Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-22 / 233. szám
MA AZ ÚJ KELET MÁTÉSZALKÁN Közalkalmazottak és hivatásosak bére FIZETÉS RÉSZLETEKBEN SZ ABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 233. szám Ára: 12,50 Ft 1994. december 22., csütörtök A Békési László pénzügyminiszter által készített és a parlament által jóváhagyott pótköltségvetés egyik megszorító intézkedése volt, hogy fegyveres testületek, rendészeti szervek hivatásos állománya a korábbi gyakorlattal ellentétben nem novemberben, csak jövőre vehettlék volna fel a havi illetményüket. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete emiatt a parlament előtt demonstrációt szervezett. A megmozdulás eredményeként maga Horn Gyula kormányfő is foglalkozott a több tízezer egyenruhást érintő kérdéssel. — Milyen eredménnyel? — A tűzoltóság hivatásos és közalkalmazotti állománya szolgálati beosztásától függően szerdától folyamatosan veszi fel az illetmény felét — válaszolt kérdésemre Pócsi József alezredes, a megyei tűzoltóparancsnok helyettese. — A Nyírbátori Határőr Igazgatóság valamennyi munkatársa december 22-én megkapja a 13. havi illetmény felét, a többit pedig január első napjaiban — tájékoztatott Dóka Ferenc ezredes, rendészeti igazgatóhelyettes. — A rendőrségnél is pontosan ez a helyzet — tudtuk meg Berkó Agnes őrnagytól, a megyei rendőr-főkapitányság közgazda- sági osztályának helyettesétől. Mind a hivatásos, mind a közalkalmazotti állomány megkapja karácsonyig a bér 50 százalékát. — A polgári védelem dolgozói is karácsony előtt viszik haza 13. havi illetményük felét — mondta Istenes Sándor alezredes, a megyei polgári védelmi parancsnok helyettese. — Nálunk egyelőre csak a közalkalmazotti állomány kapja meg a jogos járandóság felét — válaszolt érdeklődésünkre Pásztor András alezredes, a Nyíregyházi Büntetés-végrahajtási Intézet parancsnoka. — A hivatásos állomány még nem tudja, hogy mikor kapja meg a pénzt. — A Magyar Honvédség hivatásos tisztjeinek nem jár 13. havi illetmény — tájékoztatott Olajos Sándor alezredes, a Vay Ádám laktanya parancsnoka. Egy miniszteri rendelet értelmében 1996-tól teljesítményelismerés címen kapunk majd ilyen jellegű pénzt. Közalkalmazott munkatársaim januárban kapják meg törvény szerint járó pénzüket. Újabb földutat „portanalítottak” Mátészalkán aszfaltozással. Képünkön: a Wesselényi utcában aszfaltszőnyeget terítenek az ünnepek előtt Ülésezett a megyei közgyűlés DR. ZILAHI JÓZSEF AZ ELNÖK Maratonira sikeredett szerdán az új megyei közgyűlés alakuló ülése. Kilenc órától fél háromig a nyolc napirendi pont feléig sikerült eljutni. Fél tizenegy után pár perccel dr. Zilahi Józsefe vártnál fölényesebben lett megyénk közgyűlésének elnöke. A mai ülésnek két fontos tanulsága volt: a szövetkező pártok és egyesületek nem tartják be minden szavazáskor az előre megbeszélteket, másrészt ha a közgyűlés a jövőben gyorsabban szeretne dolgozni, dönteni, akkor feltétlenül szükséges szavazógép beszerelése. Kilenc óra után pár perccel Séres Antal korelnök köszöntötte a jelenlévőket, majd megállapította, hogy mind a negyvennyolc közgyűlési tag ott tartózkodik. Ezt követően a képviselők ünnepélyesen letették az esküt. A második napirendi pontként megalakult a szavazatszámláló bizottság Petróczki Ferenc elnökletével, és elkezdődött az elnökválasztási procedúra. Dr. Kiss Gábor, a Szocialista Párt frakcióvezetője Sulyok Józsefet jelölte a megyei közgyűlés elnökének. Hamvas László a Megyei Választási Szövetség és a köré csoportosuló pártok és egyesületek nevében dr. Zilahi Józsefet támogatta. Oláh Albert, az SZDSZ frakcióvezetője szintén Sulyok Józsefet ajánlotta a közgyűlési tagok bizalmába. A titkos szavazás eredményeként a közgyűlés 29:19 arányban dr. Zilahi Józsefet válaszotta meg elnökének. Zilahi József nagyarányú győzelme azzal magyarázható, hogy átszavazás történt, vagy az MSZP vagy az SZDSZ oldaláról. A közgyűlés az elnök illetményét 120 ezer forintban hagyta jóvá. Dr. Zilahi József Az eskü után dr. Zilhai József meghatódva mondott köszönetét a támogatóinak, majd visszaemlékezett arra, amikor 28 évvel ezelőtt átlépte a megyeháza küszöbét. Úgy gondolta akkor, hogy végig a szakmában marad, de 1990-ben a rendszerváltás kényszerpályára helyezte. Ki kellett lépnie a szakmai körből. Úgy ítélte meg, hogy az apparátus kész az előtte álló munkák elvégzésére, a felkészültséggel nem lesz gond, és még rendelkezik erőtartalékokkal is. Ezt követően Medgyesi József, a közgyűlés volt elnöke kért szót. Megállapította, hogy működő megyét ad át. Még akkor is, ha az elkövetkezendő év pénzügyi kondícióit nem ismeri. Gratulált Zilahi úrnak, és kívánta, hogy az új elnök mindig a megye érdekében tevékenykedjen. Sulyok József, bár alulmaradt a szavazásban, nem érezte magát vesztesnek. Úgy vélte, hogy sokan örülnek az eredménynek Tiszavasváriban, hiszen ez azt jelenti, hogy nem kell lemondania a polgármesteri címről, amit ő ott közmegelégedésre betölt. Ezután kiderült, hogy a többséget alkotók a jövőben az eddigi egy alelnök helyett három főállásút és egy társadalmit szeretnének, míg a korábbi hét bizottsággal szemben szerintük tizenháromra van igény. Dr. Kiss Gábor és Oláh Albert azt kérte, hogy csak a három kötelező bizottságról foglaljanak ma állást, a továbbiakról és azok összetételéről pedig döntsenek később. Hamvas László a napirendnek megfelelően a Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról (SZMSZ) kérte, hogy szavazzanak. A többi napirendről pedig később esne szó, de az SZMSZ módosítása a továbbiak alapja — hívta fel rá a figyelmet. Ezt követően ismét dr. Kiss Gáboré volt a szó, aki újra kérte, hogy ne döntsenek ma a bizottságokról és azok vezetőiről, hanem a későbbiekben beszéljék meg. Teljesen fölösleges volt konkrét ajánlatok kidolgozása addig, amíg nem volt ismert, hogy ki a megyei közgyűlés elnöke, és kik alkotják a többséget. Ezért nem is tették meg. Hamvas László jelezte, hogy nekik erre is volt idejük, a másfél hét alatt ezt is megbeszélték. (Folytatás a 2. oldalon) ÉRTÉKELT A FŐKAPITÁNY Tegnap dr. Hajzer László megyei rendőrfőkapitány baráti beszélgetésen látta vendégül a sajtó, rádió és televízó megyénkben megjelenő vezetőit és bűnügyekkel foglalkozó munkatársait. A főkapitány summázta, hogy az elmúlt egy év alatt zökkenőmentes volt a kapcsolat a médiákkal, és különösebb nézet- eltérés nem alakult ki egy esetben sem. Hangsúlyozta, hogy az írott és elektronikus sajtó nagyon sokat segítheti a rendőrök munkáját, ugyanakkor árthat is. — A sajtó azért is fontos nekünk, mert önök azok, akik a legtöbbet tudnak tenni a mi hivatásunk elismertetéséért. És ezen a területen óriási változás volt az utóbbi időben. A társadalomban is érzékelhető, hogy egy egészen negatív szembenállásból pozitív változás következett be. Azt el kell fogadnunk, hogy a sajtó nem feltétlenül úgy szolgálja a mi érdekeinket, mintha mindig siker lenne. Hiszen az nem hírértékű. Elfogadjuk, hogy az a hír, ami sok embert érint és érdekel, és valamilyen módon sok érdekes információt tartalmaz. Közvetlenül érzékeltük, hogy kifejezetten segített bennünket a sajtó a közlekedési balesetek, illetve az ezzel kapcsolatos propaganda területén. E tekintetben megyénkben nagyon tragikus a helyzet. Ekkora megyében nem volna szabad évente 80-100 embernek értelmetlenül meghalnia. Erről az évről el kell mondanom—folytatta a főkapitány —, hogy szakmai értelemben sikeresen tudhatjuk magunk mögött. Sikerült a nyomozás eredményességében 62 százalékot elérni, ami azt jelenti, hogy minden száz ügyből hatvankettőt felderítettünk. Az ismeretlen elkövetők több mint fele előbb vagy utóbb kézre került. Mindezek eredményeként országos szinten a legmagasabb arányban megyénkben csökkent a bűn- cselekmények száma. Ez az összes bűn- cselekményt nézve 20 százalékos javulás. így a megyék rangsorában is a jobbik félbe kerültünk. Azt tudom, hogy a közvéleményt ez nem nagyon érdekli, és ezt el is fogadom. Ezért a mi szempontunkból az az érdekes, hogy a szubjektív biztonságérzete hogyan alakult és alakul az állampolgároknak. Ezért nekünk mindent meg kell tenni ezután is. Az eszmecsere végén a főkapitány a jelenlévőknek megköszönte az egész éves korrekt együttműködést. ÉTTEREM ALAPÍTVÁNYI PÉNZBŐL A tegnapi hivatalos megnyitó után a mai naptól szeretettel várja minden kedves leendő vendégét a nagykállói Kállfo Jóléti Szolgálat Alapítvány éttermében és szociális gyorsétkezdéjében. Az étterem születésének történetéről Szabó József né t, az alapítvány ügyvezető igazgatónőjét faggattam. — Még 1993 tavaszán vetődött fel az ötlet egyik kuratóriumi ülésünkön. Mindannyian úgy gondoltuk, hogy a városnak nagy szüksége lenne egy olyan kulturált vendéglátóhelyre, ahol a szociális ellátást is biztosítani lehetne. De azzal is tisztában voltunk, hogy ezt csak pályázati pénzből és önkormányzati segítséggel tudjuk megvalósítani. A Központi Jóléti Szolgálat Alapítvány pályázatunkra 10 millió forintot biztosított. Ezentúl a PHARE-program keretén belül kaptunk 32 ezer ECU-t, amely 4 millió forintnak felel meg. Az önkormányzat pedig a rendelkezésünkre bocsátotta ezt az épületet. — Ez év nyarán kezdtük meg a kivitelezési munkálatokat. Szerencsénkre a kivitelező is alacsony díjat kért, így színvonalasabbá tudtuk varázsolni az éttermet. Az épület külső stílusához igazodva alakítottuk ki a helyiségek belő elrendezését is. — Hány embert foglalkoztatnak? — Jelenleg 12 főt, elsősorban munkanélkülieket vettünk fel. —Jövőbeni tervek? — A munkálatokat még nem fejeztük be. Az emeleti szinten a kollégium kiköltözése után szállodát alakítunk majd ki, ahol szintén munkanélkülieket szeretnénk foglalkoztatni. A szociális ellátás keretében (a szociális bizottsággal egyeztetve) a rászorulóknak a tervek szerint jelképes áron házhoz szállítjuk majd az ebédet. Naponta 12 órától 20 óráig rá! arapjon Kitűnő zene, riportok, játékok, érdekességek.
