Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

1995. március 28., kedd KÜLFÖLD-BELFÖLD ÚJ KELET Hatezer „keresztapa" Ukrajna elnöke, Leonyid Kucsma a napokban a megyei belügyi főosztályok vezetőinek fogadásán felettébb sötét képet festett az or­szágban kialakult közbiztonsági helyzetről. Elmondta, hogy Ukraj­nában mintegy hatezerre tehető a „keresztapák” száma. A maffia olyan jelentős erőkkel rendelkezik, hogy a múlt évi helyhatósági vá­lasztások óta már öt megye éléről távol íttatták el a vezetőket. Ha az idei év nem hoz áttörést, A szervezési munkák már el is nem sikerül felülkerekedni a niaf- kezdődtek. Jelenleg a személyi ál­fián, akkor az országban a hata- lomány toborzása folyik, ami nem lom teljes egészében az alvilág kis feladat. A leendő interpolo- kezébe kerülhet. Az elnök ismer- soknak ugyanis a kiváló szakmai tette a belügyis vezetőkkel a kor- ismereteken túl makulátlan er- mány legújabb bűnözés elleni kölccsel kell rendelkezniük, s rá- programját. Ennek lényege, hogy adásul anyanyelvi szinten kell be- mindössze egyetlen hónap lefor- szélniük angolul és franciául, gása alatt kellene a jogvédő szer- Leonyid Kucsma ígéretet tett veknek megtisztítaniuk soraikat a arra vonatkozóan, hogy hamaro- maffiát kiszolgáló elemektől. To- san a parlament elé kerül a bűn- vábbá erősíteni kell a helyi igaz- üldöző szervek műszaki felszerelt- ságszolgáltatást, fejleszteni a sor- ségének kérdése. Jelenleg ugyan­állomány szakmai tudását. Kijev- is, mondta az elnök, sehol a vilá- ben született döntés arról is, hogy gon nincs még egy olyan gyatrán Kárpátalján még az idén meg kell felszerelt rendőrség, mint Ukraj- nyitni az Interpol kirendeltségét, nában. Balogh Csaba Meg kell állítani a fuvarcsökkenést Két név a telefonkönyvben Tízszeresére emelt díjjal A Magyar Államvasutak Rt. ve­zérigazgatója Rigó Zoltán hivatalos tárgyalásokat folytatott a lengyel vasutak vezetőivel. Mint megállapították a két ország között a személyforgalom kiegyen­súlyozott, de a nagymértékű har­minc-negyven százalékos kedvez­mények ellenére sem tapasztalható növekedés az utaslétszámban. En­nek okát a néhány éve bevezetett vámszigorításokban látták, ami visszaveti az úgynevezett bevásár­ló turizmust. A teherszállítás terü­letén p tranzitforgalom jelentősen csökkent. Amíg 1992-ben több mint hétszázezer tonna árut szállítottak síneken a két ország között, addig tavaly ez a szám redukálódott száz- ötvenezer tonnára. Ennek egyik le­hetséges magyarázata, hogy csök­kent a lengyel kikötők felé irányu­ló szállítási igény, helyette a szállí­tók a rijekai dokkokat veszik célba árujuk behajózása végett. A kom­binált fuvarozás díját is jelentősen emelte északi szomszédaink szétvá­lása. A kapcsolatok fejlesztésére több lehetőséget találtak a szakemberek. A fizetőképes kereslethez igazodva új kedvezmények bevezetésére lát­tak lehetőséget és könnyíteni szeret­nének a hálókocsikban utazók útle­vél és vámvizsgálati procedúráján is. A magyar fél javaslatai között sze­repelt keretszerződések kötése len­gyel szállító cégekkel, a kikötői dí­jak csökkenése esetén egy Budapest- Gdynia és egy Budapest-Szczecin között közlekedő kombivonat indí­tása, illetve szorosabb együttműkö­dés kiépítése a távközlés, a biztosí­tóberendezés-informatika, a jármű- gyártás és a pálya- és felsővezeték építés területén. A Máv Rt. a közeljövőben szeret­ne egy olyan háromoldalú nemzet­közi kapcsolatot kiépíteni, amelyben a lengyel, a szlovák és a magyar vasútak az eddigieknél szorosabban működnének együtt további kedvez­ményeket adva egymásnak. A tár­gyalások várhatóan májusban foly­tatódnak hazánkban. -vp­A március végén befizetendő tele­fonszámlák tulajdonosai közül sokan meglepődtek, ha elolvasták a felszá­mított díjak részletezését is a számla hátoldalán. Ott ugyanis sokaknál egy 500 forint plusz áfa összegű tétel is szerepel az „Adatfel. Adatmód.” kulcsszó-rövidítések után. Könnyen kitalálható, hogy a távbeszélőjegy­zékbe történő adatok felvételének vagy módosításának díját kell az érin­tetteknek megfizetniük. Igenám, de nagy többségük nem tud semmiféle új adatról a háza táján, így joggal kér­dezi: miért kell ezt a nem éppen cse­kély díjat fizetnie? A TÖBBLETÉRT FIZETÜNK- Akik méltatlankod­nak - s ilyen telefonokat mi is szép számmal kap­tunk mostanában - bizo­nyára nem olvasták el elég figyelmesen azt a közleményünket, amit néhány hónappal koráb­ban minden telefonszám­lához mellékeltünk - kez­di a magyarázatot Armuth Klára, a Matáv bevétel- és költségelemzési osztá­lyának vezetője. E közle­mény 11/2. pontja így szól: „Az előfizetői szer­ződésben szereplő tar­talommal megegyező előfizetői alapadatok (név, cím, irányítószám, szám, foglalkozás) egyszeri felvétele a nyilvántartásba (névsor, tudakozó) díjtalan. Eltérő megnevezési igény esetén az előfizető adatainak több helyen történő megjelenítéséért, illet­ve az állomás további használóinak megjelenítéséért egyszeri adatfelvé­teli díjat kell fizetni. Az adatfelvétel díja 500 Ft+áfa.”-Ez-volna tehát a titok nyitja?- Pontosan ez - helyesel az osztály- vezető. - Tehát vagy több adatot kér az előfizető, vagy több néven szere­pelteti ugyanazt a hívószámot.- Igenám, de azoknak is felszámít­ják a díjat, akik évek, évtizedek óta ugyanígy szerepelnek a telefonkönyv­ben...- Volt díj korábban is, csak éppen nem ennyi. Eddig évi 50 forint plusz áfa költsége terhelte őket.- Mi indokolja, hogy ezután nem valamicskével, hanem tízszer többet fizessenek?- A Matáv árstruktúráját a piaci kö­rülményekhez kellett igazítanunk. Ehhez hozzátartozik, hogy aki több­letszolgáltatásra tart igényt, annak eszerint kell díjat fizetnie, miközben az alapadatok felvétele nyilvántartá­sunkba továbbra is ingyenes és ingyen kezeli azokat a tudakozó-szolgálat is. Sőt: ingyenes a telefonkönyv is. Az ötszáz forintért...- Ami az áfával már 625...- Valóban. Nos, ezért a pénzért a többlet címfelvételt és az országos tudakozóhálózatba való bekapcsolást is elvárhatja az előfizető. Hogy ez sok vagy kevés, azt ki-ki szubjektív íté­lete alapján döntheti el. Ha arra gon­dolok, hogy a második név fölvétele, rendszerint a foglalkozással együtt éppen a hivatás miatt fontos és tagad­hatatlan reklámértékkel is bír a meg­jelenítése, akkor talán nem is olyan nagy ár érte az évi 625 forint. Azt vi­szont belátom, hogy az eddigihez ké­pest a mostani díj bizony nagy ugrás. LE IS MONDHATÓ- És ha valaki azt mondja: köszönöm, de ennyit nekem nem ér, hogy a családból ketten is szerepeljenek a tele­fonkönyvben? Az mit te­het azután, hogy a szám­lát már kikézbesítették?- Két lehetősége is van. Az egyik: hogy be­megy az illetékes ügyfél- szolgálati irodába és ki­tölt egy lemondó nyilat­kozatot. Egyúttal kér egy pótszámlát és azon már a 625 forinttal csökken­tett előfizetői díjat fizeti be. Megteheti ugyanezt egyszerű rózsaszín posta- utalványon is, a számlán látható csekkszámlaszám felhasználásával.- Es ha már - a határidő miatt - erre nincs ideje?- A már befizetett összeget is jóvá­írhatjuk a következő havi számlán, ha idejében megkapjuk a lemondó­nyilatkozatot. Erre egészen addig van lehetőség, amíg az új telefonkönyv meg nem jelenik. (MTI-Press) Allergiás-e a kormány? - Mádi László interpellációja Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Minisz­ter úr! Tisztelt Ház! Én még nem vagyok allergiás, de ha a statisztikai adatok igazak, akkor a kormányon belül már könnyen lehet, hogy van­nak allergiában megbetegedettek. Az allergiás eredetű megbetegedé­sek száma az elmúlt időszakban drasztikusan emelkedett. A preven­ció, a megbetegedések okainak meg­szüntetése, az ellenük való fellépés nem szervezett, nem átfogó, nem hatékony, még a parlagfű esetében sem, ahol pedig a mechanikus irtás révén lenne hatékony, szemmel lát­ható eredményeket felmutatható megoldás. Az okok és károsodások többfélék: 1. Az egészségügyi kiadások nö­vekedése; 2. Az állampolgárok gyógyszer- és egyéb kiadásainak növekedése; 3. Az a munkáidő-veszteség és az a munkahatékonyság-csökkenés, amit az állampolgárok az allergiás megbetegedések következtében kénytelenek elszenvedni; 4. Az a hosszú távú egészségügyi károsodás, ami bizony fönnáll ezek­nél a betegségeknél. Ezen túlmenően egész családok életét teszi pokollá egyes idősza­kokban, van, amikor sajnos az egész év folyamán. A kialakult megbetegedések keze­lése ma még nem megoldott. Éppen ezért kérdéseim a miniszter úrhoz a következők: 1. Hány embert érint a becslések szerint az allergiás megbetegedések problémája? 