Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
2 1995. február 28., kedd BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Az alapszerződés ratifikálása Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága egyhangúlag támogatja a magyar-orosz alapszerződés és az azt kiegészítő külügyminiszteri levélváltás ratifikálását. A bizottság arról is döntött: hogy a jövő héten a zárt ülésen meghallgatja a kormány képviselőit és a szakértőket, hogy a dunai fenékküszöb megépítése rontja e hazánk pozícióit a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Külkereskedelmi hiány Továbbra is jelentős, havi 300 millió dollár körüli a hiány a külkereskedelemben. Ezt Hárshegyi Frigyes, a Jegybank alelnöke közölte az MTI-vel. Mint hozzátette: az idén jelentős mértékben, több mint egy- milliárd dollárral kell csökkennie a folyó fizetési mérleg hiányának, ehhez azonban mérsékelni kell a költségvetési deficitet és az államháztartásra is ki kell terjeszteni a reformot. Agrobank — még nyomoznak Elhúzódik a rendőrségi nyomozás az Agrobank-ügyben, a korábbi közlésekkel ellentétben február végére sem fejeződik be a rendőrségi nyomozás. Garamvölgyi László rendőrségi szóvivő elmondta, hogy még néhány szakvélemény beérkezésére várnak, és utána vádemelési javaslattal küldik meg a dokumentumokat az ügyészségnek. Az MDF nem hallgat A közvélemény 74 százalékának az a véleménye, hogy nem jó irányba mennek a dolgok —jelentette ki Herényi Károly MDF-szóvivő hétfőn, az MDF-frakció és -elnökség délelőtti együttes ülése után tartott sajtótájékoztatón. Mint fogalmazott: ebben a helyzetben egy ellenzéki pártnak, mint a demokrata fórum, hallatnia kell hangját. Mi a legsürgősebb? A legsürgősebben megoldandó környezetvédelmi feladatok nemzeti listájának összeállítását szorgalmazta Kovács Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkár-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján. A nemzeti listán szereplő feladatok megoldásához az 1996. évi költségvetésben legalább Á mitíiáid fomitorktltefíe- elkti- • lönííeni az államtitkáMíeryéftts*s?.érúrr ‘A’legújabban* feltárt környezetszennyezés, a gyöngyösoroszi ércbánya környékén, a helyi patak két partján talajkilogrammonként 70 milligramm, egészségre súlyosan ártalmas kadmium. A bánya okozta szennyezéssel ólom és más fém is került a talajba, miközben hétvégi kertek sokaságán termesztenek zöldséget a környéken. A szennyezés mintegy 260 hektáros területet érint. Robbantások Csecsenföldön Hétfő hajnalban ismeretlen személyek levegőbe' röpítették az Akszaj folyó felett átívelő vasúti hidat a csecsehföldi-dagesztáni határon — jelenti a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma. A közlés szerint a terrortámadás következtében a híd íve beomlott. Ezen a hídon át vezet a dél-oroszországi Rosztov és Azerbajdzsán közötti vasútvonal. Nem sokkal korábban pokolgépes merénylettel megrongálták a Jamanszu határfolyó fölött átvezető gépkocsihidat. A hídon azonban változatlanul lehet közlekedni. A NATO és az oroszok — A NATO tervbe vett kelet-európai irányú kibővítésének és a NATO-orosz párbeszéd mélyítésének egymással párhuzamosan kell folynia — szögezte le AI Gore amerikai alelnök a NATO brüsszeli központjában hétfőn tartott sajtóértekezletén. Gore hangsúlyozta, hogy Washingtonban továbbra is arra számítanak: Moszkva véglegesíti majd a decemberben félretett NATO-orosz békepartneri és az azon kívül eső együttműködés munkatervét. Orosz-muzulmán barátság Vlagyimir Zsirinovszkij orosz szélsőséges politikus hétfőn Bagdadban kijelentette, hogy az oroszok és muzulmánok barátok, akiknek közös ellenségük a Nyugat. Zsirinovszkij háromnapos iraki látogatásának második napján, hétfőn elmondta, hogy Tárik Aziz miniszterelnök-helyettessel folytatott eszmecserét arról, hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz a muzulmán világot és az oroszokat. Újabb áldozatok Szarajevóban Öt személy sérült meg hétfőn Szarajevóban, köztük egy nő súlyosan, amikor rálőttek egy zsúfolt villamosra — értesült az AFP és a Reuter kórházi forrásból. Egyelőre homály fedi, ki adta le a lövéseket. Az ENSZ oltalmi erői (UNPROFOR) vizsgálják az incidenst, amellyel megsértették az év eleje óta érvényben lévő tűzszünetet. A lövések akkor érték a villamost, amikor az éppen a szerb állások közelében lévő Holiday Inn szálloda előtt haladt el. Növekszik a kistigris A szingapúri gazdaság 1994-ben a második egymást követő évben nőtt több mint 10 százalékkal. A kereskedelmi és ipari minisztérium hétfői közlése szerint az idén azonban a gazdasági növekedés lendületének megtörésével számolnak — jelentette a dpa. Szingapúr gazdasága a 10,1 százalékos ütemmel tavaly is a leggyorsabban nőtt a délkeletázsiai „tigrisállamok" között. A növekedést mindenekelőtt a nyugati ipari országok erőteljes kereslete táplálta. Ülésezett a parlament Lemondott-e Kapronci? Hétfőn délután három órakor folytatta munkáját az Országgyűlés tavaszi' ülésszaka. A napirend előtti felszólalások sorában elsőként Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője kért szót. A honatya Komló és környéke helyzete ügyében emelt szót. Utalt arra, hogy 1997-98-ig túlélési esélyt kapott a környék a bányák és az erőművek összevonásával; ám már most el kellene gondolkodni azon, hogy később mihez kezdjenek a munkanélkülivé váló bányászok. A napirendnek megfelelően a Ház megkezdte a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az Országgyűlés hétfői ülésén némi vihar támadt Kapronczi Mihály kisgazda képviselő állítólagos lemondása körül. Az elnöklő Kóródi Mária bejelentette, hogy az FKGP két frakcióvezető-helyettese, Győriványi Sándorés István Tózíe/levélben megküldték a Háznak Kapronczi Mihály lemondását mandátumáról. (Mint ismeretes, a honatya körül pártja berkein belül azért támadt vihar, mert állítólag befogadott egy szélsőségesnek minősített szervezetet az FKGP megyei székházába.) A bejelentés után azonban szót kért maga az érintett, Kapronczi Mihály, és közölte: nincs tudomása arról, hogy aláírt volna ehhez hasonló lemondónyilatkozatot. A honatya az ügyben „rendkívüli nyomozást” kért a Háztól. Az ügyet az elnök kiadta a mentelmi bizottságnak. Az Országgyűlés ezután folytatta az Nem bíznak Jelcinben Egy országos közvélemény-kutatás szerint jelenleg a megkérdezetteknek mindössze,7 százaléka bízik Jelcin elnökben. Ezt az NTV orosz tévétársaság közölte vasárnap késő esti politikai magazinműsorában. A felmérés szerint az orosz államfő iránt 71 százalék bizalmatlan, és 13 százalék nem tudott egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy bízik-e Jelcinben. Az Itogi (Összegzés) című műsorban elhangzott kommentár szerint a népszerűségi mutató, illetve Jelcin választási esélyei között mindazonáltal nincs feltétlen összefüggés. Egy múlt héten Moszkvában ismertetett másik közvélemény-kutatás adataiból az derült ki, hogy az elnök politikája egyre népszerűtlenebb; a tavaly decemberi 75 százalékkal szemben idén februárban 83 százalék volt elégedetlen Jelcinnel. A megkérdezettek 72 százaléka szerint az utóbbi események, így a csecsenföldi beavatkozás zsákutcába viszik az országot. Zavar nélkül A kihasználatlan vonatok egyes vasúti mellékvonalakon történt leál- • lítása nem okozott zavart — erről tájékoztatta az MTl-t hétfőn a MÁV Rt. A MÁV illetékesei figyelembe vették az önkormányzatok kérését is és így az érintett 36 mellékvonalon az eredetileg tervezett 88-ból végül csak 63 járatot állítottak le. A tavaly novemberi kormányhatározat és a Pénzügyminisztériummal megkötött úgynevezett MÁV-állam szerződés értelmében a MÁV-nak csökkentenie kell a veszteségeit és át kell alakítania a gazdálkodási rendjét. életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról rendelkező törvényt módosítani kívánó képviselői indítvány általános vitáját. Sepsey Tamás (MDF) előterjesztését ismertetve rámutatott: azt javasolja, hogy a III. kárpótlási törvény alapján jogosultak kérhessék kárpótlási jegyük életjáradékra váltását, a jegy visszaadása mellett. Amennyiben pedig még nem emelkedett jogerőre határozatuk, választhassanak a kárpótlás két formája: a havi életjáradék vagy az egy összegű, jegyben történő kárpótlás között. A képviselő előterjesztését azzal indokolta, hogy az állam jelenleg semmiféle befektetési lehetőséget nem tud kínálni az eredeti jogosultak számára. Emiatt rohamosan csökken ajegyek tőzsdei árfolyama. A közeljövőben sem várható a privatizációs kínálat bővülése. Ezért, Sepsey véleménye szerint, meg kell adni a lehetőséget a kárpótoltaknak, hogy meggondolhassák magukat, és kárpótlásként jegy helyett életjáradékot kérjenek. ' A képviselő a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a kárpótlási törvények benyújtására országgyűlési határozat kötelezte az előző kormányt. Ennek kapcsán kijelentette: a kárpótlás nem akkor sikeredett félre, amikor meghozták a törvényeket, hanem akkor ment tévútra, amikor a kárpótlási jegyek fedezete már megvolt, de a megvásárolható vagyont az állami privatizációs szervezetek nem jelölték ki, és nem bocsátották a kárpótoltak rendelkezésére. Sepsey végül rámutatott: a kárpótlási jegy olyan értékpapír, amely az állammal szembeni követeléseket testesíti meg. Ha az állam nem akarja teljesen elveszíteni a hitelét, mielőbb több tízmilli- árd forint értékű vagyont kell a kárpótlásra felkínálnia. Szerinte azonban előnyösebb megoldás a költségvetés számára is, ha ehelyett éveken át csekélyebb összegű életjáradékot fizet. A vitában felszólaló Juhász Pál (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a Ház előtt fekvő másik, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltását kezdeményező kormányjavaslat alapján az említettnél szélesebb kör juthatna életjáradékhoz. Ezért azt tartaná célszerűnek, ha összedolgoznák a két indítványt. Juhász Pál egyébként vitába szállt Sepseyvel abban, hogy az előző kormány útja determinált volt a kárpótlások terén, s hogy nem a törvények hibásak, hanem azok, akik nem ajánlottak fel idejében kellő vagyont a kárpótlásra. A szabaddemokrata képviselő ezzel szemben úgy látta: a felelősség ennél jóval megosztottabb. A pótlólagos kárpótlásijegy- kibocsátások szerinte eleve az infláció fokozódásához vezettek. Hétfő este hét óra után pár perccel az elnöklő G. Nagyné Maczó Agnes elnapolta a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvény általános vitáját, s ezzel véget ért az Ország- gyűlés ülésnapja. A T. Ház kedden reggel kilenc órakor folytatja munkáját. A Legfelsőbb Bíróság közleménye , A Legfelsőbb Bíróság Főtitkársága a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t hétfőn: „A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma (BK) hétfői ülésén állásfoglalást fogadott el a büntetés- kiszabás során értékelendő tényezőkről. Az állásfoglalás három részből áll: az első rész a büntetés- kiszabás általános elveiről, a második a büntetést befolyásoló alanyi tényezőkről (alapvetően az elkövető személyi társadalomra veszélyességét jellemző tényezőkről), a harmadik pedig a büntetést befolyásoló tárgyi körülményekről (a bűncselekmény társadalomra veszélyességét jellemző tényezőkről) szól. Az állásfoglalás meghozatalát döntően az indokolta, hogy a büntető törvénykönyv — az általános iránymutatáson kívül — nem tartalmazza a súlyosbító és enyhítő körülmények felsorolását, ezen tényezők kimunkálása és értékelésé tehát a bírói gyakorlatra hárul. Ugyanakkor az állampolgárok törvény előtti egyenlősége alapelvének az egységes ítélkezés felel meg a büntetéskiszabás terén is. Ezt szolgálja a kollégiumi ülésen meghozott állásfoglalás. A BK 154. számú állásfoglalását megelőzően egy irányelv adott iránymutatást a bíróságoknak a súlyosító és enyhítő körülmények értékeléséhez. Az időközben bekövetkezett társadalmi változásokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság ezt az irányelvet 1994-ben hatályon kívül helyezte. Az állásfoglalás előkészületeinek munkálataiba a Legfelsőbb Bíróság bevonta a jogtudomány művelőit és a megyei bíróságok büntető kollégiumait is.”
