Új Kelet, 1995. április (2. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

1995. április 25., kedd BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET I A hírügynökségek w jelentik Külföldi műkincsek Oroszországban Jevgenyij Szidorov orosz kulturális miniszter hétfőn az MTI-nek nyi­latkozva bírálta az elhurcolt műkincsekről készülő orosz törvényterve­zetet, hangsúlyozva, hogy az nem vesz figyelembe több nemzetközi megállapodást. Az MTI kérdésére, hogy miként értékeli a külföldről, köztük Magyarországról elvitt műkincseket orosz tulajdonná nyilvání­tani készülő törvény tervezetét annak fényében, hogy a világháborút lezáró nemzetközi békeszerződések mellett több más, Moszkva áltál aláírt szerződés is rendelkezik a zsákmányolt műkincsek visszaadásá­ról, Szidorov elmondta: véleménye szerint jogilag túlzottan merev a törvénytervezet; „nem veszi figyelembe az 1945 és 1995 között aláírt nemzetközi megállapodásokat és más szerződéseket”. Norvégok a telefonnál A norvég cégek jó eséllyel kapcsolódhatnak be a magyar közlekedési és távközlési fejlesztésekbe - állapította meg Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hétfőn Budapesten, Kjeit Opseth norvég közlekedési és hírközlési miniszterrel folytatott megbeszélésén. A ta­lálkozón szó esett arról, hogy szorosabb együttműködésre lenne szük­ség a magyar és a norvég közlekedési tárcák között is, például a nem­zetközi szervezetekben. Aknatelepítés a Drávaszögben Gyalogsági és harckocsiaknák telepítését figyelték meg a magyar határőrök a szerbek által ellenőrzött horvát területen. A Baranya me­gyei Lippó alatti határszakaszon botlóhuzalos gyalogsági aknákat, Kölkedtől délre pedig harckocsiaknákat is elhelyeztek az úgynevezett krajinai Szerb Köztársaság félreguláris fegyveres alakulatainak kato­nái. Fax a robbantás idején Az oklahomai terrorista merénylet ügyében eljáró nyomozó szervek ki akarják kérdezni a Michigani Milícia nevű szélsőséges félkatonai szervezet vezetőjét, aki a támadás napján -szinte egy időben az eddig több mint nyolcvan halálos áldozatot okozó robbanás bekövetkeztével - faxüzenetet küldött Steve Stockman texasi képviselőnek. Az üzenet­ben világos és pontos utalások találhatók a merénylet lefolyására néz­ve, megadva az oklahomai helyszínt, és a támadás feltételezett cél­pontjait (a szövetségi szerveket). A bordélytulajdonos gyilkosa A korábbi feltételezésekkel ellentétben nem az orosz leánykereskedő maffia, hanem egy rabló gyilkolta meg augusztusban egy frankfurti bordélyban a magyar származású tulajdonost, Bartos Gábort és felesé­gét, valamint négy orosz prostituáltat - írja hétfőn a Bild című lap. A vizsgálat megállapításai szerint Bartos a 25 éves Sonja Berwald sze­mélyében új lányt alkalmazott, aki német származású, és férjével együtt két hónappal korábban települt át Kazahsztánból Németországba. A nő a bordélyban egy esti mulatozás után - amikor már úgy tűnt. hogy min­denki alszik - beengedte férjét, hogy azután néhány értékes holmival távozzanak. Bartos felesége azonban felfedezte a férfit, aki meggyil­kolta, majd az odaérkező Bartost is. Később a házban lévő négy prosti­tuáltat is megölte. Törökország feketegyerek Egyre erősebben neheztelnek Törökországra a/ Európa Tanács strasbourgi székhelyén, ahol szerdán határoznak arról, hogy felfüggesz­tik-e Ankara képviselői jogait a páneurópai szervezetben. Ezt az ET parlamenti közgyűlésének elnöke nyilatkozta hétfőn. Miguel Angel Martine: elmondta, hogy a neheztelés növekedéséi a törökországi em­beri jogok eltiprása, a demokrácia semmibevétele okozza — jelentette az AFP. A hét végén Észuk-Irakban a török hadsereg folytatta hadjára­tát a lázadó kurd fegyveresek ellen. A Reuter szerint vasárnap a török katonák az összecsapásokban a Kurd Munkáspárt (PKK) 26 gerilláját ölték meg. A harcokban két török meghalt, másik kettő pedig megsebe­sült. Drágák az óvodák Göncz Árpád Írországban aci tagállamnak számító Írország ta­(Foly tatás az I. oldalról) Az oktatási bizottság ebben a kér­désben nem alkotott véleményt egyelőre. Az óvodapedagógusok egy képviselőnője felolvasta a közgyűlés előtt a bennük megfogalmazódott kérdéseket, amikre a felülvizsgálatot végző bizottság vezetője már koráb­ban hivatali választ adott. Több fel­szólalás elhangzott, hogy bizonyos alapvető elvek, például a leendő vezetők kiválasztása, kimaradt a tervezetből, illetve pontatlanul került be. Három elhangzó ügyrendi javas­lat megvitatása után az alábbiakban maradt a közgyűlés: a testület az összevonás szükségességével és az­zal, hogy a kihasználtsági fokot min­denképpen emelni kell, egyetértett. Az intézményi felülvizsgálatok kiértékeléséről egy június első felé­ben összeülő rendkívüli közgyűlés fog dönteni. Meglepően rövid idő alatt jóvá­hagyta a testület a közterületek elnevezéséről szóló napirendi pontot. Itt egy kivételt találtak: a Babicz-kert kérdéséről később döntenek, mivel két területet is így neveznek a város­ban, és mind a kettőhöz erős érzelmi szálak fűzik az ott lakókat. Az energiaárak emelését kompen­záló szociális alapítvány, a Héra tá­mogatásáról döntött a közgyűlés. A határozattervezetet úgy módosították, hogy a májusi támogatást még a szo­ciális keret terhére, de a későbbieket valamely más. önkormányzati költ­ségvetési keretből fogják fizetni. —yp— Göncz Árpád és vendéglátója, Mary Robinson immár harmadszor találko­zott, ezúttal az ír fővárosban, ahol a magyar köztársasági elnök hétfőn kezdte meg háromnapos látogatásá­nak hivatalos programját. Az ír elnök 1993-ban járt Budapesten, és a két politikus 1995 elején a davosi Világ- gazdasági Értekezleten is megbeszé­lést tartott. A hétfői tárgyaláson az elnök ki­fejtette Mary Robinsonnak: Magyar- ország elkötelezett az euroatlanti együttműködés iránt. Ez olyan stra­tégiai cél, amelyben valamennyi párt A MÁV közvetlen bevételkiesése a 86 órás sztrájk ideje alatt összesen 663 millió forint, ebből a személy- szállítás terén elszenvedett veszteség 244 millió forintot tett ki. Az árufu­varozásban pedig 419 millió forintos kár érte a MÁV-ot. Mindezt Magos György, a MÁV kereskedelmi vezérigazgató-helyette­se jelentette be hétfőn egy sajtótájé­koztatón. A kereskedelmi vezérigaz­gató-helyettes elmondta: a közvetett kár felmérése ezek után kezdődik meg. A MÁV legfontosabb üzleti partnerei a villamoserőművek, a ko­hók, illetve a folyamatos üzemek, ezeket a cégeket a sztrájk rendkívül érzékenyen érintette az alapanyag-el­látás miatt. A Voest Alpine osztrák cég például 340 ezer tonnát fuvaroz egy évben Magyarországon át a Ma­gyar Államvasutak Rt. közreműködé­sével. Ez a MÁV tranzitforgalmának a 10 százalékát jelenti. Éppen ezért a MÁV-ot rosszul érintené, ha ez a cég a jövőben Szlovákia felé terelné a szállításait. A vasúttól való elpártolást helyez­te kilátásba a Dunai Vasmű is, amely export-import forgalmának lebonyo­lításával jelentős partnere a MÁV- nak. A Kassai Acélmű, amely az ad­riai kikötőbe szállít hazánkon át vas­ércet szintén fontolóra vette Magyar- ország kikerülését. Magos György Parlamenti Az Országgyűlés hétfői plenáris ülése napirend előtti vitával kezdődött meg, amelynek középpontjában a vas­utassztrájk és a készülő médiatörvény állt. Lotz Károly felszólalásában kö­szönetét mondott a vasutasoknak, amiatt, hogy fegyelmezetten vettek részt a munkabeszüntetésben, illetve az utasoknak és az ellenzéki pártok döntő többségének, mert ugyancsak fegyelmezetten reagáltak az esemé­nyekre. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter leszögezte, hogy a MÁV modernizációja, szerkezetének átala­kítása nem halasztható tovább, és ezt a vasutasok nyolcvan százaléka is megértette. A MÁV ugyanis az elmúlt 4 évben elvesztette korábbi piacainak egy részét, adóssága pedig elérte a 150 milliárd forintot. A kilábalás egyik lehetséges eszköze a személyi fuvarozás tarifájának az emelése le­hetett volna, a másik alternatíva azon­ban az volt, hogy hozzákezdenek a vasút modernizálásához. A kormány az utóbbi mellett döntött. A kollek­tív szerződés, amely az egyeztetések eredményeként jött létre, olyan hely­zetet teremt, hogy lehetőség nyílik a nyugodt, sztrájk nélküli munkára a MÁV-nál. Szabó Iván arra emlékeztetett, hogy a hatpárti tárgyalásokon részmegál- lapodás született a médiatörvényről. egyetért csakúgy, mint abban, hogy Budapest csatlakozzék az európai in­tegrációs szervezetekhez. Ennek nincs alternatívája - tette hozzá Göncz Árpád. Az államfő szerint Ma­gyarország a felkészülés szakaszában jár, s ezt a szakaszt egyebek között a jogharmonizáció, valamint a statisz­tikai rendszerek és a szabványok ki­igazítása jellemzi. Göncz Árpád ki­jelentette: a magyar közvéleménnyel alaposabban meg kell ismertetni az EU-csatlakozás feltételeit és várható hatásait és ebben a magyar fél szeret­ne támaszkodni az 1973 óta közöspi­hangsúlyozta: a MÁV csak remény­kedhet abban, hogy eddigi üzleti part­nerei a nemzetközi árufuvarozásban továbbra is a megrendelői közé tar­toznak. Rigó Zoltán, a MÁV vezérigazga­tója a munkáltató és az érdekképvi­seleti szervezetek között vasárnap megszületett megállapodással kap­csolatban elmondta: úgy véli ez meg­felel mind a munkáltató, mind az ér­dekképviseleti szervezetek elvárása­inak, ugyanakkor nem akadályozza a MÁV modernizációját sem. A régi kollektív szerződéshez képest az új­ban jelentős struktúrális változtatáso­kat hajtottak végre. A módosítások segítik a MÁV-nál már beindult de­centralizációs folyamatokat.. Az új kollektív szerződés fontos eleme, hogy a korábbiaknál jobban dotálja a dolgozók úgynevezett improduktív munka idejét. A két fél új alapokra helyezte a megállapodást a szakmai kapcsolatok terén is. Ez a múltban esetlegesen alakult, a jövőben közép távú szerződések keretében fogják szabályozni. Rigó Zoltán szólt arról, hogy a vál­lalaton belüli munkaerő hatékony közvetítésére külön irodát hoznak lét­re. Sipos István vezérigazgató-helyet­tes elmondta: a sztrájk utáni vasúti közlekedés gyorsan és fegyelmezet­ten helyreállt. de a kormánypártok — hasonlóan ko­rábbi esetekhez - nem írták alá a do­kumentumot, ad acta tették a meg­egyezést. Káros ez a kormányzati ma­gatartás, mert a hatpárti egyeztetések komolyságát kérdőjelezi meg. Szabó Zoltán, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium államtitkára válaszában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az egyeztetés során nem szüle­tett meg a politikai megállapodás, ezért nem parafába a dokumentumot az MSZP és az SZDSZ. A továbbiakban az Interparlamen­táris Unió magyar nemzeti csoport­jának hat, különböző pártállású vezetője (Szűrös Mátyás, Mustó Ist­ván, Katona Tamás, Varga László, Rótt Nándor és Rockenbauer Zoltán) azt szorgalmazza, hogy az Ország- gyűlés intézzen felkérést a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. Szűrös Mátyás (MSZP), a csoport vezetője a javaslatot ismertetve el­mondta: indítványozzák, hogy a Ma­gyar Országgyűlés nemzeti önbecsü­lése jegyében kérje fel a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsát, hogy a két ország közti alapszerződés szel­lemében helyezze hatályon kívül az 1945. augusztusában hozott úgyneve­zett Benes-féle dekrétumot. Tárgyán József (FKGP) önálló in­dítványában azt szorgalmazza, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot pasztalataira. Hétfő délután az Ír-Magyar Gazda­sági Társaság képviselőivel találko­zott az államfő. Rövid felszólalásá­ban kijelentette: Magyarország első­sorban politikai stabilitást kínálhat az ír befektetőknek. Ez az ország lépett elsőként a központosított gazdaság piaci átalakításának addig járatlan útjára és ma is az első sorban halad. Göncz Árpád kedden az ír ellenzék képviselőivel találkozik és munka­ebéden látja vendégül őt John Bruton, az ír Köztársaság kormányfője. Japán látogató Ha Horn Gyula ellátogatna Ja­pánba, az jelentőségteljes esemény lenne a kétoldalú kapcsolatok fejlődése szempontjából -állapítot­ta meg Kono Johei japán külügy­miniszter abban az interjújában, amelyet a hét végén esedékes hor­vátországi és magyarországi láto­gatása előtt külföldi újságíróknak, köztük az MTI tudósítójának adott. Kono közölte, hogy a magyar kormányfő esetleges látogatásának kérdése várhatóan a budapesti tár­gyalásokon is szóba kerül majd. A kétoldalú kapcsolatokat értékelve emlékeztetett arra, hogy ő maga korábban - úgy is mint a Japán- Magyar Baráti Társaság elnöke - már többször járt Magyarországon, külügyminiszteri minőségében azonban most első alkalommal lá­togat Budapestre. Kiemelte, hogy a közép-európai országok közül Magyarországba áramlik be a leg­több japán tőke, s úgy vélekedett, hogy ha Budapest további erő­feszítéseket tesz a beruházási kör­nyezet javítása érdekében, akkor e tekintetben is növekedésre lehet számítani. A polgári légiköz­lekedési megállapodás megkötése nyomán pedig lehetőség nyílik arra is, hogy közvetlen járatok indulja­nak a két ország között. arról: alkotmány- és törvényellenesek azok a kérdések, amelyeket az alkot­mányügyi bizottság intézett az Alkot­mánybírósághoz a kisgazdák államfő­választással összefüggő népszavazá­si kezdeményezésével kapcsolatosan. A büntetőeljárásról szóló törvény- módosítás általános vitájában Tor- gyán József (FKGP) a beterjesztett javaslatból többek között a becsület hatékony védelmét, valamint az Al­kotmánybíróság és a Legfelsőbb Bí­róság hatáskörének meghatározását hiányolta. Aggályosnak tartja a beismerő vallomás egyedüli bizonyí­tékként való elfogadását, amíg a rendőrségnél, a bíróságoknál és az ügyészségeknél „ugyanazok vannak hivatalban, akik az elmúlt évtizedek­ben törvénytelen ítéleteket hoztak”. Csiba Judit igazságügyi államtitkár visszautasította a képviselőnek a rendőrökre, ügyészekre és bírókra tett megjegyzését, majd elmondta: az Al­kotmánybíróság és a Legfelsőbb Bí­róság hatáskörének új meghatározá­sa nem törvény- , hanem alkotmány- módosítást igényelne. Rubovszky György (KDNP) szerint furcsa ellentmondás, hogy miközben a törvénymódosítás gyorsítani akarja a büntetőeljárásokat, a második pa­ragrafusban mégis egyes határidők meghosszabbításáról rendelkezik. MTI A veszteség 663 millió

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom