Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

UJ KELET

MEGYÉNK ELETEBOL

1995. február 28., kedd

3

Sikertelen vesztegetők

A csengeri határőrizeti kirendeltség vezetőjének tájékoztatása alapján tavaly sem volt nagy nyüzsgés az általuk őrzött határszakaszon, az idén pedig egyelőre — és szerencsére — nyugodtan, békésen telnek napjaik.

— Környékünkön, a zöldhatáron csökkenő tendenciát mutat a jogsértések számszerű alakulása - mondta Papp László hadnagy. Tavaly huszonhárom határsértőt fogtunk el, akik közül húsz volt román, kettő török és egy algír állampolgár is színesítette a sort. A román hatóságok ismételten - a korábbi szabálysértés helyett - bűncselekményként „értékelik” azok tettét, akik útlevél nélkül vágnak neki a nagyvilágnak, és jogsértő kalandozásuk a rendőröknek, határőröknek köszönhetően hazájukban ér véget. Érthető, hogy kevesebben próbálják jogellenesen elhagyni hazájukat. Eredményességünket a lakossággal már hagyományosnak mondható jó kapcsolat segíti, bejelentésüknek köszönhetően többen élvezték hosszabb-rövidebb ideig a határőrség vendégszeretetét, amely vége az országból történő kiutasítás lett. Elégedettek lehetünk munkánkkal, hiszen a terület őrizetét feleannyi hivatásos látja el, mint mikor még sorkatonák szolgáltak itt. Egyéb jogsértéssel több mint ötven esetben találkoztunk. Gyakori volt, hogy határőreinket azon külföldiek, akiknek vaj volt a fülük mögött, megvesztegetni próbálták - sikertelenül. A kísérletek hátterében a jövedéki törvény kijátszása húzódik meg. Számos esetben adtunk át szesz-, cigeretta- és benzincsempészeket a vámosoknak, akik a szükséges eljárást lefolytatták. Sajnos egy embercsempészést segítő román állampolgár ténykedését nem tudtuk méltóképpen „honorálni”, igen kis

ideig tartózkodott magyar területen.

— Hibáztak-e a csengeri határőrök?

— Mint mindenhol, nálunk is fordulhatnak elő hibák. A kirendeltségen szerencsére elenyésző volt e szám. Előfordult, hogy a határőrizeti területen átjutott határsértő. Ismétlem, hogy most fele annyian vigyázzuk a határt, mint korábban.

— Milyen következményekkel jár egy ilyen mulasztás?

— Nagyon alapos vizsgálatot folytatunk. Értékeljük a körülményeket, objektív vagy szubjektív hiba okozta-e a határsértő mélységbe való bejutását. Az emberi figyelmetlenség esetén a kollégát felelőségre vonjuk. Amennyiben a határőrök nem voltak vétkesek, át kell hogy tekintsük az egész járőrözési és figyelőrendszerünket.

— Sok dolguk volt 1995-ben, az eddig eltelt időszakban?

— Kollégáim igyekeznek mindig feszes szolgálatot ellátni, ennek ellenére az év első másfél hónapjára nem lehet elmondani, hogy beleszakadtak volna a rengeteg intézkedésbe. Sikerült egy, a rendőrség által körözött bűnözőt elfognunk. Lengyel vendéget juttattunk a nyírbátori átmeneti szállásra, mert semmilyen okmánnyal nem tudta igazolni, hogy jogosan kóválygott a környéken. Az ellenőrző határőrt

— nyilván oka volt vendégünknek

— egy román állampolgár megvesztegetni próbálta - sikertelenül.

KvZ

A •• •• ■ •• M ■ •• ■ M *

Gyümölcsösök öntözéssel

A nyírségi mezőgazdasági öntözés lehetőségeiről tanácskoztak nemrégiben a Megyei Földművelésügyi Hivatal és a szarvasi Öntözési Kutatóintézet szakemberei.

Kereszturszky János, a kutatóintézet főosztályvezetője tájékoztatott a megbeszélés eredményéről.

— Egy kormányprogram országosan határozott az öntözésfejlesztésről, melyen belül külön problémakör a felszíni vízhiányos területek vízellátása. Ide tartozik a Nyírség jelentős része is, ahol a felszín alatti vízkészletek korlátozottan, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre a mezőgazdaság számára. A kormányprogram célja, hogy valamilyen módon biztosítsa ezeknek a felszíni vízhiányos térségeknek a vízellátását. Most az ilyen területek mezőgazdasági vízigényét próbáljuk meghatározni az FM-mel közösen, melynek az eredményt tovább kell adnia a KHVM felé.

— Nagy fejtörést okoznak a gomba módra szaporodó illegális kutak. Amíg ezt a problémát országosan meg nem oldják, nem tudjuk megakadályozni az illegális vízkivételeket. A megyében az emberek nagy részének a mezőgazdaságból kell megélniük, és ha törvényesen nem biztosítják számukra az öntözővizet, akkor illegálisan fogják megszerezni. Ezzel károsan lecsökkentik az ivóvízbázist. Mindenképpen felszíni vízellátásra van szükség a kérdéses területeken. Esetleg olyan mértékig kellene legálissá tenni a felszín alatti vizek használatát, ami még nem károsítja az ivóvízbázist. Olyan megoldást kell találni, hogy az ivóvízkincsünk se kerüljön veszélybe és az öntözést is meg tudjuk oldani.

— Nem tudom, van-e ember, aki meg tudná mondani, hogy ez mikor valósul meg. Ezen a szinten mindenképpen el kell kezdeni, függően attól, hogy a kormány milyen súllyal kezeli a térségek helyzetét.

A Nyírség szó hallatán mindenkinek a gyümölcs és a dohány jut eszébe. Ezeknek az öntözés mellett is lesz szerepük, de nem valószínű, hogy az öntözött területek túlnyomó részét adnák. Véleményem szerint csak az új, intenzív gyümölcsösök öntözésére szabad berendezkedni, és ez nem lehet több az összes öntözött terület húsz százalékánál. Meglátásom szerint a dohány nem lesz több öt-hat- száz hektárnál.

A cukorrépa a körülhatárolt területnek csak az északkeleti részén jöhet szóba. Nem valószínű, hogy jelentősebb területen fog szerepelni, elsősorban a feldolgozó kapacitás távolsága és a talaj alkalmatlansága miatt.

— Egészen biztosan nagyobb mérvű lesz a zöldségágazat. Ez is volt az elképzelésünk, ugyanis nem szabad mást tenni, mint foglalkoztatni és eltartani ezt a népességet. Ez pénzbe kerül az államnak és a tulajdonosnak is, de úgy tűnik, hogy más lehetőség nincs. Vasas

Dohány mellett gyümölcsöt kell ültetni

Bizonytalan jogi és

si státus

1

Veszélyben a kutatóközpont!

Egy kormányhatározattal ettől az évtől bizonytalanná vált a nagy múltú Nyíregyházi Kutató Központ jövője. Ezzel kapcsolatban megbeszélést tartottak a DATE Kutató Központjában, Nyíregyházán. Itt részt vett többek között dr. Kovács Tibor főosztályvezető-helyettes, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, dr. Engloner Gyula (MKM), dr. Pécsi Mária főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi Minisztérium), dr. Nemes- sályi Zsolt rektorhelyettes (Debreceni Agrártudományi Egyetem).

A házigazda, dr. Lazányi János bevezetőjében elmondta, hogy a DATE Kutató Központja jelenleg három telephelyen (Nyíregyháza, Nagykálló, Kisvárda) tevékenykedik. Az intézet jogelődjét, a Nyírségi Homokkísérleti Gazdaságot a Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére 1927- ben alapították, és a homoktalajok javításának, komplex hasznosításának kutatásával foglalkozott. A Kis- várdai Teichmann Telep alapítása 1943-ra nyúlik vissza, feladata a tájkörzet ökológiai adottságai között termeszthető növényfajták nemesítése volt. A három telephelyet, — amely 1975- ig a Földművelésügyi Minisztérium irányításával, mint a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet oldotta meg feladatát —

1975-ben a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalathoz helyezték át, és tevékenységében a nö- vénynemesítési feladatok megoldása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Döntő, és egyelőre beláthatatlan következményekkel járó fordulat akkor következett az intézet életében, amikor kilencvenkettőben a földművelésügyi miniszter a Nyíregyházi Kutató Központot a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemhez integrálta. Ezt követően az intézet tevékenységét nagyban akadályozta, hogy jogi státusát nem rendezték, rendszeres költség- vetési támogatásban nem részesült. 1995-ben a Nyíregyházi Kutató Központ még nehezebb helyzetbe került, mert január 1-től egy kormányhatározattal a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került. A törvényi szabályozás módosítása miatt, saját árbevételük után fizetendő költségvetési befizetési kötelezettségük közel tizenötmilliót von el az intézménytől, miközben nincs költségvetési támogatás, a pályázati rendszerek szüneteltetése miatt megszűnni látszik az eddigi állami megrendelés. Ha az intézet jogi és finanszírozási státusát nem rendezik — fejezte be előadását az intézet igazgatója — akkor a kutatóközpont léte kerül veszélybe.

A jelen lévő minisztériumi szakemberek, a DATE rektorhelyettese elmondták, hogy az egyetem igényt tart az intézet nyújtotta tudományos háttérre, de se a művelődési, se a mezőgazdasági tárca és az egyetem anyagi támogatást adni nem tud. Stabil költségvetési háttér nélkül viszont már tavasszal működésképtelenné válhat a közel hatszáz hektáron tevékenykedő kutatóbázis.

A megbeszélés után dr. Kruppa Józseffel, a kisvárdai Kutató Telep vezetőjével, és Iszályné dr. Tóth Judit növénynemesítő osztályvezetővel beszélgettem, hogy valóban ennyire drámai-e a helyzet?

— Ez azért túlzás, de mindenképpen elmondható, hogy nagyon bonyolult és bizonytalan a helyzetünk a januári miniszteri határozat következtében — fogalmazta meg álláspontját Kruppa úr. Egy mezőgazdasági kutatással és termeléssel foglalkozó intézetet művelődési irányítás alá vontak, ami szakmailag indokolatlan. Eddig az FM adott támogatást, de

most már nem tartozunk hozzájuk, a művelődési irányításnak meg az az érve, hogy nem oktatási, kulturális tevékenységet végzünk. Ha rövid időn belül nem oldódik meg a helyzetünk, akkor tavaszra nem lesz pénzünk energiahordozókra, növényvédelemre, munkabérre. A tavalyi évet figyelembe véve, — és ez csak a mi telepünkre vonatkozik, — mintegy negyven millió volt a költségünk. Ebből hatvan százalék a saját bevételünkből eredő pénz, a többit pályázaton nyertük, és egy pármilliós támogatást kaptunk a kutatásokra. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a saját bevételünk nyereségét, amit eddig visszaforgattunk a gazdálkodásunkba, azt most a tizenhárom százalékos költségvetési befizetési kötelezettség elviszi tőlünk. Egy kutatóintézetnél az ilyen elvonás érthetetlen.

— Számomra az is különös, hogy gazdálkodással foglalkoznak.

— Nincs ebben semmi meglepő, mert a növénynemesítés csak egyik része tevékenységünknek. Ezenkívül termeléstechnológiai kutatásokat, előadásokat és magtermelést, értékesítést végzünk. Mindezeket kettőszáznyolcvanhét hektáros területünkön, közel ötven fővel oldjuk meg. Tudni kell viszont, hogy nálunk igen magas a művelési ráfordítás, mert vírusmentes szaporítóanyagot állítunk elő, és csak ilyennel dolgozhatunk. Egy hektár burgonya esetében négyszázezer forint értékű gumót teszünk a talajba.

— Ennek a növényfajtának érdekes szerepe van városunk életében.

— Azért jött létre elsősorban Teichmann Vilmos vezetésével negyvenháromban ez a telep, hogy az országot jó minőségű vetőgumóval lássa el, mert genetikailag nagyon leromlott a burgonyaállományunk az akkori évekre. Sikerült rövid időn belül két jó minőségű fajtát, a gülba- bát és a kisvárdai rózsát előállítani. A hetvenes években betört a hazai piacra a holland fajta, és közel húsz

évig nem állítottak itt elő szaporító anyagot. Kilencvenkettőben, amikor e telep vezetője lettem, ismét elkezdtük ennek a fontos élelmezési cikknek vetőgumó-termelését. A mostani krumplibonyodalom bebizonyította, hogy nem döntöttünk rosszul.

— Annál is inkább, mert ez a két kisvárdai fajta szaporaságára lemarad

a hollandiéból behozottak mögött, de étkezési tulajdonságai jobbak — kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Tóth Judit növénynemesítő. — Ennek a fajtának is a gazdája vagyok, tőlem első kézből tudhatja meg, hogy vírusmentesen csak a tőlünk északabbra fekvő országokban, vagy a tenger melletti területeken lehet termelni. Ugyanakkor, nem lehetünk olyan kiszolgáltatott helyzetben mint most, hogy a behozatalból fedezzük ezt a népélelmezési cikket. Most is folynak nálunk fajtakísérletek, de ennek az ideje négy év, és kudarccal is végződhet, mert csak akkor fogadják el szakmai ellenőrzésen, ha az új fajta megkülönböztethető, stabil, minőségileg jobb.

— A kudarc nem csak abból adódhat, hogy egy kísérleti szakasz eredménytelenül zárul, hanem abból is ami most következhet intézetünk életében, tudniillik a támogatás elmaradása. Az ország egyetlen bázisa vagyunk, ahol még mindig húszfajta növénynemesítéssel foglalkozunk — folytatta ismét a beszélgetést Kruppa úr. Van olyan növényünk, amelyik az Európai Gazdasági Közösségben is fajtalistán van. Ezek közé tartozik például a szöszös- bükköny, ami olyan takarmánynövény, hogy naponta kell kaszálni, és igen intenzív állateledel a kisgazdaságokban. Megszakadhat a tritikálé ne- mesítési kísérletünk, pedig ez a búza és rozs keresztezéséből előállított gabonaféleség szárazság- és gombatűrő.

— Elhangzott az a javaslat, hogy önálló kutatóintézetté válhatnak.

— Ezt a növénynemesítő, kísérletező munkát önállóan is csak költség- vetési támogatással lehet végezni. Olyan elképzelés is van azonban, hogy kis területen, néhány fővel, a DATE kutatóbázisa legyünk. Ez minden ésszerűséget nélkülöz, mert ez a fajta öncélú kutatás többe kerülne az államnak. Ráadásul itt van egy nagy terület, géppark, gazdasági épületek, infrastruktúra, szolgálati lakások, negyven fizikai dolgozó, és ezt mind leépítenék, ahelyett, hogy a mai állapotnak megfelelően harmincmilliós árbevételt termelne.

— Hogyan készülnek a mostani mezőgazdasági szezonra?

— Három éve vagyok az intézet vezetője, és a jelenlegi bizonytalan időszak ellenére tervezünk és cselekszünk. Van egy hatvan férőhelyes istállónk, azt is szeretnénk benépesíteni. Már van négy ló, ami a belső szállítási munkákat elvégzi, segíti a mezőőr munkáját. Szeretnénk beállítani hatvan magyartarka tehenet. Mindkét esetben hasznosításra kerülne az eddig veszendőbe menő növényhulladék, és a szerves trágya utánpótlása sem lenne gond. Természetesen egyelőre még folytatjuk a nemesítést, kutatást. Mindezt abból finanszírozzuk, hogy van eladó lucerna, árpa, zab, napraforgó, bab és még néhány más vetőmagunk. És változatlanul bízunk...

Aradi Balogh Attila

A kisvárdai kutatőállomáson vetőmagtermeléssel is foglalkoznak