Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

Tanácskoztak a gazdakörök SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP II. évfolyam, 49. szám Ára: 12,50 Ft 1995. február 27., hétfő Magyar-orosz kapcsolatok Horn Gyula miniszterelnököt március első hetében Moszkvába várják, és látogatása alatt több ál­lamközi egyezmény aláírását terve­zik — mondták az MTI tudósítójá­nak orosz diplomáciai forrásból azon a szombati veszprémi konfe­rencián, amelyet a Nemzetközi Piacélénkítő Alapítvány szervezett Magyarország és a volt szovjet köz­társaságok viszonyáról. A legteljesebb Csontváry-tárlat Csontváry Kosztka Tivadar fest­ményeinek eddig soha nem látott teljességű gyűjteményes kiállítása nyílt meg Pécsett. A rendkívüli tár­laton Csontváry művészetének hívei most először láthatják restauráltan az egy esztendeig tartó Európai kőr­útjukról visszatért képeket, s ugyan­csak első alkalommal tekinthetnek meg egy helyen, egy időben olyan alkotásokat, amelyek különböző gyűjtemények illetve magángyűjtők tulajdonában vannak. A négy hóna­posra tervezett pécsi Csontváry-tár- laton összesen ötvenhat festményt, illetve grafikát mutatnak be. Gimnáziumok az alaptantervről A Gimnáziumok Országos Szö­vetsége elutasítja a Nemzeti Alap­tanterv (NAT) bevezetését, mert csak olyan, a közoktatás 12 évét egységben szemlélő szabályozást tart elfogadhatónak, amelyben ki­dolgozottak a vizsgák és az egyes iskolatípusok tartalmi-szervezeti szabályozásának kérdései —- tartal­mazza a Gimnáziumok Országos Szövetsége alakuló ülésének közle­ménye, amelyet szombaton juttattak el az MTI-nek. Véleményük szerint a NAT által előírt modernizálás megvalósíthatatlan a pedagóguskép­zés és a továbbképzés megújítása nélkül. Tiltakoznak az alapvizsga kötelező érvényű bevezetése ellen. A szövetség a fejlesztési elgondo­lások mögött pénzügyi garanciákat szeretne látni. Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak A Pénztárfelügyelet információi szerint mindeddig 88 önkéntes köl­csönös biztosító pénztár alakult. Ezek zöme nyugdíjpénztár, s leg­többjük területi alapon jött létre. Csak néhány egészségügyi szolgál­tatásokra szakosodott pénztár és saj­nálatosan kevés önsegélyező pénz­tár jött létre — közölte Nesztor Ta­más, az Önkéntes Kölcsönös Bizto­sító Pénztárak Felügyeletének elnö­ke az MTI-vel. Ráckevei Annáé a Mensáros-díj Ráckevei Annának, a Művész Színház tagjának ítélték az idei Mensáros-díjat, amelyet a Mensáros László Emlékére Alapítvány hozott létre. A Jászai Mari-díjas színész­nőnek Vámos László, az alapítvány kuratóriumának elnöke nyújtotta át a kitüntetést vasárnap a Madách Kamara Színházban. Magyarok Erdélyben Vasárnap délután Marosvásárhe­lyen véget ért az RMDSZ „belső parlamentjének”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának kétnapos ülése. A következő tanácskozást áp­rilis 7-8-ra Csíkszeredára t zték ki. Markó Béla szövetségi elnök azt hangsúlyozta, hogy az elkövetke­zőkben nagyok sok kihívásra kell válaszolnia az RMDSZ-nek. Utalt a nyilatkozatokra, az RMDSZ elleni támadásokra, amelyek mutatják, hogy fel kell készülni váratlan kihí­vásokra is. VISSZA A MEZŐ- GAZDASÁGHOZ Egész napos megbeszélésen vettek részt a Gazdakörök Országos Szövet­ségének megyénkbeli szervezetei. Szombaton tíz órakor a Vajai Zöldség- Gyümölcs Kft. telepén gyülekeztek az egyes gazdakörök képviselői. Először buszra szálltak a megjelentek, és elin­dultak a kft. nyírlugosi telepére. Balogh Gyula, a kft. tulajdonosa, a megyei közgyűlés gazdaköri tagja tá­jékoztatta a résztvevőket: — A gazdakörök jelenlétének első, de máris meghatározó eredménye, el­lentétben a korábbi évekkel, hogy a megyének van mezőgazdasági bizott­sága a közgyűlésben. Most azt vizs­gáljuk, milyen irányban tudunk part­nerek lenni, hogyan tudunk tovább­mozdulni a mezőgazdasági terme­lőkkel együttműködve. Ehhez figye­lembe kell venni olyan lényeges dol­got, hogy a mezőgazdaságban har­mincmilliós beruházással 120-150 munkahelyet teremthetünk, míg az iparban ugyanilyen mértékű munka­helyteremtéshez ötszázmillió kell. Nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy: vissza a mezőgazdasághoz! Arra kell hagyatkoznunk, hogy Magyaror­szág mezőgazdasági adottságai na­gyon jók, de ennek a tulajdonosi szem­lélettel kell párosulni, nem pedig a kolhoz típusú pazarló szövetkezeti el­képzeléssel. Most, Nyírlugoson a támrendszeres uborkatermeléssel és az öntözéses almatermeléssel, pontosab­ban annak előkészítő munkálataival ismerkedhetünk meg. Ettől függetle­nül arra is biztatok mindenkit, hogy a bogyósokat termesszék. Telepítsenek málna-, szamóca-, feketeribizli-ültet- vényeket, mert most már ebből is szé­pen meg lehet élni, nagy a kereslet iránta Nyugaton. Megtekintették a gazdaköri küldöttek az említett nö­vénykultúrák művelési előkészületeit, a nyírlugosi zöldség- és gyümölcsfel­dolgozó üzemet, és elindultak vissza. A buszon Jakab Ferenc, a Gazda­körök Országos Szövetségének alelnö- ke ott folytatta, ahol az előző tájékoz­tatás abbamaradt. — Azzal, hogy a megyében létezik mezőgazdasági és élelmiszeripari bi­zottság is, valamint hogy ennek a kettőnek a munkáját Balogh Gyula mint tanácsnok koordinálja, még nem tettünk meg mindent. További felada­taink vannak. (Folytatás az 5. oldalon) RITKULÓ JÁRATOK V_____________________________________________J Veszteségeinek csökkentése érdeké­ben vasárnaptól a MÁV leállított nyolcvannyolc kihasználatlan sze­mélyvonatot — egyelőre csak május 27-ig. A MÁV Rt. álláspontja szerint a mellékvonalakkal kapcsolatos dön­téseket kizárólag egyenkénti vizsgálat alapján, valamint az önkormányzatok és a helyi vasutasszervezetek bevoná­sával lehet hozni. A mellékvonalak a vasúthálózat 41 százalékát teszik ki, az utasforgalom pedig alig néhány tizeddel több 14 szá­zaléknál. A járatritkítás része annak az intézkedéssorozatnak, amelynek kö­vetkezményeként egymilliárd forint költséget és 1200 fős létszámot sze­retnének megtakarítani. A nyíregyhá­zi vasútállomás ügyeletesétől megtud­tuk, hogy megyénkben is érint néhány járatot ez az intézkedés. A Nyíregyházáról Balsára, illetve Dombrádra induló vonatokat ezentúl egy szerelvényként indítják, majd Herminatanyán választják ketté, a Balsáról, valamint Dombrádról indu­ló vonatokat ugyanitt kapcsolják össze. Ezen a vonalon megszüntetik a Nyíregyházáról 5.20-kor, 5.47-kor, 14.54-kor és 22.45-kor induló járato­kat. Nyíregyházáról 5.16-kor, 8.11-kor és 20.00-kor indul szerelvény. A 11.21-kor induló vonat csak szomba­ton és vasárnap, a 14.26-kor induló csak hétköznap, a 17.00-kor Domb­rádra induló szombaton nem közleke­dik. Az érkező vonatok közül megszűnt a 6.26-os, 15.36-os és a 16.45-ös, az 5.04-kor érkező csak hétköznap köz­lekedik. (Folytatás a 2. oldalon) A vasárnap esti Művészkör vendége volt Csabai Lászlóné, Nyíregyhá­za polgármestere és Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke Fotó: Martyn Nagyszabású előadással ünne­pelte meg fennállásának harma­dik évfordulóját a nyíregyházi Mandala Dalszínház. Három év­vel ezelőtt, február 22-én volt a Jó­zsef és a bűvös kabát premierje. Tegnap kétfelvonásos előadás keretében emlékeztek meg az év­fordulóról. Az első felvonásban a három év alatt játszott darabok legnépszerűbb jeleneteit adták elő. A második felvonásban ke­vésbé ismert arcukat mutatták meg a művészek, paródiák, kaba­ré, vers, próza, néptánc és a szí­nészzenekar szórakoztatta a Mandala kedves közönségét. Fotó: Bozsó FELESLEGESEK? A nyíregyházi pedagógusok kö­rében olyan hírek terjedtek el, hogy az önkormányzat — a hiányos vá­rosi kassza miatt — a szeptember­ben induló tanévtől a megyeszék­hely oktatási intézményeiben min­den osztályt harminc fővel indítana. Nos, ez nem egészen így lesz. A nyíregyházi képviselő-testület mai ülése többek között erről is tárgyal. Várhatóan meg fogják szavazni azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy az 1995/96-os tanévben az ál­talános és középiskolák tantervi in­dításakor az egy tanulócsoportra jutó tanulói létszám megállapításá­nál az oktatási törvényben előírt ma­ximális létszámot kell figyelembe venni. Ez az általános iskolák 1— 3. osztályában huszonöt, 4—6. osz­tályában huszonhét, 7—10. osztá­lyában pedig harminchárom gyere­ket jelent. A jogszabály alapján a középiskolákban egy osztályban harmincöt tanuló lenne, a szakkö­zépiskolák gyakorlati oktatásán egy csoportba tizenketten járnának, egy kollégiumi nevelőre pedig huszon­hét diák jutna. Információink sze­rint az önkormányzat egyelőre még nem mérte fel az új rendszer beve­zetésének emberi következménye­it, mégpedig hogy hány pedagógus lesz felesleges Nyíregyháza iskolá­iban, és milyen sors vár rájuk. A demográfiai hullám jelenleg a kö­zépfokú intézményekben tetőzik, így ott gyakorlatilag lényeges vál­tozás nem várható. Az általános is­kolákban és a bölcsődékben azon­ban — noha az utóbbi nem oktatási intézmény — jó néhány pedagógus, dada és gondozó munkájára nem lesz szükség. arapjon Kitűnő zene, riportok, játékok, érdekességek. rá» smm » * G!0S75[?<eígS7QOdü3£) 70,88 MHz Naponta 12 órától 24 óráig 104,75 MHz-es kábelcsatorna ?? (42) 310-653

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom