Új Kelet, 1995. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-20 / 17. szám
ÚJ KELET ■1 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL in I 1995. január 20., péntek Kapcsolat az ötödik kontinenssel John Petis szendvicsei Kanadai és ausztráliai üzletemberek jártak Nyírbátorban. Csendesen, felhajtás nélkül jöttek, és ugyanígy távoztak. A látogatásuk azonban egy új termék előállítását, munkahelyeket jelent a közeljövőben a városban. Erről tájékoztatott dr. Petis Mihály, a Bátor Coop igazgatója. — Amikor ’92-ben elfogadta a parlament az átmeneti szövetkezeti törvényt, mi a tagság döntő többségének egyetértésével és közreműködésével végrehajtottuk azt. Ennek köszönhetően ma is működünk, igaz, több vállalkozás formájában. A kanadai John Petis és az ausztrál O 'Connor urak azért jártak itt, hogy a korábban már létrehozott közös vállalkozásunkat beindítsuk. — Az előbbi név nagyon ismerősen hangzik. — Ezen ne csodálkozzon, mert Petis János a nagybátyám, de kivándorolt az észak-amerikai országba. Tulajdonképpen az ő ottani vállalkozásai és ausztráliai kapcsolatai adták az ötletet, hogy nálunk is lehetne gyártani a szendvicseit. — Ez még nem elég világos. — Van egy vegyesvállalatunk, a KAMPI, ami a kanadai-magyar pa- nelgyártó-tevékenységnek a mozaikszava. Arról van szó tulajdonképpen, hogy hűtőházakhoz szendvicspaneleket gyártunk. Ez annyiból áll, hogy két acéllemez között hőszigetelő anyagot helyezünk el. Természetesen ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de valójában egy komoly gépsor csinálja az egészet. Már itt vannak a gépek, de még összeszere- letlen állapotban. Működés közben lesznek igazán látványosak. —Lesz-e erre kereslet, vagy szaporítja az eladhatatlan termékek számát? — A mezőgazdaság átalakulásával, a feldolgozóipar privatizálásával és fejlődésével egy időben szükség van kis farmer hűtőházak építésére is. Elsősorban ezekhez készülnek itt az elemek, de a technológiai megoldás alkalmassá teszi ezeket a legnagyobb hűtőtárolók megépítésére is. Komoly piaci felmérést végeztünk, nem bízunk semmit a véletlenre, az első négy gyártási szerződéskötés megrendelő stádiumán már túl vagyunk. — Akkor ehhez is már csak három dolog kell: pénz, pénz, pénz... — Éppen az volt az egyik meghatározó eleme megbeszélésünknek, hogy ausztrál hitellel és bank- garanciával indul az egész. Az ausztrálok adják a gyártási technológiát is. Magyar alapanyagból, helybeli munkaerővel dolgozunk. Az eladott árukból finanszírozzuk a folyamatos termelést, és fizetjük a törlesztéseket. Olvasónk írja A hat vörös oszlop Nem tudom a szemem levenni arról a hat vörös oszlopról, amelyek hetek óta csúfítják a rendőrkapitánysággá előlépett téesziroda homlokzatát Tiszavasváriban. „Hat, hat, minden darab hat!” — kiálltaná az arra járó atyafi képébe az olcsó bóvlit ajánló vásári kikiáltó. Hát mai igaz, az igaz, ez bóvlinak bóvli, de nem olcsó. De azért hat. Hat az én, meg a több ezer tiszavasvári adófizető állampolgár idegeire. Hiszen közbiztonságunk nem napról napra, de percről percre romló helyzetét a bőrünkön érezzük. Erre Kuncze Gábor belügyminiszter siralmai adnak magyarázatot, az okot a szűkös eszközökben jelölve meg. No, de akkor mire jó ez a pazarlás? Ezt kérdeztünk Pásztor István őrnagy úrtól, a kapitányság vezetőjétől. Ő nem tud semmit. így rendelték el fentről, hangzik a válasz. Elitélően nyilatkozik a kivitelező helyi képviselője is. Hát akkor honnan fúj a szél? Valami állami díjas tervező terveit kellett itt megvalósítani, mondja az előbb kérdezett úr. Ja, ha ez így van, akkor nem szólok egy szót sem. Mert ugye azt én is tudom, hogy egy ilyen nagy szaktekintély szakmai és esztétikai indoklása mellett az én szerény dilettáns véleményem csak bagolyhuhogássá zsugorodik. De azért el kell elmélkedjek azon, mire lett volna ez a több százezer — egyesek szerint millió — forint amibe e remekművek kerültek. Nos nézzük. — kifutotta volna az itteni zsaruk tizenharmadik havi fizetését? — új járőrkocsit lehetett volna beszerezni? — elég lett volna vagy két évig Nincs összhang az oktatási reformban A nosztalgia tévútja! A nyíregyházi Megyei Pedagógiai Intézet vendége volt a közelmúltban dr. Orosz István, az Országgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának elnöke, aki tájékoztatót tartott a bizottság munkájáról és az oktatással kapcsolatos reform- elképzelésekről. Megtudhattuk, hogy a bizottság 19 főből áll, és összetétele tükrözi a parlament összetételét. Tíz szocialista és négy SZDSZ-es bizottsági tag mellett az ellenzéki pártok kisebb számban képviseltetik magukat. A bizottság feladata, hogy segítse a parlamenti törvényalkotás munkáját. Bizonyos esetekben állásfoglalásukat szavazás előzi meg. A szavazatok eredménye jórészt tükrözi a pártvéleményeket is, ennek ellenére nem mondható, hogy a politikai kérdések és a pártvetélkedések dominálnak. Mivel az óvoda kivételével az oktatás minden szintje képviselve van, ezért vitás kérdések esetén inkább a szakmaiság dominál. A bizottság a közelmúltban megtárgyalta a felsőoktatásról és a sportról szóló számvevőszéki eredményt. Meghallgatás után szakvéleményt mondtak több, kormányzati munkát végző személyről. Jelenlegi legfontosabb feladatuk a felsőoktatási törvénytervezet, a nemzeti alaptanterv és a közoktatási törvény módosításának véleményezése. Az oktatás reformjával kapcsolatban kiemelte annak fontosságát, hogy a módosításoknak egymásra kell épülni, és figyelni kell azokra a régebbi kikristályosodott hagyományokra, melyek megváltoztatása csak ártana az oktatási struktúrának. Dr. Orosz István elmondása szerint azok a kísérletek, melyek az általános iskolák felfelé építkezését és a középfokú intézmények lefelé való terjeszkedését tűzték ki célul, már a nyolcvanas években elkezdődtek, tehát nem új dolog. A probléma az, hogy némely politikai irányzatok tudományos alaposság helyett nosztalgiával közelítenek a témához, és olyan rendszereket kívánnak beállítani, melyek több társadalmi rendszerben is megbuktak, és jelenleg — Gibraltárt kivéve — egyetlen európai országban sem használatosak. Az elnök kiemelte, hogy a módosítások előkészületi időszakában tudományos eredményekkel kell a politikusokat meggyőzni a változások szükségességéről, vagy az eddigi rendszer alaposságáról és eredményességéről. Az új szerkezet nem tartalmazhat zsákutcákat — tehát ha nem biztosítja a rendszerek közötti átjárhatóságot, akkor egyes gyerekek elől eleve elzárja a továbbtanulás lehetőségét. Gyakorló pedagógusok szerint jó és működőképes a jelenlegi iskolarendszer, mindenki számára biztosítja a felfelé jutás lehetőségét. A módosítás-tervezetben az iskola- szerkezet és a képzési szintek között nincs összhang, az esetleges lényeges módosítások esetére nincs előkészítve a pedagógusképzés és -átképzés. Az új oktatási törvényt a gyermeki jogokkal is összhangba kell hozni. Az öncélú szerkezetváltásnak nincs értelme, ha változtatunk, akkor teljeskörű változások kellenek. Többek között reformálni kell a tanító- és tanárképzést, tisztázni kell, hogy mire képezzük a pedagógusokat. A tájékoztatóban szó esett a felsőoktatás tandíjkérdéséről is. Az elnök szerint nem valószínű, hogy ez év szeptemberétől be tudják vezetni. Ez a lépés hátráltatná az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat.mert ezek az országok tervezik, hogy három éven belül ingyenessé teszik a felső- oktatást. Ők már érzik annak hatását, ha az egyetemekre és főiskolákra elsősorban nem az okos, hanem a pénzes gyerekek kerülnek be. Ha a sok középszintű tanuló elzárná az utat a kiváló képességű de szegényebb gyerekek elől, ez a nemzet tragédiája lenne. F. Sipos József Tejelünk? Kinek kell már 9 óra után a tej? így megcsappan a kereslet a literenként 50 forinton felüli áron kínált tej iránt. Ha csökken a kereslet, a cég nem vásárolja fel a tejet a termelőtől csak kisebb mennyiségben, és a jelen légiA mátészalkai üzemből január 16-tól kezdve reggel legkorábban 8 és 9 óra között érkezik Nyírmadára a tej. Milyen következményekkel járha t ez az intézkedés? A nyírmadai iskola 600-nál több tanulója és 100-nál több óvodás gyermek nem fogyaszthat tápláló és egészséges reggelit; vagy másnapos tejből készült reggelit fogyaszt, s ez egészségügyileg nem mindig megbízható; annak az üzemanyagnak a fedezetére, mellyel biztosítani lehetne a járőrkocsik elégséges üzemeltetését? — korszerű eszközzel lehetett volna a kapitányságot felszerelni, amint tudom ráfér? De ne folytassuk tovább, mert felesleges kesergés. Azért egy-két kérdésre szeretnénk választ kapni. — mennyibe került eme szocre- ál alkotás? — ki bírálta felül a tervet és ki rendelte meg? — így gondolkodott volna a döntésre jogosult, ha ezt saját zsebére kellett volna megrendelni és nem az állampolgárokéra? — mikor fogják az oszlopokat lebontani, hogy újra élvezhessük az épület szép homlokzatát. — végül pedig: „Ki fizeti a révészt?” Erre vár választ a tiszavasvári adófizető állampolgárok nagyszámú tábora. Dr. Szabói László ( _________Tiszavasvári va gy közvetlen a termelőtől vásárolt úgynevezett nyers tejet fogyasztanak, ami megint nem a legegészségesebb; vagy a gyermekek megvárják a tej megérkezését, s csak reggelizés után indulnak az oktatási intézménybe, ezzel „elbliccelik" az első két órát; vagy korgó gyomorral „zenélik" végig a délelőttöt. nél is alacsonyabb áron. Emiatt tovább romlik a tehéntartási kedv, a termelők még kevesebb tejet termelnek. Ha kevesebb tej „kell” a fogyasztónak, ráfizetéses lesz a kiszállítás, ezért emelni kell az árat. Ha tovább emelik az- árat, még kevesebbet vásárol a fogyasztó, még tovább nő a deficit, ennek ellen- súlyozására még tovább emelik a fogyasztói árat. Ha a csillagos eget ostromló tejárak miatt még kevesebb tejet fogyasztunk, a jelenlegi minimális alá csökken a várható élettartam. Ha korábban halunk meg, kevesebb nyugdíjat kell kifizetni, ennél fogva javul az állami költségvetés likviditása. Ha csökken a költségvetés deficitje, béke siet országunkba. Ha veszünk tejet, tejelünk a költségvetésnek, ha nem veszünk, nem fogunk háborogni amiatt, hogy késik a tej. Hajrá, tej rá, optimisták lehetünk! Tamási Sándor
