Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

UJ KELET N n MEGYÉNK ÉLETÉBŐL in ii 1995. január 31., kedd 3 Kisebbségi önkormányzatok Mátészalkai németek Sokat vitatott új színfoltja volt a legutóbbi helyhatósági választások­nak a kisebbségi önkormányzati vá­lasztás. — A kisebbségi önkormányzati vá­lasztások sok helyen meglepő ered­ményeket hoztak. így volt ez Máté­szalkán is — kezdi a beszélgetést Konczili Vendel iskolaigazgató, a helyi németek vezetője. — Magunk is meglepődtünk, mikor háromszor annyi szavazatot szereztünk, mint a cigány nemzetiség. — Milyen célzattal döntöttek a ki­sebbségi önkormányzat létrehozásá­ról? — Én addig leszek a helyi néme­tek vezetője, amíg megtisztelnek bi­zalmukkal, illetőleg amíg politika­mentesen tudom végezni ezt a mun­kát. Azt hiszem, ezzel mindent meg­mondtam. Sajátos eszközeinkkel színfoltja kívánunk lenni a magyar kultúrának. Ilyen alapon szeretnénk összefogni a határon túli németeket is. — Hogyan fogadták Önt kép­viselőtársai? — Ők is meglepődtek a nagyszá­mú támogatottságon. Kapcsolatunk jó, úgy érzem, örültek ennek. Máté­szalka dinamikusan fejlődő város. A külföldi, főként a német üzletembe­rek és befektetők számára bizalom- erősítőként hat, hogy itt, az ország keleti csücskében működik egy né­met önkormányzat. — Gondolom, konkrét terveik is vannak... — Erősíteni szeretnénk a német nyelvű oktatást, távoli célként pedig megjelölhetjük a kétnyelvű iskolák létrehozását. Hadd nyomatékosítsam: nem „németeskedni” akarunk. Ugyanúgy, magyarként szeretnénk élni, mint eddig, de megőrizve nyel­vünket és kulturális örökségünket. Régebbi osztrák kapcsolataink alap­ján az idén negyven főt küldünk Ausztriába csereüdültetés-rendszerű nyelvi táborba. A Munkács környéki németekkel kialakult művészeti kap­csolataink vannak. Hasonlót szeret­nénk kiépíteni a nagykárolyi német nemzetiséggel is. Ezekkel a kulturá­lis alapú együttműködésekkel talán többet tudunk tenni városunkért, Mátészalkáért. F. Sipos Alig olvadt el a hó, máris folytatják Mátészalkán a Szálkái László úti társasház építését mi kis ügyeink Hogyan állítsunk be hat tehenet? Országgyűlési képviselői munkája mellett Nagy Sándor Újfehértó polgár- mestere is. Képviselői körzetéhez ti­zenhét település tartozik, s mi ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy kép­viselői fogadóóráin milyen prob­lémákkal keresik meg őt. — Sok az egyedi ügy, amikor sajátos gondokkal jönnek hozzám. Az eltelt időszak alatt több mint 60 ilyen eset volt’, amiben konk­rétan segítettünk is. Természete­sen vannak szakállas ügyek is, s miután „új fiú” került a terepre, megpróbálnak a bíróság által le­zárt ügyeket velem megoldatni. Gyakran kémek tanácsot a kárpót­lással, a tagi részarányos földki­adással s a szövetkezeti vagyon­jegyekkel kapcsolatban is. Sokan pedig az önkormányzati támoga­tások miatt keresnek meg. Ami­kor fórumokat tartok, nagyon rö­viden szólok a parlament munká­járól, de inkább a véleményekre vagyok kíváncsi. Az emberek kri­tikusan elmondják, hogy ők ho­gyan látják a kormány eddigi te­vékenységét és a képviselők munká­ját. — Az elmondottakat Ön mennyire tudja a parlamentben érvényesíteni? — A frakcióüléseken is szót lehet erről ejteni, de én lényegesebbnek tar­tom azt, hogy a frakción belüli mun­kacsoporti üléseken kell ezeket a kér­déseket megvitatni. Valamelyik este Apagyon voltam, ahol hiányolták azt, hogy a fekete gazdasággal, a fekete munkával kapcsolatban még nem tör­téntek konkrét intézkedések, holott a választási program részét képezték. Példákat hoztak fel, hogy hol és mi­lyen csencselések folynak. — Gyakran találkoznak? — Amikor megválasztottak képvi­nem is, de a két segítőm jelen van az adott településen. — Nyilván vannak olyan panaszok is, amelyek orvoslása nem az ország- gyűlési képviselőre, illetve a segítőkre vonatkoznak. — Igyekeznek megszűrni azokat az ügyeket, amelyeket például az adott önkormányzatoknál rendezni lehet, akkor ők mennek a polgármesterekhez és a jegyzőkhöz, hogy megkonzultál­ják. Fontos az is, hogy minden felve­tésre írásban válaszolunk. Sok esetben elegendő, ha felvilágosítást adunk ar­ról, hogy hová forduljon az ügyfél. Sima államigazgatási eljárás keretében az ügyek jelentős része rendezhető, csak a hozzánk fordulók nem tudják, elmagyarázni, hogy hová for­duljon ebben az ügyben, mire ő azt mondta, hogy a választ tőlem szeretné hallani. Tulaj­donképpen, ha fejből és ka­pásból erre a kérdésre is vá­laszolni tudtam volna, akkor nem lenne másokra szükség. Végül vicces formában meg­vitattuk a problémát, s az öreg megértette, hogy én úgy tu­dok neki segíteni, hogy meg­mondom, hová forduljon, mert így nem kell tizenöt kört futnia,és az általam megne­vezett falugazdász, vagy az adott településen működő mezőgazdasági előadó segí­teni fog. — Mennyiben érdekli mondjuk a budapesti és du­nántúli képviselőtársakat a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében élők sorsa? — Természetesen mindenkit legin­kább az a régió, terület érdekel amelyikből bejutott a parlamentbe. A munkacsoporti értekezleteken sokszor el kell mondani a más területek képviselőinek, hogy „fiúk, lehet, hogy ez nálatok így csapódik le, de nálunk a helyi sajátosságok miatt egészen máshogy van”. Folyamatosan terve­zünk olyan összejöveteleket, amikor szakbizottsági tagok, például kor­mánypárti képviselők jönnek le hoz­zánk, mint tavaly a mezőgazdasági munkacsoport szabolcsi látogatása­kor. Kép és szöveg: Varga Attila selőnek, akkor a korábbiakhoz képest egyedi rendszert dolgoztunk ki. A képviselői keret terhére két alkalma­zottat foglalkoztatok, s a hónap egyes napjain, annak bizonyos óráin, ha én hogy a problémájuk megoldása példá­ul a jegyzőhöz vagy a nyugdíjbiztosí­tási igazgatósághoz stb. tartozik. Volt egy érdekes esetem is. Odajött hozzám egy bácsi, és megkérdezte, hogy ho­gyan kell tenyésztésre beál- - lítani hat tehenet? Próbáltam Lemondott a pénzügyminiszter Megyei álláspontok, vélemények Nem mindennapi döntéstől volt hangos hétvégén a sajtó. Békési László pénzügyminiszeter bejelentette lemon­dását. Távozásának körülményeit, politikai és gazdasági okait már ismerjük, és valószínűsíthető, hogy a politi­kusok és gazdasági szakemberek között sokáig lesz ez vita tárgya. Munkatársaink országgyűlési képviselőket kérdeztek meg: mondják el gondolataikat és pártjuk álláspontját a pénzügyminiszter döntéséről. Dr. Takács Péter, (MDF-frak- ció): — Békési úr lemondása a magyar- országi gazdaságpolitika válságát bi­zonyítja: Azt az adóssághalmazt, amit az elmúlt negyven év felhalmozott és hátrahagyott, eddig még senki sem tudta — és várhatóan a következő pénzügyminiszter sem tudja majd — kezelni. Emberileg sajnálok minden eddigi pénzügyminisztert, mert úgy gondo­lom, hogy mindegyik komolyan vette feladatát, hitt munkája eredményessé­gében, és tehetsége maximumát nyúj­totta. Magyarország gazdaságának stabi­lizálása a jelenlegi nemzetközi-gazda­sági összefüggéseket tekintve megold­hatatlan kérdés, mert nem rendelke­zünk olyan gazdaságpolitikával, amellyel ezt a válságot kezelni lehet­ne. A megoldást a társadalommal történő mélyebb és széles körű párbe­széd, az érdekviszonyok átdolgozása, a szélesebb érdekeltségi rendszer meg­teremtése és a gazdaságpolitika gyö­keres megváltoztatása jelentené. A modernizáció a jelenlegi politikával nem hajtható végre, a pénzügyi világ­gal folytatott tárgyalásokat új alapok­ra kell helyezni. Nagyon sajnálom, hogy átjáróház lett a Pénzügyminisztérium, még saj­nálatosabb, hogy ebben a tragikus gaz­dasági helyzetben nincs felelős veze­tője a Magyar Nemzeti Banknak, a privatizációs szférának és a Pénzügy­minisztériumnak. Gazdaságunk szó szerint a padlóra került, döbbenetes, hogy néhány hónap alatt ez megtör­ténhetett. Az emberekkel hiányzik a párbeszéd, az ország — írja le nyugod­tan — „ebek harmincadjára került”. Dr. Kiss Gábor, (MSZP-frak- ció): — A pénzügyminiszter és a minisz­terelnök is nyilatkozott arról, hogy koncepcionális különbségek és nem személyes ellentétek motiválták Békési úr lemondását. A vélemények megoszlanak, ezért én is csak a saját álláspontomat mondhatom. A gazdasági folyamatok megítélé­sében és az ezt befolyásoló eszközök­ben általánosan is eltérnek a vélemé­nyek. Egyesek úgy gondolják, hogy csak szigorú, központi irányítású program­mal lehet kihozni az országot nehéz helyzetéből, mások szerint ez önma­gában nem elég, mert ehhez a vá­sárlóerő növekedésének és az adóter­hek csökkenésének is párosulni kell. Mivel én nem vagyok szakmabeli, ezért politikai véleményemet mondom el. Egy kicsit meglepett ez a korán jött szakítás. Az eltelt hat hónap túlságo­san rövid volt ahhoz, hogy ilyen kon­zekvenciákat le lehessen vonni... A kormány továbbra is folytatni akarja eredeti gazdasági programját, ezzel a koalíciós partner is egyetért. A gazdasági folyamatok egy kézben való tartásának problémája a privatizáció megítélésében csúcsosodott ki. Arról van szó, hogy indokolt, vagy nem in­dokolt a pénzügyi tárca és a privatizá­ció szétválasztása. Ezenkívül a pénz­ügyminiszter--úr az eredeti gazdasági programot bizonyos korrekciós intéz­kedésekkel kívánta módosítani, mert csak így vélte kivitelezhetőnek az ország fizetőképességének meg­őrzését. Információim szerint Békési úr to­vábbra is együtt kíván működni a kor­mánnyal, és a szocialista frakcióban folytatja munkáját. Szilágyiné Császár Terézia, (KDNP-frakció): — Nagy örömömre szolgált a pénz­ügyminiszter lemondása, hiszen már a költségvetés és a pótköltségvetés vi­tájában sem értettünk egyet gazdaság- politikájával. Ez a politika nem a gaz­daság fejlődését célozta, hanem gátolta egy erős, vásárlóképes középosztály kialakulását. Minden terhet azokra hárít, akik ezt nem tudják elviselni. Az adócsalók, a tisztességtelen haszon­szerzők ellen semmi intézkedést nem tudott felmutatni. Az igazságtalan köz­teherviselés felé hatott minden általa beterjesztett törvény. Lemondásának okait ismerjük, kulcskérdés most az, hogy hogyan tud­juk a meglévő nemzeti vagyont priva­tizálni, mert az eddigi koncepció sze­rint egy szűk kör birtokolna a mara­dék vagyont. A jövő gazdaságpolitikájának oda kell figyelni a beruházásokra, rendez­ni kell végre a kárpótlás krédését és a dolgozói résztulajdont, valamint a kül­földi tőke beáramlását. Nagy várako­zással tekintünk a privatizációs tör­vénytervezet további sorsára, és az új gazdaságpolitikai elképzelésekre. Az új privatizációs minisztérium létreho­zását támogatjuk. Dr. Kávássy Sándor, (FKGP- frakció): — Azok közé tartozom, akik becsü­lik Békési urat, de gazdasági koncep­ciójával nem értek egyet. Egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy a belső fogyasztás visszafogásával nem le­het elindítani egy emelkedő folyama­tot. Széchenyi több művében is említet­te, hogy a gazdag lakosság képes csak megoldani a termelők piaci gondjait. Eleve rossz az a gazdaságpolitika, amely baj esetén csak a nadrágszíjhú- zásában látja a megoldást. Az MSZP gazdaságpolitikája éppen ezért alkal­matlan a felemelkedésre. Remélem, hogy ez a lemondás egy olyan gazda­ságpolitikai változással jár együtt, amely a belső fogyasztás növekedését segíti elő. Összegezve: én egy kara­kán lépésnek tartom a miniszter úr le­mondását. Az ő koncepciója ellentét­ben áll a Széchenyi által elképzelt magyar gondolkodásmóddal. Engedtessék meg nekem, hogy Széchenyi szavainak nagyobb hitelt adjak, mint a mai gazdaságpolitikusok elképzeléseinek. F. Sípos József Döntöttek Naménybcm Számos kérdésben döntést hozott Vásárosnamény Város Képviselő­testülete az elmúlt heti ülésén. Elfogadták az 1995. évi munkater­vet, mely szerint a költségvetést csak február végére fogják elkészíteni. A jogi és ügyrendi bizottság elnö­ki posztjára Jüttner Csabát válasz­tották, az egészségügyi és szociális bizottság élére dr. Gerzon József került, míg az oktatási, kulturiális és sportbizottságnak Miklós Elemér lett az elnöke. A képviselő-testület az au­tóbusz- és vonaljegyek árát átlago­san 25 százalékkal növelte. A helyi egyvonalas menetjegy ára 30 forint, az egész havi bérleté 459. Az összvonalas bérlet ára 900, míg a félhavi béleté 600 forint. A tanuló­bérlet 225 forintba kerül. A bölcső­dék élelmezési és nyersanyagköltsé­gét 75 forintban állapították meg. A regionális egészségügyi hulladék­égető mű megépítése zöld utat ka­pott. A beregi térségben működő életmentő esetkocsit huszonkilenc település összefogásával finanszí­rozzák ezentúl. Minden önkor­mányzat beszáll a vételárba, az éven­kénti bérleti díj pedig a lakosság lét­száma után körülbelül 40 Ft/fő. Az önkormányzati tulajdonú bér­lakások eladásával egy ingatlanköz­vetítő céget bízott meg az önkor­mányzat. A cég által javasolt ingat­lan forgalmi értéket elfogadta a képviselő-testület. Eszerint a lakások négyzetméterenkénti ára 22 800 fo­rint, ennek az összegnek a felét fize­tik azok a lakók, akik bérlakásukat kívánják megvásárolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom