Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-19 / 230. szám

2 1994. december 19., hétfő BELFOLD-KULFOLD UJ KELE A 13. havi bér kifizetése törvényes A közalkalmazottak 13. havi bérének kifizetése törvényes, és valószínűleg két részletben történik majd, január közepéig. A kormány vasárnapi ülésén dönt arról, hogy az idei kifizetés kiket érint — mondotta Horn Gyula a rádió Tizenhat óra című műsorában. A kormányfő értékelte az érdekegyeztetés folyamatát és kijelentette: a tárgya­lásokon már nincs hová hátrálnia a kabinetnek. A miniszterelnök cáfolta, hogy jöyőre mintegy 200 ezer közalkalmazottnak kellene megválnia a munkahelyétől. Az egyes tárcák.számítása szerint körülbelül háromezerrel csökken a minisztériu­mok és az ezekhez tartozó intézmények dolgozóinak száma. Kuncze Gábor bírálja a kormányfőt Kormányozni a miniszterekre támaszkodva érdemes, mert a kabinet csak így hozhat egységes döntéseket — nyilatkozta a Népszabadságnak és a Magyar Hír­lapnak Kuncze Gábor. A miniszterelnök koalíciós helyettese megalapozatlannak és hibásnak minősíti Horn Gyula kormányfő döntését a 13. havi illetményekről és a HungarHotels eladásának vizsgálatáról. Kuncze szerint nem szerencsés, hogy a miniszterek a sajtóból értesülnek a kormány álláspontjáról a 13. havi fizetést illetően. Úgy vélte, a költségvetés helyzete nem javult, a HungarHotels eladásá­nak vizsgálata pedig elbizonytalaníthatja a legjobb ajánlattevőket. Ülésezett a Fidesz választmánya A Fidesz más szervezetekkel közösen néhány helyen támogatta a MIÉP képviselőjelöltjeit, de ez nem volt szerencsés — mondta Várhegyi Attila a választ­mány ülését követő sajtóértekezleten. A fiataldemokraták választmányának elnö­ke elmondta: pártja sikeresnek tartja az önkormányzati választást, hiszen 347 képviselő a párt színeiben jutott a testületekbe. A választmány azt ajánlja helyha­tósági képviselőinek, hogy a helyi sajátosságok figyelembe vételével tartsák fenn a választási együttműködéseket. Az MDF blokkosodást lát Az MDF szándékai ellenére az önkormányzatokban a parlamenti választási hely­zethez hasonlóan blokkosodás jött létre. Balaton Péter elnök az Országos Vá­lasztmány ülése után elmondta: bizonyítékai vannak arra, hogy Demszky Gábor már az ellenzékkel folytatott megbeszélése előtt megállapodott az MSZP-vel a koalíció létrehozásáról. Herényi Károly szóvivő elmondta: pártja stratégiai kér­désnek tekinti az együttműködést a KDNP-vel és a Fidesszel. A Választmány feszes menetrendet fogadott el az MDF-ben végrehajtandó telje? tisztújításról is, amelynek 90 napon belül kell végbemennie. Jimmy Carter Zágrábba utazott Az amerikai légierő egyik gépének fedélzetén Frankfurtból Zágrábba utazott Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki Karadzsics boszniai szerb vezető kérésére közvetítő körutat tesz a délszláv válság megoldása érdekében. Carter déltájban érkezett meg a horvát fővárosba, ahol Tudjman horvát elnökkel és Silajdzic bosz­niai kormányfővel tárgyal, majd a tervek szerint Szarajevóba utazik. Orosz gépek Groznij Moszkvai források szerint az orosz vezetés vasárnap éjfélig meghosszabította a szakadár csecsen kormánynak adott ultimátumot. Az eredeti határidő szombat éj­félkor járt le, ami után orosz repülőgépek többször elhúztak Groznij fölött, de nem támadták a csecsen fővárost. Egy orosz gép bombázta viszont a Groznijtól 15 kilométerre fekvő Pervomajszkojénál lévő csecsen állásokat. Moszkvában azt is közölték, hogy Dudajev csecsen elnök elfogadta Jelcin orosz államfő tárgyalási ajánlatát. Dudajev táviratban jelezte, kész feltételek nélkül tárgyalni a tűzszünetről. II. János Pál pápa az év embere Az amerikai Time magazin II. János Pál pápát választotta az év emberének. A tekintélyes hetilap a katolikus egyházfő karizmatikus személyiségével, az embe­riség életkörülményeinek javítása érdekében tett erőfeszítéseivel és nagy hatású könyvének kiadásával indokolta választását. II. János Pál Átlépni a remény kü­szöbét című könyve az idén jelent meg, amelyben a pápa meditációit osztotta meg híveivel. Folynak az egyeztető tárgyalások Még nincs koalíció a megyeszékhelyen A hét végén is folytatódtak Nyíregyhá­zán az új közgyűlés szervezeteinek koalí­ciós tárgyalásai. Mint értesültünk, a Füg­getlen Képviselők Egyesülete, amelynek az MSZP után a legtöbb képviselője van a testületben, tárgyalásokat folytatott az MDF, a KDNP, a Fidesz és az SZDSZ vezetőivel. Az előbbi három párttal történt megbe­szélések után az látszik valószínűnek, hogy azok nem kívánnak részt venni az MSZP által vezetett koalícióban, hanem minden bizonnyal egybefogott ellenzék­ként szándékoznak beleszólni a döntésho­zói munkába. Azt világosan kifejtették, Mi lesz a héten? A héten hirdeti ki az önkormányzati választás hivatalos végeredményét az Or­szágos Választási Bizottság. E művelet aligha hoz bárkinek meglepetést, kínos pillanatokat viszont igen, lévén pártjaink ezúttal szembesülni kénytelenek a tények­kel. A választást követően ugyanis mind­annyian győztesnek nyilvánították önma­gukat, és fölényesen megrótták mindazon újságírókat, akik a számok és nem a pár­tok bűvöletében értékelték az eredmé­nyeket. Für Lajos az MDF elnöke kijelentette: „a sajtó kevésbé sikeresnek állította be az MDF választási szereplését, mint az va­lójában volt.” Az MDF képviselői min­denképpen szerették volna elérni, hogy az Országos Választási Bizottság foglaljon állást, és mondja ki: a párt választási ered­ményéről a rossz adatszolgáltatás miatt torz kép jelent meg a sajtóban. Pető Iván az SZDSZ elnöke azért bosszankodott, mert „a sajtó nem elemezte kellően a vá­lasztási eredményeket, így történhetett meg, hogy minden párt győzött, holott a májusi eredményekhez képest az SZDSZ hat százalékkal szerepelt jobban, míg az MSZP öt százalékot veszített.” Csintalan Sándor, az MSZP elnöke szerint a szocialisták léptek leginkább előre a négy évvel korábbi választáshoz képest, az SZDSZ pedig jelentős veszte­ségeket szenvedett, az MDF-ről és a Fideszről nem is beszélve. Ez utóbbi el­nöke, Orbán Viktor a Fidesz újbóli fel- emelkedésének lehetőségéről beszélt, Surján László, a KDNP elnöke viszont arra a következtetésre jutott, hogy 1998- ban a KDNP már vezető erő lehet. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke még ennél is egyértelműbben, fel­tételes mód nélkül fogalmazott: „Az FKGP átvette az MDF-től a konzervatív­keresztény nemzeti erők vezető szerepét, és a jelenlegi hatalom egyetlen altemátí- vájaként megkezdte menetelését az 1998- as választási győzelemre.” Mindebből a végleges eredmény isme­rete nélkül is megállapíthatjuk: a szerény­ség nem párterény! Szerdán költözik az Országgyűlés. Ün­nepi ülést tartanak Debrecenben, a refor­mátus kollégiumban, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés 50. évfordulójára emlékezve. Az ünnepséget, melyen az egykori nem­zetgyűlés még élő tizenegy képviselője is részt vesz. Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg. Másnap, csütörtökön vi­szont már könnyen felejthető s fölöttébb nem ünnepélyes hangulatban szavaz a T. Ház az adózás rendjéről, az általános for­galmi adóról, a fogyasztási adóról és a fo­gyasztói ár kiegészítéséről szóló törvé­nyekről. Csütörtökön nyilvános ülésen az ügy­nöktörvényről hozandó határozatával bú­csúzik az óévtől az Alkotmánybíróság. Az elmúlt hetekben számos alkalommal túl­órázott a nagy tekintélyű taláros testület, hogy még az idén pontot tegyenek végre az esztendők óta oly sok vihart kiváltott ügynökvitára'. A hosszas egyeztetés mögött — értesüléseink szerint — a testület tag­jainak nézetkülönbsége rejlik, ennek elle­nére, az ötévi ítélkezési gyakorlatot figye­lembe véve, e sorok rovója biztosra veszi: az egyes fontos tisztségeket betöltő sze­mélyek ellenőrzéséről szóló jogszabályt részben mindenképpen, de nem kizárt, hogy teljes egészében alkotmányellenes­nek minősíti az új székhelyen (Donáti utca) első alkalommal határozatot hozó grémi­um. A dolog érdekessége, hogy az átvilá­gító bírák soros elnöke, Eigner József, pén­tekre újabb meghallgatást tervez: parla­menti képviselőink következő csoportját idézi a bizottság elé. Mi több: az átvilágító bírák létszámának növelését is szorgalmaz­za. ■m, / Közben a kulisszák mögött gőzerővel folytatódik az egyezkedés, az Alkotmány- bíróságot bővítendő, két új tag személyéről. A kormánykoalíció már „kiterítette lapja­it”: Lamm Vanda akadémikus és Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára a jelöltjük. Az ellenzék Németh Jánost, az ELTE általános rektorhelyettesét (értesü­léseink szerint visszautasította a felkérést) és Strausz Jánost (a Fővárosi Bíróságon bíró) favorizálja, de ahhoz mindenképpen ragaszkodnak, hogy legalább az egyik al­kotmánybírót ők adják. Kinevezése esetén Lamm Vanda lenne az első női alkotmány- bíró, úgy tudjuk azonban, hogy a Fidesz— MDF—KDNP triász ennek az emancipá­ciónak nem örülne. Kuncze Gábor szabaddemokrata belügy­miniszter szerint, Horn Gyula miniszterel­nök hibásan döntött a HungarHotels pri­vatizációjának felülvizsgálatáról és a köz- alkalmazottak 13. havi illetményének ka­rácsony előtti kifizetéséről. A belügymi­niszter szerint rendkívül hosszú és alapos előkészítő munka előzte meg a szállc lánc eladását, és „ez a felülvizsgálat r csak elbizonytalaníthatja a legjobb aj lat tevőjét, de jelzés értékű is lehet n későbbi befektetők számára is.” Horn azt mondja: bejelentés érke; hozzá, a „vételárral és az ügy körülr nyeivel kapcsolatban”. Elgondolkodt számára az is, hogy annak idején az Inl Continental egyes egyedül több mint millió dollárért kelt el, most pedig 14 sí loda cserélne gazdát 57.5 millió dollárt Több szakértő szerint az eladandó szál dák közül egyedül a Fórumért 50-55 n lió dollárt lehetne kapni. Bartha Fen privatizációs kormánybiztos (elődjei!) Csépi Lajoshoz, Szabó Tamáshoz és rr privatizátorokhoz hasonlóan) azonb nyugodt és magabiztos. Az „akciót” a ki mányzati stílus részének és nem a biz matlanság jelének tekinti. A miniszter nők — véli — az utóbbi időben nagy elfoglalt volt, sokféle hatás éri, és mint ügyek gazdája, azért rendelt el vizsgál tot, hogy újabb oldalról megerősíthes azokat az állásfoglalásokat, amelyek ala ján véglegesíthetik az eladást. A kormán zati Ellenőrzési Iroda — tudtuk meg Rul esek Sándor elnöktől — december 22-é (csütörtökig) mindenképpen szeretné b fejezni a vizsgálatot, hogy Horn Gyű még a héten eldönthesse: a kormány e terjeszti avagy nyilvánosságra hozza - esetleg mindkettőt megteszi — a sok-sc gyanakvással kísért tranzakciót. Visszatérve a belügyminiszterhe Kuncze rendkívül kínosnak és égőnek tai ja — nem ok nélkül —, hogy miutá együttérzését és sajnálkozását fejezte ki tüntető tűzoltóknak, mondván, a kormán; nak nincs lehetősége a 13. havi bér decen béri kifizetésére, alig egy napra rá a m niszterelnök bejelenti: a kifizetés megal; pozott és humánus, mi több Békési Lászi pénzügyminiszter is egyetért vele. A m niszterelnök és koalíciós helyetteséne közjátéka feltehetően még számos alkí lommal visszaköszön, és nem csak a ht téri. Ez azonban — szerencsére — a 1< nyegen nem változtat: szebb lesz a kari csonya a tűzoltóknak, a rendőröknek, hivatásos katonáknak és a vámosoknak. A hét végén szenteste. Mindenféle ric gató áremelések „jóslása” helyett kívánó minden kedves olvasónak csendes, béke ünnepeket! Barta Szabó Józsi Találmánysorsok KOMA ás társai hogy ha ez így lesz, akkor konstruktív el­lenzéki álláspontra helyezkednek, mivel számukra is rendkívül fontos, hogy a vá­ros vezetése működőképes legyen. A Szabad Demokraták Szövetségével lezajlott első találkozón az SZDSZ és a Függetlenek tárgyaló küldöttsége leszö­gezte: szó sincs arról, hogy bármelyikük is eleve elzárkózna az esetleges együtt­működéstől, nincsenek sem egymással, sem mással szemben kirekesztő szándé­kaik. Egyetértettek abban, hogy nem ki­zárt a közös együttműködésük az MSZP- vel, de csak további egyeztetések után dőlhet el annak formája és tartalma. December 16-án pénteken tartották meg a Várban a „GÉNIUS 96 Szellemi tulajdon Világfesztivál és Nemzetközi Kiállítás” c. rendezvényt, melyen felta­lálók, s azok szervezeteinek vezetői is megjelentek, s pártállástól függetlenül állították: a szellem csúcsteljesítményei a legnagyobb figyelmet érdemlik. Bizo­nyára így igaz, de amikor az Atlantic Saj­tószolgálat munkatársa a hazai feltalálók helyzete iránt érdeklődött a konferencia résztvevői körében, s kettőjüket részlete­sen is kikérdezett tapasztalataikról, a be­számolókból bizony az derült ki, hogy Magyarország még mindig nem a felta­lálók paradicsoma. Komanovics István első találmánya 1985-ben született. Egy „KOMA” nevű gőzkazán, és gőzkazán- hatásfok védel­mi berendezés. „Az első időkben magam készítettem, terjesztettem találmányomat, meg voltam elégedve. Aztán jöttek a vál­tozások az áremelkedések, s ma már a fűtőanyag megvétele is problémát jelent, így berendezéseimet már egyáltalán nem veszik” — summázta kesernyésen élmé­nyeit. A feltaláló szerint annál a 196 ka­zánnál, ahova találmányát beépítették, nem történt azóta sem sérülés, ahol ez a védelem nincs meg, ott 5 százalék a ka­zánsérülések aránya, a cégek mégis in­kább vállalják, hogy a több millió forin­tos kazán hamarabb tönkremegy, mint­hogy beinvesztáljanak 50 ezer forintot a védelmi berendezésbe. Komanovics azt állítja, hogy a mai sza­bályozók teszik lehetetlenné a feltalálók optimális működését. Ezek persze a gaz­dasági helyzettel függenek össze, de kedvezőtlenek. A pénzügyi kormányzat például számos kedvezményt megszünte­tett, köztük a 100 ezer forintig terjedő adó- mentességet, vagy a bírósági illetékmen­tességet szabadalmi per esetén. Gágyor János gépészmérnök 1965 óta 15-20 találmányon dolgozik, s 1980-tól kizárólag ezek fejlesztésével foglalkozik. Egyik találmánya — tízéves fejlesztési munka után született — egy motor, mely­nek teljesítménye 25 százalékkal nagyobb, súlya 50 százalékkal kisebb a világ jelen­legi legjobbjánál. Az ennek felhasználásá­val épített elektromos rokkantkocsit jelen­leg tízen használják az országban. Ugyan­ezzel a motorral Gágyor fűnyírót is épített, melynek csendessége, hatásfoka nagyság­renddel meghaladja az ismert készüléke­két. „A külföldi szabadalmi díjat egy idő után nem tudtam fizetni, ezért jelenleg csak Magyarországon van levédve” — pana­szolja a mérnök. Esete azért érdekes, mert a következmé­nyek kísértetiesen hasonlóknak tűnnek a korábbi évtizedek nagy és sikertelen talál­mányi kalandozásaihoz, a Rubik-kocka é más magyar értékek idegen kézbe kerülé séhez. „A külföldi jogvédelem megszűné se után számos nyugati országban, é Amerikában is felhasználják találmányo mat, és jelentős összegeket keresnek vele — állítja Gágyor János, aki Magyarorszá gon hosszú halogatások után sem kapót semmilyen anyagi segítséget, mégis siker nek érzi találmányát. Azt vallja, hog; olyasmit kell feltalálni, melyet a világ bár mely táján lehet hasznosítani, forgalmaz ni. „A magyar cégek azért nem gyártják . találmányommal ellátott rokkantkocsit mert nem látnak benne elég nagy üzletet s nem eléggé fontos nekik, hogy segítse nek a rokkantakon. A mai napig sen mondtam le a rokkantkocsi gyártásról annyira nem, hogy megrendelésre ház körülmények között 2-3 hónap alatt bár kinek elkészítem azt százezer forint alatt Kellő számú megrendelés esetén van céj amely folyamatosan gyártaná a rokkant kocsit.” Hoffmann Józser. Kormányszóvivői tájékoztató A tizenharmadik fele A kabinet — Horn Gyula kormányfő felkérésére — úgy döntött: az 1994. évi költségvetés tartalékából előleget biztosít, hogy még az idén kifizethessék a rendőrség a határőrség, a tűzoltóság, a polgárőrség és a büntetésvégrehajtás dolgozóinak 13. havi fizetésük felét. A kormány még az idén rendezi a diósgyőri és ózdi térségben felszámolás alatt lévő vállalatok tulajdonviszonyait. Mindkét üzemben nagymérté­kű fejlesztéseket hajtanak végre. Az ózdi nagykohót 1995 májusától felújítják, vég­leges bezárására azonban 1996. október 03-áig sort kell keríteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom