Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
1995. január 20., péntek 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD i II! UJ KELET Bevették az elnöki palotát A moszkvai kormány közleménye szerint az ostromló orosz csapatok csütörtökön, moszkvai idő szerint délután háromkor elfoglalták az elnöki palotát és annak tetejére kitűzték az orosz zászlót. Független forrásból a hírt nem erősítették meg. Az épületben korábban mintegy 200 csecsen fegyveres tartózkodott, és különböző jelentések szerint összesen mintegy 50 fogságba esett orosz katonát őriztek ott. Sorsuk egyelőre nem ismert. Az épület elfoglalása után megkezdték annak aknamentesítését. Egyelőre nem tudni, hogy ostrom előzte-e meg az épület elfoglalását, s a harcok követel- tek-e áldozatokat. Cseh elhárítási botrány Egyszerre két szálon, a kormányban és a parlamentben is beindult a cseh elhárítás (BIS) állítólagos, pártok elleni adatgyűjtésének vizsgálata. A BIS-t ellenőrző parlamenti testület szerint azonban gyenge lábakon áll az a jelentés, amelyet a koalíciótag Polgári Demokrata Szövetség (ODA) juttatott el a testülethez. Pavel Kulicka képviselő elmondta, hogy .lan Kalvoda ODA-elnök „titkos,, jelentése mindössze két gépelt oldal, amely lényegében a sajtóban már közölt állításokat tartalmazza, és nem nevez meg egyetlen személyt sem. Kalvoda viszont közli benne, hogy „kész bővíteni ezt az információt.” Működik a zsilip A baloldali zsilipkamra új kapujának üzembehelyezése után csütörtökön reggel áthaladtak az első hajók a bősi erőmű zsiliprendszerén. A hajózás szerda estig eredetileg érvényes tilalmát csütörtök reggelig voltak kénytelenek meghosszabbítani. Csütörtökön a reggeli órákban tíz Bécs felé tartó hajó „sorakozott be„ a baloldali zsilipkamrába, majd gond nélkül át is haladt azon. Ezt követően kezdték meg a Budapest irányába haladó hajók áteresztését. Bősnél a baloldali zsilipkapu tavaly március 20-án ment tönkre. A jobboldali kamra régi kapuját is kicserélik. A rossz állapotban lévő kaput már az új kapu szerelésének kezdetéig sem akarják használni. Izraeli öngyilkosok Az öngyilkosság volt az izraeli hadsereg legkegyetlenebb ellensége a múlt évben - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott hivatalos statisztikából. Negyvenhárom katona vetett véget saját kezével életének. A Reuter szerint ez hatszor több. mint ahány izraeli katona az arab fegyveresekkel folytatott harcokban életét vesztette. Baleset következtében pedig huszonöt izraeli katona halt meg. Katonai illetékesek szerint az öngyilkosságok nagy része - beleértve két katonanő esetét is - nem volt összefüggésben a szolgálattal. Algériai fegyvercsempészek A német szövetségi ügyészség eljárást indított az országban élő algériai fegyvercsempészek ellen. Az ügyészség szóvivőjének csütörtöki tájékoztatója szerint alapos a gyanú, hogy egy bűnszövetkezet Németországon keresztül juttatott fegyvereket Algériába. Eckhard Werthebach, a belbiztonságért felelős Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal elnöke szerint a hivatal ismeri a nevét az algériai Iszlám Üdvfront (FIS) azon németországi híveinek, akik Algériába irányuló fegyverszállításoknál Németországot tranzitországnak használták. Peking tiltakozik Peking tiltakozott csütörtökön a tajpeji hatóságoknál két, január elején történt incidens miatt. Az egyik esetben a tajvani parti őrség rálőtt a Tajvani-szorosban halászó kínaiakra, a másikban pedig a sziget rendőrsége őrizetbe vett illegális bevándorlás kísérlete címén 166 Fucsien tartománybeli halászt. A tajvani kapcsolattartásra létrehozott félhivatalos kínai szervezet azt írta tiltakozó levelében, hogy a fucsieni halászok nem azért vetettek horgonyt a sziget Szuao nevű kikötőjében, mert ott akartak maradni, hanem mert vihartól tartottak, és mihamarabb biztos révbe kívántak jutni a nyílt vízről. A kínai levél az őrizetbe vett fucsieniek hazabocsátását követeli. Évről évre kínaiak ezrei szökdösnek át a magasabb életszínvonalával csábító szigetre. Orosz ételmérgezés Tömeges, több mint hatszáz embert érintő étolajmérgezés történt egy faluban a nyugat-szibériai Tyumeny körzetében - közölte csütörtökön az elemi csapások következményeinek felszámolásában illetékes minisztérium Moszkvában. A dpa német hírügynökségnek az Interfaxra hivatkozó jelentése szerint 618 személy, köztük 149 gyermek betegedett meg. 173 ember állapota súlyos, őket kórházba kellett szállítani. Poroszka Ottó lemondott Poroszka Ottó, az SZDSZ volt nyíregyházi frakcióvezetője tegnap este a párt tisztújító taggyűlésén lemondott a listán szerzett önkormányzati képviselői mandátumáról. A frakció a lemondást elfogadta, és helyére Lövei Csabát jelölte. Lövei a továbbiakban elfoglalja Poroszka helyét az Oktatási bizottság alelnökeként, illetve tagja lesz a Kulturális, Sport és Külkapcso- latok bizottságának is. A változtatást a taggyűlés is megszavazta. Poroszka Ottó lemondása után nem vonul ki a politikából, a párt városi vezetésében kap helyet, kültagként pedig részt vesz a megyeszékhelyi közgyűlés Gazdasági bizottságának munkájában. „Minden képzeletet felülmúló•••,, Földrengés után tüzek Murajama Tomiicsi japán miniszter- elnök csütörtökön helikopterről szemlélte meg a Kanszai régióban két napja bekövetkezett pusztító erejű földrengés hatásait, amelyeket „rettenetesnek, minden képzeletet felülmúlónak" nevezett. A kormányfő ellátogatott a legsúlyosabban érintett Kobe kikötővárosba is, amelynek egyes negyedei olyanok, mintha szőnyegbombázás érte volna őket. A városban tartott sajtóértekezletén ismételten biztosította a katasztrófa túlélőit: minden lehetséges intézkedést megtesz megpróbáltatásaik enyhítése érdekében. A kormány egyebek mellett tanulmányozni fogja, hogy miként lehet pótlólagos költségvetési kerettel finanszírozni a térségben folyó mentési munkálatokat - közölte. A csütörtök délután közölt legfrissebb adatok szerint 3300 ember vesztette életét (néhány kivétellel valamennyien Hjógo kormányzóságban), Gyermekeivel égett el Három fiával együtt a lángokba veszett egy 29 éves amerikai anya, mert gyermekei nélkül nem akarta elhagyni a tűzbe borult házat - jelentette csütörtökön az AP hírügynökség. A Kentucky állambeli Hustoville- ben 30 perc késéssel érkeztek a tűzoltók a család házához, mert állítólag névazonosság miatt tévesen tájékoztatták őket az eset helyszínéről. A hatóságok szerint a családot álmában érte a tűz. A szerencsétlen asszony azért nem menekült, mert 4 és 11 év közötti gyermekeit - két fiút és egy kislányt - nem tudta felébreszteni. A gyermekek valószínűleg füstmérgezés miatt nem tértek magukhoz. Az apának negyedik gyermekükkel, a 13 éves Leslie-vel sikerült kijutnia az égő házból, de már nem tudott visszatérni, hogy segítsen övéin. Az apa elmondta: felesége kérlelte őt, hogy térjen vissza Leslie- vel a házba, és együtt haljanak meg. és több mint 16 ezren sebesültek meg a katasztrófa következtében. Az eltűnt személyek listáján 869 név szerepel. A földrengés nyomán Japán első ízben fogadott el katasztrófa-elhárítási segítséget a területén állomásozó amerikai erőktől. Mint Igarasi Kodzo, a kabinet főtitkára, kormányszóvivő sajtóértekezletén bejelentette, Clinton elnök 37 ezer takarót ajánlott fel a természeti csapás túlélőinek. A szállítmányt haladéktalanul útnak indítják a Tokió melletti jokotai amerikai légi- támaszpontról Oszakába, ahol a japán önvédelmi erők alakulatai veszik át és osztják majd szét a katasztrófa sújtotta övezetben. Igarasi közölte, hogy a kormány „szükség esetén” további segítséget is elfogad az amerikai erőktől. A földrengés által a legsúlyosabban érintett Kobe kikötővárosban továbbra is mintegy 170 ezer ember tartózkodik iskolákban és középületekben kialakított ideiglenes szálláshelyeken. Ellátásukat rendkívüli mértékben megnehezíti, hogy a város legnagyobb részében még mindig szünetel a vezetékes vízszolgáltatás, bár a mentőosztagok teljes erővel dolgoznak az eltörött vezetékek javításán. A menedékül szolgáló ideiglenes szálláshelyekre több mint kétszáz tartálykocsival szállítják a vizet. Kobéban kétezer ideiglenes házat fognak építeni a fedél nélkül maradt emberek elszállásolására, de helyi illetékesek szerint szűkében vannak a szükséges felszereléseknek és építőanyagoknak, így a munka több mint egy hónapig is eltarthat. A városban az is súlyosbítja a helyzetet, hogy - bár a nagyobb tüzeket sikerült megfékezni - egyre újabb helyeken ütnek ki tüzek. Helyi idő szerint csütörtök délutánig a Kobéba vezényelt 2500 tűzoltónak 90 újabb helyszínre kellett kivonulnia. Médiatörvény március végéig? Az SZDSZ teljes mértékben támogatja a kulturális kormányzat tevékenységét. A szabaddemokraták szerint a művelődési tárca múlt héten nyilvánosságra hozott alapelvei választ adnak a legnagyobb dilemmára is, vagyis arra, hogy milyen legyen az állam és a kultúra viszonya: az állam feladata a kultúra feltételrendszerének biztosítása. Ezeket az alapelveket valósítja meg a kormányzat a Nemzeti Kulturális Alapítvány átalakítása során is. Erről Rajk László, a párt országgyűlési képviselője beszélt csütörtökön, az SZDSZ Mérleg utcai székházában tartott sajtótájékoztatón. A szabaddemokraták másik, Rajk Lászlóhoz hasonlóan kulturális szakértőnek számító honatyája, Molnár Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy pártja az úgynevezett kulturális harc lezárásában érdekelt és arra törekszik, hogy a kultúra párbeszéd legyen, amelyben a különböző felfogások egyaránt megjelenhetnek. Molnár Péter fontosnak ítélte azt is, hogy a kormányzat építsen elődje eredményeire, például a kulturális alapítványok rendszerére. Ezt a rendszert az SZDSZ olyan értelemben szeretné továbbfejleszteni, hogy az állami pénzeket osztó alapítványok közalapítványokká váljanak. Molnár Péter megemlíTette, hogy megkezdődött a Mozgókép Alapítvány átalakítása, és a szaktárcánál folyik a filmtörvény előkészítése is, ez utóbbi jogszabály tervezete a jövő félévben kerülhet a parlament elé. A médiatörvényt - Molnár Péter szerint - március végéig el kell fogadni, hogy nyárig a parlament megválaszthassa a szükséges testületeket. Kérdésekre válaszolva fejtette ki Rajk László, hogy a Művelődési Minisztérium átalakítása- amely miatt most bírálat éri a minisztert - szerepel a kormányprogramban. Egy másik kérdésre adott válaszában jegyezte meg Rajk László, hogy lehetséges a nemzeti kulturális intézmények körének bővítése, erről többet azonban nem kívánt mondani. Újabb Morvai-botrány Mire kellett a Szövetség? Tizenöt dühös ember kiabál egymással, s szidja a tizenhatodikat. A helyszín: Budapest, Berecz József bőrárukészítő műhelye. Az alkalom: az Állampolgárok Érdekvédelmi Szövetségének rendkívüli, kibővített elnökségi ülése. Az a bizonyos tizenhatodik ember: Morvái Ferenc országgyűlési képviselő. Igaz, most nem ebben a minőségben, hanem mint az ÁÉSZ jelen nem lévő elnöke. Hol is kezdjük a történetet? Kezdjük? Nincs értelme, hiszen már benne vagyunk: — Fel kell jelenteni! — Le kell váltani az elnökségről! — Nevetségessé tett minket. Csak addig kellettünk neki, amíg képviselő nem lett! Forrnak az indulatok. Az ülést összehívó Berecz József, aki egyébként a — létező, nem létező — Szövetség fegyelmi és etikai bizottságának vezetője igyekszik kordában tartani az indulatokat, de ... nem megy. Igaz, miért is menne, hiszen ennek a szövetségnek eddig — a hírek szerint — csak akkor volt elnökségi ülése, amikor Morvainak szüksége volt a támogatásra. — Nem úgy van az! Morvái találta ki az Állampolgári Érdekvédelmi Szövetséget, ő finanszírozta, azért valamihez csak volt joga neki is. Most meg, hogy nincs itt, nem szép dolog bántani meg leváltani. De hiszen leváltani nem is lehetne: nem határozatképes a társaság — mondja, kiabálja valaki. — Ki ez? —kérdezem Bereczet, aki mondja is rögtön: — Áz alelnök, Herczeg Lajos. — Miért nincs itt Morvái, Lajos? — Ki tudja? Még novemberben kértem a többség akarata alapján, hogy hívjunk össze egy rendkívüli elnökségi ülést decemberben. Azt mondta: _majd ha ráér. így hát most magam hívtam össze sokak kérésére ezt a tanácskozást. —De tényleg nem szavazatképes. — Sajnos. — Leváltották volna az elnököt? — Még az is lehet. De így nem mehet tovább. Az 1993 novemberében alapított szövetség állítólag megyei szervezetekkel rendelkezik. A tagság? Van, aki azt mondja: ezerötszázan vannak, van, aki háromezer tagot emleget, s tegnap valaki súgva azt mondta: lehet, hogy már csak a tizenkilenc megyei elnök és alelnök van, vagy az se. Ezt az utolsó két szót magyarázni kell: Morvái kitalált magának egy szövetséget. Nem is rosszat, hiszen az elnagyoltan megfogalmazott célok: régiós fejlesztési tervek, közösségek létrehozása, települések humánfejlesztése, gazdasági érdekképviselet... sorolhatnánk még — pártolható, sőt pártolandó szándékok. Csak persze minek? Mert ezekből nem sok valósult meg. Na igen, ígéretek. Mert Morvái úr 22 ezer havi bruttó tiszteletdíjat és 10 ezer forint költségelszámolást ígért a megyei elnököknek, s azok még egy fülért sem kaptak. Igaz, azt mondják, Morvainak nem érdeke már a Szövetség, az csak a választásokig kellett. Mintha az induláskor pártsemlegesnek mondta volna Morvái a Szövetséget. Az is volt addig, amíg meg nem szavaztatta az elnökséggel, hogy a szövetségünk a MIÉP-et és a Kisgazdákat támogatja. —M egszavazták? — Megszavaztuk. Meg is lett az eredménye: képviselő lett Morvái. — És mit tett még a Szövetség? — Hát lényegében nem sokat. De azért Morvái adott ingyen tüzelőt sok rászorulónak, meg segített sokgyerekes családoknak... — Ehhez nem kell szövetség... A bőrösműhelyben tart a tehetetlen vita. Kifelé jövet egy elkeseredett emberrel indulok el. Dávid Árpád, a már lemondott Heves megyei elnök így fogalmaz: — A szándék, az idea nemesnek tűnt. Aztán semmi se lett belőle. Se pénz, se posztó. Se Morvái. Mert Morvái Ferenc nem jött el a rendkívüli elnökségi ülésre. Mondják: akadályoztatva van, külföldön tárgyal. A Szövetség? Talán már el is felejtette. S. B. A.
