Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-10 / 223. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD Göncz Árpád a televízióban A vasárnapi önkormányzati választásokon való részvételre szólított fel a köztársasági elnök. Göncz Árpád szerint ez a voksolás ugyanolyan fontos, mint amilyen a parlamenti képviselő-választás volt. Az államfő a tévének adott nyilatkozatában a most leköszönő helyhatóságokról azt mondta, hogy csodát műveltek, hősiesen küzdöttek például a szociális problémák enyhítéséért. Göncz Árpád külön is kérte a nemzetiségiek részvételét az ugyancsak vasárnap rendezendő kisebbségi önkormányzati választásokon. — A kormány december 8-ai, az energiaárak emeléséről hozott döntésének egyes fontos indokai nem jutottak el a lakossághoz — áll a kormányszóvivői közleményben, melyet pénteken juttattak el az MTI-hez. A közlemény hangsúlyozta, hogy az áremelésről már az előző kormánynak határoznia kellett volna. Felhívja a figyelmet az ellensúlyozó tényezőkre. Mint olvasható, a jövedelmek és nyugdíjak jövő évi növekedése az érintettek többségénél figyelembe veszi a tervezett árszínvonal-növekedést. A kabinet kéri a lakosságot, hogy az áremelkedés kapcsán vegye figyelembe ezeket a körülményeket. Az APEH elnöke az ellenőrzésről — Javítani kell az ellenőrzést, s az ügyfélszolgálati munka valamint az információs rendszer tökéletesítése is szükséges — jelentette ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal új elnöke. Pitti Zoltán bemutatkozó sajtótájékoztatóján közölte, hogy az APEH-nél jövőre nem lesz létszámleépítés, és a fizetések elérik a köztisztviselői törvényben előírt szintet. Vállalkozásfejlesztési konferencia Az államnak el kell kerülnie a beavatkozást akkor is, ha sok vállalkozás jut csődbe a kedvezményes hitelek visszafizetésekor. Ezt a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről rendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozták. Hans Beck, az EU budapesti delegációjának vezetője fontosnak nevezte, hogy a Magyarország támogatására szánt EU- és OECD-pénzek jelentős része a kis- és középvállalkozásokat segítse, s a magyar kormány is fordítson figyelmet a szektor fejlesztésére. Teljes vezetőségváltás Teljes vezetőségcsere történt a paksi atomerőműben: leváltották a korábbi igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat. A tulajdonosok, a Magyar Villamos Művek és az Állami Vagyonügynökség döntése értelmében a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatótanácsának elnöke Maróthy László, az igazgatóság tajgai: Szabó József vezérigazgató, továbbá Márton János, Szabó István és Szatmáry Zoltán. A sajtó- tájékoztatót tartó Gerse József, az MVM Rt. főosztályvezetője nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy miért mentették fel a korábbi vezérigazgatót, Petz Ernőt. Titkos egyeztetés a szerbekkel? A múlt hét végén Szabadka közelében titkos találkozót tartott Milosevics szerb, Karadzsics boszniai szerb elnök, a krajinai szerbek egy vezetője és a nemzetközi Ju- goszlávia-konferencia társelnöke, Thorvald Stoltenberg. A találkozó hírét a belgrádi sajtó szivárogtatta ki. A szerbek közötti belső egyeztetésre azért lehetett szükség, mert megoszlanak a vélemények a nemzetközi béketerv elfogadását illetően. A feszültséget csak növeli, hogy a szerb haderők még mindig nem érték el céljaikat Eszaknyugat- Boszniában, és szakadár szövetségesük, Abdic sem ér el gyors sikereket. Rendkívüli ülésszak Ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját a Ház. A tévékamerákat a kampánycsend biztosítása miatt kirekesztik, a rádiómikrofonok bentlétéről viszont lapzártánkig nem született döntés. A csütörtök délutáni házbizottsági ülésen sem foglalkoztak vele, bár többekben felvetődött ilyenfajta igény. Ehelyett a jövő heti részletes törényhozási programban állapodtak meg. Ez elég érdekesen alakul. Két ülésre, s ezen belül egy rendkívülire kerül sor a hét három napján. Jövő hétfőn 10 órakor ül össze először a Ház. Még napirend előtt döntenek a Ház- bizottság önálló indítványának sürgős tárgyalásáról, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 50. évfordulójáról szóló törvényjavaslatról. Ezt majd csak egy következő ülésen lehet napirendre tűzni és megszavazni, azért kell csütörtökre újabb ülést összehívni. Közben — kedden és szerdán — a bizottságokban folyik majd a munka. Csütörtökön a keddenkénti megszokott szisztéma szerint zajlik majd az ülés. Kezdenek 10 órakor, az ebédszünetben a szokásos sajtótájékoztatók lesznek, majd 14 órától azonnali kérdésekre és válaszokra, interpellációkra és kérdésekre kerül sor. Utána határozathozatalok lesznek a már említett Ideiglenes Nemzetgyűlésről, adózás, áfa-törvény, szövetkezeti törvény és még további négy törvényjavaslat módosító indítványairól. Már hétfő délután döntenek viszont a magánszemélyek és társaságok jövedelemadójáról. Ez már végszavazás lesz, a módosító indítványokról ma határoznak. A parlamenti ülésszak december 15-ig tart, ezért a pénteki ülésnap — december 16-a lévén — már a téli rendkívüli ülésszak keretében zajlik. Délelőtt 9 órakor kezdődik majd el a házbizottsági ülés ajánlása értelmében. Aznap fogják megnyitni újra a jövő évi költségvetés részletes vitáját, s a tervek szerint még aznap le is zárják. Az újbóli megnyitásra azért van szükség, hogy újabb módosító javaslatok aznap délután 4 óráig még benyújthatók legyenek. Jövő hétfőn döntenek ugyan a már beterjesztett módosító indítványokról, de a képviselőknek később is lehetnek még megtárgyalásra váró ötleteik. Tárgyalnak addig az ÉT-tel is. Döntöttek a két új alkotmánybírót delegáló bizottság személyi összetételéről is, hatpárti megállapodással. Avarkeszi Dezső (MSZP), dr. Dörnbach Alajos (SZDSZ), dr. Kónya Imre (MDF) dr. K. Csontos Miklós (FKgP), dr. Isépy Tamás (KDNP) és Ader János (Fidesz) teheti meg személyi javaslatát. Mint köztudott, a Ház nemrég döntött arról, hogy az alkotmánybíróság 11 fős legyen, így a jelenlegi 9 bíró mellé 2 újat kell kinevezni. Nevek már felröppentek, de hivatalos jelölés kell. A jövő csütörtöki egésznapos ülés a miniszterek jelenlétét is szükségessé teszi. A kormány ezért legközelebb nem aznap, hanem aranyvasárnap ülésezik. Az előzetes tervek szerint akkor dönt a válságövezetek sorsáról is. A jövő évi törvényalkotási tervezetet már beteijesztette, s a Házbizottsággal együtt tárják majd a Ház elé. Több mint félszáz törvényjavaslatot terveznek benyújtani 1995.1. félévében. Z ÚJ KELE1 Lopakodó alkotmányozás Szigorúan bizalmas Január 1-jétől a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés jogosult lesz megfosztani hivatalától a legfőbb ügyészt, ha az a képviselők többsége szerint nem tesz eleget megbízatásának, vagy jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el, sőt akkor is, ha tisztségére más módon méltatlanná válik—mondja ki az ügyészség szolgálati viszonyáról a múlt héten elfogadott törvény. A fenti szabályt több ellenzéki képviselő a lopakodó alkotmányozás példájának minősítve támadta. A kormánykoalíció alkotmányos vákumra hivatkozva — az alaptörvény pillanatnyilag csak a parlament által hat évre választott legfőbb ügyész megbízatásának keletkezéséről rendelkezik, a távozás lehetőségéről viszont hallgat — kitartott az új szabály mellett, bár a volt kormánypártok hevesen bírálták, hogy erre csupán egy „feles” törvényben kerül sor. Alii paragrafusból álló kódex néhány ponton enyhíti az ügyészi szervezet centralizáltságát, lehetővé teszi például, hogy a beosztott ügyészek írásban mentesítést kérjenek egyes utasítások teljesítése alól, ha az jogi meggyőződésükkel ellentétes. A jobboldal javaslatára a parlament egyébként úgy határozott, hogy ezentúl az ügyészek is eldönthetik, hogy az „Isten engem úgy segéljen!” záróformulával együtt vagy anélkül tesznek fogadalmat. Hasonló szabály mostanáig csak a parlamenti képviselők esetében volt érvényben Magyarországon. December 15-én lenne esedékes a Magyar Nemzeti Bank elnökének kinevezése, ám a döntésről semmi bizonyosat nem lehet tudni. Az egyik esélyes Surányi György, a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) tisztségében a minap három évre megerősített vezérigazgatója. Surá- nyinak azonban kemény feltételei vannak, maga szeretné megválasztani a második számú banki vezetőket, annak ellenére, hogy a jegybanki törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy tudjuk, nem adott pozitív választ a felkérésre — legalábbis eddig — Kemenes Ernő, a Deloitte and Touche Kft. elnöke, a Németh-kormány korábbi tagja. Továbbra is szerepel a kombinációk között Tarafás Imre, az MNB volt alelnöke. Napvilágot látott, mint a kombinációk egyike, Patkó Andrásnak, a Németh-kormány volt pénzügyminiszterének a neve is (ő egy ideje egy New York-i bankban végzett pozitívan értékelhető munkát, komoly nemzetközi tapasztalatra téve szert). Ugyancsak felmerült két, a viszonylag fiatalabb generációhoz tartozó bankár MNB-elnöki kinevezésének lehetősége, Huszthy András vagy Erős János uraké. Elképzelhető, hogy a bankelnöki kinevezés' elhúzódása azzal is összefügg, hogy a kormány vezető köreiben nincs teljes összhang azzal kapcsolatban, hogy milyen pénzügyi politikát tartanak szükségesnek az új elnök részéről. Eigner József ügynökbíró szemmel láthatóan másképp értékeli saját maga és társai meghallgatását az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt, mint a zottság ülésén résztvevők többsége. N ismeretes, Eigner József példátlan indis rációt követett el, amikor az országgyűlé tagjai első negyvenfős listájának átvizs gálása után úgy nyilatkozott, hogy képviselők között egy volt ügynököt má találtak. Holott az átvilágító bírák felada ta éppen az lenne, hogy ezeknek az ada toknak kiinduló pontként való kezelésé vei hozza meg a saját döntését. Ezért van az, hogy Eigner nyilatkozatában ne szereplő módon valójában figyelmeztet ték őt és társait, hogy a jövőben az indokolatlan nyilatkozattételtől tartózkodjanak. Érdekes, hogy még mindig nem láttak információk napvilágot arról, hogy miként történt maguknak az ügynökbíráknak az átvilágítása, vajon kijelölésükkor bizonyságot szereztek-e arról, hogy egyikük sem hozott a pártállam idejében olyan döntést, amellyel kapcsolatban semmiségi panasszal kellett élni. (Ilyen lehet akár a tiltott határátlépés bűncselekménye is.) Az alkotmánybíróság egyébként még karácsony előtt dönt az „ügynöktörvény” alkotmányossága ügyében — mindenesetre a költségvetés tervezete az idei 15,6 miihó forintos működési költséget 6 millió forinttal, 21,6 millióra javasolja felemelni, épp egy eddig létre nem hozott második átvilágító bizottság felállítására hivatkozva. A testület egyébként a büntetés végrehajtás volt parancsnokságának épületét kapta meg, és rendeltetésszerű átalakítása 15,9 millió forintba került. Megyénkben járt a munkaügyi miniszter asszony Rugalmas nyugdíjazás (Folytatás az 1. oldalról) Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szomszédos, Borsod- Abaúj-Zemplén megye munkaerő- piacát felülvizsgáló és segítő — a Kormány által létrehozott—szakértői csoport elsősorban Ózd és Diósgyőr problematikáját hivatott megoldani, e bizottság felállítását egy korábbi kormányprogram december 15-i határidőben jelölte meg. Az ehhez hasonló, komplex igényű feltárás megyénk szempontjából is sürgető feladatként szerepel. E munkához a miniszterasszony a régió képviselőcsoportjától már az eddigiekben is megmutatkozó, ám további hathatós segítségét kérte. A megyei képviselőcsoportok és a tárcák közötti kapcsolatmegvalósítás, - ápolás éppen az adott terület fejlődésének lehetséges útja-módja. A mezőgazdasági térségekben az emberek kilátásai nem a legkedvezőbbek jelenleg: a mezőgazdasági szövetkezetek szétesése, az ingázók hazaküldése, a föld csekély jövedelmezősége, a falu gyengülő megtartóképessége, mind negatív tényezőként hat. A megoldás — mondta a miniszter asszony — mégsem lehet a csak létfeltételként nyújtott járadék elfogadása. Persze, mindez nem könnyű, nem lehet könnyű, de mindenképpen kell valamilyen akaratnak, fantáziának megjelennie, olyan tevékenységekkel is próbálkozni, melyek először még idegennek tűnhetnek. Egy szakember „ötletét” hozta fel példaként, aki a gyógynövénygyűjtéstől a csigagyűjtésig tartó skálán képes gondolkodni, tervezni jövedelemszerzésül. Természetesen képletesen szólva a csigákról — hangoztatta a miniszter asszony — még mielőtt teljesen el lennénk csigázódva a csigaötletétől. Az viszont feladatot jelent a munkaügyi központok számára, hogy sürgősen elkezdjék kiszűrni a munkanélküliek közül a csak dolgozni nem akarókat. Erre a közeljövőben igen nagy hangsúlyt fektetnek. A nyugdíjazással kapcsolatos álláspontja az: a nyugdíjrendszert reformálni kell! Mert jelenleg például jobban jár az, aki hamarabb megy nyugdíjba, mint aki végigdolgozza a szolgálati időt. A megoldás a rugalmas nyugdíjba menés feltételeinek megteremtése, amikor is mindenki maga választhatja meg nyugdíjazásának idejét. A nők nyugdíjaztatásánál szempontként figyelembe veszik a szolgálati időt, a gyermekek számát és az egészségi állapotot. A sajtótájékoztatón részt vett Ruszin József, a megyei munkaügyi központ megbízott igazgatója is. A miniszterasszony a sajtótájékoztatót követően az átképző központtal ismerkedett meg. Délutáni programja vidéken folytatódott, Lónyán és Vásárosnaményban találkozott a helyi lakosokkal. Lefler György Meg kell szüntetni a felesleges sorbanállást! Módosul a beutalás! rend Nem kell ezentúl a háziorvoshoz rohanni egy beutalóért, ha igénybe akarunk venni néhány szakorvosi szolgáltatást — tudtuk meg a kormányszóvivői tájékoztatón. Csütörtökön módosították ugyanis a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló rendeletet. Korábban csak nagyon szűk körben lehetett igénybe venni beutaló nélkül a szakorvosi szolgáltatásokat, míg a mostani döntés — épp a szabad orvosválasztás kiterjesztése végett — széles körűvé tette azt a betegek körében. A bőrgyógyászat, a fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, általános és baleseti sebészet, szemészet, onkológia és urológia nem sürgős esetekben is háziorvosi beutaló nélkül áll ezután a rendelkezésünkre. Ugyancsak nem kell beutaló az ideg-, a bőr- és nemibeteg-, a tüdő- és az onkológiai gondozóba. Eddig is beutalt mindenkit a háziorvos, aki ezt kérte, s a mostani kormánydöntés a felesleges adminisztrációt, hiábavaló sorbanállást igyekezett megszüntetni. Nem elhanyagolható szempont volt továbbá a háziorvosok munkájának csökkentése, hiszen a rendelési idő zöme a beutalók írásából állt. Az egészségügyi dolgozók ezen felül is nyertek a dolgon. Korábban egy kórházi dolgozónak is fel kellett keresnie beutalóért választott háziorvosát, ha valamely szakrendelésre szorult. Ugyanez vonatkozott az orvosok hozzátartozóira is. A továbbiakban ők is igénybe vehetik a fenti szakrendeléseket, míg a fel nem soroltakba munkahelyük bármely orvosa vagy rokonuk is beutalhatja őket. A rendelet ugyanis minden orvost feljogosít arra, hogy családtagjait, munkahelyi kollégáit szakellátásra utalja. Ezzel az egészségügyi dolgozók régi álma válik valóra, s a rendelet már az idén hatályba lép. zéta