2. A kormány mit tesz a saját hatás­körén belül az önkormányzatokkal együttműködve az allergiás megbete­gedések visszaszorítása és kezelése tárgyában? Előrebocsátanám miniszter úr, hogy két esetben tudom elfogadni a vála­szát, ha: Először: Megfelelő ismeretterjesztő kampánnyal a kormány maga is élen­jár, és ebben a dologban generáló erőként közreműködik, hogy ezen megbetegedések szimptómáit és ke­zelésének lehetséges módozatait a közvéleménnyel megismertesse. Az interpelláció nem kis részben ezt a célt szolgálja. Második esetben, hogy a szabad pénzeszközeit is támogatási rendszer formájában megnyitja az önkormány­zatok előtt, ezzel is ösztönözve, hogy egy átfogó, önkormányzatokkal együttműködő kampány indulhasson el, amely hatékonyan csökkenteni ké­pes az allergiás megbetegedések szá­mára mára már drasztikusan meg­emelkedett, és rendkívül súlyos követ­kezményekkel járó betegségek számát és lefolyását. Dr. Kovács Pál népjóléti miniszter: Köszönöm a képviselő úr interpellá­cióját. Teljesen igaza van, hogy sok szép tavaszi örömünket teheti tönkre a pollenallergia, és nemcsak teheti, hanem teszi is. Nagyon sok okú allergiás betegsé­get ismerünk, és elég nagy tömege­ket is érint. Ezek között egyik típus az, ami a parlagfűpollenből ered. Összességében 350 ezer ember szenved — a becslések szerint, nem pontosak ezek az adatok — olyan al­lergiás megbetegedésben, amely ke­zelésre szorul. Ez az adat természe­tesen nem tartalmazza a szénanáthá­ban szenvedők teljes körét, három­százötvenezer emberről van szó. Kü­lönösen jól ismert a légúti asztmások aránya, 68 ezren vannak, és évente körülbelül öt és fél ezerrel szaporo­dik a számuk. Az a kérdés tehát, ame­lyet a képviselő úr felvetett, valóban népegészségügyi jellegű, jelentőségű kérdés. Jó néhány önkormányzat már éve­ken keresztül megtette, hogy elkezd­te irtani ezt a növényt, amely már a városi ökoszisztémákban is megje­lent, azonban azt nem lehet elmon­dani, hogy ez általános szokása len­ne az önkormányzatoknak. Minden­esetre arra kellene törekedni, hogy vagy az irtását, vagy pedig egy olyan vegetációs időszakban a kaszálást szerveznék meg, amikor még nincs pollen. Mit tehet ebben a tekintetben a Népjóléti Minisztérium vagy a kor­mányzat? Természetesen azt, hogy háromfajta szervezetnek, az önkor­mányzatnak, a tisztiorvosi szolgálat­nak és a népjóléti kormányzatnak a tevékenységét összehangolja. Nagyon fontos persze az, hogy az önkormányzatok számára a szakmai segítségen túl anyagi segítséget is tu­dunk nyújtani. Ezt az idén tavasszal megtesszük, nem azért, mert szabad pénzeszközeink vannak, hanem azért, mert a parlament által elfogadott költ­ségvetés tartalmaz egy olyan össze­get, amelyet egészségmegőrzésre, megőrző céllal kell felhasználni, ebből szándékozunk önkormány­zatoknak ilyen célú munkára is segít­séget adni. Az eredeti kérdésnek tehát, amely a címben is szerepel, hogy allergiás- e a kormány, a biológiai válaszát én nem tudom megadni, mert nem én vagyok a kormány üzemorvosa, a politikait igen: politikailag nem aller­giás a kormány. (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.) Mádi László: Köszönöm miniszter úr. Előrebocsátottam, hogy én sem vagyok allergiás, tehát ezek szerint akkor egy csónakban evezünk, de nagyon sokan azok, s az ön válasza számos előremutató momentumot tar­talmazott. Ezenkívül felhívnám a figyelmet arra, hogy kormányrendeletben a te­lepülések önkormányzatainak jegyzői irányában kezdeményezéssel élhet, és ebben a dologban a kormánynak összehangoló, koordináló szerepe el­engedhetetlen. Hiszen akkor lehet hatékonyan, például parlagfűügyben is fellépni, ha nem egy-egy település, hanem egész régiók, lehetőség szerint az egész or­szág összefogva, együttműködve ven­né fel a harcot az allergiás megbete­gedések okaival, kiemelten a parlag­fűvel kapcsolatosan. Sőt, tovább­lépek. Azt is nagyon fontosnak tartanám, ha nemcsak az országon belül és a települések között, hanem a környező országokkal is kapcsolatot teremtene ebben az ügyben a miniszter úr, hi­szen elszigetelt régiók hiába oldják meg ezt a kérdést, a szél, sajnos, a környező országokból is áthozhatja a pollent hazánk légtere felé. Tehát miniszter úr, köszönöm kor­rekt tájékoztatását, várom hatékony, gyors és átfogó lépéseit, mielőtt az allergiás megbetegedések száma lé­nyegesen növekedne. (A parlamenti jegyzőkönyv alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom