Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-15 / 227. szám

1994. december 15., csütörtök In ii SPORT nr ÚJ KELET HHHB Kosárlabda NB IB A lendület már az utazáskor megtört Battai KE—Nyíregyházi TKFSE 88­76 (46-43) Százhalombatta, V: Major, Kovács Százhalombatta: Stevanov—Bánsági, Filótás, Kaszás, Balogh, Csere: Puskás, Kulumcsics, Kovács. Edző: Tatár István Nyíregyháza: Borosnyai B. 2, Kozma 8, Borosnyai Sz. 20/6, Szekulovics 20/6, Klisura 20, Csere: Jankovics 5, Hutás, Papp Edző: Hegedűs Ferenc, Kovács Tibor A nyíregyházi együttes kalandos úton ér­kezett a százhalombattai sportcentrumba. Már a budapesti csúcsforgalomban is csak araszolgatott az autóbusz, Budán leállt és nem tudott továbbmenni vele a cspat. Vé­gül is taxikba ültek a játékosok, és úgy ju­tottak el a mérkőzés helyszínére. Pontban a mérkőzés kezdetekor érkeztek, így fél órát vártak a hazaiak. Az első labdát a TK-sok szerezték meg, és ebből kosarat dobtak. Az első percekben még vezetett a vendég együttes. Ezután azonban több labdát eladtak, és a távoli kí­sérleteik sikertelenek voltak. így tíz perc eltelte után a battaiak öt ponttal vezettek. Filótás vezérletével egyéni betörésekből Tizenhárom évvel ezelőtt az NB Il-es nyíregyházi csapat kezdő hatos névsora nem kezdődhetett a Dorogi név nélkül. Annak a másodosztályt nyert gárdának volt az elsőütő játékosa Dorogi László, akit csapattársai egyszerűen csak „Zozi”-nak becéztek. Laci meghatározó játékosa volt az együttesnek NB II-ben, és az is maradt, miután felkerültek az NB I alsóházába. Az NB I-ben négy évet húzott le, és fiatalon, 1986 decemberében hagyta abba az élsportot. Sorozatunk harmadik részében vele beszélgettünk el a múltról és jelenről. — Miután „leszereltél" a csapattól, mi­hez kedtél? — Elmentem dolgozni a Magyar Nem­zeti Bankba, ahol operátorként alkalmaz­tak. Ugyan a következő év januárjában még hívtak vissza játszani, de különböző dolgok miatt nemet mondtam. — Miért? Egy kicsit furcsa volt számomra, hogy aktív játékosként, napi két edzésért és a meccsekért ötezer forint volt a fizeté­sem, és ezt akkor nem is akarták felemel­ni. Ugyanakkor januárban, mikor hívtak vissza, már hatezret kaptam volna, de csak a hazai meccseken kellett volna játszanom. Ez szerintem feszültséget okozott volna játékostársaim körében, és én ezt nem akartam. — A bankban dolgozol még? szerezték kosaraikat. Ez elsősorban a főiskolások gyenge védekezésének tudható be. A félidő vége felé csereként beállt Jankovics, de a csapat továbbra sem tudott egyenlíteni. Végül is az utolsó pillanatban dobott hárompontosával állította be a fél­idei eredményt a nyíregyházi csapatkapi­tány, Kozma Tamás. A második félidő ele­jén négy percig összesen három kosár esett. Aztán Borosnyai Szabolcs kezdte el a pont­gyártást. A TK átvette a vezetést, a tizedik percben 58-62 volt az eredmény. Ekkor Filótás sem akart lemaradni Borosnyaitól, többször betört a palánk alá, s ha már ott volt, kosarat is szerzett. Hét perccel a vége előtt 69-66 volt az állás. A nyíregyházi csa­pat az utolsó hét percben nem tudott újíta­ni. A hátralévő időben a hazaiak 19 pontot, míg a főiskolások 10-et dobtak. Több büntetőt sem tudtak értékesíteni a vendégek. Az utolsó percekben a csapat két legjobbja, Szekulovics és Borosnyai Szabolcs is kipon­tozódott. Bár taktikailag ekkor mindent megpróbáltak, az eredményen már nem tud­tak változtatni. A játékosok közül Borosnyai második félidő közepén nyújtott játékáért dicsérhető. Szekulovics végig egyenletes teljesítményt nyújtott, nagy kár, hogy az — Igen, hisz mióta abbahagytam a ver­senysportot, azóta ott „robotolok”, igaz, most már számítógép-programozóként. — És a röplabda? — Két évig nem játszottam, mivel ál­landóan tanfolyamokra jártam, ingáztam Budapest és Nyíregyháza között. A két év kihagyása után keresett meg a Start- Sportula, ahol a mai napig le vagyok iga­zolva. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Sportulában sem edzek és játszok folyamatosan, mert hétfőtől péntekig Bu­dapesten tartózkodom a munkámból kifo­lyólag. Úgyhogy amikor időm engedi — ami sajnos nagyon ritka —, akkor röpizek. —Hiányzik a mozgás, illetve a röplabda? — Mint minden volt aktív sportolónak, nekem is nagyon hiányzik a folyamatos mozgás, de leginkább az a régi csapat... — A mostani csapat mérkőzéseire ki­jársz? — Sajnos, elég rég voltam kint mérkő­zésen. Mint már mondtam, szinte csak hét végén tartózkodom Nyíregyházán, ez az idő pedig a családé, hisz van két gyerme­kem, egy lány és egy fiú. Velük is keveset vagyok, és inkább ezt próbálom behozni a hétvégeken. —Neked, akinek része volt abban, hogy a mai csapat extra ligában játszik, nem furcsa, hogy nem látnak röpimeccsen? — Biztos, hogy egy kicsit visszás a do­utolsó percekben nem lehetett a pályán. Könnyen lehet, hogy ezt a vereséget az uta­zás bonyodalmai is befolyásolták. Azt még egyelőre nem tudhatjuk, hogy Százhalom­batta hányadik helyen végez a bajnokságon. Ha a negyedik helyet kivívja, akkor ezt a vereséget a TK rájátszásba is viszi. Hegedűs Ferenc: — Türelmetlen játé­kunkkal nem is szerezhettünk kosarakat. A második félidőben összesen 33 pontot ér­hettünk el. Nem emlékszem rá, mikor tökrtént ilyen utoljára. Tatár István: — A körülmények miatt az elején a vendégek láthatóan merevek vol­tak, de mi a második félidőben vertük meg őket. Ma este jobban akartuk a győzelmet. f MOL-tabella "N Keleti csoport 1. Ny.h-i MGF 1211 1 1141-912 0,958 2. Misk. Egy. 9 7 2 824-728 0,889 3. Szegedi TK 9 6 3 685-566 0,833 4. Egri TK 9 6 3 773-685 0,833 5. DEAC 106 4 789-670 0,800 6. Eötvös Gimn. 114 7 735-883 0,682 7. M.túri MGF 9 3 6 601-663 0,667 8. JATE 102 8 703-782 0,600 ^9. Ny.h-i TK 11— 11 693-1055 0,500J log, de megmondom őszintén, ez a csapat már nem a régi gárda. Szinte alig van ben­ne nyíregyházi játékos — a juniorkorúa- kat nem számítom bele —, és tulajdon­képpen csak Szilágyi Bencét ismerem. Szerintem, ha megszólítanám a többi játé­kost, azt sem tudnák, hogy ki vagyok. Itt, Nyíregyen elég hamar elfelejtik a volt játé­kosokat. Az igazsághoz tartozik talán, hogy mi is — különböző okok miatt — kevesebbet foglalkozunk a röplabdával, il­letve az „elválásnak” köszönhető mindez. — Az eredményeket azért ismered? — Persze. — Es mit szólsz hozzá? — Elég siralmas, borzasztó, hogy a csa­pat kilenc meccsből még nem nyert mérkőzést. — Eddig is megkérdeztük, és most is azt tesszük: ha osztályozót játszik a csapat, szerinted bent maradnak az extra ligában ? — Győzelem nélkül nagyon nehéz. — Terveid a jövőre nézve? — Szeretnék még a Sportulában röpiz- ni, és a munkahelyemen helyt állni. — A többi volt csapattársaddal tartod a kapcsolatot? — Nagyon jónak mondható a kapcso­latunk, hisz amikor időnk engedi, mindig találkozunk. Én azt hiszem, azokat az időket és a csapatot nem lehet elfelejteni. Batai Diáksport Baktalórántházán Baktalórántháza középfokú oktatási intézményeit abból a célból kerestük fel, hogy a bennük zajló diáksportéletről érdeklődjünk. Először a szakmunkásképzőbe láto­gattunk, ahol az iskola igazgatóhelyet­tese, Molnár István tájékoztatott minket. — Az intézetben működő diáksport­körnek három szakosztálya van, labdarú­gó, fiú kézilabda és atlétika. Ezek közül csak az atléták eredményeivel lehet büsz­kélkedni, akik a megmérettetéseiken vá­rakozáson felül szerepeltek. Ennek köszönhetően valószínűleg meghívják őket a nvíretrvházi Városi Stadionban májusban megrendezésre kerülő viadal­ra, ahol megyénk középiskoláinak tanu­lói mérik össze erejüket. Labdarúgóink és kézilabdázóink is középiskolai bajnok­ságban és kupában vesznek részt. A fo­cisták a bajnoki meccseik során a máté­szalkai, a kupaviadalokon a vásárosnamé- nyi körzethez tartozó együttesekkel vív­nak ádáz csatákat. A fiú kézisek a kisvárdai körzeti középiskolai bajnokság­ban küzdenek, míg a kupában a Nyíregy­háza vonzáskörzetéhez kapcsolódó gár­dákkal mérik össze erejüket. A szakmunkásképzőben a tanulók sportolási lehetőségei a sportcsarnok fel­építésével jelentősen javultak. A közel­jövőben a tiszaberceli és a tokaji, hason­ló profilú intézmények focistái között sze­retnénk rendezni egy teremlabdarúgó-tor­nát. A tárgyi ellátottságunk felsorolásakor meg kell említeni a bitumenes kézilabda- és a füves labdarúgópályánkat, továbbá a teniszezésre módot adó játékterünket. Aki izmos akar lenni, annak bármikor rendel­kezésére áll a jól felszerelt kondicionáló terem. Az úszásoktatás egyelőre szünetel. Sokáig testnevelői gondokkal küszköd­tünk, ami mostanra megoldódott. Ukrajnából érkezett pedagógus oldotta meg problémán­kat, aki lelkiismeretesen látja el feladatát. Az önkormányzat támogatja a DSK-t, és Dálvázat útián az idén 300 ezer forintot nver- tünk sportfelszereléseink korszerűsítésére. A gimnáziumban Banka Gábor testne­velő tanár számolt be a diáksportkör működéséről. —Évekkel ezelőtt nagyobb volt a sport­élet a suliban. Kézilabda leány, és fiú ágon természetjárás, tájfutás és atlétika is zaj­lott. Azonban ezek a szakosztályok sorra megszűntek, mivel a csapatok utaztatása sok pénzbe került. Emellett még az is el­szomorít engem, hogy mostanság olyan tanulók járnak gimnáziumunkba, akik nem akarnak sportolni, és borzasztóan nehéz rávenni őket a mozgásra. Nem érdeklőd­nek a sport iránt, hanem a számítógépet és a videót részesítik előnyben. Pillanatnyilag asztalitenisz-, kosárlabda­és leány kézilabda-szakosztályok funkci­onálnak elég gyenge eredményekkel, de remélem, lesz még jobb is. A testneve­lésórák hetente háromszor vannak, s ezek irányítását két testnevelő végzi. Van egy általános sportcsoportunk, melynek tag­jai a tömegsport aktívái. Tavasszal a sza­badban, télen a tornateremben mozognak. Az ODK (Országjáró Diákok Köre) prog­ramjai osztályok által szervezett túrák. Sok helyen megfordultak már, így példá­ul Egerben és a Szalajka völgyben. A sítábor, ami Domosán lett volna, ebben az évben elmarad, mert a fejenként ötezer forintos részvételi díi miatt csak két ne­bulójelentkezett. Úszásoktatás a nyári hó­napokban a baktai strandon történik. A triatlon szakosztályunk is felbomlott, ugyanis nincsenek kerékpárjaink, pedig ebben a sportágban megyei diákolimpiái döntős gyerekünk is volt. A sportszerellátottságunk kívánni va­lót hagy maga után. A DSK kézilabdá­zói a felnőtt együttes kiselejtezett játék­szereit használják. A tornaórákhoz egy új férfikorlátra van szükség, mivel a mostani el van törve. Az iskolától és a megyei diáksporttanácstól támogatást kaptunk mezek vásárlására, és pályáza­ti pénzekből harmincezer forint csörge­dezett a zsebünkbe, amit úszásoktatásra tettünk félre. Volt egyszer egy röplabdacsapat (III.) Lépésről lépésre Sakk A megyei férfi egyéni bajnokság harma­dikjátéknapjára—mely az 5-6. forduló— december 13-án, szombaton 9 órakor kerül sor. A negyedik, egyben utolsó játéknap — a 7-8. forduló — sakkcsatái december 18-án, vasárnap 9 órától lesznek. Megyei CSB I. osztály A negyedik fordulóval befejeződött a megyei csapatbajnokság I. osztályának őszi szezonja. Eredmények: Nyíregyházi START SE—Fehérgyar­mati SE 3,5—4,5, Nyírbátori ÁFÉSZ SE—Záhonyi VSC 2—6, NYVMK SC II—Nyíregyházi Vízügy SE 4—4. Az őszi szezon befejezése utáni állás: 1. NYVMK SC II 21,5 pont, 2. Záhonyi VSC 21,0 pont, 3. Nyíregyházi Vízügy SE 17,5 pont, 4. Fehérgyarmati SE 12,5 pont, 5. Nyírbátori ÁFÉSZ SE 12,0 pont, 6. Nyíregyházi START SE 11,5 pont. Megyei CSB II. osztály A megyei csapatbajnokság második osztályában a második játéknapra került sor, amikor is az 5-8. fordulót bonyolítot­ták le, s ezzel az őszi szezon is véget ért. Az élmezőny állása: 1. NYVMK SC V. 27,5 pont, 2. Alkaloida SE II. 25,5 pont, 3. Nyíregyházi Vízügy SE 22,5 pont, 4. Vajai Rákóczi SE 22,0 pont, 5. Nagykállói Szabadidő SK 21,5 pont. A megyei női ifjúsági és serdülő baj­nokságra, amely ez évben kilenc fodulós volt, huszonkilencen neveztek. Helyezettek: Női egyéni: 1. Szoboszlai Zita (NYV­MK SC), 2. Szoboszlai Kitti (NYVMK SC), 3. Enyedi Lívia (Kisvárda). Ifjúságiak: 1. Rostás Zoltán (NYVMK SC), 2. Pozsonyi István (Nyíregyházi Víz­ügy), 3. Kovács János (Záhonyi VSC). Serdülők: 1. Mózer Sándor (NYVMK SC), 2. Valkó Krisztián (NYVMK SC), 3. Andorkó Balázs (NYVMK SC). A megyei férfi egyéni bajnoki küzdelmek első és második játéknapjára — amikor is a 4. fordulót rendezték — hétvégén, szom­baton és vasárnap került sor Nyíregyházán. Az élmezőny a tizenhat fős mezőnyben eképp fest: 1-4. Mihalkó József , Kocsis György, dr. Radics László, Szilágyi Sán­dor 3—3 pont, 5-6. Rácz Zoltán, Vislóczki József 2,5—2,5 pont. T.M. Menni vagy maradni ez itt a kérdés Mint arról már beszámoltunk, válaszút előtt áll a PIREMON SE és a klubon belül az ülőröplabda-szakosztály. Nyíregyházán marad a sportklub, vagy átteszi székhely­ét a Hajdúság fővárosába, Debrecenbe? A ma este tartandó egyesületi közgyűlés hi­vatott eldönteni e kérdést, és a 18 órakor kezdődő „randevú”, reméljük, meg is vá­laszolja az ülőröpisek, vívók és lovasok sorsát. Egyébként a közgyűlésre városunk vezetői és sportirányítói is meg vannak hívva, többek közt Csabai Lászlóné, vá­rosunk új polgármester asszonya, Losonczi László, az önkormányzati humán iroda vezetője és dr. Bige Lászlóné, a Megyei Sport és Rendezvény Iroda vezetője. Gere Kálmán, a PIREMON SE elnöke öt pont­ban határozta meg a napirendre kerülő té­mákat, mégpedig a lovas-, vívó- és ülőröplabda-szakosztályok beszámolója, a gazdasági beszámoló, az 1994-ben ered­ményes sportolók díjazása, és a legfonto­sabb napirendi pont, a székhelyváltozta­tás eldöntése. Arról kérdeztük a közgyű­lés előtt dr. Bige Lászlónét, a SPORI vezetőjét, milyen elképzeléssel a „tarso­lyában” érkezik a PIREMON-os fórumra. — Már beszéltem Gál János ügyvezető elnök úrral, miszerint személyesen is na­gyon sajnálom, hogy e kérdésben nem ke­resett meg már előbb. Nagyon kíváncsi vagyok a problémákra, és azok miértjére. Az biztos, hogy nem lenne szabad enged­ni egy szépen fejlődő sportág és természe­tesen a sportolók kikerülését megyénkből. Irodánk nem támogató szerv, így mi sze­mély szerint nem tudjuk a sportegyesüle­teket anyagilag támogatni. A klubok éle­tébe sincs beleszólásunk, tehát nem hatá­rozhatjuk meg tevékenységüket s annak a helyét. A közgyűlésen természetesen ott leszek. Csak remélni tudjuk, hogy egy sikeres sportág megyénkben, illetve városunkban marad, és a következő nemzetközi kupán vagy versenyen újra nyíregyházi PIRE- MON-ként fogják a külföldiek emlegetni. Batai János Diáksportkörlcép: Ibrány Sorozatunkban eddig Nagyhalász, Pa- szab, Tiszabercel, Kemecse, Tiszatelek, Gávavencsellő, Búj és Kótaj szerepelt. Most pedig Ibrányba látogatunk el. Az ibrányi DSK működéséről az álta­lános iskola egyik testnevelő tanára, Ferenczi György — aki az ibrányi diák­sportbizottság titkára is — számolt be. — Diáksportkörünknek hét szakosztá­lya funkcionál. Labdarúgó, leány kézilab­da, atlétika, torna, birkózás, sakk és asz­talitenisz. Utóbbi kettő ez évben indult. A birkózásban nebulóink évekkel ezelőtt or­szágos sikereket értek el, a sóstóhegyi és a bököny i birkózópalántákkal együtt. Nap­jainkban nem büszkélkedhetnek kiemelke­dő eredményekkel a szőnyeg „szerelme­sei”, s ennek két oka, hogy egyrészt gene­rációváltás megy végbe, másrészt a bir­kózó szakedző, aki megtanítja a sportág alapjaira a küzdősport iránt érdeklődőket, munkahelyi elfoglaltságai s egyéb kötele­zettségei miatt nem tudott annyi időt fog­lalkozni a gyerekekkel, mint amennyit ere­detileg elképzelt. Tornában a leánycsapat megyei harma­dik, a labdarúgók nagykörzeti harmadik helyezéssel büszkélkedhetnek. Atlétiká­ban, a megyei diákolimpiái viadalokon minden évben az elődöntőkbe kerülnek tanítványaink. A leány kézilabdacsapat is a közelmúltban állt össze, ők negyedik­ben kezdenek sportolni. Ez a szakosztály tulajdonképpen a korábban nagy hagyo­mányokkal rendelkező leány röpicsapat szerepét vette át, melyet anyagi gondok miatt szüntettünk meg. A DSK rendezvényeinek soraiban gaz­dag programválaszték található. Nyáron vízitúrán vettünk részt, mely egyhetes volt. A Tiszabecstől Ibrányig kijelölt 170 tal­es útvonalat ötven tanuló tette meg kajak­kenuval. Labdarúgóink és kézilabdázóink számára a tiszaberceli általános iskolával közösen jövőre egy kiegészítő jellegű tá­bort szervezünk Hollóházán, az ottani is­kolával való kitűnő baráti kapcsolatnak köszönhetően. Először testnevelőink utaznak télen sítáborba, remélve, hogy jövőre ők oktathatják a diáksportkör tag­jait. Az úszástanításra is nagy hangsúlyt fektetünk. A Vidám delfin Gmk negyven fő (kezdő és haladó) úszás elsajátítását segítette elő. Az új esztendő első legran­gosabb diáksporteseménye Ibrányban, ja­nuár hónapban lesz. A Kinizsi Kupa el­nevezésű tornát — hat foci- és négy kézilabdaegyüttes részvételével — isko­lánk tornacsarnokában bonyolítjuk le. Az intézmény DSK-jának pénzügyi be­vétele a tagoknak havonta befizetendő tíz­forintos díjaiból, az iskola 70-80 ezer fo­rintos támogatásából és az önkormány­zat patronálásából tevődik össze. Pályá­zatokból is csurran-cseppen valami. A megyeiekre általában 30-50 ezer forinto­kat utalnak, viszont az országosokra ne­hezebben kapunk anyagi juttatást. Testnevelőink száma öt, ami a tanulói létszámhoz elegendő. A tárgyi feltételek — amióta a DSK saját elszámolással dol­gozik — megfelelőek. Jól felszerelt szer­tár, és öt éve üzemelő tornacsarnok áll ren­delkezésünkre. Tavaszra sportudvart szán­dékozunk létrehozni. Ezen bitumenes és salakos kézilabdapálya lesz. A nyíregyházi Városi Stadion felújításakor fölöslegessé vált rekortánt megkaptuk, ezzel lehetővé vált egy háromsávos, hetven méter hosszú rekortán futópálya létrehozása. Tanuszo­da építése már három év óta terv. Megvan hozzá a gépi berendezésünk, csak orszá­gos támogatás híján leálltak a munkálatok. Hétmillió forint hiányzik, de esély van rá, hogy felépül, csak idő kérdése a folyamat. Tóth Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom