Új Kelet, 1995. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. február 13., hétfő 3 Földmérés lassan, de bizonytalanul A szakember így látja A nyíregyházi kertbarát klub meghívására Oroszvári István, a Megyei Kárpótlási Hivatal munkatársa tartott előadást a Vasutas Művelődési Házban péntek délután három órai kezdettel. A kiírt témától eltérően nem a kárpótlásról, hanem legalább annyira fontos kérdésekről: a földről és a földmérésről volt szó. Az előadó, mintegy bevezetésképpen tisztázta a hallgatósága számára a földdel kapcsolatos földhivatali alapfogalmakat, hogy mit jelent például a tanya, a szántóföld vagy a termőföld. Majd az utóbbival összefüggésbe hozható törvényeket ismertette gyakorlati példákon keresztül. Felhívta a földtulajdonnal rendelkező kertbarátok figyelmét a bejelentési kötelezettségükre. Ugyanis, ha a birtokuknak bármilyen jellemző adata, úgymint a területe, minősége vagy a földminősége megváltozik, akkor azt a földhivatalnál jegyeztetni kell. A tulajdon megszerzésről elmondta a szakember, hogy belföldi magánszemély legfeljebb háromszáz hektár vagy hatezer aranykorona értékű földet birtokolhat. Belföldi jogi személy nem szerezhet földtulajdont, kivéve persze a magyar államot, az önkormányzatokat, az erdő és legeltetési társaságokat, illetve az egyházat, amennyiben ajándékként vagy tartási szerződéssel jut hozzá. Külföldi magán- és jogi személyekkel kapcsolatban biztosította az előadó hallgatóságát, hogy az országot nem lehet megvásárolni: a fent említett jogi alanyok nem rendelkezhetnek a magyar föld tulajdonával. A földvédelmi rendelkezésekről elmondta, hogy aki termelés alól önkényesen kivon földterületet (például építkezés céljából), és nem jelenti be, arra a személyre súlyos bírság róható ki. A példának okáéit említette, hogy egy nyolcad osztályú föld esetében is az aranykorona értékének már a négyezerszerese(l) fizettethető meg a vétkessel. Ez egy ötödosztályú terület esetében az aranykorona értékének a tizenkilenc- ezerszerese, ami itt Szabolcsban közel kétszázötven—kétszázkilenc- venezer forintos bírságot jelent (13—15 AK esetén). De — hozzátette — ezért ne a hivatalt szidják, mert ebből ők egy fillért sem látnak, ugyanis minden befolyó összeg a földvédelmi alapba megy. Ebből az alapból támogatás igényelhető pályázat útján a Földművelésügyi Minisztériumtól. Március 31-ig kell benyújtani a kérelmeket a körzeti földhivatalnál, amelyről legkésőbb augusztus 31-ig döntenek. Az igényelt összeg nagyságának az ötven százalékát ítélhetik meg, vissza nem térítendő támogatás címén. Öt témakörben adható be a pályázat: művelés alól kivett terület újrahasznosítása, a gyepterület más művelési területre való átállására, illetve felújítására, területrendezésre, talajmunkákra és az önkéntes földcserére lehet támogatást kérni. Sok kérdést kapott a szakember a földmérések és a földkiadások késéséről. Erre válaszolva elmondta, hogy hivataluk erre a célra mintegy százhatvan millió forintot igényelt az országosan rendelkezésre álló nyolcszáz millióból. Ennek még az egynegyedét sem kapták meg, de azt is egyelőre zárolták. A földméréseket két saját és egy bérgéppel végzik (amelyeknek darabja egymillió forintba kerül). Egy ember naponta jó esetben tizenhat területet tud így felmérni. Mindebből az következik, hogy Magyarországon átlagosan a kilicitált földeknek húsz százaléka van kimérve. A vélemények szerint nem fog bejönni a kormánynak az a kijelentése, hogy két éven belül teljesen rendeződhet az egész kárpótlás. A szinte semmi finanszírozás ellenére ütemtervvel dolgoznak a földmérők: elsősorban a gyümölcsösök felmérése van terítéken, mert már hamarosan lehet(ne) metszeni a fákat. De a munka nem állhat le, a föld nem maradhat gazdátlanul — így csak pusztul és romlik az állapota. A későbbi helyreállítása még többe kerülne... Vitéz Péter A vasvári Amazon Egy város életét, életminőségét mindig befolyásolja az, hogy milyen szórakozási lehetőséget talál az ott élő vagy az átutazó. Tisza- vasváriban az Erika presszó tulajdonosának az volt a szándéka, amikor a hajdan leromlott presszót újjáélesztette, hogy az ismerkedni vágyó fiatalok igényeiknek megfelelően kellemes környezetben beszélgethessenek. A korábbi sikerek erőt adtak neki ahhoz, hogy Tiszavasvári belvárosában. a Kossuth utcán levő Amazon nevű éttermet, presszót, panziót folyamatosan fejlessze. Az elmúlt év decemberében lett ő az új, gondos gazda, és máris belevágott egy nagy rendezvény, a szilveszteri mulatság megtartásába. Az összejövetel nagyon színvonalasan sikerült. — Hogyan működik az Amazon étterem? — kérdeztem a tulajdonost. —Igyekszünk olyan árakkal dolgozni, hogy a minőségi kiszolgálást elfogadható, olcsó áron kínáljuk. Nagy az érdeklődés a heti étkezési előfizetésre. Akik ezt veszik igénybe, azoknak 105 forintba kerül naponta a menü. Fél 12-től este 10 óráig tartunk nyitva. — Hétvégén tudnak-e kedvezményt nyújtani az árakból. — Ha a család szombaton és vasárnap nálunk étkezik, az árból húsz százalék kedvezményt tudunk biztosítani. Szeretnénk azt is, ha minél több nyugdíjas fogyasztaná el hétvégi ebédjét nálunk, ők ekkor is csak 105 forintot fizetnek. Szeretném kiemelni Lipcsei Lászlót, mert ő segít nekünk az étterem színvonalas szakmai irányításában, illetve Józsi Gábort, aki pedig a kellemes hangulatú élő zenével teszi kellemesebbé a vendégek itt-tartózkodását. —Az épület kétszintes. Mi található a második emeleten? — Egyrészt egy 20 ágyas panzió, melyet folyamatosan szeretnénk felújítani. A vendég 1000 forintért tölthet nálunk egy éjszakát. A célunk az, hogy a városba érkező vagy átutazó vendégek nálunk szánjanak meg, mivel komplex szolgáltatást biztosítunk nekik a szállodával, étteremmel. Másrészt az emeleti teraszon működik a diszkó szombat este héttől vasárnap hajnal kettőig. — Szoktak-e ide sztárvendégeket meghívni? — Legutóbb Erik a viking, illetve Szulák Andrea lépett fel ná- lunk.(X). Bizottság a Közüzemi Vállalat átalakítására Nyilatkozott, ezért kirúgták Az Új Kelet január 16-i számában egy egész oldalon foglalkoztunk a Tiszavasvári Közüzemi Vállalatnál folyó háborúskodással. A dolgozók megkérdőjelezték a vezetők—Tündik András igazgató és Csorna Józsefné főkönyvelő — egyes döntéseinek helyességét, szakmai, illetve emberi alkalmasságát feladatuk ellátására. Nem biztos, hogy minden dolgozó ezen a véleményen van, de az tény, hogy 31-ből 25-en írták alá azt a tiltakozó levelet, amelyben Kiss Imre létszámfelettinek nyilvánított műszaki vezető elbocsátása ellen tiltakoztak a vállalat tulajdonosánál, Tiszavasvári önkormányzatánál. A cikk megjelenését követően fejeződött be egy vizsgálat, amit Sulyok József polgármester rendelt el. Ennek volt a feladata, hogy egy, a múlt évben lefolyt célvizsgálat alapján megállapítsa Tündik András esetleges felelősségét. A vizsgálat ezt több ponton egyértelműen kimutatta. Alábbiakban ajelentésből olvashatnak néhány részletet. „Az MT 103. paragrafus (1) bek. ugyanis minden munkavállalóra (vezetőre is) érvényesen kimondja, hogy a munkavállaló köteles munkáját az elvárható szakértelemmel, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások (SZMSZ) szerint végezni. Ennek megfelelően az igazgatót felelősség terheli, hogy kinevezését követően (1993 után) az ÖKT-nek nem adott olyan széleskörű tájékoztatást, mely az SZMSZ-ben előírt feladataiból következne... Ebből eredően az MT-ben 193. paragrafus (1) bek. meghatározott felelősség terheli azért, hogy a közvetlen irányítása alatt lévő csemetekert vezetője feladatát elégtelen módon végezhette.” „A dolgozók a célvizsgálatot és a vezetői felelősség megállapítását elsősorban a strandbüfénél felmerült szabálytalanságok miatt kérték...” Olyan vélemények is vannak, miszerint nem is TóthErnőné vállalkozó, hanem az ő nevének felhasználásával Csorna Józsefné főkönyvelő működtette a büfét. Hogy ez igaz-e vagy sem, annak eldöntésére én nem vagyok jogosult mindenesetre elgondolkodtató, hogy a jelentés készítői Tóth Emőnét nem tudták elérni. A hozzá intézett levelek címzett ismeretlen jelzéssel jöttek vissza.,,Nem feladatunk tisztázni, hogy nevezett vállalkozó létezik- e, be van-e jegyezve a Cégbíróságon, de javasoljuk tisztázni.” — olvasható a vizsgálati anyag negyedik oldalán. „Kiss Imre műszaki vezető gyakran vett fel nagyobb összegeket, amelyekkel általában határidőre elszámolt. Kivételt képezett az 1993. július 17-től 15 esetben felvett, összesen 159 600 forint, mely elszámolatlan kintlévőségként az ellenőrzés időpontjáig és jelenleg is fennáll. Az elszámolásra felvett összegeket az igazgató egymás után úgy utalványozta, hogy az előzetesen felvett összegekről sem ő, sem a főkönyvelő nem számoltatta el a műszaki vezetőt... Ebben az Zárt ajtók mögött tárgyalták esetben a pénzkezelési, elszámoltatási hiányosságok miatt a vezetőket feladatuktól függően többirányú felelősség terheli.” Tiszavasvári város önkormányzati testületé rendkívüli ülésre gyűlt össze 1995. február 9-én, 15 órakor. Az ülés elsődleges napirendi pontja Tündik András Tiköv-igazgató felelősségének megállapítása volt. Bár a meghívókban még nyílt ülés szerepelt, Tündik András kérésére azt zárttá nyilvánították. Ez persze nem volt egyszerű, az ajtók bezárását egyórás, késhegyre menő vita előzte meg. A képviselők egy része szerint ugyanis itt elsősorban nem az igazgatóról, hanem a Tiköv sorsáról, a vizsgálati eredményről kellett volpa tárgyalni, ami nyílt ülésen is megtörténhet. Ezt a polgármester úr elutasította, mondván, a testület még nem elég felkészült ennek a témának az érdemi megvitatására. Zárt ajtók mögött aztán este kilencig folyt a tárgyalás, amelynek végén határozathozatalra került sor. A testület adhoc bizottságot hoz létre a Tiköv átalakítására. Megállapították, hogy a vezetők is felelősek a hiányosságokért, és az elkövetett hibákért. A következő testületi ülésre tervet kell összeállítani a megoldásra. A jelentésben szerepel egy mondat: „Az igazgatót egyszemélyi felelősség terheli azért, hogy nem a törvényben előírtak szerint alakította ki az Üzemi Tanáccsal a kapcsolatát.” Ez a kapcsolat valóban nem lehetett túlzottan jó, mivel a Közüzemi közelharcok című cikk megjelenése után Tündik András igazgató elbocsátotta Kiss József szállításvezetőt, az üzemi tanács elnökét. Hallgassuk meg ezzel kapcsolatban az ügy szenvedő alanyát, Kiss Józsefet. — Hétfőn megjelent az újság, és egy hét múlva az igazgató behivatott. Azt kérdezte, hogy mennyire volt közöm a cikkhez? Neked nem nyilatkozom, de ha bármilyen külső szerv ezt kérdezi, akkor szívesen elmondom. — válaszoltam. Erre azt mondta, hogy rendkívülivel elbocsát. Megkérdezte, hogy aláírom-e a jegyzőkönyvet, én mondtam, hogy nem. —Abban a cikkben nem is szerepelt nyilatkozata! Az Ön nevét akkor csak a főkönyvelőnő, és az igazgató úr említette. Mi szerepelt az elbocsátás indoklásaként? — Hogy lázítottam az embereket az igazgató és a főkönyvelő ellen, és nagyfokú... nem is tudom, hogy írták, de az újságban való megszellőztetésért, ez volt a lényege. Eljöttem tőle, aztán visszamentem megkérdezni, kivel számolhatok e\?Sepsinéhez, az utókalku látorhoz irányított, és én le is számoltam, de ezt le sem ellenőrizték! Utána felhívtam telefonon, kihez adjam le a vállalati gépkocsit. Azt mondta, hagyjam ott. Én nem akartam csak úgy otthagyni, mert ötezer forint értékű benzinem volt benne. O erre egy közhasznú munkást küldött le átvenni a kocsit, még csak nem is a vállalat alkalmazottját! Az elbocsátást egyébként én nem fogadtam el, a munkaügyi bírósághoz fordultam. Az elbocsátásról Tündik Andrást, a Tiköv igazgatóját is megkérdeztük. O visszautasította a válaszadást, mondván, a munkaügyi bíróság tárgyalásáig nem nyilatkozik ebben az ügyben. Dojcsák Tibor Készülnek az uborkatermelők Február a döntés hónapja a mező- gazdaságban. Ilyenkor gondolják végig a gazdák, mit érdemes termelni a földeken. Ebben a fontolgatásban segít a NUNHEMS-MAG Kft. amely termék- és termesztési bemutatók sorozatát tartja megyénkben. Egy ilyen alkalommal beszélgettem Malatinszki Györggyell, a holland vetőmag-forgalmazó cég magyarországi képviselőjével. — A mezőgazdaság privatizációjának egyik velejárója, hogy sok ember a művelési módokat most tanulja, mert vagy készen kapott eddig mindent a szövetkezetek működése idején, vagy más foglalkozási ágból került a föld közelébe a visszakapott néhány hektárján. Ugyanakkor azt is meg kell tanulni, hogy mit termeljenek, mi az, ami piacképes. Ha már ezeket a kérdéseket is megfontolták, akkor arra is választ kell adni, milyen vetőmagot használjanak. Ebben vagyunk mi a gazdálkodók segítségére. — Nem gondoltam, hogy egy vetőmag-forgalmazó is tud ebben segíteni. — Ma már a szaporítóanyag-forgalmazónak is tudnia kell annyit a termelésről, mint a földműveléssel foglalkozónak, ha nem többet,mert nagy a konkurencia. Másrészt a termékeink adottságait, termeltetési igényeit mi ismerjük a legjobban, tanácsot adni is mi tudunk a legbiztosabban. Ehhez komoly szakembergárda által elkészített film-, kép- és prospektusanyag áll rendelkezésre. —Gondolom, ezzel járják a megyét. — Nem a megyét, hanem csak néhány nagyobb helységet, mert nincs lehetőség minden település felkeresésére. — Mit mondanak el ezeken az előadásokon? — Elsősorban azt, hogy a jó terméshozamhoz garantált, jó minőségű mag és ugyanilyen termelési technológia kell, de még akkor is marad egy rizikófaktor, mert az időjárást egyelőre nem tudjuk befolyásolni. Ilyen említett adottságú magvakkal mi rendelkezünk. Igaz, a jót meg kell fizetni. — Szeretném, ha az Ón által említett termelési technológiát részletezné! — Ha eljön valamelyik településen tartandó előadásunkra, akkor megkaphatja a választ, most csak annyit emelnék ki, hogy a talaj- és az éghajlati viszonyoknak megfelelő vetőmagot kell kiválasztani, és az ehhez igazodó növényi kultúrát kell termelni. Mi elsősorban zöldségtermesztéshez forgalmazunk szaporítóganyagot. Az önök megyéjében ezekből elsősorban a dinnye, káposzta, sárgarépa, petrezselyem, paradicsom, paprika, karfiol és az uborka jöhet számításba. — Mintha az uborka lenne ezek közül a sláger... — Ebben van igazság. Hat fajtát tudunk biztosítani. Ugyanakkor hadd tegyem hozzá, hogy az uborka az egyik legmunkaigényesebb, nagy ráfordítást igénylő növény. Hangsúlyozzuk is az előadásainkban, hogy jó termésátlagot a támrendszeres, népies nevén karós, fajtával lehet elérni, ha megkapja a szükséges rendszeres tápanyag-utánpótlást, csepegtetőöntözést és növény- védelmet. Aradi Balogh Attila
