Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

UJ KELET

1995. február 7„ kedd

Hogyan beszéljük rá főnökünket?

Manapság már valóban közhely — mégis nagy igazság —, hogy a számítógépek programjaikkal nélkülözhetetlenek az élet különböző területein. Önálló ágazatként kialakult az informatika tudománya is, mely a vezetők döntés-előkészítését könnyíti meg. Az informatikusoknak már nemcsak a számító- gépes rendszereket kell karbantartani és fejleszteni, de az utóbbi szükségességéről olykor főnöküket is meg kell győzniük. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskoláján hamarosan olyan tanfolyam indul Információs rendszerek tervezése címmel, ahol többek között az ilyen jellegű „rábeszélést” is megtanulják a hallgatók.

— Nyugaton az informatikát igen magas szinten művelik és oktatják — tájékoztatott Dr. Zagyi Bertalan, a főiskola informatikai szakának vezetője. Két éve kezdtünk el a Hogeschool van Amsterdam nevű holland főiskolával kidolgozni egy tematikát, amely segítségével az országban először nálunk indul — február végén — a számítástechnikát tanító tanárok számára Információs rendszerek tervezése címmel intenzív továbbképzés. Az oktatásra a magyarholland kormányközi megállapodás keretében kerül sor, elsősorban holland vezetőtanárok irányításával és közreműködésével. A képzés teljes időtartama 480 óra, amelyből ötször egy hét (240 óra) a DOTE Nyíregyházi Egészség- ügyi Főiskoláján bentlakásos formában történik, ahol intenzíven, angolul, gyakorlatorientált továbbképzésen kapnak ismereteket a hallgatók.

— Mik a jelentkezés feltételei?

— A felsőoktatásban informatikát tanító tanárokat (lehetőleg több éves gyakorlattal) várunk az ország egész területéről, akik jól beszélnek és írnak angolul. Ezt egyébként a holland tanárok tesztelik

azon elbeszégetések során, amikor a jelentkezőket kiválasztják.

— Mit tanulnak a tanárok?

— Az oktatási tervezet a magyar informatikai oktatók számára készült, akik tapasztalataikat és tudásukat az informatika oktatásába szeretnék befektetni. A tanfolyamon a következő ismereteket kapják a hallgatók: felhasználói szoftverek, informatikai rendszertervezés elméletben és gyakorlatban, rendszertervezés és alkalmazások felépítése, informatikai rendszerek minőségi elemzése és a fenti ismeretek hasznosítása az oktatásban. A képzés vizsgával zárul, és nemzetközileg elismert bizonyítványt kapnak a hallgatók.

— Milyen gyakorlati előnyt jelent a továbbképzés elvégzése?

— A hallgatóknak az eredményes vizsga után tudniuk kell az intézményekben az információs stratégiák tervezése jelentőségének a megmagyarázását. Ki tudják fejteni, hogy miként lehet egy intézményt motiválni egy informatikai rendszertervezési projekt elindításában, és hogyan lehet az emberi erőforrásokat abban hasznosítani. Megtanulják, hogyan lehet az előbbiek miatt keletkező súrlódásokat, nehézségeket leküzdeni, meg tudják győzni főnöküket az igazukról. Hasznosítják az itt szerzett ismereteket az oktatási tematika gyakorlati kidolgozásában és az oktatási módszerek, fogások alkalmazásában, különös tekintettel a számítógéppel segített oktatásban.

— A főiskola tanárai is sokat profitálnak egy-egy ilyen továbbképzés során. Hogyan tudják önök ezt hasznosítani?

— Először is a mindennapi gyakorlati oktatásban. Nem titkolt szándékunk, hogy ezt az oktatási anyagot ezzel a módszerrel — remélhetőleg hamarosan — Ukrajnában és Romániában már mi fogjuk a gyakorlatban tanítani.

KvZ

Pénzből a kamarának is kevés jut

Együtt könnyebb

Napjainkban nagyon sok vállalkozót, kereskedőt, kisiparost foglalkoztat az alakuló kamarákba való belépés kérdése. Sokan nincsenek tisztában vele, hogy mi célt is szolgál a kamara. Ezen a tarthatatlan állapoton szerettünk volna javítani, amikor megkerestük Pózmán Róbertét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézműves Kamara elnökét.

— A törvény rendelkezése értelmében május 21-ig meg kellett alakítani a kamarai előkészítő bizottságokat, melyeknek október 31-ig minden megyében létre kellett hozniuk az ipari- és kereskedelmi, az agrár- és a kézműveskamarát.

— A nehézségek ellenére mi is megalakítottuk a kézműveskamarát, hellyel-közzel a kormány támogatását is sikerült megkapnunk. Pillanatnyilag ebből és a felügyelőbizottsági működéshez adott támogatás maradványából tartjuk fenn magunkat.

A kézműveskamarához a törvény mellékletében felsorolt 221 szakmát gyakorló egyéni vállalkozó, kft., betéti társaság tartozik. Amikor megalakítottuk.a kamarát, megyénkben valamivel több mint nyolcezer volt a nyilvántartásba vehető kamarai létszám. Az önkormányzatoktól kapott lista sajnos nem volt mindenütt élő, sok helyen már régen megszűnt vállalkozás, elhunyt vállalkozó is rákerült. Az APEH a mai napig nem szolgáltatott adatot a számunkra.

Mindezek ellenére már kezd működni a nyilvántartási rendszerünk, úgy érezzük, a vállakozók megértik, hogy regisztráltatni kell magukat. Eddig a számításba vett kamarai taglétszám több mint egyharmada kérte a nyilvántartásba vételét.

— Milyen lesz a kamara akkor, amikor azt mondhatjuk, hogy tökéletesen működik?

— A kamarákat 1948-ban szüntették meg. Az azóta eltelt évtizedek teljesen más irányba terelték a gazdaság szervezeti struktúráját és az érdekvédelmet, mely az elmúlt rendszerben csak egy megtűrt, rossz dolog volt. Az elképzelések szerint a kamara majdani teendőit négy feladatkörbe lehet sorolni. Az ezt meghatározó rendelet nem konkrét, csupán csak egy példálódzó keretrendelet. Május 30-ig kell a kormánynak a kamarai törvény módosításával kapcsolatos anyagát az Országgyűlés elé

terjeszteni. Ezt elősegítendő, mi is számos javaslatot adtunk a szakminisztériumok felé. Meglátásunk szerint a harmadik negyedév végére körvonalazódik a kamara működési rendszere. Mi próbálunk a tagságnak az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatos segítséget nyújtani, eligazodni a mai bonyolult közgazdasági dzsungelben. Igyekszünk részükre az egyéb tevékenységükhöz szükséges jogi-, vám- és egyéb tanácsokat adni.

Még ki nem forrott, de napi operatív feladataink közé tartozik a hozzánk érkező érdeklődők tájékoztatása, eligazítása.

A szervezet kiépítését illetően is elindult egy folyamat. Négy területi irodát hoztunk létre Kisvárdán, Vásárosnaményban, Mátészalkán és Nyíregyházán. Ezek mintegy előretolt állásként működnek, hiszen a központból nem lehet az egész tagságot kezelni, a vállalkozásokkal kapcsolatos feladatokat ellátni.

— Mekkora apparátussal dolgoznak?

— Egyelőre a központban január elsejétől két főállású és két mellékállású munkatárs dolgozik. A területi irodák apparátusa az IPOSZ-hoz tartozik, munkájukért átalánydíjat fizetünk. Tizenöt fős elnökség működik, ebben van az elnök, a két alelnök, az igazgató és a titkár.

— Ki felügyeli a kamarát?

— A kamarák közjogi funkciót látnak el, ezért a törvény felügyeletüket az illetékes minisztérium hatáskörébe utalja. A mi kamaránkat az ipari- és kereskedelmi miniszter felügyeli.

Azontúl, hogy a nyilvántartásba vétellel foglalkozunk, dolgozunk a tagsági díj megállapításának rendszerén, a bizottságok létrehozásán, az elnökség ügyrendjén, az 1995-ös költségvetés sarokszámainak megállapításán.

— Miből áll a költségvetés?

— A tagsági és nyilvántartásba vételi díjból, valamint az egyéb szolgáltatások díjaiból. Ahhoz azonban, hogy ki tudjuk alakítani a tagdíjfizetési rendszert, adatokra van szükségünk. Ebben az ügyben jártunk a másik két kamara vezetőjével az APEH megyei igazgatójánál, hogy megkapjuk a vállalkozók 1993. évi nettó árbevételének adatait, ugyanis ez lenne a tagdíjfizetés alapja. Az APEH azonban továbbra sem hajlandó adatokkal szolgálni, hivatkozva arra, hogy nem kapott utasítást a minisztériumtól.

Előzetes számításaink szerint a tagdíjak fedeznék a költségvetés 80 százalékát, a nyilvántartásba vételi díj pedig a 10-15 százalékát.

— Milyen hatása lehet a majdan jól működő kamarai rendszernek a komplex magyar gazdaságra?

— Igazi beindulását követően a kamara lesz az a szervezet, amely a gazdaságra teljes rálátással fog bírni, és információval fog rendelkezni minden — az áruk előállításának és azok minőségének betartásával kapcsolatos — kamarai területről.

A rendszerváltás után elindult vállalkozásélénkítés nem funkcionál tökéletesen, mert még nem alakult ki a piacgazdaság szervezeti rendszere. A kamarák tagjai önmaguk döntenek üzleti tevékenységükkel kapcsolatos kérdésekben, önmagukat igazgatják, és olyan közjogi funkciót látnak el, melyeket eddig centrálisán a kormány és annak szaktárcái gyakoroltak. A kamarák létrehozásával oda kerül az irányítás gyeplője, ahol azok működnek. így megszűnik a távirányítás, ott dönthetnek helyben és gyorsan, ahol legjobban ismerik a körülményeket.

Ez lehet az egyetlen út, mely a gazdasági kilábaláshoz vezethet. Mindaddig, amíg a gazdaság szereplői nem tudják elérni, hogy önmaguk harcával megtalálják helyüket a gazdaságban, addig nem várható élénkülés, és ez továbbra is melegágya a munka- nélküliségnek, a megye periférikus helyzetének. Vasas László

TÁNCOLTAK AZ OROSZLÁNOK

A Nyírbátori Zenei Napok és Zenei Tábor nemzetközileg elismert színvonalú rendezvényei hosszú évek óta öregbítik a város jó hírét határon innen és túl.

A szombaton 19 órakor kezdődött, a LIONS Klub által szervezett jótékonysági bál is hasonló hagyománnyá válhat, hisz immár harmadszor került megrendezésre Bátorban. A sportcsarnokot a határőrség hivatásos és sorkatonái rendezték át színpompás bálteremmé. A terítést, a főzést és a kiszolgálást is ők vállalták magukra, még a talpalávalót is a határőrség zenekara szolgáltatta. Néhány perccel hét óra előtt, miközben a rendezők az utolsó simításokat végezték az asztalokon, Pálóczi Bertalan klubtitkárt kérdeztük a LIONS mozgalom eredetéről, céljáról, a klub terveiről.

A LIONS elnevezés egy rövidítés: Liberty—szabadság, Intelligence — értelem, Our Nation’ s Safety — nemzetünk biztonsága. Az első LIONS Klubot 1917-ben alapította néhány amerikai üzletember, akik az egyszerű társasági élet mellett fontosnak tartották, hogy a hadirokkant katonákon ne csak a hivatalos szervek, hanem az adott település polgárai is segítsenek. Ma már a világ 177 országában működik, 1,4 millió tagja van, több mint 40 ezer klubba tömörítve ez a világ legnagyobb klubmozgalma. A mozgalom célja, hogy egy-egy település, kerület jóindulatú embereit fogja össze a szűkebb kömyzetben élő hátrányos helyzetűek megsegítésére. A klubban sem vallási, sem politikai témák nem vitathatók — ugyanakkor minden tag (vagy nem tag) meggyőződését, gondolkodását tiszteletben tartjuk, és azt nem tekintjük a

megkülönböztetés alapjának. Klubmozgalmunk nemzetközileg kiemelt programja a látássérültek támogatása (a vakok fehér botját is egy LIONS- klubtag találta ki), e célt a klubtagok — egész világról gyűjtött — befizetéséből fenntartott nemzetközi LIONS Alapítvány szolgálja.

Ugyancsak kiemelt programunk a fiatalok kábítószer-fogyasztásának megelőzése felvilágosítás útján. Magyarországon 1988-ban alakult meg az első LIONS Klub. Ma már 24 van nemzetközileg bejegyezve 20-26 taggal.

— A nyírbátori 1992 májusában alakult a dániai Tommerup városában működő klub segítségével és szponzorálásával. Jelenleg 48 tagot számlálunk, Magyarországon ez a legnagyobbnak számít. Tagjai között található jogász, tanár, orvos és vállalkozó. Nálunk tevékenykedik többek között Petróczki Ferenc polgármester úr is. Céljaink között szerepel a városban és környékén élő fogyatékosok, a különböző szociális otthonokban élő gyermekek, felnőttek támogatása, valamint a város diáksága körében a legtehetségesebbek anyagi ösztönzése a továbbtanulásra.

A ma esti jótékonysági bál bevételét is ez utóbbi célra szeretnénk fordítani. Ezúton is szeretném megköszönni a felajánlásokat városunk polgárainak és vállalkozóinak.

Pontban hét órakor rázendített az Ifjúsági Fúvószenekar, mely fél nyolcig szolgáltatta a helyfoglaló zenét. Ezt követően helybeli amatőr táncosok részvételével palotás, és néptáncbemutatót tartottak. A nyitótánc után fővárosi művészek táncdalokkal, humorral szórakoztatták a nagyérdemű közönséget. A bált 22 órakor Seress József ezredesnek, a Nyírbátori Határőrség igazgatójának jelenlétében Nováky Balázs vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, a bál fővédnöke nyitotta meg.

A hajnalig tartó rendezvény résztvevői jó érzéssel térhettek haza. Egy nemes cél megvalósításában segítettek, kapcsolatokat ápoltak és jól szórakoztak.

Kép és szöveg: Pénzes László