Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1995. január 10., kedd 3 Gépjárművezető szakoktatók képzése Tanulnak, hegy taníthassanak A Partner Kft. és az Autósiskolák Szövetsége közös szervezésében janu­ár 6-7-én továbbképzést tartottak Tisza- vasváriban a megyénkben dolgozó gépjárművezető-képző szakoktatók ré­szére. — Külön rendelet írja elő az éven­kénti továbbképzést — mondja Maráz Vince, a Partner Kft. ügyvezető igaz­gatója —, melynek célja az ide vonat­kozó miniszteri rendelemek és módo­sításainak egységes értelmezése, vala­mint az előző évi szakfelügyeleti ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok, illetve pozitívumok ismertetése. A résztvevők felfrissítik szakmai ismeretei­ket is. Felkértünk egy gyakorlati oktatót egy tanóra megtartására, majd kiscsopor­tos foglalkozás keretében kiértékeltük. A gyakorlati oktatók esetében külön fog­lalkozás tárgyát képezte az oktatói eti­ka, a tanításhoz való hozzáállás. — Milyen képzési rendszeren belül tanulnak a szakoktatók? — A szakoktatóképzés intenzív, levelező formában történik. Folynak a reformelőkészítések. Ennek egyik előjele, hogy a legutóbbi szakoktatói tanfolyamot nagyon kemény felvételi vizsga előzte meg, és az itt végzett ta­nulók már felsőfokú szaktanfolyami minősítéssel végeztek. Változások a gyakorlati képzés területén várhatók elsősorban, valamint a műszaki elmé­leti és a biztonságos üzemeltetés és kar­bantartás témakörben. — A gépjárművezető-képzésben is terveznek változást? — Igen, de bevezetésének idejéről még nincs információnk. — Néhány szóban értékelje a me­gyénkben dolgozó oktatók felkészültsé­gét, alkalmasságát! — Ezen a tanfolyamon százötvenen vettek részt, nyolcvan százalékuk fő­állású oktató. Hiányosságok elsősorban a jogértelmezésnél merültek fel, ez sem olyan mértékben, hogy az oktatás minőségét és hatékonyságát csökken­tené. A záróvizsgán mindenki megfe­lelt. A sok jó között csak az idő döntöt­te el, hogy ki indulhat a legjobbak háziversenyén. Ez alapján legjobbak voltak: Illyés Sándor (Mátészalka, Part­ner Kft.), Szabó János (Nyíregyháza, Partner Kft.), és Hratkó István, (Nyír­egyháza, ATI Kft.). A versenyzők kö­zött csak másodpercek döntöttek. — Tervezik-e a vizsgarendszer re­formját? — Szakmai változást nem terveznek. Hoztak viszont egy döntést, amely egyáltalán nem mondható tanuló­centrikusnak: Minden vizsga — az el­méleti is—csak napközben, 8-15 óráig történhet. A felnőtt tanulóknál ez munkaidőkiesést jelent — manapság nagyon nehéz elkéredzkedni, egynapos szabadságot sem szívesen ad a munkál­tató — az iskolások számára szinte le­hetetlenné teszi a vizsgát. Ha az első­segély-vizsgát is beleszámítjuk, ez öt napot vesz igénybe. Remélem, ezt a döntést — a tanulók érdekében — újra fogják gondolni az illetékesek. F. Sipos József V izsgara várva Másfélmillió utas Vastag útlevél A decemberi, karácsonyi utazási, el­adási és vételi láz általában a KGST-pi- acokon csapódik le, az első álllomások azonban a határátkelőhelyek, amelyek forgalmán is meglátszott a fenyőünnep közeledte. — A Nyírbátori Határőr Igazgatóság határállomásain majd másfélmillió utas lépett át a múlt hónapban - tudtuk meg Tanyik József őrnagytól, az igazgatóság munkatársától. Több mint hét és fél ezer utas a beutazási feltételek hiánya miatt nem jutott be az országba és a piacokra. Egy-két napos túltartózkodásért ötven­négy külföldi gazdagította az állam­kasszát, pénzbírságot róttak ki rájuk a határőrök. A beutazási és tartózkodási szabályok megsértése miatt huszonnégy külföldi néhány évig nem élvezheti ha­zánk vendégszeretetét, kiutasítási bélyegző került az útlevelükbe. Tiltott határátlépéssel tizenhatan, a zöldhatáron ketten próbálkoztak meg országunkba jutni - sikertelenül. Egy ember- és egy árucsempész is munkát adott a határ­őrségnek. Az éber határőrök tíz alkalom­mal fedeztek fel útlevéllel történt mani­pulációt, amit a szakemberek közokirat­hamisításnak neveznek. A jövedéki tör­vényt huszonheten sértették meg - .ju­talmukat” meg is kapták érte -, és öt lo­pott gépkocsi külföldre vitelét akadá­lyozták meg a határ őrei. A jogellenes cselekmények elkövetőinek sorát - szo­kás szerint - az ukránok vezetik hatvanöt fővel, őket, némileg leszakadva, a negy­ven román állampolgár követi, de tizen­hét honfitársunknak is akadt gondja - saját hibájából - a határőrséggel. A sort „színesítették” még nepáli, mongol, pa­kisztáni és török utasok is. Két hazánk­ba vágyó tanzán állampolgár vastagnak találta útlevelét, mert négy lap hiányzott, mikor Csengersimán belépésre jelent­keztek. Egy-egy honfitársunk a lónyai határátkelőhelyen 490, Tiszabecsen 810, Barabásnál 4400 (!) liter gázolajjal és 200 liter benzin eredetével nem tudott elszámolni, ellenük az eljárást megindí­tották. KvZ Múlt évi bűnügyi mérleg Több voll a gyilkosság Kemény évet tudhat maga mögött a megyei rendőr-főkapitányság, és ezen beiül a bűnügyi osztály. Az év folyamán a bűncselekmények szinte minden faj­tájával találkoztak. Végül is milyen évet zártak? — kérdeztük dr. Kovács Sán­dor osztályvezetőt. — Pár számmal kezdeném: 1994-ben megyénkben a bűncselekmények száma közel húsz százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Hatvanhét százalékban részesülnek a vagyon elleni bűncselekmények. Azonban a legnagyobb közfelháborodási az élet elleni bűncselekmé­nyek okozzák. Sajnálatos, hogy az elmúlt időszakhoz vi­szonyítva az emberölések szá­ma jelentősen megnövekedeti. Míg 1993-ban huszonnégt emberölés vált ismertté, addig az elmúlt évben harminchá rom ilyen eset volt. A legtöbb emberölés Nyíregyháza és vonzáskörzetében volt, utána következik Mátészalka hél. Nyírbátor négy, Nagykálló. Kisvárda három-három, Vásá- rosnamény, Tiszavasvári ket­tő-kettő gyilkossággal, míg a fehérgyarmati és a záhonyi ka­pitányság területén egy-egy volt. —Tehát a lopások, betörések száma ke­vesebb, viszont a legsúlyosabb bűncselek­mények, az emberölések száma jelentősen megnőtt. Ön szerint ez milyen okokra vezethető vissza? — Még idetartozik, hogy a garázdasá­gok száma is növekedett. Én úgy látom, hogy az emberek toleráló képessége csök­kent. Érdekes tendencia, hogy az életelle­nes bűncselekmények nagy részét a csa­ládon belüli konfliktusok váltották ki, és az áldozatok köre is innen került ki. Álta­lában nem a legjobb anyagi körülmények között élőknél fordultak elő ezek a súlyos esetek, és az alkohol is nagy szerepet ját­szott. — Minden évben előfordul egy-két olyan eset, ami országos visszhangot is keltett. Gondolom, ’94-ben is volt ilyen nagyobb közfelháborodást kiváltó gyilkos­ság vagy vagyon elleni bűntény. — Sajnos voltak eseteink, amit meg kell említsek. Többek között például a máté­szalkai benzinkutas meggyilkolása. — Itt még nincs meg a tettes. Hol tart most az ügy? — A gyilkos felkutatásában olyan infor­mációink vannak, amik megdobogtatják a szívünket, de a nyomozás érdekében egyelőre még nem lehet nyilvánosságra hozni... Visszatérve az eredeti kérdésre. Hasonlóan meg lehet említeni a decem­beri gyilkosságot Nyíregyházán, amit a Széchenyi utcán követett el két külföldi személy, egy IBUSZ-lakásban. Nem min­dennapos ügy volt az orosi hármas csecsemőgyilkos leleplezése sem. A na­gyobb rablások közül elsők között van a Debreceni úti postarablás, ahol közel négymillió forintot vitt el az elkövető. Ez ügyben is nagy erővel dolgozunk. Van gyanúsítható személy, jelen pillanatban a bizonyítékok összegyűjtése még tart. — Mennyire növekedett a külföldi bűnözők szerepe az elmúlt évben ? — Sajnos arra a jövőben is számítani kell, hogy külföldi bűnözők még több bűn- cselekményt fognak elkövetni. Ki kell emelni egy olyan sajátosságot, ami csak a megyénkre jellemző. Az ukrán bűnö­zőknek a jelenléte oda vezetett, hogy elsősorban egymás sérelmére követnek el különféle bűncselekményeket. Ez az úgy­nevezett „reketes” tevékenység (egymás között így nevezik, amikor erőszakkal pénzt, értéket vesznek el a másiktól vagy csoporttól). Ilyen szempontból a 4-es szá­mú főút a legfertőzöttebb, és veszélyezte­tett is egyúttal. Oroszok, ukránok, litvá­nok ellen követnek el honfitársaik bűncse­lekményeket. Ezekben az ügyekben is megjelent a lőfegyver vagy ahhoz hason­ló eszköz, amivel kényszerítik például egy busz utasait az értékek átadására. —Milyen, eddig nem tapasztalt bűncse­lekmények ütötték fel a fejüket? — Kuriózumként meg kell említeni a kábítószerrel való visszaélést. Kettőről négyre emelkedett az esetek száma. Ez azért is érdekes, mert a hasis is megjelent, mint keményebb drog. Keletről főleg marihuana érkezett. Szóval erre fel kell készülnünk a jövőben is. Több olyan jel­zés is érkezett, hogy főleg itt, Nyíregyhá­zán terjedőben van a kábítószerfogyasztás. Jelenleg is van ilyen ügyünk, ami vádeme­lési javaslattal ügyészi szakban van. — Prostitúció? — Ez is országos jelenség. Nálunk ez a 41-es főúton jelentkezik nyíltan. Itt rendsze­resen, nap mint nap kínálják szolgáltatásai­kat a lányok. Aztán működik ez rejtve vagy félig illegálisan is, a különféle szórakozó­helyeken. Több, ezzel kapcsolatos ügyünk van, elsősorban kerítés miatt; de előfordult — főleg Kisvárda környékén —, hogy bizonyos nőket erőszakkal tartottak a tán­cos szórakozóhelyen, és kényszerítették őket a prostitúcióra. Az utóbbi időben gyakorib­bak a gépkocsilopások is. Nyíregyházán és a megye több településéről is, főleg keleti kocsikat lopnak el, és próbálják kivinni az országból. Előfordult például, hogy egy nap öt-tíz autót is elloptak. Emögött bizonyos szervezettséget tapasztalunk, és a kocsitol­vajok általában külföldi személyek, főleg ukránok, és megrendelésre „szállítják” a jár­műveket. Sláger a Lada és a Samara, és ezek közül is a színes autó. A csempészés