megtekintésükre valószínűleg hetekre lenne szükség! Mi az idő rövidsége miatt a két fő csodát tekintettük meg: a milói Vénuszt és a Mona Lisát. A milói Vénuszra Milosz szigetén (Egei-tenger) bukkant rá egy parasztember 1820- ban, tőle De Riviére márki vásárolta meg és ajándékozta XVIII. Lajos királynak. A művet időszámításunk előtt egy két évszázaddal alkotta ismeretlen s/obrás/. A/ alkotás esonkasagáb.tn is lenyűgöző, s ezt az érzést to\ abb fokozza az, hogy saját szemünkkel látjuk ezt az egész világon csodált és irigyelt remeket. A Nagy Galéria első felében találniuk ra Leonardo da Vinci világhírű alkotására, a Mona Lisára,Francesco di /.anoli del Giocondo feleségére. Közelében egy Corregio- és két I izian-kép van, valamint Raffaelo két világhíres alkotása. Sétánk során megnéztük az egyik Rubens-képet is, majd bepillantottunk a flamand iskola képviselőihez, és rövid időt szenteltünk még a spanyoloknak és a franciáknak. Örülök, hogy elidőzhettem egy Goya-kép előtt is. A múzeumok áhítatos csendjét a Tui.leriák kertjében pihentük ki, a Louvre-tól nyugatra elterülő zárt kertben. Elidőztünk a sétányokat szegélyező szobor-nimfák előtt, megcsodáltuk a szökőkutakat, és a Concorde térré ny íló főkapun kilépve — melyet a ..marly i paripák" őriznek — tovább foly tattuk sétánkat. Mikor a vissza- induláshoz készülődtünk, valami megfoghatatlan szomorúság kerített hatalmába bennünket. Sajnáltuk Suba Ernő barátunkat is, aki az ekkor megrendezett párizsi maratonin indult, így neki még kevesebb lehetősége volt előzőleg a szépségek megtekintésére. Egyetértettünk vele abban, hogy ide még visszatérünk! Szeretnénk megtekinteni a másik Párizst is, amelyik a föld alatt van. Egy részébe betekintettünk, hát — pestiesen fogalmazva — az sem semmi.Végül ezen az úton szeretném megköszönni Kulimár Jánosnak, a bejegyzés előtt álló Rákóczi Társaság elnökének, hogy részt vehettem ezen az utazáson— fejezte be visszaemlékezését Bakti Károly. Budaházi István Április 24-25.: Tom Stoppard: Rosencrant: és GuUdehstern halott Az utolsó szín. A főszereplők halottak. A dán királyfi teteménél egy hírnök bejelenti két mellékszereplő halálhírét. Shakespeare ez alkalommal gondos volt, elvarrta a cselekmény összes szálát. Rosencrantz és Gnildenstern sorsa nem vész el a bizonytalanságban. Halottak. Két epizód figura a játszmában. Tom Stoppard megírta az epizodisták drámáim. A szűkszavúság után térjünk a tárgyra, és foglaljuk össze egy mondatban a lényeget: a filmhez Shakespeare Hamletje adja a keretet, de a sztorit két kisebb szerepő — Ro- sencrantz és Guildenstem — szokatlan szemszögéből látjuk, akik Hamlet királyfi közeli barátai voltak a boldogabb időkben. Április 26.: Jean-Luc Godard: Ki Inlladásig. Godard a francia új hullám és az egész modern filmművészet fenegyereke és megújítója. A Kifulladásig még a köz.épúton helyezkedik el a régi es az új filmnyelv között. A feleslegesnek tartott apróbb részleteket.elhagy ja. alkotását a kihagyások hosszú láncolata építi. A film világítása is ú jdonság. Godard általában termész.e- les lényt használ, de ha mesterségesen világít, akkor is függőlegesen szórt fényt alkalmaz, amely meghagy ja a maga hitelességében a környeze let. Végül pedig, ha kell, kézi kamerát v esz magához, amely képes együtt mozogni a film hősével. A Kifulladásig főszereplője.Midia el (Jean Patti Belmondo), felemás fi guta. Autót lop. sőt gyilkol, ugyan akkor kedves, gyengéd is tud lenni. Egy érthetetlen és abszurd valóság áldozata, amelyben megpróbál teljesen szabadon, csak önmagára hagyat Szabó Géza hétköznapjai Tanár és főiskolatitkár Egyszerre két telefonon beszél, közben titkárnőjé.vel időpontot egyeztet, mellesleg az irodájában üldögélő partnerrel tárgyal. Szabó Géza a tanárképző főiskola egyik legnépszerűbb tanára. Őt faggattuk saját magáról és a főiskoláról. — Tanár Úr! Ont mindig sűrű elfoglaltságok közt találjuk, hol telefonál. hol tárgyal. Mi ennek az oka? — Ez az összetett munkakörömnek köszönhető. Először is a főiskola főtitkára vagyok, ez egy szervezőkoordináló munka, ami jellegénél fogva sok időt vesz igénybe. Emellett a ’91-től működő Főiskolai Egyesület főtitkára is vagyok. (Ez az egyesület egyébként a négy nyíregyházi főiskolát foglalja magába.) Ehhez társul még a Hungarológiai Intézet vezetése, és persze nem utolsósorban tanítok is. — Hogyan sikerül mindezt összeegyeztetni? — Nem túl könnyű feladat, de sikerül megoldani. — Köztudott, hogy Nyíregyháza nem tartozik a tipikus diákvárosok közé. Hogyan ítéli meg a főiskola színvonalát országos szinten? — A jobb intézményekhez sorolom. Nem véletlen a nagyon megnövekedett létszám, bár ennek az a hátulütője, hogy nehezebb színvonalemelkedést elérni. Pozitívum még az is. hogy sok fiatal, tehetséges tanár jelentkezik ide oktatónak. Emellett tudományos kapcsolataink is szélesednek, nemzetközi szinten is. Amit legnagyobb problémának tartok, az a Budapesttől való távolság. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kiesünk a kulturális hatáskörből, hanem anyagiakban is hátrány. — Felmerült több tanszék egyetemi szintűvé válása. Ezt Debrecennel kooperálva gondolták? — Igen, van rá esély, hogy idővel pár tanszék egyetemi szinten működjön, ez természetesen Debrecen segítségével történne, több okból is. A távolság miatt logikus, emellett a debreceni egyetemmel elég szoros most a kapcsolatunk. Ráadásul a természetes kötődés is nagy, hiszen az kt dolgozó szakemberek nagy része ott végzett. — Azt hiszem, elkerülhetetlen pár szót szólni a tandíjról. Az állami garancia 2000forint lesz. erre tehet rá a főiskola maximum 4000 forintot. Ez összesen 6000 forint. Mennyire lehet számítani kezdő tandíjnak szeptember elsejétől? — Még nincsenek konkrét tervek ezzel kapcsolatban, a jóslás pedig nem a feladatom. Az azonban biztos, hogy nem egy állandó, fix összeg lesz, hanem a tandíj is követi az általános árviszonyokat és az inflációt. Lévay Zoltán
