Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-09 / 34. szám
ifin fői n rfi fői n 1995. február 9., csütörtök I\ULrULU-DCLrULU UJ KELET A foglalkoztatási bizottság ülése Az Állami Vagyonügynökség 1993-as tevékenységéről szóló beszámolót az 1994-es esztendő értékelésével együtt tartja célszerűnek tárgyalni a parlamentben az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. Erről szerdai ülésén határozott a testület. Ugyancsak az 1994-es tevékenység elemzésével együtt tartják alkalmasnak az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1993. évi munkájáról szóló ÁSZ-jelentés tárgyalását. Bizonyos részproblémákról külön kiegészítéseket kért az anyagokhoz az ÁVÜ- től a bizottság. Határoztak arról, hogy az első félév során önállóan megtárgyalják a privatizáció és a foglalkoztatáspolitika összefüggéseit. Kritikai megjegyzésként hangzott el az ülésen: a most bemutatott előterjesztések gyakorlatilag egyáltalán nem elemzik, hogy miként kaptak szerepet a foglalkoztatási szempontok a privatizációs szerződéskötéseknél, illetve miként ellenőrizték e kötöttségek teljesítését. A Civil Kerekasztal az elmaradt tgm-ről A Civil Kerekasztalt alkotó tömörülések a szociális béke megőrzése érdekében továbbra is szükségesnek tartják a legszélesebb körű társadalmi párbeszédet. Nem mondanak le azon törekvésükről, hogy elősegítsék a társadalom számára elfogadható, gazdasági stabilitást is biztosító modernizációs program megalkotását — hangsúlyozza a Civil Kerekasztal nyilatkozata, amelyet szerdán küldött el az MTI-hez. A Civil Kerekasztal — amely a többi szociális partnerrel együtt részt vett a társadalmi-gazdasági megállapodás előkészítésében — sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány visszavonta korábbi javaslatát. A kialakult helyzetben a Civil Kerekasztal fontosnak tartja, hogy a szociális partnerekkel új alapokon újrakezdődjenek az egyeztető tárgyalások a társadalmi megállapodásról. A tárgyalásokon a civil szervezetek egyenrangú tárgyaló partnerként kívánnak részt venni — fogalmaz a Civil Kerekasztal nyilatkozata. Keleti György sajtótájékoztatója Békefenntartó Nyelvkiképző Központ kezdi meg működését szeptember 1 -jétől Budapesten a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia területén. Ezt a honvédelmi miniszter jelentette be szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Keleti György elmondta, hogy a Békepartnerség feladataira elkülönített 493 millió forintos keretből 190 millió forintot használnak fel erre a célra. Öt tanulócsoport oktatását kezdik meg angol, német, illetve francia nyelven, és ehhez több NATO-ország is segítséget ajánlott fel. A miniszter elmondta azt is, hogy a tárca kollégiumának szerdai ülésén jóváhagyták azokat a tennivalókat, amelyek a NATO-hoz való csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez szükségesek. MDF-bírálat a kormányzatnak A Hom-kormány hivatalba lépése óta a helyi önkormányzatok gazdasági pozíciói jelentősen és folyamatosan romlanak. Az új parlament a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező települések rovására lényegesen csökkentette az önkormányzatok cél- és címzett támogatását — állapította meg Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF országos központjának szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az 1995. évi költségvetési törvény is tovább sújtotta az önkormányzatokat azáltal például, hogy a központi normatívák nominálértéke változatlan maradt. A helyi adókról szóló törvénynek a kormány által javasolt módosítása esetén is mintegy 2,5 milliárd forinttal károsodnának az önkormányzatok. Kedvezményes burgonya-behozatal Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elbírálta az étkezési burgonya-behozatalra meghirdetett GATT-vámkontingens felhasználására beérkezett pályázatokat. Mivel az igények kétszeresen meghaladták a kérelmezhető mennyiséget, az igénylők a kért mennyiség 50 százalékára kapják meg az engedélyt — tájékoztatta az IKM sajtóosztálya szerdán az MTl-t. Visszaszállították az olajszennyet Szeghalomról visszaszállították Romániába a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság emberei által a Berettyó befagyása előtt a folyóból kiszedett olajszennyeződés maradékát. A kárt okozó román cég tehergépkocsijai mintegy 6-8000 liter olajuszadékot vittek vissza. Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke az MTI munkatársának elmondta: a Berettyóban maradt, onnan kiszedni már lehetetlen olajszennyet a vízinövények mosatása és a tavaszi árhullám távolítja majd el véglegesen. Egyenlőség és demokrácia konferencia Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter lesz az egyik elnöke a héten Strasbourgban kezdődő Egyenlőség és demokrácia: utópia vagy kihívás? — elnevezésű konferenciának. Erről a szaktárca tájékoztatta az MTI- t szerdán. Az Európa Tanács a konferenciát az idén sorrakerülő Nők IV. Világkonferenciájának előkészítéseként rendezi. A konferencián számos tagország miniszterelnöke, minisztere, magas beosztású közjogi méltósága vesz részt. Walesa nem ellenzi Oleksy jelölését Lech Walesa lengyel államfő „nem ellenzi”, hogy Józef Oleksyt jelöljék a kormányfői posztra a működésével általános elégedetlenséget kiváltó Waldemar Pawlak helyett — közölte szerdán Leszek Spalinski, az elnök szóvivője. Walesa a nap folyamán telefonon beszélt Oleksyvel és tájékoztatta őt álláspontjáról — mondta a szóvivő. Dehaene—Horn tárgyalások Brüsszelben Privatizáció-áttekintés — Nincs szó arról, hogy Magyarország hivatalos megítélése az utóbbi időben bármilyen formában csorbát szenvedett volna. Mi több, belga részről hazánkat változatlanul úgy tekintik, mint amely az elsők között kaphat jogot arra, hogy az euroatlanti integráció intézményeinek teljes jogú tagja lehessen — szögezte le Horn Gyula magyar miniszterelnök a Jean-Luc Dehaene belga kormányfővel folytatott hétfői, brüsszeli tárgyalások után. A magyar vendéggel közösen tartott rövid sajtótájékoztatón a brüsszeli kormányfő ugyancsak hangsúlyozta: belga részről nagyra értékelik, hogy Magyarország az elsők között ismerte fel az európai integrációs folyamat fontosságát, és „teljesen világos: Magyarország mind politikai, mind történelmi alapon Európához tartozik”. Horn Gyula belgiumi látogatásának első napján, a déli órákban találkozott Jean-Luc Dehaene-nal, miután előzőleg kihallgatáson fogadta őt II. Albert belga király. A magyar kormányfő délelőtt érkezett a belga fővárosba. A két miniszterelnök megbeszélésének középpontjában mindenekelőtt a magyar-belga kapcsolatok mélyítésének a kérdése, ezen belül is a magyar- országi privatizáció nyújtotta lehetőségek áttekintése, valamint Magyarországnak az euroatlanti integrációs folyamatban való előrelépése állt. Hóm Gyula ennek során részletesen ismertette az ez évi magyar privatizációs szándékokat, különös tekintettel az öt stratégiai fontosságú szektorban tervbe vett eladásokra, és felvetette a belga cégek részvételi lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy az igen nagy volumenű — rííintegy 10 milliárd dollár értékű — privatizációba való belga bekapcsolódás nem csupán magyar szempontból, hanem a két ország kap-' csolatainak alakulása szempontjából is fontos fejlemény lehet, újabb dimenzióval gazdagítva a magyar-belga viszonyt. Utalt rá, hogy hamarosan sor kerül a ma még 50 százalékban állami tulajdonban lévő bankok magánkézbe adására is, itt szintén számítunk a külföldi befektetőkre, csakúgy, mint a vasút, a folyami szállítás és a közúti fejlesztés esetében. Mint Hóm Gyula utóbb elmondta, magyar részről több, a kétoldalú kapcsolatokat konkrétan érintő ajánlatot is tettek. Egyebek között lehetőségként merült fel, hogy belga állampolgárok a jövőben útlevél nélkül, a személyi igazolványuk felmutatásával is Magyarország területére léphetnének. Mindezekről szakértői szinten kezdődnek majd egyeztetések. Magyarországnak az Európai Unióba való integrációja kapcsán Horn Gyula mindenekelőtt ahhoz kért belga részről támogatást, hogy érdemben vizsgálják meg, milyen módon lehet segíteni a tagságra váró országokat a struktúraváltásban, a modernizációban, azaz a taggá válás feltételeinek teljesítésében. — Nem segélyről, hanem segítségről van szó — húzta alá a magyar miniszterelnök. További fontos tényezőként említette, hogy az EU intézményi reformjainak szentelendő 1996-os kormányközi konferencia mondja majd ki a tag- felvételi tárgyalások megkezdését az erre érdemesnek ítélt társult országok esetében. Hangsúlyozta, hogy ennek nagyon kedvező hatása lehetne az adott ország gazdasági folyamataira, a befektetések alakulására. Szorgalmazta, hogy a tagságra váró országokat a tényleges teljesítmény alapján kezeljék majd. Az integrációs folyamat kapcsán a magyar kormányfő egyúttal elismerte — s erre a sajtóval történt rövid találkozón is kitért —, hogy az euroatlanti intézményekhez fűződő kapcsolatoknál döntően esnek latba a szomszédos országokkal ápolt jó és kiegyensúlyozott kapcsolatok. Ebben a vonatkozásban utalt az európai stabilitási konferencia fontosságára, továbbá arra a lehetőségre, hogy a konferenciáig esetleg sor kerülhetne a magyar—szlovák és a magyar—román kétoldalú szerződés megkötésére. Hozzátette: egyelőre különösen Szlovákia esetében mutatkozik erre készség és együttműködési szándék. Horn Gyula felvetette, hogy a stabilitási konferencia keretében születő egyezmények értékét növelné, ha a tágabb értelemben vett európai közösség kész lenne a vállalt kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérésére, esetleges megsértésük szankcionálására is. Jean-Luc Dehaene rámutatott, hogy a belga befektetők körében komoly érdeklődés mutatkozik Magyarország, mint az európai integráció szükségességét az elsők között felismerő ország iránt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gazdasági döntést végső soron a vállalatok hozzák, s ennek során nyilván nagy súllyal esik latba, hogy mennyire találják megalapozottnak az országban található intézményi és jogi kereteket. A belga kormány mindenesetre határozottan a magyarországi befektetésekre ösztönzi a vállalkozókat, mert brüsszeli megítélés szerint ez nem csupán nekik lehet hasznos, de a kapcsolatok szorosabbra fűzésének is az egyik kulcstényezője — szögezte le a belga kormány vezetője. Kárpátaljai magyarok fóruma Öt kárpátaljai magyar szervezet — a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Szolyvai Magyar Kulturális Szövetség, a Técsői Magyar Kulturális Szövetség és az Ungvidéki Magyar Szövetség — Beregszászon megalakította a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát. Az alapítók már néhány hónappal ezelőtt bejelentették szándékukat, de akkor még nem voltak hivatalosan bejegyezve, így az alakuló gyűlésre csak most került sor. Elkészült a a KMSZF alapszabálya is, amelyet elfogadtak, s megválasztották a fórum elnökségét, Dalmay Árpád személyében pedig az elnökét. A KMSZF, mint az alapszabály leszögezi, a kárpátaljai magyar szervezetek tagságának közös érdekképviseletét hivatott megoldani. Célja a magyar lakosság megmaradásának elősegítése, érdekképviseletének és érdek- védelmének megvalósítása a magyar- országi és más országbeli demokratikus pártokkal, szervezetekkel. A fórum feladatának tekinti a tagszervezetek tevékenységének összehangolását a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekben, a közös tevékenység kialakítását Ukrajna, Magyarország és más országok szervezeteivel, intézményeivel. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma alakuló gyűlésén kinyilvánította, hogy elhatárolja magát a nemzeti ellentétek szításától, a sovinizmus, a nacionalizmus bárminemű megnyilvánulásától, a faji és felekezeti megkülönböztetéstől. Göncz Árpád milánói sajtótájékoztatója Az út csak Nyugatra vezet Nagyon fontos, az egymás iránt kissé lecsökkent figyelem felélénkítésére szolgáló útnak nevezte Göncz Árpád köztársasági elnök most zajló olaszországi hivatalos látogatását. A magyar államfő szerdán sajtóreggeli keretében találkozott Milánóban olasz és magyar újságírókkal. Göncz utalt arra, hogy az elmúlt fél évben Magyarországon és Olaszországban a figyelem egyaránt a belpolitikára irányult. Számunkra a kapcsolattartás élénkítése azért is rendkívül fontos, mert Olaszország a magyar EU-csatlakozás számára különösen jelentős időszakban, 1996 első felében lesz az Európai Unió soros elnöke. Az elnök elmondta azt is, hogy útja során kérte: az olasz rendezők hívják meg Magyarországot és az EU-hoz történő gyors csatlakozásban érdekelt többi közép-európai országot arra az 1995 júliusában sorra kerülő messinai értekezletre, ahol már a maastrichti szerződés teljesítését megvizsgáló konferenciát készítik elő. Tárgyalópartnereinek Göncz Árpád arról beszélt, hogy Magyarország számára csak egy út létezik, és ez az út Nyugatra vezet. Az országnak a csatlakozás érdekében ki kell dolgoznia a megfelelő gazdasági stratégiát, be kell fejeznie a jogharmonizációs folyamatot, s pontosan tájékoztatnia kell a közvéleményt arról, hogy mit jelent az ország népe számára ez a csatlakozás. Az elnök hangsúlyozta: külföldön már több udvarias figyelmeztetést kapott, hogy makroökonómiai egyensúlyunkat helyre kell állítani, „Magyarország összeomlásával viszont senki nem riogatott”. Göncz úgy vélte, hogy „Magyarországon egy többé-kevésbé kialakult válság- kezelési módszert zavart meg az a tény, hogy a gazdaság szemtelen módon növekedni kezdett”. A takarékosság, a gazdasági szigor követelményeit kell a gyorsuló reálfolyamatok igényeivel összehangolni. Az elmúlt napokban épp az fogalmazódott meg, hogy a két folyamatot párhuzamosan kell kezelni. Olasz részről rendkívül nagy az érdeklődés, a befektetők részéről elégedettséget lehet tapasztalni, s „ha sokat ismételgetjük, hogy csökken az érdeklődés, akkor az valóban be fog következni” — mondta a magyar államfő. Göncz Árpád tárgyalásain szóba került az olasz-magyar kulturális kapcsolatok alakulása is. Az elnök megelégedéssel mondta el, hogy ma Magyarországon tízezer fiatal tanulja az olasz nyelvet, sajnálattal állapította meg ugyanakkor, hogy bizonyos mértékben csökkent egymás irodalmi műveinek lefordítása. A magyar államfő végezetül arra hívta fel az olasz sajtó figyelmét, hogy 1996-ban Rómában és Nápolyban rendezik meg azt a hungarológiai világkongresszust, ahol a Magyarországgal tudományos szinten foglalkozó összes szakember jelen lesz. Az esemény fontosságát mutatja, hogy a fővédnökséget vele együtt Scalfaro olasz államfő vállalta.
