Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-01 / 215. szám

2 mi 1994. december 1., csütörtök n BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Magyar részvétel az esseni EU-<sú<son Helmut Kohl német kancellár, az Európai Unió soros elnöke levélben hívta meg Horn Gyulát és Kovács Lászlót az EU állam- és kormányfőinek decemberi, esseni csúcstalálkozójára. A találkozáson hazánk és a másik öt társult ország az EU vezetőivel cserélhet véleményt a csatlakozásra való felkészülés stratégiájáról. Kovács László kül­ügyminiszter a budapesti EBEÉ-csúccsal kapcsolatban elmondta: soros elnök­ként azon lesz, hogy javítsa hazánk ismertségét. Clinton amerikai elnök hétfőn reggel érkezik Budapestre, és még aznap délután haza is utazik. Kollégiumi tanácskozás A fiatalok tehetségének kibontakoztatására fel kell újítani a népi kollégiumi mozgalmat, s ez elsősorban társadalmi feladat — mondotta Göncz Árpád a Pest megyei városházán. A köztársasági elnök a Fényes Szellők Baráti Kör és a Kollé­giumi Érdekvédelmi Szövetség szervezte tanácskozáson arról beszélt, hogy ennek a mozgalomnak fel kell karolnia a tudásra éhes, hátrányos helyzetű gyermekeket. A konferencia szünetében felavatták Kardos László — a Népi Kollégiumok Orszá­gos Szövetsége egykori elnökének — emléktábláját a Semmelweis utcában. Ügynök a képviselők között A Belügyminisztérium adatai szerint az egyik országgyűlési képviselő együtt­működött az egykori belbiztonsági szolgálattal. Erről Eigner József, az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnö­ke tájékoztatta a Magyar Hírlapot. Nevet azonban nem említett. Gál Zoltán szerint elhamarkodottan hozták nyilvánosságra az információt. A házelnök a rádió Krónikájában sajnálatának adott hangot, amiért az Alkotmánybíróság még nem döntött a kért beadványok alkotmányosságáról. Ki hány forintot kap a villanyszámla mellé? Elkészült a népjóléti tárca koncepciója a várható januári 70 százalékos ener­giaár-emelés kompenzációjáról — írja a Népszava. A minisztérium egyik ja­vaslata 9, a másik 7 milliárd forintot fordítana a leghátrányosabb helyzetűek szociális támogatására. A központi támogatásban nem részesülők a helyi ön- kormányzatoktól kérhetnek lakásfenntartási támogatást. Erre a célra az állami költségvetés a kormány decemberi döntésétől függően egymilliárd vagy 400 millió forintot ad. Illetékelőleg csütörtöktől Illetékelőleget kell fizetni december 1 -jétől ingatlanok tulajdonjogának, ingatla­nokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok elajándékozása és visszterhes vagyonát­ruházása esetén. Az októberben elfogadott törvénymódosítás célja, hogy minél előbb pénz kerüljön az államkasszába. Az eddigi gyakorlattól eltérően a földhivatal a tulajdonváltozást rögzítő iratot (szerződés) beérkezése után 8 napon belül elküldi az illetékhivatalnak, amely megállapítja a fizetendő összeget. Az illetékelőleg a határozat kézbesítése után számított 15 napon belül válik esedékessé. Az MSZP az adótörvényekről A személyi jövedelemadó és a társasági adó törvényeinek tervezett változtatásá­hoz a szocialista képviselők eddig 120 módosító indítványt dolgoztak ki, de ezeknek csak töredékével értettek egyet a parlamenti munkacsoportok. Erről Lamperth Mónika, az MSZP frakcióvezető-helyettese számolt be a párt szokásos, szerdai sajtóbeszélgetésén. A szocialisták vasárnapi frakcióülésükön alakítják ki végleges álláspontjukat az adótörvény-módosítások és a jövő évi költségvetés ügyében. Bősi ellenkereset Elkészült az az ellenkereset, amelyet Magyarország a bősi perben a hágai nemzet­közi bíróságnak ad át válaszul a szlovák indítványra. Szénási György, a Külügymi­nisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a dokumentum bizonyítható állításokat tartalmaz. A Népszabadság infor­mációi szerint a két ellenkeresetet hétfőn, egyidejűleg helyezik letétbe Hágában. Közép-európai országok — német meghívó Kohl német kancellár meghívta a hat közép-európai társult állam vezetőit de­cember 10-ére Essenbe, ahol az Európai Unió csúcsértekezlete után tájékoztatást kíván adni a tanácskozás eredményeiről. Kohl sajtótájékoztatón mondta el, hogy az állam- és kormányfőket azzal a határozattal akarja megismertetni, amely a kö­zép- és kelet-európai országoknak a csatlakozáshoz vezető jövőbeni közeledéséről szól. A másfél órásra tervezett találkozó után a kelet-európai politikusok hivata­losak a tagállamok vezetőinek részvételével tartandó vacsorára. Eredménytelen volt Gáli útja? Gyakorlati előrelépés nélkül ért véget Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Alija Izetbegovic boszniai elnök szerdai találkozója. Izetbegovic sérelmezte, hogy a világszervezet semleges álláspontra helyezkedik. A bosnyák államfő szerint az ENSZ-nek a törvényesen megválasztott kormányt kellene megvédelmeznie. Az ENSZ-főtitkár végül is úgy utazott haza a bosnyák fővárosból, hogy nem sike­rült találkoznia a boszniai szerbek képviselőivel. Harcok Bihac központjáért A Bihacnál harcoló szerb és muzulmán csapatok egymást vádolták az ellen­ségeskedések kiprovokálásával. ENSZ-források szerint a városban szerda reg­gel óta heves tüzérségi harcok dúlnak. A szarajevói rádió úgy tudja, hogy a szerbek és a krajinai szerbek tovább folytatták előrenyomulásukat a városköz­pont felé. Fikret Abdic szakadár muzulmán vezető csapatai.észak felől támad­ják Bihacot. Szerb vezetők eközben hangoztatják, hogy katonáiknak megtiltot­ták a városközpont erőszakos elfoglalását. Egyre valószínűbb, hogy Bihacot a szerbek Abdic kezére fogják játszani. A mókuskerékből ki kell lépni! A parlament év végi hajrájában elég kevesen tartózkodnak az ülésteremben. Dr. Bakai Zoltán, az MSZP fehérgyarma­ti képviselője ezen kevesek közé tartozik. — Ilyen kitartó? — Valóban, fölfokozott munkatempót diktálunk magunknak, a plenáris üléssel párhuzamosan a bizottságok is gőzerővel dolgoznak, hiszen a költségvetéssel kap­csolatosan annyi módosító indítvány érke­zett be, hogy szinte lehetetlen áttekinteni. Pedig át kell, méghozzá nagyon gyorsan. — Ón a Szociális és Egészségügyi Bi­zottság tagja, orvos, kórházigazgató. Tud­nivaló, hogy ez a terület az egyik legérzé­kenyebb pontja a költségvetésnek és a tár­sadalomnak számára. Nem lehet könnyű dolguk a bizottságban. — Az egészségügy is, a szociálpolitika is az a terület, ahová sokkal több pénz kel­lene. A módosító indítványok mindegyi­ke olyan, amihez anyagi háttér szükségel­tetne, de a forrást, azaz hogy honnan le­het elvenni a pénzt, nem jelölik, nem tud­ják megjelölni. Kételkedem benne, hogy akár más területeken, akár az egészségügy vagy a szociálpolitika rendelkezne ilyen fölös forintokkal. —Arról beszélnek mostanában, hogy tál sok a kórházi ágy, nincsenek kellően ki­használva, s csökkentésükkel pénzt lehet­ne megspórolni.-— Lehet arról beszélni, hogy vannak fö­lösleges kórházi ágyak, csak ennek az a ki nem mondott háttere, hogy az ágyak számá­nak csökkentésével redukálják az egészség- ügyi intézmények költségvetési támogatá­sát is. Pedig az már kevesebb nem lehet. Azzal azonban egyetértek, hogy a kórhá­zak struktúráján kellene változtatni. Hogy ez bizonyos területek megszüntetését, át­csoportosítását, újak beindítását jelenti-e, az már más kérdés, de az intézmények műkö­Úgy tűnik, a Fidesz visszavonult, sze­rényebb kampányt folytat az önkormány­zati választásokra, mint májusban tette. Nyíregyháza valósággal fel volt lobogóz­va, és jó néhány óriásplakát igyekezett meggyőzni a választókat, hogy szavazza­nak rájuk. — Ha jobban belegondolunk, nem egyedül voltunk, akik fellobogóztuk má­jusban Nyíregyházát — állítja Seszták Oszkár, a Fidesz megyei irodavezetője. — Kampányköltségvetésünk tavasszal sem vetekedhetett a nagy pártokéval. Csak megpróbáltunk lépést tartani. Annak azon­ban, hogy ősszel nem folytatunk ilyen lát­ványos kampányt, elsősorban anyagi okai vannak, másrészt számítunk arra, hogy az emberek ismernek bennünket, tudják a programunkat, ismerik elkötelezettségün­ket. Tudják, hogy milyen utat választot­tunk. Úgy érezzük, nem kell már különö­sebben bemutatni magunkat. Nyíregyhá­zi viszonylatban persze lenne mondaniva­lónk, több, mint amennyi lehetőséget ka­punk. —Ószintén szólva, nem arról van itt szó, hogy a Fidesz is attól fél, hogy az emberek újra a koalíciós pártokra fognak szavazni, és akkor a költséges választási kampány csak pénzkidobás? — Természetesen ennek a veszélye dése valóban lehet ésszerűbb, gazdaságo­sabb úgy is, hogy annak a betegek ne lássák kárát. A kórházi ágyak csökkenéséhez pedig nagyon nehéz hozzákezdeni addig, amíg a kórházak olyan szociálpolitikai feladatokat látnak el. amelyeket egyébként nem nekik kellene. — Bizonyára az idős, magatehetetlen, egyedül élő emberekről van szó, akiknek a teljes gyógyulásig nincs hova, nincs ki­hez menniük. — Igen, és ezek azok az emberek, akik­nek nincs annyi jövedelmük, hogy a lába­dozáshoz a segítséget megfizessék, és az önkormányzatoknak nincs anyagi keretük arra, hogy ezt az összeget átvállalják tőlük. Tehát nagyon nehéz ezen változtatni, de én ennek ellenére hiszem, hogy a problé­ma megoldható. — Az egészségügy ésszerű átszervezése csak óhaj, vagy történik is ez ügyben va­lami? — Úgy gondolom, hogy országszerte szó kell, hogy legyen róla, de Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében mindenképpen meg kell valósítani. Ez olyan kényszerű lé­pés a megyében lévő hat kórház számára, amely több intézménynek a létét és továb­bi fönnmaradását garantálja. Mert az józan paraszti ésszel is belátható, hogy nincs szük­ség hat, teljesen egyforma profillal működő kórházra egymástól húsz-huszonöt kilomé­terre. Ugyanakkor a megyénk létérdeke, hogy ebben a hat intézményben — vala­mennyiben — a gyógyuláshoz szükséges ellátást biztosítsák. —A változtatások sokszor húsba vágó- ak, ezért nehéz hozzájuk kezdeni. — Néhány ember érdekeinél fontosabb az, ami az egész megye egészségügyi el­látását biztosíthatja. Ha ezt az intézmény vezetői nem ismerik föl, akkor annak sú­lyos következményei lesznek. fennáll. Kár lenne, ha az emberek ismét a nosztalgiának, vágyképeiknek megfelelő­en szavaznának. Fontosabb lenne, ha helyi programok, helyi elképzelések kerülnének előtérbe. —A kormány eddigi munkáját értékelve megismétlődhetnek-e a májusi eredmények? — Nagyon meg lennék lepve, ha az MSZP a tavaszi támogatottságot kapná. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kor­mány nem váltotta be a reményeket, amelyeket a szavazók tápláltak. El­sődleges elvárás volt, hogy a koalíció működése botránymentes legyen, ez nem valósult meg. Az életkörülményekre vo­natkozó ígéreteiket szintén nem váltották be, és még sorolhatnánk azokat a terüle­teket, ahol a koalíció nem teljesítette ígéreteit. Az sem igaz, hogy szakszerűség uralko­dik a munkájukban a kicsinyes pozícióhar­cok felett. A kormányban a tárcákon belüli ellentétekről naponta olvashatunk, hallha­tunk a televízióban. A kormányalakításnál is kitűnt, hogy nem a szakmaiság volt az elsődleges szempont. — 1990-ben a Fidesznek 12 képviselője jutott be a negyvenfős nyíregyházi közgyű­lésbe. Ismerve a mai realitásokat, most va­lószínűleg nem lesznek ennyien. — A jelöltállítási szakaszt jól vettük. — Ha jó! értem, akkor a jövő évi költségvetésből jut a kórházaknak, egyéb intézményeknek valamennyi összeg, s ezen belül az intézmények oldják meg átcsopor­tosítással, profilváltással a gondjaikat. — Egy bizonyos szintű ellátást minde­nütt biztosítani kell, és a kulcslépés az, hogy a kórházak közösen találják meg, ami ebből a pénzből még megvalósítható. Mert az úgynevezett luxusellátásra bizto­san nem lesz pénz. Nálunk az intézmények és a megyei önkormányzat abban állapod­tak meg, hogy a struktúraváltást nagyon hamar elkezdjük. Tudva és vállalva azt, hogy ezzel egyéni érdekeket is sértünk. — Az Érdekegyeztető Tanácson szüle­tett megegyezés jelent-e valamit az egész­ségügy, a szociálpolitika számára? — Azt gondolom, hogy a nyolcezer fo­rintról nyolcezerötszáz forintra emelt köz­alkalmazotti alapilletmény inkább politi­kai siker. Az a bruttó ezer-kétezer forint nem sokat segít az egészégügyben dolgo­zók életkörülményein. Viszont jelzi azt, hogy a kormány nem zárkózik el a tárgya­lásoktól, a követelésektől, csak éppen a helyzet nem enged többet. Mert az egész­ségügyi dolgozók, a pedagógusok és a töb­biek körülményei mellett ismert a kor­mány helyzete is. — Ön nem tagja a Szocialista Pártnak, bár a frakcióban ül. Megszavazza a költ­ségvetést? — Megszavazom. És nemcsak azért, mert a kormánypártban ülök, hanem azért, mert azt gondolom, hogy egyszer ki kell lép­nünk a mókuskerékből. Ha ez az ára annak, hogy valamikor 1996-97 táján már valami elkezdődjön nálunk, akkor ezt az árat most meg kell fizetni. Nekem semmi okom kétel­kedni abban, hogy Békési László költség- vetési elképzelései ezt a célt szolgálják. Jakubovits Anna jobban minden körzetben van képviselőjelöltünk. Ezek egy része közös jelölt. Nagyon sok fog azon múlni, hogy az emberek miként emlékeznek vissza az elmúlt négy évre. Hiszen a Fidesz-frakció alapvetően jó irányba vitte a megyeszékhely dolgait. Ajánlásgyűjtéskor nagyon kevesen mond­ták egyértelműen, hogy a Fidesz jelöltjé­nek nem hajlandóak aláírni az ajánlólis­tát. Számszerűleg nem szeretnék tippelni, de úgy érzem, jobban szereplünk majd, mint tavasszal. Csalódott lennék, ha nem sikerülne frakciót alapítanunk. — Végül egy személyes kérdés. Úgy tű­nik, hogy Ön a jövőben nem kíván különö­sebben politizálni. Megszoktuk ugyanis, hogy az irodavezetők a különböző listákon előkelő helyeket foglalnak el... — Egyszerre egy lovat szeretnék megülni, továbbra is a nyíregyházi önkormányzatban akarok dolgozni. Vá­lasztókerületemben az esélyem jobb a vártnál. Remélem, hogy a polgárok oko­san döntenek, és mint négy évvel ezelőtt, a kormányzati hatalommal nem azonos arányok születnek az önkormányzatokban. Nagyon sokszor hallottuk az elmúlt négy évben a jelenleg kormányzó pártoktól, hogy hatalmi ellensúlyok kellenek. Erre most is adott a lehetőség. (száraz) Szerényen, de Mégsem utaztak a képviselők A rendkívül feszített költségvetési általános vita mellett a különböző parlamen­ti bizottságokban is egész héten folyt a mun­ka. A Gazdasági, az Alkotmányügyi, az Ön- kormányzati és a Mezőgazdasági Bizottság már kedden megkezdte a benyújtott módo­sító indítványok tárgyalását. A magánsze­mélyek jövedelemadója és a társasági adók módosítása ugyancsak bizottsági vitákat igé­nyelt. A Szociális Bizottság csak szerdán kezdte meg munkáját a fenti három témá­ban. A Számvevőszéki Bizottság előtt az Állami Számvevőszék jelentése feküdt az ÁV Rt. múlt évi tevékenységéről. A Mezőgazdasági Bizottság a nagyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat meg­tárgyalásába kezdett szerda délelőtt, s ma Sátoraljaújhelyen a Tokaj Kereskedőházban kihelyezett ülésen kívánták folytatni a vi­tát. Tervük végül kútba esett, a kirándulás elmaradt. A szövetkezeti törvény, valamint az adótörvények módosításának vitája olyan sok időt vett igénybe, hogy a mai több száz kilométeres buszozás már senkinek sem hi­ányzott. Inkább a képviselői irodaházban folytatják a tegnap megkezdett munkát. Az Emberi Jogi Bizottság az egészség­ügyről, büntetőeljárásról és fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényja­vaslatról értekezett, majd megválasztotta a volt Állami Egyházügyi Hivatal iratait fe­lülvizsgáló albizottság tagjait. Személyi kérdésben figyelembe vették a frakciók ajánlatát. A fideszes Kövér László és Selmeczi Gabriella törvényjavaslatot terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék havi összege az alábbiakban módosulna gyermekenként: /egygyermekes családnak 3470 Ft\ egygyermekes egyedülállónak 4100 Ft kétgyermekes családnak 4100 Ft kétgyermekes egyedülállónak 4730 Ft három- és többgyermekes családnak 4730 Ft három- és többgyermekes egyedülállónak _____________________ 4980 Ft/ Ja vasolják továbbá, hogy a gyermek- gondozó intézeteket is illesse meg gyer­mekenként a havi 4100 forint, míg havi 6430 forintra legyen jogosult az eltartó a tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fo­gyatékos gyermek után. Z.TA—

Next

/
Oldalképek
Tartalom