Új Kelet, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-11 / 60. szám
1995. március 11., szombat m BELFÖLD-KÜLFÖLD in n ÚJ KELET Bokros Lajos az Európai Unióról Bokros Lajos a Pénzügyminisztériumban találkozott az Európai Unió budapesti missziójának vezetőjével és az EU-tagországok budapesti nagyköveteivel. A pénzügyminiszter hangsúlyozta Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának jelentőségét, s reményét fejezte ki, hogy az EU-ban megindult gazdasági növekedés ösztönző hatással lesz a magyar gazdaságra. A nagykövetekkel egyetértésben a pénzügyminiszter javasolta: tegyék rendszeressé a megbeszéléseket. Csőd a kórházaknál Jelenleg öt-hat olyan kórház van az országban, amely csődbe, vagy csődközeli helyzetbe jutott. Amennyiben a fekvőbeteg-ellátás finanszírozására meglévő forrásokat nem csoportosítják át, egy éven belül kórházak egész sora kerülhet hasonló helyzetbe. Ezt Lépes Péter mondta azon a megbeszélésen, amelyet a kórházak jövőjéről rendeztek Budapesten a fővárosi és a Pest megyei önkormányzatok képviselői egészségügyi intézményvezetők részvételével. Parlamenti előzetes A március 15-i ünnepségek miatt aparlament eltér eddigi szokásaitól, és a keddi határozathozatalok átkerülnek hétfőre. Az Országgyűlés vezetése azért döntött így, mert sok képviselő jelezte: több helyen már március 14- én megrendezik az ünnepi megemlékezéseket, amelyeken ők is részt kívánnak venni. Erről G. Nagyné Maczó Ágnes parlamenti alelnök számolt be a házvezetés szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. Hétfőn egyébként több jelentős ügyben is határozathozatal lesz: lezajlik a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának zárószavazása, és megszületik a végső döntés a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslatról is. A honatyák határoznak a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló határozati javaslat és számos nemzetközi szerződés ügyében is. G. Nagyné Maczó Ágnes arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy a Fidesz lehetőséget kap — feltehetően március 20-án — egy plusz azonnali kérdés elmondására. Erre azért kerül sor, mert az ügyrendi bizottság jogosnak találta Pokorni Zoltán (Fidesz) panaszát amiatt, hogy egy alkalommal a távollévő Horn Gyula kormányfő nem jelölt ki senkit a válaszadásra önmaga helyett, így a Fidesz képviselője nem kapott feleletet kérdésére. A testület állásfoglalása szerint a miniszterelnöknek nincs lehetősége arra, hogy ne állítson helyettest, ha nem tud megjelenni az azonnali kérdések óráján. Az alelnök asszony utalt arra is, hogy Suchnian Tamás feltehetően egy módosítócsomagot nyújt be a privatizációs törvény- tervezethez, amelynek köszönhetően száz alá csökken a jelenleg félezernél is több módosító indítvány száma. Az Országgyűlés külügyi programja kapcsán elhangzott, hogy március 12-én Mécs Imre (SZDSZ) vezetésével Bonnba utazik a honvédelmi bizottság négy főből álló delegációja, ahol megbeszélést folytat a Bundestag hasonló testületével. A Fidesz az alapszerződések ellen Az alapszerződések megkötését egyedül csak Horn Gyula akarja mániákusan — mondta Németh Zsolt, a Fidesz parlamenti képviselője a párt pénteki sajtótájékoztatóján. Megfogalmazása szerint az alapszerződéseket sem a szomszédos országok, sem a Nyugat, sem pedig a magyar kisebbség nem tartja kívánatosnak. Bejelentette: a Fidesz ezennel megszünteti tagságát a parlament alapszerződéseket előkészítő bizottságában, mert annak működését értelmetlennek tartja. Megnyílt a Tavaszi Fesztivál Két régiót, két térség kultúráját — az északit és a közép-kelet-európait — köti össze a mostani bemutató. A Tavaszi Fesztivál másfél évtizedes történetében első ízben valósult meg, hogy nem csupán egy ország vagy város kiemelt vendége a rendezvénysorozatnak, hanem együttesen mutatkozik be Európa egyik jelentős földrajzi egysége. Erről Göncz Árpád államfő, a fesztivál fővédnöke beszélt az eseménysorozat pénteki megnyitóján az Iparművészeti Múzeumban. A köztársasági elnök Marni Ahtisaari finn államfő jelenlétében egyúttal megnyitotta a Varde című kiállítást. Sajtóbeszélgetés MDF-es politikusokkal Az volna a legcélszerűbb, ha a kormány új szövegváltozatot készítene a privatizációs törvényjavaslatra, és azt március 20-ig eljuttatná a képviselőkhöz — állapította meg Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője a párt pénteki sajtóbeszélgetésén. A politikus szerint ezáltal feleslegessé válna annak a több száz indítványnak a jelentős része, amelyeket a jelenlegi módosítócsomag tartalmaz. A frakcióvezető a továbbiakban konstruktívnak minősítette a négy ellenzéki párt csütörtöki megbeszélésétSuchman Tamás privatizációs miniszterrel. Üdvözölte, hogy a koalíció által elkészített módosítócsomagban foglaltak jóval közelebb állnak pártja elképzeléseihez, mint a fiskalitás bűvöletét tükröző eredeti törvényjavaslat. Megkerült olajszőkítők Megkerültek a január 18-ai erdőbényei rejtélyes olajlopás tettesei — ezt pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be Miskolcon. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnokságának vezetői. A rendőrség eddig hat gyanúsítottat azonosított, közülük egyet már előzetes letartóztatásba helyeztek, ketten igen gyorsan külföldre távoztak, a többieket pedig országos körözés útján keresi a rendőrség. Az ügy pikantériája, hogy a cselekmény jogilag csupán zárfeltörés vétségének minősíthető — lopásnak azért nem, mert a saját szőkített olajukat vitték el. Tanácskozás a vagyongazdálkodásról •• Önkormányzatok a csőd szélén Az önkormányzati csődök sajátságos megközelítést igényelnek. Tisztázni kell, felszámolható-e az önkormányzat, s mi történ jen az ellátási kötelezettségével — mondta Kara Pál, a Belügyminisztérium államtitkár-helyettese a pénteken, Budapesten megtartott szakmai tanácskozáson. A rendezvényen az önkormányzatok vagyongazdálkodásával, privatizációs lehetőségeivel foglalkoztak. A konferencia több hozzászólója szerint az önkormányzatok csődhelyzet esetén nem számolhatók fel más gazdálkodókhoz hasonlóan. Sok esetben nem az új képviselő-testület és nem a polgármester a hibás, a csődhelyzetet a korábbi gazdálkodás eredményezte. Amennyiben lakossági ellátási kötelezettségről van szó, az önkormányzati vezetők szerint az államnak helyt kell állni. Megoldásra vár a nagy számú házgyári lakás összehangolt felújítása. Magyarországon 500 ezer nagypanelos, házgyári technológiával épített lakás található, valamint csaknem 300 ezer egyéb iparosított eljárással készített lakás. Az önkormányzati tulajdonú lakások felújítása komoly anyagi hátteret igényelne. Az sem megoldás, ha a lakók megveszik a lakásokat, mivel a korábbi lakbérnek megfelelő társasházi közös költségek nem adnak lehetőséget a felújításra. A hozzászóló önkormányzati vezetők összehangolt programot sürgettek a probléma megoldása érdekében. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgató-helyettese, Kaposi Anna Mária többek között arról szólt, hogy az önkormányzatok segítségével a szekunder privatizációnál nagyobb arányban hasznosítani lehetne a kárpótlási jegyeket. Mintegy 100 milliárd forint értékű kárpótlási jegy vár beváltásra — hangsúlyozta. Az ön- kormányzatok sok helyi, tanácsi alapítású vállalatnál rendelkeznek tulajdonhányaddal, ezeket az üzletrészeket mobilizálhatnák portfoliók eladásával, cseréjével. Kifogásolta, hogy az önkormányzatok nem álltak e vállalatok privatizációjának élére. Cáfolta, hogy az ÁVÜ-nél hátrányosan értékelnék az önkormányzati konzorciumokat más magyar befektetőkhöz képest. Gáztartozás Kazahsztánból A jamburgi egyezményben való magyar részvételért Oroszország és Kazahsztán még 5,7 milliárd köbméternyi földgázzal tartozik Magyarországnak. Megállapodás született arról, hogy ezt a mennyiséget az orosz és a kazahsztáni cégek 1997. december 31-éig leszállítják. Minderről Pál László ipari és kereskedelmi miniszter tájékoztatta az MTI-t pénteken, azt követően, hogy kazahsztáni útjáról hazatért. A részletekről a miniszter elmondta: az idén 2 milliárd köbméter gázt szállít a tartozás fejében Oroszország hazánknak. Kazahsztánból pedig 1 milliárd köbméter érkezik 1997 végéig. Ugyancsak 1997 végéig vállalja Oroszország 2,3 milliárd köbméter gáz szállítását. A fennmaradó 400 millió köbméter gáz szállításában Oroszországnak és Kazahsztánnak kell megállapodnia, a magyar kormány viszont ígéretet kapott arra, hogy néhány héten belül rendezik az egymás közti problémákat, s a 400 millió köbmétert Magyarország mindenképpen megkapja 1997 végéig. A miniszter szólt arról is. hogy Kazahsztánban a tárgyalások alapján valószínűleg lehetősége nyílik magyar vállalatoknak arra, hogy részt vegyenek kitermelőhelyek kiépítésében, csővezeték lefektetésében, illetve finomítók létesítésében. A beruházások összértéke a miniszter szerint 4,5-5 milliárd dollárra tehető, ebből 1,7 milliárd dollár értékű fejlesztés nemzetközi finanszírozású. Ez utóbbiakra tendereket írnak ki, s a magyar beruházók is pályázhatnak. Megállapodás kérdése, hogy a kazahsztáni finanszírozású projektekben Magyarország hogyan vehet részt. Lehetőség van arra is, hogy saját kockázatra Tengiz típusú beruházásokba is bekapcsolódjanak a magyar cégek. Ez azt jelenti, hogy a külföldi partner nem pénzzel, hanem energiahordozók szállításával fizet. A további tárgyalásokról a miniszter elmondta: az Ikarus világbanki tendert nyert kazahsztáni szerelőüzem létesítésére; tárgyaltak két erőmű rekonstrukciójában való magyar részvételről, továbbá kukoricatermelési együttműködésről, amiben Bábolna vehetne részt. Északi államok példája Martti Ahtisaari finn köztársasági elnök pénteken, hivatalos magyar- országi látogatásának harmadik és egyben utolsó napján vendéglátójával, Göncz Árpád köztársasági elnökkel együtt megnyitotta a Regionális együttműködés és az európai integrációs folyamat észak- és közép-európai tapasztalatai című, a Magyar Külügyi Intézet által rendezett nemzetközi szemináriumot. A köztársasági elnök utalt arra, hogy az északi kooperáció a közös értékeken és érdekeken alapszik, s ereje az informalitásban áll. Mint mondta, Finnország számára az EU- tárgyalások során rendkívül fontos volt az északi országok közös fellépése, ugyanakkor az a tény, hogy Norvégia — Finnországgal és Svédországgal ellentétben — nem csatlakozott az integrációs szervezethez, nem befolyásolja negatívan az északi kooperációt. Végül a finn elnök két északi „üzenetet” fogalmazott meg. Az egyik az, hogy a kelet- és közép-európai országok számára kidolgozott EU-stratégia jó keretet biztosít e régió együttműködésének fejlődéséhez, és erősíti az európai stabilitást. A második pedig az, hogy intenzívebbé és in- formálisabbá kell tenni azt a fajta regionális együttműködést, amely a közös értékeken és érdekeken alapszik. Az északi tapasztalatok például modellként szolgálhatnak ahhoz, hogy hogyan oldhatja meg kisebbségi problémáit a közép-kelet-euró- pai térség —jelentette ki a finn politikus. Göncz Árpád hangsúlyozta: Magyarország, mint kis ország számára létezésének feltétele, hogy jó kapcsolatot tartson fenn szomszédaival, és használja ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ma egy-egy földrész valamennyi államának összefogására van szükség ahhoz, hogy megfelelő választ adjanak a nemzetközi élet gazdasági, biztonsági és szociális kihívásaira. A köztársasági elnök szólt arról, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben egy számára előnytelen integrációhoz tartozott. Ugyanakkor Göncz Árpád szerint hazánk azt tapasztalta, hogy az Európa nyugati részén, a demokrácia és a piacgazdaság elvei alapján működő integrációk tagállamaik számára biztonságot, gazdasági fejlődést és verseny- képességet tudtak biztosítani, miközben nemzeti érdekeik sem szenvedtek csorbát. Éppen emiatt Magyarország függetlenségének és szuverenitásának megőrzése, a magyar modernizáció igénye és az új nemzedék jövője iránti felelősség egyaránt amellett szól, hogy Magyarország csatlakozzon az euro- atlanti integrációhoz. A köztársasági elnök hozzátette: „Tudatában vagyunk annak, hogy ez hazánktól nagy erőfeszítéseket igényel, és emellett szükséges barátaink támogatása is.” A magyar államfő örvendetesnek nevezte, hogy finn részről megvan a készség az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó tapasztalatok megosztására. — Magyarország számára példaként szolgálnak az északi államok— jelentette ki Göncz Árpád —, ahol az országok egymás közötti határai nyitottak, toleránsak kisebbségeikkel szemben, és az öt ország képes együttesen is fellépni a nemzetközi színtéren. Nehéz szülés várható Mivel a magyar—szlovák alapszerződésről folyó tárgyalásokon egyelőre még az illetékes külügyi államtitkárok sem tudtak haladást elérni. Horn Gyula kormányfő kezdeményezte Vladimir Meciarnál a magyar külügyminiszter pozsonyi látogatását. A magyar és a szlovák miniszterelnök pénteki telefonmegbeszélése nyomán Kovács László külügyminiszter szombaton a szlovák fővárosba utazik, ahol a tervek szerint a partnertárgyalások mellett Meciar kormányfő is fogadja a magyar diplomácia irányítóját. Egyebek mellett ez hangzott el azon a pénteki rendkívüli sajtókonferencián, amelyet Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és szlovák partnere, Jozef Sesták külügyi államtitkár tartott Budapesten, a szakértői konzultációk újabb fordulója után. Somogyi Ferenc elöljáróban arról számolt be, hogy az eddigi tárgyalásokon még a reálisan elvárhatónál is szerényebb haladást sikerült csak elérni. A konzultáció még azokat a kérdéseket illetően is igen lassan halad, amelyekben egyébként nincs koncepcionális nézeteltérés.
