Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
4 1995. január 4., szerda MAGAZIN UJ KELET Védtelen védett erdők Magyarország „erdősültsége” a háború előtt 12 százalék volt. Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági üzemek célcsoportos támogatással több mint ötszázezer hektár erdőt telepítettek, így ma már az ország területének 18 százalékán, vagyis egymillió-hétszázezer hektáron van erdő A nagy értékű erdők védelme érdekében az Antall-kormány idejében a 3084-es határozattal előírták, hogy állami erdészet létesüljön, amelyért az akkori földművelésügyi miniszter volt a felelős, ám ez a szervezet nem jött létre. Igaz, az erdők „gazdái” is átalakultak, többnyire részvénytársasággá, és egy idő múlta az ÁV Rt. vagyoni körébe kerültek. Erdészeti és természet- védelmi szakemberek szerint a részvénytársaság nem alkalmas környezetés természetvédelmi szerepre, mert profitérdekelt. A profitot pedig a fa kitermelése biztosítja. Sok vitát váltott ki a különböző címen kijelölt erdőterületek leszakítása is. A szövetkezeti törvény szerint a tagi részarány, az alkalmazottak számára kijelölt területek és a kárpótlás is rengeteg erdőt vitt el, pontosan hétszázezer hektárt. A kárpótlási törvény ugyanis nem tesz különbséget a mezőgazdasági földterület és az erdő között, így a licitálásnál mindenütt csak a föld aranykorona-értékét vették figyelembe, a rajta álló erdőét nem. Volt, aki kétezer forintos hektáronkénti áron egymillió forintos erdőt licitált, sőt, a negatív licit sem volt ritka, mert a parasztember elsősorban földet akart kárpótlási jegyéért. Mikor az elfogyott, „elfogadta” az erdőt is, de az árban mentek lefelé. A fát kitermelni — még akkor is, ha az magántulajdonban van — csak az erdő-felügyelőségek engedélyével szabad. Sokan azonban nem vesznek erről tudomást és gyakran valósággal letarolják az erdőt, még a védett területeken is. Az esztelen vágás és a telepítés hiánya az oka, hogy az erdők életkorát illetően hullámvölgyben vagyunk. Az összes erdőterület 7,6 százaléka védett vagy fokozottan védett, s ezek a területek is veszélyeztettek. A közelmúltban az Alkotmánybíróság foglalkozott az erdők kérdésével, és az 1994-es 24. határozatában megállapítja, hogy a védett erdők jogszabállyal biztosított területe nem csökkenhet. Védett erdőt nem lehet kijelölni sem tagi részaránynak, sem alkalmazotti alapba, sem kárpótlásra, és mezőgazdasági művelés sem kezdeményezhető rajta. Bővizű forrásaink sorsa Hévizekben gazdag országnak számítunk, de vajon forrásvizeinket mennyire használjuk ki napjainkban? Mintdr. Ákoshegyi György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője elmondta, Magyarországon 1200 termálkút van, olyan, amelynek forrásából 26 foknál melegebb víz tör fel. A számon tartott kutak 50 százaléka azonban nem termel. A működő kutak jelentős része úgy minősül gyógyforrássá, hogy vizük legalább egy gramm ásványi anyagot is tartalmaz literenként. De, hogy ezeket gyógyvízzé nyilvánítsák, ahhoz nálunk igen szigorú és többszöri vizsgálat is szükséges. Az országban jelenleg több mint 450 gyógyfürdő működik, egy részükben gyógyító tevékenység is folyik. A fürdők elég egyenletesen oszlanak el hazánk területén, az Alföldön éppúgy megtalálhatók, mint a Dunántúlon vagy az északkeleti országrészben. Hajdúszoboszló és Bükfürdő, Harkány és Hévíz vagy Zalakaros nemzetközileg is ismert. Kevésbé az viszont Eger, Végardó, Igái és Mesteri vize. Számos híres forrásvizünk palackozva is forgalomba kerül. Mindegyikről tudjuk, hogy melyik betegség ellen ajánlatos. A Rudas fürdő forráscsoportjánál például naponta emberek százai jelennek meg, és vagy helyben isznak, \ag> kamuikban viszik haza a gyógyvizet. A Hungária forrásból például gyomorbetegek vesznek. Az Attila kénes vize a légzőszervi hurutok, gyomor- és bélpanaszok ellen ajánlatos, a luventus pedig a magas vérnyomás ellen hoz enyhülést, és mondják, hogy jó a korai öregedés és a köszvény ellen is. De nemzetközi híre van a balatonfüredi keserű forrás vizének, a margitszigeti ásványvíznek, a Mirának, a Ferenc Józsefnek. Korábban milliónyi palackkal szállítottak külföldre ezekből a vizekből, de napjainkban, ki tudja milyen kereskedelmi meggondolásból, inkább behoznak gyógyvizeket az országba. A hazainak a belföldi forgalma és az exportja is visszaesett. Pedig a magyar forrásvizek gyógyító hatása elismert, s ugyanakkor jóval gyengébb minőségűeket is behoznak. Előfordult már, hogy az egészségügyi hatóságnak egész tétel forrásvízimportot vissza kellett fordítania. Kastélysorsok Nemzeti örökségünk romokban Magyarországon mintegy 1500-2000 kastély, vár, kúria található. A műemlékvédők közel 780 kastélyt tartanak nyilván. Az úgynevezett kastélyprogram — az értékek megőrzésére és megóvására — 1980-ban indult el, mert nemzeti örökségünk eme csoportjának jelentős része rossz állapotban volt, főleg ott, ahol egyáltalán nem használták azokat. De igen jelentős károkat okozott a rossz hasznosítás is. Köztudott, hogy laktanyák, ipari és mezőgazdasági üzemek, szociális otthonok kaptak helyet e kastélyokban. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója, dr. Fejérdy Tamás elmondta, hogy az 1981- es kastélyporgram 26 üres és 32 rosszul hasznosított kastély felújítását tűzte célul, de végül is ennek többszörösét mentette meg. Idetartozik például a nagycenki Széchenyi-, valamint a seregé- lyesi Zichy-Hadik-kastély is. A kastélyprogramban kiemelt helyet kapott és kap ma is a gödöllői királyi Grassalkovich-kastély. Különleges helyzetét mutatja, hogy hasznosítására közhasznú társaság átal kezelt alapítványt hoztak létre. Egyes elképzelések szerint a gödöllői kastélyt tel jes egészében luxus- szállodaként kellene hasznosítani. Ezt a tervet azonban el- vetették. mert veszélyeztetné a műemléki értékek védelmét, és a nagyközönség sem látogathatná a kastélyt. A felújítás most is folyik, a cél olyan épületegyüttes kialakítása, amelynek új szállodai része biztosítaná a múzeumi, nonprofit épületek fenntartását, állagának megőrzését. A díszterem és a lovarda, valamint az istállók már elkészültek, egyes termek látogathatók is, sőt eseti rendezvényekre igénybe vehetők. A kormány által bizto- s í t o t t cgymilli- árd forint — 1996- ig — rendelkezésre áll, ebben az évben mintegy 400 millió forintot fel is használnak. 1994. október 30-án a kastélyban műsoros programot rendeztek a Korona Pódium részvételével, ahol a IV. Magyar Telefonkártya Tőzsdejátékot is megtartották. Ennek főszereplője az ADDETUR Alapítvány, amely a mozgássérült emberek oktatásával, egzisztenciateremtésével foglalkozik. Ugyanitt a kastély felújítására felajánlott képek sorsolásos aukcióját is megtartják. A műemlékvédelem tavaly kiemelten foglalkozott az edelényi, a fehérvárcsurgói, az oroszlányi, a majkpusztai és az óbudai kastélyok felújításával és állag- megőrzésével. Nemzetközi vonatkozásai is kialakulóban vannak a kastély- program jelenlegi szakaszának. A Nemzetközi Alapok az Európai Örökség Megőrzésére Alapítvány a francia kastélyláncok felújításán túl a „visegrádi országokat” is bekapcsolja tevékenységébe. Magyarországon is kiválasztották azt a 25 kastélyt, amely ebben részt vehet, és kilátás van arra, hogy a Phare-program keretében is anyagi támogatáshoz juthatnak a kastélyok felújítására. Följovflgatások Kell-e az áramszolgálató vállalatnak főúri pompával berendezett, a becslések szerint százmillió forintot érő kastély? Ha engem kérdeznének, azt mondanám, hogy nem kell. De hát engem nem kérdezett senki, sőt, a jelek szerint másokat sem, az egyik áramszolgáltató vállalat két esztendővel ezelőtt mégis vett egy kastélyt. Mire kell egy áramszolgáltató vállalatnak kastély? Ha engem kérdeznének, én azt mondanám, fogalmam sincs róla. S valószínű, hogy így lehetnek ezzel az áram- szolgáltatók is. Mert amióta megvan a kastélyuk, ott tartják az értekezleteket, a tanácskozásokat. hogy mégse álljon üresen, ha már áramot nem lehet vele gerjeszteni. Néha persze vendégeket is fogadnak a kastélyban. Pénzért. Mert az olyan piacgazdaságos. így aztán nem értheti szó a ház. akarom mondani a kastély elejét. Meg a kényszerűen állami részvénytársasággá átalakult vállalatét. Mert hogy miként, az ma már köztudott, az energiaszolgáltató cégeket a közeljövőben el fogják adni. Csak előbb följavítják őket. Talán ezért kell az áram- szolgáltatónak is a kastély? Ha engem kérdeznének, én azt mondanám, hogy még ez is előfordulhat. Mert például, ha nincs kastély, nincs veszteség, de legalábbis kisebb a veszteség, akkor pedig nincs indok emelni az áram árát. S miként az szintén köztudott, alacsony tarifák esetén az áramszolgáltatót senkinek sem kellene. Ezért aztán csak méltányolni lehet a cég ama erőfeszítését, hogy minden eszközzel okot szolgáltat az áremelésre. Ha már egyszer áramot nem nagyon akar szolgáltatni. Arról már nem is beszélve. hogy miként fest áramszolgáltató kastély nélkül? Mintegy villanypózna nadrág nélkül. Hiszen akinek kastélya van, az már nem akárki. Ám ha van kastély, akkor miért kell áremeléssel is följavítani a monopolhelyzetben lévő vállalatokat? Ha engem kérdeznének, akkor azt mondanám, hogy nem tudom. Már csak azért sem tudom, mert van még egy s más dolog ebben az országban, amit úgy adtak el, hogy nem javították föl. Itt van például a szomszédom meg a vállalata, akikre az elmúlt negyven meg az elmúlt négy év után tényleg ráfért volna egy kis följavítás, de érdekes módon, anélkül is elkeltek. Mire észbe kaptak, már el is adták őket. No, persze, elismerem, csak bagóért sikerült a privatizáció. Hogy miért nem adtak értük többet? Ha ezek után engem kérdeznének, akkor azt mondanám, azért, mert nincs kastélyuk. Bár aligha tagadható, hogy veszteségesek. Miért nem vesznek maguknak akkor egy kastélyt? Ha engem kérdeznének, akkor azt mondanám, hogy valójában nem is engem kellene kérdezni, hanem a monopolhelyzetben lévő áramszolgáltató meg mindenféle közszolgáltató vállalatot. Arról, hogy csakugyan veszteségesek-e? Mert ha engem kérdeznének, én azt mondanám...
