Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-19 / 230. szám
IJ KELET / / // MEGYÉNK ELETEBOL Újévi áremelések 4a január, akkor áremelés — jut tünkbe a hamarosan beköszöntő új TŐI. Már „megszoktuk”, hogy az új év zdete különböző termékek árának entős emelkedését vonja maga után. Alig hevertük ki a forint leértékelésé- k hatásait, nemsokára újabb „pénztár- -laposító” intézkedések várhatóak. A benzináremelés magával hozott egy r szállításból eredő pluszköltséget, amit eégek és a szállítók kisebb-nagyobb értékben áthárítanak a fogyasztókra. A sipar is jelentős áremelésre készül, de ég vár, hiszen így is jelentős mértékben, i—27 kg-ra csökkent az egy főre jutó rtéshúsfogyasztás. Mindennapi kenye- nk ára is jelentősen emelkedni fog, a állítási költségek mellett az energiaár sz a meghatározó, mivel a sütőipar nagy amfogyasztó. Az elektromos kemencéin 260 fokon sütik a péksüteményeket, tervek szerint először kisebb majd na- /obb áremelést hajtanak végre. A tej és tejtermékek területén is hasonló a helyzet, itt a tejbegyűjtés és a kiszállítás költsége emelkedik. A várható tejtermékárak (áfa nélkül értendők): diszkontár nagyker. ár Polypack tej, 2,8 literes 38,30 39,50 Polypack tej, félliteres 21,20 22 Extra dobozos tej 48,40 50 Cukrozott, sűrített tej 44,50 46 Félliteres dobozos kakaó 29,40 31 Mineral joghurt 22,30 23,50 Poharas tejszín 35 37 Tejföl, poharas 26.60 28,00 Tejföl, családi 61 63 Vaj, 10 dkg-os 26,90 27.50 Szendvicsvaj 48,80 50 25 dkg-os Party vajkrém 53 55 50 dkg-os túró 119 123 —Szaboks-Szatmár-Beregben mikor és milyen mértékű emelés várható? Fiatal ajánlják Szakmai program ás állásvadászat Az 1948-ban Londonban, tíz európai or- zág által alapított IAESTE szervezésében 52 356 diák utazott eddig valamely kül- öldi céghez vagy intézményhez, hogy ta- mlmányainak fontos részét képző szak- nai gyakorlaton bővítse ismereteit. A ma már öt földrész 63 országát majában foglaló világszervezet több száz nűszaki jellegű felsőoktatási intézményien megtalálható. Országonként nemzeti lizottságok látják el a képviseletet a tag- írszágok között, és koordinálják hazájukon az egyetemeken és főiskolákon nűködő helyi bizottságok munkáját. Két ő tevékenysége a „nemzetközi szakmai gyakorlatcsere program” és az „állásva- iász program”. Az egyesületről kérdeztem Czuczor Zoltánt, a Bánki Donát Műszaki Főiskola rísőéves hallgatóját, aki az iskolájában működő bizottság tagja. — Hol lehet bekapcsolódni az egyesület munkájába, egyáltalán kiknek szerveződött? — A helyi bizottságok irodáiban lehet jelentkezni, illetve az általuk szervezett rendezvényeken. Én például a gólyatáborban ismertem meg ezt a lehetőséget. Bárki csatlakozhat, aki valamely felsőoktatási mérnökképző intézménynek a nappali hallgatója. A legnépszerűbb a nemzetközi szakmai gyakorlatcsere program mind a vállalkozók, mind pedig a hallgatók körében. Ezt bizonyítja, hogy ma már évente közel 200 magyar diák utazik külföldi szakmai gyakorlatra, egy-három hónapra. A program lehetőségei.biztosít az előadásokon, szemináriumi órákon megszerzett elméleti tudás gyakorlatban való hasznosítása mellett más országok kultúrájának, gazdaságának megismerésére is. Ahhoz, hogy itthoni diákokat fogadjanak kint, a magyarországi szervezeteknek magyar vállalatokat megkeresve hasonló lehetőségeket kell szerezniük a külföldi diákoknak. A vállalatokkal történő kapcsolatteremtéskor tárgyalunk az igazgatóval. Elmondjuk az egyesület célját, működését, és hogy miért érdeke külföldi diákokat fogadni. Ugyanis azon kívül, hogy ezzel segít nekünk, a — többnyire fejlett országokból érkező — hallgatókon keresztül világszerte megismerhetik az adott vállalatot. A másik fontos program az „állásvadászat”. Ez a műszaki felsőoktatásban végző hallgatók és legfeljebb három éve végzett mérnökök számára országos szintű munkatárs-közvetítő szolgáltatást nyújt. A végzős diákok és a frissen kikerült diplomások adatait számítógépes adatbázisban rögzítik. így a szakirányt, nyelvismeretet és más fontos információkat. Az „állásvadászhoz” forduló cégnek a legjobban megfelelőt közvetítik ki. — Visszatérve a nemzetközi szakmai gyakorlatcseréhez; hogyan lehet ezekre jelentkezni? 1994. december 19., hétfő 3 Kérdésünkre elsőként Hagymási Tibor, a Szabolcstej Rt. áruforgalmi osztályvezető-helyettese válaszolt. — Az energia- és csomagolási költségek növekedése miatt január 1-jétől is kénytelenek vagyunk árat emelni. Saját termékeink közül jelentősebb mértékben a félkilós túró ára emelkedik. Mi diszkont- és nagykereskedelmi áron értékesítjük termékeinket. Azonban előre felhívom a kedves vásárlók figyelmét, hogy ezek az árak csak nálunk lesznek érvényesek, a boltokban kiskereskedelmi áron kínálják majd azokat, azaz valamennyit „rátesznek” az általunk megszabott árra. A sütőipar illetékesei elmondták, hogy náluk még nem dőlt el az áremelés mértéke, egy biztos: az áfa 10-ről 12 százalékra emelkedik majd. A húsiparnál a kereslet várható csökkenése miatt januártól nem terveznek áremelést. —H— Választások után Januárban rohammunka Király Sándor csütörtök délelőtt újra elfoglalhatta Tiszalök város polgármesteri székét. — Mindent ott folytathatok, ahol néhány napja abbahagytam. December 19- én befejeződik a gázhálózat teljes átadása, túl leszünk a nagy infrastrukturális beruházásokon. Az elkövetkezendő másfél évben nem fogunk újabba, ugyanis a gázbevezetéshez egy nagyobb kölcsönt kellett felvennünk, és ezt feltétlenül törlesztenünk kell. Ennek a rendezése után — előreláthatólag 1996 második felében — kezdünk nagyobb fejlesztésekbe. Ilyen lehet a szennyvíz- tisztító, a szennyvízelvezető csatornahálózat vagy a kábeltelevízió. A Matáv előrejelzése szerint jövőre jut el hozzánk a telefon gerincvezetéke, ’96 augusztusára pedig a jelenlegi ARK 400-as központ helyett egy 1250 telefonvonal kezelésére alkalmas digitális telefonközpont üzembe helyezésére nyílhat lehetőség. Tiszalökön jelen pillanatban 350- 370-en várnak készülékre. Ezek még csak tervek, a jövő év legfontosabb feladata a kölcsönök törlesztése. Emellett természetesen továbbra is meg kell teremteni az intézmények zavartalan működésének a feltételeit. A képviselő-testület összetétele ötven százalékban változott, a tizenhárom főből kilenc független, kettő MIEP-es és kettő SZDSZ-es. Én szerettem volna, ha az előző testület még novemberben elkészíti a ’95- ös költségvetés tervét, de ezt nem sikerült elérnünk. így az új költségvetés — már a központi támogatás mértékének ismeretében — a januári rohammunka feladata lesz. Vasas László Festmény a megye legjobb rendőrének — A főiskolákon, egyetemeken dolgozó helyi bizottságok által meghirdetett utakat meg kell pályázni. Ezt követően a vállalatok elvárásai szerint összeállított teszteket kitöltve, azok eredménye alapján jelölik ki azokat, akik mehetnek az útra. — Mindehhez, gondolom, pénz szükséges. Kik támogatnak benneteket? — Rengeteg szponzor segíti a munkánkat. Ezenkívül alapítványok és más egyéb programok. Nagyon nagy szükség van ezekre a támogatásokra, mivel nonprofit — és megjegyezném azt is, hogy politikamentes — a Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete, az IAESTE. Persze a legnagyobb segítség a tettre kész tagok munkája, akikért létrejött az IAESTE. Fenyőünnepség A Start Rehabilitációs Intézet december 16-án délután három órától fenyőünnepséget rendezett mozgás- korlátozott tagjai részére. A tavalyi összejövetelen az 1500 tagból 300- an vettek részt a karácsonyi műsoron. Az idén is hasonló létszámú vendégseregre számítottak a szervezők. A Start 197-es Számú Szakmunkás- képző Intézetének kultúrcsoportja szórakoztatta a megjelenteket, és kis uzsonna tette hangulatosabbá a délutánt. Pálfylskán festő-grafikusművész 1994 őszétől él Magyarországon. Ungvárról települt át családjával, szűkebb hazájának Nagycserkeszt választotta. A közelmúltban kiállítása nyílt a Városi Galériában. A megnyitó után beszélgettünk a művésszel... — Hány éves korában kezdett el rajzzal foglalkozni? — Már nagyon korán, kilencéves koromban részt vettek a rajzaim külföldi kiállításokon. Ungváron, az Iparművészeti Szakiskolában végeztem. — Melyik művészeti irányzat állt ekkor Önhöz a legközelebb? — Az 1945 után kialakított úgynevezett kárpátaljai festőiskola- irányzatba sehogy sem illettem bele. Nem voltam hajlandó „Druzsba” és „Mir”, olaj- és villanyvezetékeket ábrázoló képeket festeni. Az egyetemes művészeten belül inkább a nyugati irányzatok, valamint a magyar kortárs művészet érdekelt. így aztán Jimi Hendrix zenéje, Kondor grafikái, Csont- váry és Dali festményei, Ady versei alakították művészi világnézetemet. — Miért Nagycserkeszen telepedett le? — Ott sikerült találnom elfogadható áron egy olyan parasztházat, ahol zavartalanul tudok alkotni, és megvan az alkotáshoz szükséges csend és hely. — Hogy érzi magát a magyarországi művészéletben? — Úgy érzem, a magyarországi művészélet befogadott, amit az utóbbi három évben rendezett kiállítások száma bizonyít. Továbbá az, hogy jövő évre újabb négy egyéni kiállításra kaptam meghívást országszerte és külföldön. — Melyik országban volt már kiállítása? — Kanadában, Japánban, Dániában és Ausztriában. A jövő évre Olaszországba kaptam meghívást. — Kinek a közreműködésével jött létre a mai kiállítás? — Marik Sándor újságíró ötlete volt. A Hármashatár című lapban jelent meg először cikk rólam, majd egy ungvári újságíró felajánlotta, hogy elhozza grafikáimat Magyarországra. Ezután írtak rólam a Kelet-Magyarországban is, Marik úr így ismerte meg alkotásaimat. Szeretnék köszönetét mondani azoknak is, akik anyagilag segítettek: így Lahorczi Géza lelkész úrnak, Márföldi Istvánnak, a Szabolcstej Ipari Rt. igazgatójának, a Nishi Autónak Nyíregyházán. Bakti Miklósnak Vásáros- naményban, a nyíregyházi Luther Márton Evangélikus Kollégiumnak. Ezúton alkotásaimból kettőt felajánlok. Egyet a Városi Galériának, a másikat pedig annak a rendőrnek, aki elnyeri az év legjobb rendőre címet a megyében. — Gyermekei milyen pályát választottak? — Agnes lányom az ELTE-n bölcsész- hallgató, fiam elsőéves a Kossuth gimnáziumban. A fiamnak még három éve van az érettségiig, még nem lehet tudni, hová jelentkezik majd. Megmondom őszintén: nem örülnék, ha festő vagy grafikus lenne, mert ma a művészpályán nagyon nehéz érvényesülni. H.G. : A vasárnap délelőtti miséről mennek haza a Rácz-kertiek Mátészalkán (Fotó: Pénzes János) Professzor Freiburgból A közelmúltban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola német tanszékén Franz Kafkáról tartott előadást Antonin Mestan professzor, a freiburgi egyetem szláv intézetének igazgatója. Előtte beszélgettünk munkájáról, magyarországi útjáról... — Professzor úr! Hogyan került kapcsolatba a főiskola német tanszékével? — A főiskola tagja egy világbanki projectnek, ami az Európai Fejlesztési Alaphoz tartozik. Gyakran nyújtanak be pályázatot, ennek keretében látogattam Magyarországra. — Hány napot tölt nálunk? — Mindössze négy napot. Itt a főiskolán két előadást tartok, az egyiket német, a másikat orosz nyelven. Szeretném jobban megismerni Nyíregyházát, sajnos, erre kevés az idő. Innen Sárospatakra megyek, érdekelnek a város történelmi nevezetességei és a Comenius Főiskola. —Mondana néhány szót önmagáról és családjáról? — Prágában születtem, egyetemi tanulmányaimat ott végeztem. Szüleim sajnos már nem élnek. Feleségem, aki egyébként könyvtáros, elkísért Nyíregyházára. Gyerekünk nincs. — Melyik országot érzi „igazi” hazájának? — Évek óta ingázom Prága és Freiburg között, ami igen fárasztó, hiszen 800 kilométer a távolság. Az elmúlt években sokat utaztam a világban. Fél évet Amerikában is töltöttem, ahol vendégprofesszor vagyok az egyetemen. — Mi a kedvenc időtöltése? — Alig van szabad időm. Igazgatói teendőim mellett dolgozom a Szabad Európának, a cseh rádiónak, a Telegraphnak. Általában olvasni szoktam. Intenzíven tanulom a magyar nyelvet, olvasni már jól tudok, sok mindent megértek, csak a beszéd nehéz egyelőre. A gond az, hogy nincs kivel gyakorolni. Kedvelem Szabó Magda műveit, legutóbb az Őz című reAntonin Mestan gényét olvastam. A cseh és a német nyelv mellett oroszul, angolul, franciául és szerb-horvát nyelven is beszélek. Remélem, nemsokára ismét eljöhetek Magyarországra! Hajdú Gabriella
