Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

2 1995. február 13., hétfő »safe. BELFOLD-KULFOLD UJ KELET SZDSZ-frakcióhétvége Az SZDSZ képviselőcsoportja két héttel ezelőtt még azon a nézeten volt, hogy határvonalhoz érkezett a koalíció, most azonban úgy ítéli meg: nyug­vópontra jutottak a feszültségek. A szabaddemokrata törvényhozók az MNB-elnök és az új pénzügyminiszter jelölése után jó esélyt látnak arra, hogy a kormány gazdaságpolitikai programja az eddiginél lendületeseb­ben valósuljon meg. Minderről Pető Iván pártelnök-frakcióvezető beszélt vasárnap, Budapesten, az SZDSZ visegrádi frakcióhétvégéjét összegző sajtótájékoztatón. A máltai látogatás vége Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton befejeződött máltai tárgya­lásainak középpontjában a két ország EU-csatlakozásának ügye állt. „Part­nereimmel teljes mértékben egyetértettünk abban, hogy a csatlakozást illetően politikai és gazdasági érdekeink egybeesnek. Nem vetélkednünk kell, hanem egymást támogatni” —jelentette ki az államfő elutazása előtt tartott sajtókonferenciáján. A magyar köztársasági elnök kétnapos hivata­los látogatása során többször találkozott Ugo Mifsud Bonnici máltai el­nökkel, tárgyalt Edward Fenech-Adami miniszterelnökkel, és megbeszé­lést folytatott Alfred Santtal, a máltai ellenzék vezetőjével. Felsőőri temetés — Ausztriában nincs, és nem lehet helye többé a nacionalizmusnak és a radikalizmusnak, a türelmetlenségnek — mondotta egyebek között Thomas Klestil osztrák államfő a szélsőjobboldali merénylet négy áldozatának gyászszertartásán, amelyet szombaton délután tartottak a felsőőri katoli­kus templomban. A dél-burgenlandi többnemzetiségű, háromvallású köz­ség templomában Paul Iby kismartoni érsek celebrálta a misét, amelyen magyarul is felolvastak az evangéliumból, és amelyen szólt az egybegyűl­tekhez a helyi református és evangélikus közösség lelkésze is — ez utóbbi magyarul. A szertartás alatt Burgenland valamennyi templomában meg­szólaltak a harangok; a templom előtt mintegy négyezres tömeg gyűlt össze, és várta, hogy csatlakozhasson a gyászmenethez. Robbanás egy fegyvergyárban Szombat reggel robbanás történt egy szerbiai vegyi- és fegyvergyárban. A Tanjug jelentése szerint a Lucani városban lévő „Milan Blagojevic” üzemben bekövetkezett tragédiában öt munkás életét vesztette, egy pedig súlyosan megsebesült. A robbanás egyelőre ismeretlen okból következett be, s a jugoszláv hírügynökség jelentése szerint a hadsereg és a rendőrség szakértők bevonásával igyekszik kideríteni a robbanás okát. A Tanjug ar­ról is beszámolt, hogy Pavle Bulatovic jugoszláv védelmi miniszter, Fo­dor Oszkár ipari miniszter és Blagoje Kovacevic, a jugoszláv vezérkari főnök helyettese is meglátogatta a tragédia helyszínét. Orosz fegyverek a szerbeknek A boszniai muzulmán kormányhadsereg értesülései szerint Oroszország továbbra is fegyverekkel látja el a boszniai szerbeket. Ezt Jovan Dívjak tábornok, a szarajevói vezérkar tagja nyilatkozta a zágrábi Vecemji List című lap vasárnapi számának adott interjújában. A dpa jelentése szerint a tábornok azt mondta: „Nagyon megbízható értesüléseink vannak arra vo­natkozólag, hogy Oroszország továbbra is közvetlen segítséget nyújt Radovan Karadzic szerb vezetőnek”. „Információink szerint ezek a fegy­verek Oroszországból származnak, és Magyarországon keresztül jutottak Jugoszláviába”. Elindultak Atlantába A Delta légitársaság frankfurti járatával vasárnap reggel útnak indultak a kedden kezdődő atlantai kerékasztal-tanácskozás meghívottal, köztük Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Tóiéi Lász­ló tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának elnöke, Viorel Hrebenciuc, a román kormány főtitkára és Traian Chebeleu, Iliescu államfő szóvivője. Az RMDSZ va­sárnap reggel kiadott közleménye szerint a Román Nemzeti Egységpárt képviselője nem résztvevője a kerékasztalnak, hanem csak megfigyelőként lehet jelen, a román kormány képviselőinek kérésére. Ékszerrablás Franciaországban Hiába vannak a zárak, a biztosítóberendezések, ezek nem tudnak dacol­ni a bűnözés történetének egyik legrégebbi módszerével, a földbe vájt ala­gutakkal. Legalábbis ezt bizonyítja az a vakmerő rablás, amelyet a hét vé­gén hajtottak végre ismeretlen tettesek a Párizs környéki Fontainebleau legnagyobb ékszerüzletében. Az elkövetők az ékszerbolttal szomszédos ház pincéjéből kezdték el fúrni alagútjukat. A „nagy mű” persze nem kon­kurálhatott híres társával, a tavaly elkészült La Manche-alagúttal, de a cél­nak megfelelt: a tettesek több napos munka után eljutottak a bolt alá, s péntek délben — kihasználva, hogy a tulajdonosok bezárták boltjukat, s ebédelni mentek — az összes ékszert magukkal vitték. A fúrás nyilván nehéz feladat volt, de megérte: a zsákmány értéke megközelíti az ötmillió frankot (100 millió forintot). A tetteseket természetesen azóta sem találják — a rendőrök szerint nyilván profik voltak. Visszatért a Discovery Nyolcnapos útja befejeztével szombaton rendben leszállt a Discovery amerikai űrrepülőgép a floridai Kennedy űrközpontban. A sikerrel végződött expedíció legfontosabb feladata a júniusra tervezett orosz-ame­rikai űrrandevú megközelítési manővereinek elpróbálása volt. kedvező megítélés meglepte a delegációt is Brüsszeli gyorsmérleg Szombaton késő délután befejezte négynapos belgiumi és luxemburgi látogatását Horn Gyula magyar mi­niszterelnök. A magyar kormányfő a háromnapos kétoldalú tárgyalássoro­zat után szombaton Antverpenben részt vett az Európai Tiszteletbeli Sze­nátus ülésén, ahol 1991 óta tag, s ahol rá jutott az a megtisztelő feladat, hogy a reprezentatív testületben tagságra javasolja Alois Mock osztrák külügy­minisztert. Horn Gyula szerdán reggel érkezett Brüsszelbe. Programjának első három napja során a belga király és a luxem­burgi nagyherceg, a két ország kor­mányfői, külügyminiszterei ugyanúgy tárgyalópartnerei voltak, miként a NATO főtitkára és az Európai Bizott­ság elnöke, vagy a Nyugat-európai Unió főtitkára és az Európai Parlament Békési — Magyarország egykoron a volt szocialista országok osztályának leg­jobb tanulója volt, a nyugati befektetők Eldorádója, az az állam, amely a leg­jobban felkészült az átmenet kemény időszakára. És íme, most Magyarország is belépett a nyugtalanságok zónájába — írja legújabb, szombaton megjelent számában a tekintélyes francia hetilap, a Le Point. Békési László lemondásá­nak körülményeit elemezve. Az újságíró, Dominique Audiben szerint a magyar koalíciós kormány hat hónappal beiktatása után komoly repedéseket mutat, s most — legaláb­bis a szerző szerint — „mindenki azt kérdezi: vajon Horn Gyula miniszter- elnök, az MSZP-n belüli, a piacgaz­dasághoz átállt egykori kommunisták Szabó Iván sajtótájékoztatója — Biztató ütemben halad a Ma­gyar Demokrata Fórum megújho­dása, ezt a Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt tisztújítások is igazolják. Új arcok kerültek a he­lyi szervezetek élére, és megho­nosodni látszik egy új munkastí­lus — mondta Szabó Iván, a párt ügyvezető elnöke, a parlamenti frakció vezetője vasárnap Szolno­kon, a Hozam Klubban tartott saj­tótájékoztatón. Friss, helyi tapasztalatait meg­osztva hangsúlyozta: egyre több helyen okoz súlyos gondot az az ellentmondás, hogy miközben a munkanélküliség növekszik, mind nehezebb a vállalkozásoknak munkaerőt találni. Az az öt-hat- ezer forint különbség, ami a mun­kanélküli-járadék és a fizetés kö­zött van, a munkához való teljes érdektelenséghez vezet. — A pénzügyi nehézségek mellett — nem várt gondként — a jövőben ezzel is számolniuk kell a gazda­ság szereplőinek — tette hozzá Szabó Iván. Az MDF, a KDNP ás a Fidesz, illetve az FKgP jövőbeni kapcso­latát firtató kérdésre Szabó Iván kifejtette: a helyhatósági választá­sokon spontán módon létrejött és azóta is jól működő szervező­désben felső szinten főként a kis­gazdák részvétele kérdéses. Azzal a párttal, amelyik a privatizációt az ország kiárusításának tartja, vagy az adósság átütemezését szorgal­mazza, nehéz közösen előre gon­dolkodni — mondta Szabó Iván. elnöke. Emellett találkozott a belga és a luxemburgi üzleti élet képviselőivel, valamint ellátogatott a luxemburgi székhelyű Európai Beruházási Bank­hoz is. A kormányfői programdömping alapvetően Magyarország tagsági tö­rekvéseinek megerősítését célozta az Európai Uniónál és a NATO-nál, ami pedig a kétoldalú találkozókat illeti, ezek többek közt az idei évre tervbe vett stratégiai privatizációs elképzelé­sek ismertetését szolgálták, továbbá annak jelzését, hogy Magyarország vevőket vár, s hogy az Európai Unió­ban gazdagnak számító Belgium és Luxemburg befektetőit egyértelműen potenciális vevőknek tekinti. A válasz­ból minden esetben kitűnt, hogy adott az érdeklődés, ám mindenütt várják a konkrét és részletes ajánlatokat. zászlóvivője nincs-e éppen vissza­térőben egykori szerelméhez”. Audibert úgy véli, hogy Békési ja­nuári lemondása egy bomba hatását keltette; Békési volt ugyanis az MSZP- n belüli reformáramlat vezetője, aki a külföld, valamint a pénzügyi körök szemében a liberális irányvonal fenn­tartásának garanciájaként szolgált. — Távozása annál is nyugtalanítóbb, mert egybeesik azzal, amit sokan úgy értelmeznek: Horn Gyula az „öreg gárda” javára a saját kezébe vette a gazdaság irányítórúdját — írja a szerző, utalva a HungarHotels-ügyre. — A Békesi-Hom szétválás kétség­kívül az MSZP-n belüli komoly vitá­kat jelzi. Hornnak — aki a választási kampány során elfogadta a reformok Horn Gyula miniszterelnök szom­baton Antverpenben részt vett az Eu­rópai Tiszteletbeli Szenátus ülésén, amelyen egyúttal újabb tagok — Willy Claes NATO-főtikár és Alois Mock osztrák külügyminiszter — fel­vételére is sor került. Az ilyenkor szo­kásos eljárás szerint az új belépőket egy-egy szenátusi tag ajánlja a testü­let egészének figyelmébe: Claes főtitkárt Leo Tindemans korábbi bel­ga kormányfő, az Európai Parlament tagja, Mockot pedig Horn Gyula üd­vözölte. Az Európai Tiszteletbeli Szenátus 1961-ben alakult az Európai Födera- listák Uniója (EFU), illetve utóbb az Európai Egyesült Államok Mozgalom égisze alatt. Az EFU pártoktól függet­lenül tevékenykedik, bárki tagja lehet, aki az európai egységesülési folyamat eszméjét képviseli, s tevőlegesen hoz­zá is járul ennek előrehaladásához. So­raiban található Alain Poher, a fran­cia szenátus egykori elnöke, Edward Heath korábbi brit kormányfő, Hans- Dietrich Genscher egykori német kül­ügyminiszter, Habsburg Ottó, az Eu­rópai Parlamenti bizottsági alelnöke, Emilio Colombo, az olasz diplomácia volt vezetője és Tőkés László is. Hóm Gyulát 1991 februárjában Habsburg Otto ajánlására fogadta tagjai közé a testület. A magyar kormányfő szombati be­szédében felidézte a tagsága előzmé­nyének is számító 1989-es osztrák­Ami a nemzetközi szervezeteket il­leti, a hírek szerint magát a magyar de­legációt is meglepte, hogy Horn Gyu­la rangos partnerei mindenütt milyen kedvezően nyilatkoztak Magyaror­szágról. Mind a NATO-nál, mind az Európai Uniónál úgy vélték, hogy Magyarország elsők között lehet majd e szervezetek tagja. Az is kitűnt ugyan­akkor, hogy e szervezeteknél a maj­dani tagság egyik fontos feltételének tekintik a szomszédos országokkal való harmonikus és kiegyensúlyozott együttműködést. Az előzetes várako­zásoktól eltérően a magyar belpoliti­kai helyzet lényegében nem, és a gaz­daság állapota is inkább általában, semmint a közelmúlt személyi válto­zásainak fényében került terítékre. Hóm Gyula repülőgépe délután öt óra­kor indult vissza Budapestre. hitvallását — most számolnia kell a pártján belüli ortodox szárnnyal, ne­vezetesen a nagy erejű szakszervezeti klánnal, amely „szünetet” követel — olvasható a Le Point-ban. A lap sze­rint egyébként Békési távozása a je­lenlegi koalíció fennmaradását is fe­nyegeti, hiszen az SZDSZ a koalíció létrejöttekor ragaszkodott Békési pénzügyminiszterségéhez. — Nélkü­le, s egy olyan miniszterelnökkel, aki úgy tűnik, beszélgetőpartnereitől függően változtatgatja saját irányvo­nalát, elég gyorsan eljuthatnak arra az álláspontra, hogy a mulatság nem éri meg az árát — írja a szerző az SZDSZ álláspontját kutatva. — Egyesek sze­rint ez már csak hónapok vagy hetek kérdése — teszi hozzá. magyar határzárnyitást, amelyben ak­kor osztrák részről éppen Alois Mock volt a partnere. „Mi Magyarországról rosszabb feltételek mellett, nehéz, sőt kritikus politikai viszonyok között, rosszabb gazdasági körülmények kö­zött, elavult műszaki felszereltséggel kerestük, törtük az utat Európa felé, és nagy szerencsénk, hogy partnerek­re találtunk a Lajta túlsó partján” — fejtette ki, majd konkrétan az osztrák külügyminiszter személye kapcsán még leszögezte: „A rendszerváltás zuhatagain navigáló Magyarország számára felbecsülhetetlenek voltak — és ma is azok — az olyan partnerek, akik nem a forgatókönyvekben leírt taktikázást tekintik fontosnak, hanem egy közös cél elérését”. Az osztrák külügyminiszter válasz­beszédében megerősítette, hogy Ausztria ma is Magyarország egyér­telmű támogatója az immár teljes jogú EU-tagságot célzó folyamatban. Hitet tett amellett is, hogy a csatlakozás el­döntésekor az egyes tagjelölt országo­kat egyenként, saját érdemük szerint ítéljék majd meg. Mock egyúttal utalt azokra a veszé­lyekre, amelyek Európa biztonságát ma fenyegetik. „Nem tartozom azok közé, akik azt mondják, hogy a béke­folyamat immár visszafordíthatatlan” — jegyezte meg, és úgy vélte, hogy a balkáni válság világosan mutatja: „a múlt meghaladni vélt démonai bármi­kor visszatérhetnek”. Visszatérőben a régi szerelem?-ügy — Le Point Horn Gyula az Európai Tiszteletbeli Szenátusnál A közös cél a fontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom