Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-19 / 230. szám

TASNÁDI MÁRTON Uj csillag? Hiába van tele a modellégbolt fénylő csillagokkal, Cindy Crawfordtól Claudia Schiffe- rig, szüntelenül új üstökösök­re van szüksége ennek a szak­mának (is). A jelek szerint most van születőben egy nem akármilyen csillag. Az állító­lag a karibi szigetvilágról származó, ennek megfelelően egy méltatója szerint „enniva- lóan barna bőrű” Mandy For- besnak minden esélye megvan arra, hogy hamarosan ver­sengjenek érte a legnagyobb nemzetközi divatlapok cím­lapfotósai. A most 23 éves szexbomba nem tagadja, példaképe Cindy Crawford. És azt sem, hogy szívből reméli, ő is eljut arra a szédítő magaslatra, ahová példaképe. Ehhez Mandynek még pontosan fél évtized áll rendelkezésére. A két hölgy között ugyanis öt év 11 a korkülönbség. A szerethető rádió Sárközy Erika pontosan 12 éve ment el a rádiótól, s most jött vissza, a Petőfi rádió adó­főszerkesztői székébe. A ki­csit hosszúra nyúlt kitérőről és terveiről kérdeztük őt.- Mi történt önnel a tizenkét év alatt?- Televízióztam. Belesze­rettem a televízióba. De a rá­dió is akkora szerelem volt, hogy nem tudtam elfelejteni, s most a történet ugyanott folytatódik, ahol annak idején abbamaradt. Csak közben megtanultam egy másik szak­mát, a televíziózást. Kísérleti adásokat, műsorokat csinál­tam, elindítottam sok új adást, vagy részt vettem az el­indításukban. Az Ablakban például, ami akkor korszerű műsor volt.- Az elmúlt évek legsikeresebb tévéműsorai közül kettőt indított el, a Reggelt, ami szolgáltató-köz­életi magazin volt, és a Hőmérőt, ami nagy vitákat kiváltó politikai vitaműsor volt. Melyikre büsz­kébb?- A Reggelre, mert azt a semmiből kellett megterem­teni, s nagyon népszerű lett. De ez nem csak műsor volt, hanem szellemi műhely is. A Hőmérőre is büszke vagyok, kiváló kollegákkal készítet­tem, Horváth Ádámmal, Ha­vas Henrikkel. Az volt a leg­jobb, hogy a társadalmi válto­zások úgy csapódtak le a mi szakmánkban, hogy észrevet­tük, az emberek mernek be­szélni. A műsornak az volt a lényege, hogy mindenki el­mondhatta, amit gondolt, vál­lalva azt is, hogy a közönség egy része nem ért egyet vele. Volt olyan politikus, akinek a műsor után, mert panaszko­dott a közönségre, azt kellett mondanom, hogy ha ezt a hetven embert nem tudta meggyőzni, akkor hogy akar­ja az egész országot?- Október elejétől megváltozik a Petőfi rádió jellege.- Maga a szerkezet jó, nem kell rajta sokat változtatni, bár kicsit összekuszálódott az elmúlt időkben. A ’90-es években mindenkinek meg­indult a fantáziája, nem vol­tak tabuk, korlátok, csak az a vágy, hogy igazi, minél jobb műsorok készüljenek. Én lá­tom ennek a nyomát, itt is na­gyon jó dolgokat találtak ki, s ezért ezeket nem kell újra ki­találni. A nagyobb baj az, hogy értékzavar keletkezett. Sok műsort indítottak el. Sok új ember kapott lehetőséget, talán többet is, mint rádiós képességei alapján indokolt lett volna. Én nagyon tisztelek minden szakmát, az enyémet különösen. Úgy gondolom, nem szabad azzal devalválni a szaktudást, hogy azt gondol­juk, bárki meg tudná csinálni. Azokat akik végigjárták a szakma iskoláit, 10-20 éve rá­dióznak, hogy tudnak elszá­molni az életükkel, saját tudá­sukkal, ha bárki, aki bejön az utcáról, vagy egy ügynökség­ről és odaül a mikrofon elé, ugyanazt csinálja, mint ők. Egy világos szerkezeti ren­det szeretnénk, amelyben azonos típusú műsorok min­dig ugyanabban az időben lennének. Azt szeretném, hogy legyenek rovatok, szer­kesztőségek , és azok felelje­nek a műsorok színvonaláért, a munkatársakért. Én senki­nek nem osztok műsort. A szerkesztők döntsék el, kivel tudnak dolgozni. Nem lehet embereket hatalmi szóval egymáshoz kényszeríteni. Mindenkinek munkát ajánlok és majd elválik, hogy ki mire alkalmas.- Milyen lesz az új Petőfi?-Nem egyszerűen szóra­koztató adó, nem egyszerűen a Család Rádiója lenne. Úgy fogalmaznám meg, hogy a privát szféra rádiója: a társas lény, amikor magára marad és magával foglalkozik, álmo­dik, magára ismer a törté­netekben, rácsodálkozik a vi­lágra, kapcsolatot talál má­sokkal. Ez a lényege a Petőfi adónak. Intim műfaj a rádió, intim a készítői és a hallgatói számára is. A Petőfi egy kedves, sze­rethető rádió, eddig is az volt és a továbbiakban mindin­kább az szeretne lenni. A168 óra helyett 16 óra Szeptember harmadikától szombatonként újra hallható a Kossuth rádió közéleti magazinja, melynek főszerkesztője Farkas Zoltán. ALFÖLDY MIKLÓS- Több, mint fél év után indul újra ez a műsor. Lesznek-e változások?- A műsor címe 168 óra he­lyett 16 óra lett. Az első adás szerkesztője Rangos Katalin, műsorvezetője Szente László volt, a másodiké Kardos Ernő és Nagy György lesz. Többé-kevés- bé ők maradtak meg a régiek ' közül. A Mester-féle csapat március óta szétszóródott, az írott sajtó, az új rádiók, új tele­víziók elszipkázták az embere­ket. És nem véletlen, hogy hon­nan válogattak. A Magyar Rá­dió volt az egyik legerősebb szakmai műhely, talán azért, mert itt a munkatársak, szer­kesztők egymástól szakmai té­ren nagyon-nagyon sokat nyer­tek, adtak és kaptak. Augusztus elején jöttem vissza szabadságról, akkor aján­lották föl nekem, hogy vegyem át a műsort, illetve indítsam el az újat. Egy hónapunk volt a szervezésre, a műsor elkészíté­sére, a címét, szignálját az utol­só pillanatokban találtuk ki. A jó ég tudja ma még, hogyan le­het újból egy ütőképes csapatot összeverbuválni, de van rá esély. De ez úgyis kiderül a mű­sorból, amely iránt, úgy érez­zük, nagyon nagy a várakozás. A közönség és a szakma részé­ről egyaránt. Ennek az elvárás­nak mi szeretnénk megfelelni, a 16 órának nemcsak az első, a második, a harmadik héten kell érdekesnek lennie, ha­nem a tizediken és a sokadi­kon is. Ez a nehéz.- Kikből áll a szerkesztőség?- A 168 órának állandó munkatársa csak a főszerkesztő- Szeretnénk a riportokkal tükrözni, hogy az elmúlt idő­ben változtak a közállapotok. Az a műsor már indulása per­cében is átfogta a közéletet, hosszú évekig foglalkozott a kultúrával, sporttal és még sok egyéb mással. A rendszerváltás idején a politikai jellegre került át a hangsúly, a kilencvenes évektől a politika a szélesebb értelemben vett közéletre is rá­és egy mindenes segítője volt, állandó gárdája sosem. A mű­sort évenként két-háromszáz riporter készítette, és az a hat­nyolc szerkesztő, akik váltot­ták egymást. Ezt a módszert szeretném megőrizni, azért, hogy szerkezetében, temati­kájában és alkotó gárdájában is nyitott maradjon a műsor.- A műsor mondanivalója válto- zik-e? telepedett. Erről talán nem a műsor tehetett, nem is az elő­ző kormány, nem is az előző ellenzék, hanem mindez együtt. Az új címmel jelölni szeretném, hogy szélesebb té­makörrel szeretnék foglalkoz­ni, megtartva a politika el­sőbbségét. Nagyon remélem, hogy Magyarországon a köz­állapotok megengedik, hogy ezt az ígéretet betartsuk. HALALT HOZO SOROZAT? Boszorka a feleségem! A mama boszorka, lánya is örökli mágikus képességeit, a férj és apa a haját tépi, s ez sok komikus helyzet forrása lesz a nép­szerű, nálunk is ismert tévésorozatban. Az évek során a fősze­replők zöme meghalt. Néhányan idősek voltak, de mások, így a boszorka, Smantha férjeit alakító színészek idő előtt távoztak az élők sorából. Átok sújtotta őket? dett, emiatt állandóan oxi­ZOLTAY TAMAS A minap hunyt el például a Los Angeles-i Cedars Sinai kórházban a Samantha máso­dik férjét alakító Dick Sar­gent. Gyógyíthatatlan kór végzett vele. A sorozat forga­tásának megkezdése óta, ő a nyolcadik főszereplő, aki tá­vozott az élők közül. A sort 1966-ban Alice Pearce (Mada­me Kravitzot alakította) nyi­totta meg, aki 1966-ban halt meg, 47 éves korában. Őt kö­vette két évvel később Marion Lome (Klára néni), majd Ag­nes Moorehead (Éndora, Sa­mantha anyja), George Tobi­as (a szomszéd Kravitz), Paul Lindle (Artúr nagybácsi), Ma­urice Evans (Samantha apja), két évvel ezelőtt az első férj Dick York, majd július végén a bevezetőben említett Dick Sargent. Közülük mindössze ketten érték el az idős kort. Különösen szomorú és nyomorúságos körülmények között halt meg, 63 éves korá­ban Dick York. Mindössze 650 dollár havi nyugdíjat ka­pott, élete utolsó éveiben a súlyos légzési zavarokat elői­déző emfizémában szenve­génpalackkal élt. 1959-ben, az egyik film forgatása során súlyos hátgerincsérülést szen­vedett, ez okozta a betegsé­gét. Rászokott a drogra, így próbálta enyhíteni kínzó fáj­dalmait. Szenvedései ellenére igyekezett családját és baráta­it segíteni. Nehéz gyerekkora volt, szülei egyik hónapról a másikra éltek, ő nem akarta, hogy az övéi bármiben is szű­kölködjenek. Dick Yorknak, az első férj­nek rövid idő után felmond­tak a rendező William Asher miatt. Asher a női főszereplő, Elisabeth Montgomery férje volt, igen féltékeny termé­szetű, aki úgy érezte, hogy Dick és Elisabeth filmbeli férj­feleség kapcsolata túllépi a szigorúan vett szakmai kere­teket, ezért felmondott a fér­finak. Dick I. így tűnt el a so­rozatból. Mindenki sajnálta, ideális partnere volt a "bo­szorkának". Barátságuk meg­maradt, Elisabeth ott volt a halálos ágyánál is. Szegényt ártatlanul vádolták hűtlenke­déssel, hiszen negyven éven át (haláláig) boldog házasság­ban élt. Érdekes, hogy Elisabeth második „férjévei”, Dick II- vel is szoros baráti kapcsolat­ban állt. Három évvel ezelőtt például elkísérte a homosze­xuálisok nagyszabású tünteté­sére, Los Angelesbe. „Min­denkinek joga van a másság­ra” - hangoztatta, s végig bi­zalmas barátja maradt a férfi­nek.... Dick Sargent a minap, 64 éves korában hunyt el. „Nyugodtan várom a halált, szép karriert futottam be, büszke vagyok mindarra, amit megvalósítottam.” - nyi­latkozta utolsó interjújában. Két (filmbeli) férj halála alig két év leforgása során - jó ok lehet arra, hogy a szakma egyfajta átkot emlegessen. A sorozat átkát. Annál is inkább, mert a (filmbeli) boszorka fe­leség ma is, mintegy három évtizeddel a forgatás után, vi­rul, alig látni rajta az évek múlását. Rajta aligha ül átok. Egyébként legyint a babonák­ra, annak ellenére, hogy ő vit­te sikerre a sorozatot mágiái­val. "Már csak én maradtam a főhősök közül életben - mondja kissé szomorúan, de moso­lyogva mindjárt hozzáteszi: - sebaj, „gyermekeim” felnőttek, mind túl vannak már a harmin­con. Ha én már nem is leszek, ők majd folytatják a sorozatot, hiszen örökölték anyjuk mágikus erejét". • k.k! az éle­A STÚDIÓK VILÁGA BESZÉLGETÉS SÁRKÖZY ERIKÁVAL AZ INTIM PETŐFIRŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom