Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-19 / 230. szám
TASNÁDI MÁRTON Uj csillag? Hiába van tele a modellégbolt fénylő csillagokkal, Cindy Crawfordtól Claudia Schiffe- rig, szüntelenül új üstökösökre van szüksége ennek a szakmának (is). A jelek szerint most van születőben egy nem akármilyen csillag. Az állítólag a karibi szigetvilágról származó, ennek megfelelően egy méltatója szerint „enniva- lóan barna bőrű” Mandy For- besnak minden esélye megvan arra, hogy hamarosan versengjenek érte a legnagyobb nemzetközi divatlapok címlapfotósai. A most 23 éves szexbomba nem tagadja, példaképe Cindy Crawford. És azt sem, hogy szívből reméli, ő is eljut arra a szédítő magaslatra, ahová példaképe. Ehhez Mandynek még pontosan fél évtized áll rendelkezésére. A két hölgy között ugyanis öt év 11 a korkülönbség. A szerethető rádió Sárközy Erika pontosan 12 éve ment el a rádiótól, s most jött vissza, a Petőfi rádió adófőszerkesztői székébe. A kicsit hosszúra nyúlt kitérőről és terveiről kérdeztük őt.- Mi történt önnel a tizenkét év alatt?- Televízióztam. Beleszerettem a televízióba. De a rádió is akkora szerelem volt, hogy nem tudtam elfelejteni, s most a történet ugyanott folytatódik, ahol annak idején abbamaradt. Csak közben megtanultam egy másik szakmát, a televíziózást. Kísérleti adásokat, műsorokat csináltam, elindítottam sok új adást, vagy részt vettem az elindításukban. Az Ablakban például, ami akkor korszerű műsor volt.- Az elmúlt évek legsikeresebb tévéműsorai közül kettőt indított el, a Reggelt, ami szolgáltató-közéleti magazin volt, és a Hőmérőt, ami nagy vitákat kiváltó politikai vitaműsor volt. Melyikre büszkébb?- A Reggelre, mert azt a semmiből kellett megteremteni, s nagyon népszerű lett. De ez nem csak műsor volt, hanem szellemi műhely is. A Hőmérőre is büszke vagyok, kiváló kollegákkal készítettem, Horváth Ádámmal, Havas Henrikkel. Az volt a legjobb, hogy a társadalmi változások úgy csapódtak le a mi szakmánkban, hogy észrevettük, az emberek mernek beszélni. A műsornak az volt a lényege, hogy mindenki elmondhatta, amit gondolt, vállalva azt is, hogy a közönség egy része nem ért egyet vele. Volt olyan politikus, akinek a műsor után, mert panaszkodott a közönségre, azt kellett mondanom, hogy ha ezt a hetven embert nem tudta meggyőzni, akkor hogy akarja az egész országot?- Október elejétől megváltozik a Petőfi rádió jellege.- Maga a szerkezet jó, nem kell rajta sokat változtatni, bár kicsit összekuszálódott az elmúlt időkben. A ’90-es években mindenkinek megindult a fantáziája, nem voltak tabuk, korlátok, csak az a vágy, hogy igazi, minél jobb műsorok készüljenek. Én látom ennek a nyomát, itt is nagyon jó dolgokat találtak ki, s ezért ezeket nem kell újra kitalálni. A nagyobb baj az, hogy értékzavar keletkezett. Sok műsort indítottak el. Sok új ember kapott lehetőséget, talán többet is, mint rádiós képességei alapján indokolt lett volna. Én nagyon tisztelek minden szakmát, az enyémet különösen. Úgy gondolom, nem szabad azzal devalválni a szaktudást, hogy azt gondoljuk, bárki meg tudná csinálni. Azokat akik végigjárták a szakma iskoláit, 10-20 éve rádióznak, hogy tudnak elszámolni az életükkel, saját tudásukkal, ha bárki, aki bejön az utcáról, vagy egy ügynökségről és odaül a mikrofon elé, ugyanazt csinálja, mint ők. Egy világos szerkezeti rendet szeretnénk, amelyben azonos típusú műsorok mindig ugyanabban az időben lennének. Azt szeretném, hogy legyenek rovatok, szerkesztőségek , és azok feleljenek a műsorok színvonaláért, a munkatársakért. Én senkinek nem osztok műsort. A szerkesztők döntsék el, kivel tudnak dolgozni. Nem lehet embereket hatalmi szóval egymáshoz kényszeríteni. Mindenkinek munkát ajánlok és majd elválik, hogy ki mire alkalmas.- Milyen lesz az új Petőfi?-Nem egyszerűen szórakoztató adó, nem egyszerűen a Család Rádiója lenne. Úgy fogalmaznám meg, hogy a privát szféra rádiója: a társas lény, amikor magára marad és magával foglalkozik, álmodik, magára ismer a történetekben, rácsodálkozik a világra, kapcsolatot talál másokkal. Ez a lényege a Petőfi adónak. Intim műfaj a rádió, intim a készítői és a hallgatói számára is. A Petőfi egy kedves, szerethető rádió, eddig is az volt és a továbbiakban mindinkább az szeretne lenni. A168 óra helyett 16 óra Szeptember harmadikától szombatonként újra hallható a Kossuth rádió közéleti magazinja, melynek főszerkesztője Farkas Zoltán. ALFÖLDY MIKLÓS- Több, mint fél év után indul újra ez a műsor. Lesznek-e változások?- A műsor címe 168 óra helyett 16 óra lett. Az első adás szerkesztője Rangos Katalin, műsorvezetője Szente László volt, a másodiké Kardos Ernő és Nagy György lesz. Többé-kevés- bé ők maradtak meg a régiek ' közül. A Mester-féle csapat március óta szétszóródott, az írott sajtó, az új rádiók, új televíziók elszipkázták az embereket. És nem véletlen, hogy honnan válogattak. A Magyar Rádió volt az egyik legerősebb szakmai műhely, talán azért, mert itt a munkatársak, szerkesztők egymástól szakmai téren nagyon-nagyon sokat nyertek, adtak és kaptak. Augusztus elején jöttem vissza szabadságról, akkor ajánlották föl nekem, hogy vegyem át a műsort, illetve indítsam el az újat. Egy hónapunk volt a szervezésre, a műsor elkészítésére, a címét, szignálját az utolsó pillanatokban találtuk ki. A jó ég tudja ma még, hogyan lehet újból egy ütőképes csapatot összeverbuválni, de van rá esély. De ez úgyis kiderül a műsorból, amely iránt, úgy érezzük, nagyon nagy a várakozás. A közönség és a szakma részéről egyaránt. Ennek az elvárásnak mi szeretnénk megfelelni, a 16 órának nemcsak az első, a második, a harmadik héten kell érdekesnek lennie, hanem a tizediken és a sokadikon is. Ez a nehéz.- Kikből áll a szerkesztőség?- A 168 órának állandó munkatársa csak a főszerkesztő- Szeretnénk a riportokkal tükrözni, hogy az elmúlt időben változtak a közállapotok. Az a műsor már indulása percében is átfogta a közéletet, hosszú évekig foglalkozott a kultúrával, sporttal és még sok egyéb mással. A rendszerváltás idején a politikai jellegre került át a hangsúly, a kilencvenes évektől a politika a szélesebb értelemben vett közéletre is ráés egy mindenes segítője volt, állandó gárdája sosem. A műsort évenként két-háromszáz riporter készítette, és az a hatnyolc szerkesztő, akik váltották egymást. Ezt a módszert szeretném megőrizni, azért, hogy szerkezetében, tematikájában és alkotó gárdájában is nyitott maradjon a műsor.- A műsor mondanivalója válto- zik-e? telepedett. Erről talán nem a műsor tehetett, nem is az előző kormány, nem is az előző ellenzék, hanem mindez együtt. Az új címmel jelölni szeretném, hogy szélesebb témakörrel szeretnék foglalkozni, megtartva a politika elsőbbségét. Nagyon remélem, hogy Magyarországon a közállapotok megengedik, hogy ezt az ígéretet betartsuk. HALALT HOZO SOROZAT? Boszorka a feleségem! A mama boszorka, lánya is örökli mágikus képességeit, a férj és apa a haját tépi, s ez sok komikus helyzet forrása lesz a népszerű, nálunk is ismert tévésorozatban. Az évek során a főszereplők zöme meghalt. Néhányan idősek voltak, de mások, így a boszorka, Smantha férjeit alakító színészek idő előtt távoztak az élők sorából. Átok sújtotta őket? dett, emiatt állandóan oxiZOLTAY TAMAS A minap hunyt el például a Los Angeles-i Cedars Sinai kórházban a Samantha második férjét alakító Dick Sargent. Gyógyíthatatlan kór végzett vele. A sorozat forgatásának megkezdése óta, ő a nyolcadik főszereplő, aki távozott az élők közül. A sort 1966-ban Alice Pearce (Madame Kravitzot alakította) nyitotta meg, aki 1966-ban halt meg, 47 éves korában. Őt követte két évvel később Marion Lome (Klára néni), majd Agnes Moorehead (Éndora, Samantha anyja), George Tobias (a szomszéd Kravitz), Paul Lindle (Artúr nagybácsi), Maurice Evans (Samantha apja), két évvel ezelőtt az első férj Dick York, majd július végén a bevezetőben említett Dick Sargent. Közülük mindössze ketten érték el az idős kort. Különösen szomorú és nyomorúságos körülmények között halt meg, 63 éves korában Dick York. Mindössze 650 dollár havi nyugdíjat kapott, élete utolsó éveiben a súlyos légzési zavarokat előidéző emfizémában szenvegénpalackkal élt. 1959-ben, az egyik film forgatása során súlyos hátgerincsérülést szenvedett, ez okozta a betegségét. Rászokott a drogra, így próbálta enyhíteni kínzó fájdalmait. Szenvedései ellenére igyekezett családját és barátait segíteni. Nehéz gyerekkora volt, szülei egyik hónapról a másikra éltek, ő nem akarta, hogy az övéi bármiben is szűkölködjenek. Dick Yorknak, az első férjnek rövid idő után felmondtak a rendező William Asher miatt. Asher a női főszereplő, Elisabeth Montgomery férje volt, igen féltékeny természetű, aki úgy érezte, hogy Dick és Elisabeth filmbeli férjfeleség kapcsolata túllépi a szigorúan vett szakmai kereteket, ezért felmondott a férfinak. Dick I. így tűnt el a sorozatból. Mindenki sajnálta, ideális partnere volt a "boszorkának". Barátságuk megmaradt, Elisabeth ott volt a halálos ágyánál is. Szegényt ártatlanul vádolták hűtlenkedéssel, hiszen negyven éven át (haláláig) boldog házasságban élt. Érdekes, hogy Elisabeth második „férjévei”, Dick II- vel is szoros baráti kapcsolatban állt. Három évvel ezelőtt például elkísérte a homoszexuálisok nagyszabású tüntetésére, Los Angelesbe. „Mindenkinek joga van a másságra” - hangoztatta, s végig bizalmas barátja maradt a férfinek.... Dick Sargent a minap, 64 éves korában hunyt el. „Nyugodtan várom a halált, szép karriert futottam be, büszke vagyok mindarra, amit megvalósítottam.” - nyilatkozta utolsó interjújában. Két (filmbeli) férj halála alig két év leforgása során - jó ok lehet arra, hogy a szakma egyfajta átkot emlegessen. A sorozat átkát. Annál is inkább, mert a (filmbeli) boszorka feleség ma is, mintegy három évtizeddel a forgatás után, virul, alig látni rajta az évek múlását. Rajta aligha ül átok. Egyébként legyint a babonákra, annak ellenére, hogy ő vitte sikerre a sorozatot mágiáival. "Már csak én maradtam a főhősök közül életben - mondja kissé szomorúan, de mosolyogva mindjárt hozzáteszi: - sebaj, „gyermekeim” felnőttek, mind túl vannak már a harmincon. Ha én már nem is leszek, ők majd folytatják a sorozatot, hiszen örökölték anyjuk mágikus erejét". • k.k! az éleA STÚDIÓK VILÁGA BESZÉLGETÉS SÁRKÖZY ERIKÁVAL AZ INTIM PETŐFIRŐL