Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

2 1995. február 27., hétfő BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Tenni kell a mezőgazdaságért! Az agrárügyek, az élelmiszergazdaság sorsának megnyugtató rendezése nemcsak a nemzetgazdaság alapvető kérdése, hanem meghatározó társada­lompolitikai ügy. Az ország lakosságának döntő többségét valamilyen for­mában sújtja, hogy az előző kormány szétzilálta a mezőgazdaságot, a ma­gyar gazdaság egyetlen jól működő ágazatát, lejáratta a szövetkezés gondo­latát is. Az Agrárszövetség sürgeti, hogy a koalíciós kormány tegyen lépése­ket a halaszthatatlan döntések és a szükséges intézkedések meghozatalára. Üléseztek a romák , * » , * t • *, r *■ f * * , 4 * * I ' f 1 , * e A Roma Parlament elnöke Horváth AladárraI szemben — ismét Zsigó Jénő lep. A. közgyűlés 10 ügyvivőt, ellenőrző bizottságot, valamint etikai bizottságot is választott. Az ügyvivők az elnökkel kiegészülve alkotják a 11 fős ügyvezető-testületet, amely tagjai közül — későbbi időpontban — ügyvezető elnököt választ. Minden tisztségviselő megbízatása egy évre szól. Dönt az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A hétfői ülés napirendjén a következő indítványok szerepelnek: hátrányos megkülön­böztetésnek minősül-e, hogy a víz- és csatomaközművek építményei kizá­rólagos állami tulajdonba kerülhetnek; ellentétes-e a foglalkozás szabad megválasztásának elvével az a rendelkezés, amely a szövetkezet és tagja közötti munkamegállapodást a felek akaratától függetlenül munkaszer­ződéssé alakította át; miért nem bízhat meg a földmérés elvégzésével magánföldmérőt is a földkiadó bizottság; miért kötelező a vállalkozói iga­zolvány bemutatása ahhoz, hogy a kárpótlásra jogosult mezőgazdasági te­vékenységéhez támogatást kapjon. Mohit át kell alakítani! Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter pozsonyi látogatásán ja­vasolta, hogy a mohi (mohovcei) atomerőművet alakítsák át gáz- és olaj- tüzelésű hőerőművé. — Szlovákia ebben számíthat Ausztria támogatására — mondotta Schüssel a Hospodarské Noviny Vímű szlovák gazdasági lap által rendezett találkozón. Viharjelzésre szükség van! — Elképzelhetetlen, hogy Közép-Európa legnagyobb édesvízi taván ne legyen viharjelzés —jelentette ki Madarász Zoltán, a Siófoki Vízirendészet vezetője annak kapcsán, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat anya­giak hiánya miatt fontolgatja a balatoni viharjelzés szüneteltetését. Tizenhét éves gyilkos A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya vasárnap délután őrizetbe vette a szegedi T. Józsefet, akit egy 69 éves asszony meg­ölésével gyanúsítanak. A fiatalember beismerte tettét. Pénteken az esti órák­ban lakásában felkereste az egyedül élő G. Józsefnét, akit a fejére mért nagy erejű ütésekkel megölt. A pápa az atomfegyverekről II. János Pál pápa szombaton felkérte a nemzetközi közösséget: köte­lezze el magát valamennyi atomfegyver betiltására és a konfliktusok bé­kés megoldása módozatainak kidolgozására. Horrorszerű felvételek Groznijról Megdöbbentő felvételeket tett közzé a The Observer című vasárnapi brit lap két olyan grozniji tömegsírról, amelyet munkatársai fedeztek fel a rom­má lőtt csecsen fővárosban. A képek tanúsága és a helyszíni beszámoló szerint is a két sírban elsősorban polgári áldozatok földi maradványai he­vernek a szabad ég alatt. Számos tetem már oszlásnak indult, de a brit újságírók több, a közelmúltban megölt személy holttestét is fellelték a tö­megsírokban. A horrorszerű riport szerint az emberi maradványokból kó­bor kutyák lakmároznak zavartalanul a csecsen főváros szívében. Nincs ellenség, de szövetséges sincs Kétmilliós hadsereget szorgalmazott vasárnap az orosz szárazföldi csa­patok főparancsnoka, a NATO tervezett bővítésére és Oroszország geopo­litikai helyzetére hivatkozva. Vlagyimir Szemjonov tábornok az Interfaxnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a fegyveres erők létszámának meghatározása­kor figyelembe kell venni az ország geopolitikai helyzetét. — Oroszor­szágnak ma nincs ellensége, de nem rendelkezik szövetségesekkel sem — hangsúlyozta. Ritkuló járatok (Folytatás az I. oldalról) A Mátészalka irányába 14.36-kor in­duló vonat pénteken és vasárnap Máté­szalkáig, a hét többi napján Nyírbátorig, a 19.55-kor Nyíregyházáról induló, és eddig Zajtáig közlekedő szerelvény ezentúl csak Mátészalkáig közlekedik. A Zajtárói 8.42-kor Nyíregyházára érkező szerelvény szombaton Máté­szalkáról, a 18.55-kor érkező pénteken és vasárnap Mátészalkáról, a többi na­pon Nyírbátorból indul. Ezen a vonalon megszűnt a Zajtárói Mátészalkára 19.08­kor induló vonat. Erre a sorsra jutott a Csengerből Mátészalkára 9.40-kor, a Mátészalkáról Csengerbe 11.10-korés a Debrecenből Mátészalkára 22.36-kor induló járat. A Nyíregyháza—Ohat- Pusztakócsi vonalon megszűnt a Tisza- lökről Görögszállásra pénteken és vasár­nap 12.33-kor induló és a Görögszállás­ról 13.1 8-kor, valamint 23.30-kor indu­ló vonat. Az eddig Ohat- Pusztakócsról 20.43-kor induló és Görögszállásig közelekedő szerelvény ezentúl csak Tiszalökigjár. F.S.J. Amerikai vendég Horn Gyulánál Horn Gyula miniszterelnök szomba­ton dolgozószobájában fogadta Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter­helyettest, aki a közép-kelet-európai térség amerikai nagyköveteinek regio­nális értekezletén vett részt Budapes­ten. A csaknem kétórás eszmecserén Richard Holbrooke kíséretében részt vett David Upton, pénzügyminiszter­helyettes ésA. Fried, a Fehér Ház nem­zetbiztonsági igazgatója. A Miniszterelnöki Kabinetiroda ar­ról tájékoztatta az MTI-t, hogy a talál­kozón megvitatták a magyar-amerikai kapcsolatok kérdéseit, s szóba került Horn Gyula júniusra tervezett egyesült államokbeli látogatása is. A magyar mi­niszterelnök tájékoztatta vendégeit azokról az elhatározásokról, amelyek­kel a kormány stabilizálni kívánja az ország gazdasági helyzetét, és az egyen­súly megteremtésén túl biztosítani tud­ja a tartós növekedés feltételeit is. A mi­niszterelnök hangsúlyozta: a kormány eltökélt szándéka a privatizáció felgyor­sítása. A megbeszélésen érintették a Kiss Gábor Szegeden A szocialista pártnak nyilvánvalóvá kell tennie — bármennyire is az jutott osztályrészéül, hogy kapitalizmust csi­náljon Magyarországon — vállalja a kisemberek, a nehéz helyzetben lévő társadalmi rétegek érdekképviseletét is. Ha ezt nem tudja magáról bebizo­nyítani, belebukik —jelentette ki Kiss Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP Országos Elnökségének tagja szombaton Szegeden a sajtó képvi­selőinek. Hozzátette: vannak, akik a politikai közélet ellenzéki oldaláról a kisember sajnálására specializálták magukat. Sorolják a kisemberek szen­vedéseit, s nem jut eszükbe megvizs­gálni, nekik mekkora volt a pártpoliti­kusi szerepük e rétegek lecsúszásában. A kisember ne legyen politikai törek­vések cégére. Kiss Gábor az MSZP Csongrád me­gyei szövetségi tanácsa tisztújító köz­gyűlésén vett részt, majd újságírók kérdéseire kifejtette: az MSZP belső életéről folyó beszélgetéseken óhatat­lanul felmerül a kérdés, milyen néze­tek küzdelme folyik egymással a pár­ton belül. Mennyire tartós a koalíció, tartja-e a megállapodáshoz magát a szocialista párt, illetve elképzelhetők- e más politikai szövetségesek. Véle­ménye szerint az MSZP tagságának meghatározó többsége számára ezek a kérdések nem jelentenek problémát. A koalíció tudatos választás volt. De tény, hogy az SZDSZ egyes politikai megnyilatkozásai nem kedveznek a szilárd koalíciós együttmködés vállalt ideáljának. A „kicsit felülről, kicsit kívülről” kritikai attitűd a szocialista párton belül is gyengítheti a koalíciós együttműködés híveinek pozícióját. A koalíciós szerződéssel nem egészen egyező politikai megnyilatkozások nemcsak a szocialista oldalon jelennek meg. Ám szerencsés törekvés mind­két oldalon — hangoztatta —, hogy a koalíciós vitákat egymás között kell lebonyolítani, s a kormányzatban már ne jelenjenek meg. Az MSZP Csongrád megyei szövet­sége elnökévé két esztendőre ismét Fritz Péter országgyűlési képviselőt választották meg. (MTI) Nehéz a győztesnek A győzteseknek mindig különösen nehéz a dolguk, mert nekik mindig nagyon sok körülményt kell figyelembe venniük. Ez az oka annak is, hogy az MSZP csak most — ilyen későn — tudta megszervezni a vasárnap Buda­pesten tartott országos önkormányzati tanácskozást — hangsúlyozta Csin­talan Sándor, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnöke a rendezvény megnyitóján. Az egésznapos konferencián az MSZP települési és megyei önkormányzati tisztségviselői vesznek részt. A délelőtti nyilvános plenáris ülésen Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a területfejlesztési és rendezési törvény mielőbbi megalkotását sürgette. A miniszter szerint csak a törvény elfogadása teszi lehetővé majd, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyar régiók is részesüljenek az EU pénzalapjából. Az önkormányzati tisztségviselők a nap folyamán előadást hallgatnak meg az Országgyűlés és a szocialista frakció önkormányzati munkájáról, az ön- kormányzati rendszer törvényi változások türkében vizsgált működéséről, az önkormányzatok pénzgazdálkodásának kérdéseiről és az időszerű köz­oktatási feladatokról. Délután zárt ülésen és szekciókban folytatódik az MSZP képviselőinek tanácskozása. (MTI) térség biztonságának kérdéseit, illetve ezzel összefüggésben a NATO várható kibővítésének témakörét. A külügyminiszter-helyettes han­goztatta, hogy az amerikai kormány­zat nagy figyelemmel kíséri, és meg­elégedettséggel nyugtázza a szomszé­dos országokkal folytatott tárgyalások felgyorsítását; Richard Holbrooke egyben reményének adott hangot, hogy az alapszerződések megkötése is hozzájárul a térség stabilizálásához és biztonságához. (MTI) A NAT-röl Horn Gábor, az SZDSZ Oktatá­si Műhelyének vezetője szerint az Országos Köznevelési Tanács — a szakmai vitákat követően — akár már ősszel elfogadhatja a Nemzeti Alaptanterv (NAT) dokumentumát. A politikus erről a műhely tanács­kozását követő tájékoztatón beszélt a sajtó munkatársainak. Elmondta, hogy a fórum részt­vevői egyetértettek a NAT-ban fog­laltakkal, a középfokú oktatás ki- terjesztésének, valamint a szakmun­kásképzés reformjának szükséges­ségével. A politikus kiemelte: a vi­tában a legtöbben a gimnáziumo­kat féltették 6+4+2-es pedagógiai szakaszolástól, illetve attól, hogy a 16 éves korra előírt alapműveltségi vizsga letétele keresztbe szeli a gim­náziumi képzést. A probléma egyik lehetséges megoldásaként felve­tődött, hogy a gimnáziumokban az alapvizsgát az érettségivel kellene egybekötni. Horn felhívta a figyelmet arra, hogy sokan összekeverik a kistele­pülések kisiskoláinak problémáját a NAT kérdésével. Ezzel összefüg­gésben rámutatott, hogy ma hazánk több mint 800 településén nem működik iskola, további ezerben pedig csak négy-, illetve hatosztá­lyos oktatás folyik. A szabadde­mokrata szakember szerint a kisis­kolák támogatásáért, illetve finan­szírozásáért a kormánynak kell a felelősséget vállalnia, ez nem a NAT feladata. Úgy vélekedett: ha nem változik meg az oktatási rend­szer, akkor fennáll annak veszélye, hogy az említett településeken — diákok és anyagiak hiányában — négyosztályos képzés alakul ki. Horn megoldásként közös iskola- fenntartást javasolt az önkormány­zatoknak. (MTI) Zártkörű konferencia “Túlélés egy demokráciában” cím­mel szombaton kétnapos zártkörű kon­ferencia kezdődött az MDF, a Fidesz és a KDNP vezető politikusai, ország- gyűlési képviselői és polgármesterei számára. Mint Odescalchi Dániel, egy nemzetközi stratégiai kutatóintézet amerikai vezetője az MTI munkatár­sát tájékoztatva elmondta: szombaton csak a három párt legfelsőbb vezetője kap tájékoztatást azokról a közvé­leménykutatási adatokról, amelyek elemzéséből e pártok tanulságokat vonhatnak le saját stratégiájuk kidol­gozására. A konferencián az MDF-et Für Lajos elnök. Szabó Iván frak­cióvezető képviseli, jelen van Giczy György KDNP-elnök, Latorcai János és Füzessy Tibor KDNP-alelnökök és Orbán Viktor Fidesz-elnök. A részt­vevők arra is kapnak tanácsokat az elsősorban német és brit politológu­soktól, hogy kis létszámuk ellenére az ellenzéki frakciók hogyan befolyásol­hatják a legsikeresebben a parlament döntéseit. (MTI) Remélhetőleg egy héten belül le­zárul a tárcaközi egyeztetése, és a közigazgatási államtitkári értekez­let elé kerül a médiatörvény-javas­lat, az ezt követő egy vagy két hét múlva pedig a kormány is meg­tárgyalja — tájékoztatta az MTI-t vasárnap Jánosi György, az MSZP alelnöke, médiaszakértője. Az alelnök visszautalt az MSZP elnökségének legutóbbi ülésére, amely azzal a feltétellel támogatta az MSZP-SZDSZ kompromisszu­ma árán megszületett újabb média­törvény-javaslatot, hogy azt a köz- igazgatási államtitkárok értekezle­te után, de még a kormányülést megelőzően, ismételten hatpárti egyeztetés elé vigyék. Az elnökség számára ugyanis döntő, hogy a médiatörvény minél szélesebb tá­mogatást élvezzen. Jánosi György szerint ez egyben utolsó kísérlet arra, hogy felmérjék az ellenzéki pártok várható reagálását, és meg­vizsgálják azt, vannak-e olyan egy­séges ellenzéki javaslatok, amelye­ket a koalíciós pártoknak mérlegel­niük kellene, azaz módosításként, vagy alternatív javaslatként még beépíthetők a törvénybe. Ezzel együtt az alelnök azt is hangsúlyoz­ta, hogy ez az eljárás nem nyújthat­ja meg az államigazgatási eljárást, és a hatpárti egyeztetést is tekintet­be véve a médiatörvénynek a lehető leggyorsabban a parlament elé kell kerülnie. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy elképzelhetőnek tartja-e a Gíczy-féle médiatörvény­javaslat és a kormány-törvényjavas­lat együttes tárgyalását, Jánosi György azt válaszolta: a kulturális bizottság a Giczy-féle javaslat na­pirendre tűzését ugyan támogatta, de tárgysorozatba vételét már nem. A kormány által benyújtott törvény- tervezetnek ugyanis elsőbbséget kell adni. Jánosi György szerint azonban az ellenzéki törvényjavas­latot egy komplex módosító javas- latrendszemek is fel lehet fogni, annál is inkább, mivel nem áll túl messze a kormány korábbi terveze­tétől, hiszen átvette annak leglénye­gesebb pontjait. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom