Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-26 / 22. szám

1995. január 26., csütörtök H BELFÖLD-KÜLFÖLD i p UJ KELET Nyugdíj és gyógyszerár A kormány csütörtöki ülésén napirendre tűzi a privatizáció helyzetét. A végleges álláspont kialakítása után pedig hatpárti egyeztetés várható e témában. A kabinet folytatja az elmúlt féléves munkájának értékelését. A testület a parlament elé terjeszti a nyugdíjbiztosítási önkormányzat előterjesztését a nyugdíjak 10 százalékos emeléséről. Továbbá téma lesz a gyógyszerár-támogatás. Lemondanak a bírák? Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága szerdán határozatban állapította meg, hogy Botos Gábor és Eigner József-— az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság tagjai — nem felelnek meg az 1994. évi 23. törvény (az úgynevezett ügynöktörvény) által az átvilágító bírák személyével szemben támasztott feltételeknek. A gépjárműadókról A parlament Önkormányzati és Rendészeti bizottsága szerdai ülésén megtárgyalta a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat módosítását. A ja­vaslat a tehergépkocsik esetében adóemelést kíván bevezetni. A bizott­ság tagjai az Érdekegyeztető Tanácsban már elfogadott kompromisszu­mot támogatták. Eszerint a tehergépkocsiknál nem az össztömeg, hanem a járművek összsúlya és rakodósúlyának fele lesz az adóalap. MDF—Fidesz „csúcstalálkozó" Csütörtökön az MDF és a Fidesz vezetői „csúcstalálkozót” tartanak. Az MTI értesülése szerint Für Lajos MDF elnök, Szabó Iván frakcióvezető, Boross Péter alelnök, Balaton Péter választmányi elnök, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnök, Szájer József frakcióvezető, Né­meth Zsolt alelnök és Várhegyi Attila választmányi elnök a két párt hosszú távú együttműködési lehetőségeiről, az önkormányzati kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséről és a frakciók együttműködéséről tárgyal. Segítség a Dimagnak Az Állami Vagyonkezelő Rt. január 31-ével 8,5 milliárd forintért ki­vásárolja a felszámolás alatt lévő Dimag társaságcsoport eszközvagyo- nát — jelentette be Lascsik Attila, az ÄV Rt. vezérigazgatója szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Indul az olaj? Az Adria kőolajvezetéken csak a szállítási szerződések megújítása után indulhat meg az olaj Magyarországra, erről csütörtökön vagy pénteken folytatnak megbeszéléseket a magyar és horvát partnervállalatok képviselői Horvátországban — tájékoztatta szerdán az MTI-t Szabó György, a MÓL Rt. ügyvezető igazgatója. Elmondta: a magyarországi szállítások megindulásának a vezeték üzemképessége mellett feltétele az is, hogy tisztázzák: a vezetékben jelenleg kényszemyugalomban lévő nyersanyag milyen állapotban van, és kié. Mosószeres tejföl Egerben Egerben kedden több üzletben reklamáltak a vevők, és az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezeténél is jelentet­ték: az Egri Tejüzem által előállított tejfölnek mosószeríze van. Az MTI tudósítójának érdeklődésére Ötvös Imre, az Egertej Kft. ügyvezető igaz­gatója szerdán elmondta: tévedés következtében került kiskereskedelmi forgalomba az a néhány láda tejföl, amelybe előzőleg fertőtlenítésre hasz­nált klór került. Az amerikaiak várnak A földtulajdon rendezetlensége akadályozza a mezőgazdaságban az amerikai invesztációt. A földtörvény átfogó korszerűsítése még várat magára, és ez visszatartja az amerikai befektetőket — mondta USA-beli útjáról hazatérve szerdán Kiss Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal becsült adatai szerint az elmúlt évben az ipar termelői árindexe 1 1.4 százalékkal növekedett, a nemzetgazda­ság beruházásainak értéke 750 milliárd forintot tett ki, ami 5-6 százalék­kal meghaladja az 1993. évi szintet. A jelek szerint a mezőgazdaság tel­jesítménye is elmozdult a mélypontról, termelésének volumene várható­an 1,7 százalékkal több lesz az egy évvel korábbinál. A növénytermelés teljesítménye 13,4 százalékkal haladta meg az előző évit* az állattenyész­tésé viszont várhatóan 11,3 százalékkal alacsonyabb szinten teljesült. Az agrárolló 1994-ben valószínűleg szűkül. Milosevic fogadta Owent A Horvátországban állomásozó ENSZ-erők mandátumának megvoná­sáról szóló zágrábi döntés veszélyezteti a krajinai rendezés terén elért eddigi eredményeket, s azzal fenyeget, hogy a térségben ismét fellángol­nak a harcok —jelentette ki Slobodan Milosevic szerb elnök, a Lord Owennel, a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia társelnökével folytatott keddi belgrádi megbeszélésen. Az előre be nem jelentett találkozóról ki­adott hivatalos közlemény szerint Milosevic hangsúlyozta: a krajinai ren­dezést szolgáló Vance-terv az eddigi legjobb nemzetközi javaslat, s az amerikai politikus irányításával kidolgozott terv a gyakorlatban is bizo­nyította életképességét. A józan ész győzelme Kétórás plenáris tárgyalást tartott szerda délelőtt az Országházban a magyar és a szlovák tárgyalóküldött­ség Horn Gyula kormányfő és Vladi­mir Meciar miniszterelnök vezetésé­vel. A két kormányfő és a tágabb kí­sérethez tartozó szakminiszterek azu­tán ültek a tárgyalóasztalhoz, hogy a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelet­adással fogadták a hivatalos látogatás­ra Magyarországra érkezett szlovák miniszterelnököt. A kormányfői esz­mecserén elhangzottakról a tárgyaló- partnerek megállapodása szerint csak a délután sorra kerülő nemzetközi saj­tókonferencián adnak tájékoztatást. Ezt a „gentlemen's agreement”-et a po­litikusok ez alkalommal be is tartják. Ezzel együtt az MTI értesülése szerint egyebek mellett szó esett a dunai víz­megosztásról is, és nem kizárt, hogy ez ügyben valamiféle egyezségre ju­tottak. A kormányfői megbeszélés után Göncz Árpád köztársasági elnök fo­gadta a szlovák kormányfőt. A talál­kozó után az államfő újságírók előtt hangoztatta: reményei szerint Vladi­mír Meciar mostani látogatása a józan ész egyértelmű győzelmét jelenti a két ország kapcsolatában. Annak felisme­rését, hogy egymás nélkül nem tudnak meglenni: hogy a kisebbségek össze­kötik Magyarországot és Szlovákiát; és hogy mindkét ország útja Európá­ba vezet. Márpedig sokkal nehezebb úgy haladni, hogy az ember hátat for­dít a másiknak; ezzel szemben köny- nyebb úgy menni, hogy az emberek kezet fognak, és átsegítik egymást az útakadályokon. Az államfő ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a kap­csolatépítés folyamat, ennélfogva két ország viszonyrendszerében nem lehet valamiféle piros vonalat húzni. Ezzel együtt Göncz Árpád meggyőződése szerint Magyarország és Szlovákia vi­szonyában hamarosan észrevehető lesz a változás a kulturális, a gazdasági, a politikai és a szerződéses kapcsolatok­ban csakúgy, mint a Magyarország számára oly fontos kisebbségi ügyek­ben. Ezzel kapcsolatban a köztársasá­gi elnök hangsúlyozta: őszinte szán­dékot lát arra, hogy a kisebbség gond­ját, megmaradásának lehetőségét mindkét ország biztosítsa. Az elhangzottakat Faragó András elnöki szóvivő azzal egészítette ki, hogy a magyar államfő és a szlovák miniszterelnök nem először találko­zott; 1990 óta folyamatos a párbeszéd köztük. A megbeszélésen Göncz Árpád azt hangoztatta: elérkezett az ideje, hogy megvalósítsuk közös cél­jainkat; érdekünk a rendszeres párbe­széd és a folyamatos politikai kapcso­lattartás. A két országot erre ösztönzi az a kívánság, hogy jószomszédi kap­csolatokat ápoljanak; és a geopolitikai realitás is az, hogy egymásra vagyunk utalva. Az államfő ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy közösek Magyaror­szág és Szlovákia céljai; mindkét or­szág minél teljesebben szeretne bekap­csolódni az európai integrációba, pi­acgazdaságot, demokratikus berendez­kedést épít. Mivel ilyen sok közös tö­rekvés köti össze a két országot, elen­gedhetetlen, hogy a józan ész diadal­maskodjék, és annak alapján szüles­senek a döntések. A jószomszédi vi­szony fontosságát az államfő azzal is indokolta, hogy az euro-atlanti integ­ráció is megköveteli a rendezett kap­csolatokat. Ugyanis az integrációs szervezetek nemkívánatosnak minősí­tenek minden olyan jelentkezőt, aki nem tudja rendezni problémáit szom­szédaival. Az államfő kitért arra is: naivitás lenne azt gondolni, hogy minden vi­tás kérdés megoldható egyetlen nap alatt; és pusztán egy szerződés alá­írásától sem várható a vitatott ügyek rendbetétele. Az aláírás inkább azt jelezheti, hogy megkezdődött egy folyamat. Az államfő szólt arról is, hogy ked­den találkozott a szlovákiai magyar törvényhozók küldöttségével. Egy korábbi szlovéniai látogatása tapasz­talataira utalva hozzátette: szívesen látta volna Vladimír Meciar tárgyaló- delegációjának soraiban a szlovákiai magyarság képviselőit is. A szlovák kormányfő erre úgy reagált, hogy nem lát problémát ez ügyben. (Ami a ma­gyar tárgyalófél értelmezése szerint azt is jelentheti, hogy legközelebb már a határon túl élő magyarok is helyet kap­hatnak a szlovák delegációban.) Göncz Árpád kérte azt is a kormány­főtől, hogy szlovák részről támogas­sák minél nagyobb mértékben a szlo­vák nemzetiségi önkormányzatokat Magyarországon. Vladimír Meciar hangsúlyozta: Szlovákia prioritásként kezeli a Ma­gyarországhoz fűződő kapcsolatok fej­lesztését; és nem véletlen, hogy első hivatalos útja Magyarországra veze­tett. A kormányfő megerősítette: Po­zsony célja, hogy mind teljesebben bekapcsolódjék az európai integráci­óba. A kisebbségeket illetően arról tá­jékoztatta az államfőt, hogy pénteken immár közvetlen kapcsolatfelvételre, párbeszédre kerül sor közte és a szlo­vákiai magyarság képviselői között. (MTI) Az ellenzék kivonult „Szó sincs bármelyik kisebbség létének veszélyeztetéséről” — jelentette ki Viorel Hrebenciuc kisebbségi ügyekben is illetékes román kormányfőtitkár szerdán a Parlamentben, ahol az Országgyűlés külügyi és kisebbségi bizottságának tagjai­val találkozott. E kijelentésre azután került sor, hogy Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke bejelentette: a két bizott­ság ellenzéki tagjai tiltakozásul nem vesznek részt a román kormányfőtitkárral folytatandó megbeszéléseken. Az ellen­zéki képviselők a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen indított kampány miatt döntöttek így. Ezzel kapcsolatban azonban Eörsi Mátyás megjegyezte: az elmúlt egy napban történt valami Bukarestben, ami indokolja, hogy a kormánykoalíció képviselői folytassák a párbeszédet. A sajtó képviselőinek a tárgyalás megkezdése után el kel­lett hagyniuk el a külügyi bizottság tárgyalóját, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyitottságához. Azt viszont hangsúlyozta: amennyiben ez a tárgyalás Buka­restben lenne, természetesnek tartaná a sajtó jelenlétét. Merénylet Terrortámadást intéztek Moszkvában Hrebenciuc látogatása Román lopok kommentárja Az RMDSZ gesztusai és a román kormány reakciói példátlan válsá­got robbantottak ki a román—ma­gyar kapcsolatokban — ez a leg­nagyobb példányszámú román napi­lap, az Evenimentul zilei szerdai számának elsőoldalas címe. Az új­ság csaknem egy teljes kolumnát szen­tel a témának, ezen belül Marius Stoian budapesti tudósításában azt hangsúlyozza, hogy Viorel Hreben­ciuc budapesti látogatása a maximális feszültség légkörében zajlik, a rotnán- —magyar kapcsolatok barométere az utóbbi években példátlan módon zuhan. A tekintélyes Adevarulban Dórin Suciu helyszíni tudósításának cí­me: Egy olyan pillanatban, amikor a román—magyar párbeszéd feltétle­nül szükséges, Budapesten Hreben­ciuc úr orrára csapják az ajtót. A lap teljes terjedelmében ismerteti a hat magyar párt nyilatkozatát. A népszerű ellenzéki Ziua ugyan­csak első oldala szalagcímét szen­teli a látogatás alakulásának, egy szójátékkal arra utalva, hogy Hre­benciuc „hoppon” maradt. A magyar elnök és miniszterelnök nem volt hajlandó fogadni a kormány főtit­kárát. Mivel székhelyük a Duna bal partján található, Hrebenciuc Budán maradt (ez érthető úgy is, hogy hop­pon. bajban maradt). Jéghíd a román— magyar kapcsolatokban. Budapest he­vesen tiltakozik Bukarestnek az RMDSZ ellen indított kampánya mi­att. A hat'magyar kormánypárt a ro­mániai magyar lakosság tömeges de­portálásának elindításé- tói tart — olvasható a Ziua kiemelt mondataiban. • A Vocea Romaniei, a kormány lap­ja 3. oldalán „A bejelentett csúcs­szintű találkozókra nem került sor” cím alatt tényszerű beszámolót kö­zöl Hrebenciuc budapesti tárgyalá­sairól, az MTI-t idézve azzal kap­csolatban, hogy a programból kima­radt találkozókra feltehetőleg azért nem került sor, mert Bukarestben hivatalos körök élesen bírálták az RMDSZ-t, felvetve törvényen kívül helyezésének lehetőségét is. A tu­dósítás fölött nyilatkozat olvasható Sevket Karadümantól, az amerikai törökök szövetsége elnökétől, „Ro­mánia mintaszerűen tiszteletben tartja a kisebbségek jogait” címmel. A Dimineata, az államelnökség lap­ja nem tesz említést Hrebenciuc útjá­ról. Az RMDSZ-szel kapcsolatosjob­bára kritikus nyilatkozatok, cikkek, ál­lásfoglalások a szerdai román lapok­ban is nagy számban találhatók. (MTI) a 29 éves Georgij Karkarasvili, volt grúz védelmi miniszter ellen. Ismeretlen tet­tesek szerda reggel közvetlen közelről lőttek rá a volt miniszterre, aki egyes je­lentések szerint súlyos fejsérüléseket szenvedett, más hírfon ások haláláról tu­dósítottak. A merénylet az orosz vezér­kari akadémia moszkvai kollégiuma előtt történt. Karkarasvili tavaly februári le­mondása után kezdett tanulmányokat az akadémián. A moszkvai grúz nagykövet­ség illetékese cáfolta, hogy a helyszínen meghalt volna a volt grúz védelmi mi­niszter. David Demetresvili, a követség sajtóattaséja az MTI-nek telefonon el­mondta, hogy lőtt sebekkel kórházba szállították a volt védelmi minisztert. De­metresvili megerősítette, hogy a merény­let a katonai akadémia kollégiuma előtt történt, és Karkarasvili volt helyettese, Paata DatuasviU a helyszínen meghalt. A társaságukban lévő harmadik grúz férfi könnyebben megsérült. Karkarasvili azu­tán vált meg posztjától, hogy 1993. de­cember végén súlyosan összekülönbözött Igor Georgadzéval, a biztonsági minisz­térium főnökével. A heves vérmérsékle­tű védelmi miniszter válogatott fenyege­téseket vágott Georgadze fejéhez a tbili­szi repülőtéren, miután 1993. december végén hazatért a soros FÁK-csúcsról. Nem sokkal később súlyos robbanás rázta meg a biztonsági minisztérium épületét. A merénylet elkövetésével Georgadze a védelmi minisztériumot vádolta. Moszk­vai megfigyelők szerint a merénylet hát­terében feltehetően a régi viszály áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom