Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
UJ KELET Fodor a bizottság előtt Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága és Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter szerdán délután egybehangzóan nagyon hasznosnak ítélte azt a több mint négyórás meghallgatást, amelyet a parlamenti testület kezdeményezett, mert a minisztertől bizonyos döntéseiről kért magyarázatot. Az ellenzéki képviselők (és az MSZP-s Kása Ferenc) azonban azt hangsúlyozták: továbbra is aggódnak a magyar kultúráért, s a kulturális kormányzat tevékenységének alapelveit tisztázni kell, különös tekintettel az intézmények autonómiájára és a minisztérium viszonyára. Fekete György (MDF) az ülés után a sajtónak kijelentette: nem kapott választ a kérdéseire, s reméli, hogy a miniszter elgondolkodik a bizottságban megfogalmazott kritikán, és lemond. Az elhangzottak összegzésére a kulturális bizottság további ülésein kerül sor. ' Fodor jelöltje Szabó Zoltán Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter szerdán hivatalosan felkérte Szabó Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselőt arra, hogy vállalja el a kulturális tárca politikai államtitkári posztját. Erről a miniszter tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondta, biztos abban, hogy a hatáskörök megosztásáról meg tudnak állapodni. Szabó Zoltán azt közölte az MTI munkatársával, hogy még nem adott végleges választ a felkérésre, mert ez ügyben meg kívánja várni Horn Gyula miniszterelnök, valamint az MSZP-frakció hét végére jelzett állásfoglalását. Eörsi Mátyás a tengerentúlon Eörsi Mátyás, az Országgyűlés „külügyi bizottságának elnöke szerdán ottawai és washingtoni látogatásra utazott a Nyugat-Európai Unió Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottsága delegációjának tagjaként —- tájékoztatta a távirati irodát az Országgyűlés Sajtóirodája. A NYEU PKGY Politikai Bizottsága a látogatás során a kanadai parlament alsó- és felsőházában Kanada kül- és védelmi politikájáról, majd Washingtonban a Szenátusban és a képviselőházban, a State Departmentben, a Pentagonban és kutatóintézetekben tájékozódik ugyancsak külpolitikai, védelmi és a NATO bővítésével kapcsolatos kérdésekről. Határon túli magyarok Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerdán reggel Budapesten megbeszéléseket kezdett a határon túli magyarság szervezeteinek képviselőivel. A politikai államtitkár kezdeményezésére létrejött konzultatív jellegű találkozón Tabajdi Csaba előadást tart a határon túli magyarság érdekeinek nemzetközi fórumokon való megjelenítéséről. A nap folyamán Kovács László külügyminiszter tájékoztatja a résztvevőket a magyar-román és a magyar-szlovák alap- szerződésekkel kapcsolatos kérdésekről. Szakszervezeti megbeszélés a MÁV-nál A jövőben aMAV-nál a többleteredmény után járó kifizetéseket előbb a dolgozók kapják meg, s csak ezt követően lehet szó a vezetők teljesítményének anyagi elismeréséről. A cégen belüli elszámolás új szabályait Kiss László, a MÁV stratégiai igazgatója ismertette a szakszervezeti tisztségviselőknek a szerdai megbeszélésen, amelyről a MÁV tájékoztatási irodája informálta az MTI-t. Fizessen kamatot a tb Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdai ülésén megszavazta a gyermeknevelési támogatás (gyet) kiterjesztését célzó képviselői módosító indítványt. A honatyák támogatták azt a javaslatot is, amely a társadalombiztosításról szóló törvényt oly módon egészítené ki. hogy bizonyos ellátások, így a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi, gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj késedelmes utalása esetén a tb késedelmi kamatot köteles fizetni. Külföldi befektetők Szabolcsban Külföldi tőkével hatvannyolc gazdasági szervezet alakult a legutóbbi egy évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A befektetők közül 18 százszázalékos vagyonnal alapított céget, míg a többiek közös tulajdonú társasvállalkozást hoztak létre magyar partnereikkel. Hajnal Béla, a KSH Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságának vezetője az MTI tudósítójának elmondta: a 68 vállalkozás jegyzett tőkéje meghaladta az 1 milliárd 169 millió forintot. Ebből a devizatőke csaknem 950 millió forint értékű volt. A külföldiek a legutóbbi időszakban- négyszerannyi tőkét fektettek be a Nyírségben, mint az 1990-ig visszanyúló években. A régió így hét térség megelőzésével előbbre került a megyék közötti befektetési rangsorban. Az egy-egy kizárólagosan külföldi tulajdonban lévő új cég törzstőkéje csaknem négyszerese a hasonló vállalkozások országos átlagának. A részben magyar, részben külföldi tőkéből létrejött gazdasági egységek alapítói vagyona pedig meghaladja a 12 milliós átlagot, tehát lényegében azonos az országossal. A gazdasági szakemberek szerint a külföldi befektetők a jövőben is fokozottabban érdeklődnek majd Szabolcs megye iránt, tekintettel a közeli nagy keleti piacokra. Cégalapítási elképzeléseiket tovább növelheti a Záhony térségében tervezett különleges gazdasági övezet létrehozása. A beruházás indításáról várhatóan még az idei év első felében döntés születik Kisebbségek véleményezhetik a szerződést A magyar kormány nem enged Szomszédainkkal az alapszerződéseket a magyar kormány köti, és nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok és nem a határon túli magyarság. így a kormány felelőssége, hogy mérlegelve az összes véleményt és álláspontot végül igennel, vagy nemmel dönt — jelentette ki a BBC-nek Kovács László. Mi nem azért akarunk alapszerződést kötni, mert bárki is nyomást gyakorol ránk, hanem mert meggyőződésünk szerint egy megfelelő alap- szerződés — márpedig a magyar kormány csak megfelelő alapszerződést fog aláírni — érdekében áll Magyarországnak és érdekében áll a határon túli magyarságnak — mondotta a magyar külügyminiszter a BBC tudósítójának azt firtató kérdésére, menynyire befolyásolja a magyar kormányt a nyugat-európai országoknak a márciusi határidővel kapcsolatos nyomása. Nyomás csak abban az értelemben nehezedik ránk — talán inkább sürLelkiismeretlen, kalandor ötletnek tartja a Fidesz az új pénzügyminiszter gazdaságpolitikai elképzeléseiből az ingatlanadó bevezetését. Ezt Orbán Viktor a Parlamentben szerdán megtartott sajtótájékoztatón jelentette ki, összegezve a Fidesz keddi elnökségi tanácskozásának állásfoglalását. A Fidesz elnöke példaként utalt arra, hogy vidéken kalákában építenek házat, amelynek értéke lényegesen meghaladja a tulajdonos teherbíróképességét, vagyoni helyzetét. A városokban pedig rossz állapotban lévő önkormányzati lakásokat vásároltak meg értéken alul, s e lakásokat most kell majd felújítani. Orbán Viktor szerint az ingatlanadó bevezetése valójában a szegényeket és a közép- osztály alsó rétegét sújtaná, mert migetés a jó szó —, hogy az Európai Unió tagállamai, de láthatóan még az USA is szeretné, ha ez az alapszerződés Magyarország és Románia, illetve Magyarország és Szlovákia között még a március 20-án sorra kerülő párizsi európai stabilitási konferencia előtt létrejönne. Ez azzal az előnnyel járna, hogy e két szerződés beépülne az európai stabilitási egyezménybe, annak részévé válna más alapszerződésekkel együtt. Ez számunkra is előnyös lenne, mert ez egyfajta közvetett, további nemzetközi garanciát is adna a szerződésekben foglaltak teljesítésére. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az alapszerződéseket tető alá hozza az említett határidőig, de semmiképpen nincs szó arról, hogy bármiféle lényegi, elvi engedményt tennénk csupán azért, hogy teljesítsük ezt a kívánságát az Európai Uniónak vagy Franciaországnak — mondotta Kovács László. A magyar külügyminiszter a tőnél gazdagabb valaki, annál kevésbé fekteti vagyonát ingatlanba. A Fidesz álláspontja szerint az ingatlanadó tehát nem luxusadó, hanem a középosztály meggyengítésére, felszámolására szolgál. Orbán Viktor határozottan kijelentette: ha erre a lépésre elszánja magát a pénzügyi vezetés, akkor a Fidesz Országos Elnöksége minden törvényes eszközt igénybe vesz, hogy eltérítse ettől a szándékától a kormányt. Aláírásgyűjtés, utcai demonstráció, országos akciók szervezése szerepel az eszközök között. Kérdésre válaszolva a párt elnöke elmondta: a Fidesznek már 1993-as programjában is az szerepel, hogy semmifajta adónövelést nem bír el az ország. Ugyancsak kérdésre válaszolva Ader János, a Fidesz ügyvezető al- elnöke elmondta: végleges ÁSZ-jevábbiakban hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar kisebbségeknek módjuk lesz véleményezni az alap- szerződéseket. „Nem jóváhagyásról van itt szó, hanem arról, hogy el fogják mondani a véleményüket. Én nem hiszem, hogy mi olyan alapszerződést fogunk eléjük tenni, amelyik alap- szerződés kategorikus elutasításra találna, de azt feltételezem, hogy bizonyos fenntartásokat meg fognak fogalmazni. Mi igyekezni fogunk ezeket a fenntartásokat eloszlatni, tehát értelmezni fogjuk az alapszerződést, és értelmezni fogjuk az ő álláspontjukat”. — jelentette ki. „Lehetséges, hogy olyan súlyú fenntartások fogalmazódnak meg, amelyek a magyar kormányt álláspontja újragondolására késztetik, és elképzelhető az is, hogy olyan kisebb fenntartások jutnak majd kifejezésre, amelyek dacára a magyar kormány az aláírás mellett dönt” -— hangsúlyozta végezetül a külügyminiszter. lentés a párt gazdálkodásáról még nincs. Szerinte csak jogszabály-módosítással lehet egyértelművé tenni azt, hogy a pártok milyen nyilvántartás szerint vezessék pénzügyi gazdálkodásukat. Orbán Viktor megkérdőjelezte az Állami Számvevőszék jelentőségét, mert jelentéseinek nincsen konzekvenciája az állami szervek esetében sem. A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a tisztújító kongresszusra készülő Fidesz programjának címe „Magyarország polgári átalakítása” lesz; a pártvezetők szerint ugyanis a Fidesz a polgári jövő pártja. A készülő dokumentumot a kongresszus előtt a legszélesebb körben vitatják meg, mint ahogy azt is, megváltoztassák-e a párt nevét és jelképét. Az ingatlanadó kalandorság Átalakították a felső vezetést Horn a hadseregről Horn Gyula nem ért egyet azokkal a nyugati véleményekkel, amelyek szerint a magyar hadseregben még nem eléggé érzékelhető az új gondolkodásmód. A miniszterelnök ezt szerdán a Honvédelmi Minisztériumban rendezett állománygyűlésen jelentette ki, ahol kihirdették a Magyar Honvédség felső szintű vezetési rendjének átalakításáról szóló parancsot. A kormányfő elmondta: az elmúlt időszakban több megbeszélést folytatott a NATO-integrációval kapcsolatos elvárásokról, és nem először hallott olyan nézetet kifejteni a nyugati partnerektől, miszerint a NATO- csatlakozás legfontosabb feltételének tartott új gondolkodásmód még nem eléggé valósult meg a honvédségnél és más szervezeteknél. Horn Gyula ezt határozottan cáfolva leszögezte: a magyar katonák igenis alkalmazkodnak a fejlett demokráciák követelményeihez. A miniszterelnök megerősítette: az ország belső átalakításának célja, hogy lehetővé váljon a csatlakozás az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Az észak-atlanti szervezethez való integráció érdekében különösen fontos a haderőreform beindítása. Horn Gyula rámutatott: konkrét lépésekre van szükség — egységes rendszerben, egységes koncepció alapján — annak érdekében, hogy valóban korszerű hadsereg jöjjön létre. Egyúttal hozzátette: a kormány partnere, támogatója a hadsereg átalakításának. Horn Gyula köszönetét fejezte ki a katonáknak, hogy a mostoha pénzügyi helyzet ellenére helytállnak és megértő türelemmel figyelembe veszik az ország nehéz gazdasági helyzetét. Mint mondta: tisztában van a katonák megélhetési körülményeinek nehézségeivel, és amint lehet, a kormány javítani kíván a helyzeten. A kormányfő szólt arról is: nagyra becsüli a hadsereg magatartását a körülöttünk zajló konfliktusos helyzetben. Egyúttal rámutatott: a Horvátországban zajló események újabb potenciális veszélyforrásokat jelenthetnek. Keleti György honvédelmi miniszter egyebek között arról szólt, hogy a hadseregben elvárják a törvénykezéstől és a kormánytól a feltételek biztosítását, de a katonák nem fognak követelőzni. Az állománygyűlésen bejelentették, hogy a Magyar Honvédség felső szintű vezetési rendjének átalakításával összefüggésben a köztársasági elnök léptette elő altábornaggyá Bíró Béla vezérőrnagyot, a vezérkari főnök első helyettesét, vezérőrnaggy áBotz László dandártábornokot és dandártábornokká Gyenes Mihály ezredest. Botz Lászlót egyúttal a honvédelmi miniszter március elsejei hatállyal kinevezte a Katonai Felderítő Hivatal vezetőjévé. Wekerle József vezérőrnagyot a szárazföldi, Szegedi Tibor vezérőrnagyot repülő és légvédelmi, Hollósi Nándor vezérőrnagyot anyagi-technikai és Gilicz János vezérőrnagyot humán főcsoportfőnökké nevezték ki. 1995. március 2„ csütörtök