is egy virágzóbb ágazat lett megyénkben. Az áru- választék széles, az üzemanyagtól az alko­holig, cigaretta, színesfém... Ezeknek a le­leplezését elsősorban a határátkelőhelyeken kellene megoldani. Főleg a kishatárát- kelőknél, mivel a feketeáru behozatalát itt bonyolítják le. Új jelenség az is, hogy egy­re több pénzintézet ellen követnek el rab­lást, és itt is mint a rablás eszköze, megjele­nik a fegyver, vagy ahhoz hasonló tárgy. Tehát a rablás módszereiben van „előrelé­pés”, és nem egy esetben ezekből rablógyil­kosság lesz. — Ón szerint a KGST-piacok mennyire melegágyai a bűncselekmények elköveté­sének? — Rengeteg kisebb bűncselekményt itt követnek el, gondolok itt a zsebesekre, rablásokra, de nem egy esetben a nagyobb horderejű bűncselekmények elkövetői is itt érzik jól magukat. — Akkor van annak értelme, hogy to­vább működjenek ezek a piacok? — így, hogy egy helyen történik a csen- cselés, üzletelés, jobban rajta tudjuk tar­tani a szemünket. A gazdasági oldaláról nézve, van rá kereslet. Sokszor felvetődik, hogy Nyugaton az ilyen árusí- lásokat beszüntették. Én azt ta­pasztaltam több nyugati or­szágban is, hogy ehhez hason­ló piacok léteznek, ha nem is teljesen ilyen formában. Az már a mi szerencsénk, vagy szerencsétlenségünk, hogy földrajzilag közel vagyunk olyan országokhoz, ahol az ilyen üzletelésre — a rossz gazdasági körülmények miatt — rákényszerülnek az embe­rek. Tulajdonképpen igény van rá. és bizonyos rétegnek a megélhetést jelenti. — A statisztika ugyan azt mutatja, hogy csökken a bűnö­zés, viszont ezzel szemben az a tapasztalat, hogy az állampol­gárok biztonságérzete rosszabbodott. Mondhatnánk azt is, hogy sötétedés után nem ajánlatos az utcára menni. Ón ezt hogy látja? — Vannak aggasztó jelenségek, amit korábban nem tapasztaltunk. Országszer­te követnek el súlyos bűncselekményeket a nyílt utcán. Ezek aztán aggódásra adnak okot, például a szülők részéről, ha a gye­rek vagy a hozzátartozó távol van, főlég az esti órákban. A rendőrség igyekszik mindent megtenni, de a súlyos esetek visszaszorításához a rendőrség egyedül ke­vés. Társadalmi segítségre, összefogásra is szükség van. Az utóbbi években — mint arról koráb­ban szó esett—módszereiben és fajsúlyá­ban is más bűncselekények bukkantak fel. Mennyire van szakmailag és emberileg is felkészülve ezek „fogadására” a bűnügyi osztály? — Nekünk is igazodni kell a megválto­zott bűnügyi helyzethez. Keressük azt a szakmai, szervezeti változást, amellyel a legoptimálisabban nyomon tudnák követni a megváltozott körülményeket. Indokolt egy olyan szervezet létrehozása, amely azokkal a bűncselekményekkel foglalkoz­na, amit elsősorban külföldi személyek kö­vetnek el, illetve fel kellene lépniük a szer­vezett bűnözés ellen is. Feladata lenne még, hogy a gazdasági területekkel összefüggői és az egyéb bűncselekmé­nyekkel átszőtt tevékenységet próbálja feltérképezni. Én ügy ítélem meg, hogy a bűnügyi állományunk van olyan felké­szült, mint bármely nyugati országban. Arra viszont számítanunk kell, hogy a bű­nözés drasztikusabbá válása és különféle jogi szabályozatlanságok miatt a munkánk nehezebb lesz. Fullajtár András Egyre többszőr használnak fegyvert emberölés

Next

/
Oldalképek
Tartalom