Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-28 / 212. szám
2 1994. november 28., hétfő BELFÖLD-KULFOLD UJ KELET Érdekegyeztető tanács A kormány nem tett újabb engedményeket sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén — számolt be róla a rádió. Békési László pénzügyminiszter kitartott amellett, hogy a közalkalmazottak bérét meghatározó alapszorzó július 1-jétől emelkedhet 8800 forintra, és nem 9000-re, mint ahogy a költségvetési intézmények képviselői szerették volna. Az ÉT plenáris ülésén a munkavállalók időt kértek, és emiatt még nem dőlt el, hogy mi lesz a válasz. Budapestre jön a BIE elnöke A Kormánybiztosi Iroda meghívására hétfőn Budapestre érkezik a Világkiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) küldöttsége. A delegációt a BIE elnöke, Öle Philiphson vezeti. A megbeszéléseken részt vesz Kovács István magyarországi delegátus, a BIE alelnöke is. A terv szerint Dérczy Ferenc kormánybiztos és Pál László ipari miniszter is fogadja a vendégeket. Holocaust-megemlékezés A magyar zsidóság deportálásának 50. évfordulójára emlékeztek a budapesti József Attila Színházban. Joel Álon izraeli nagykövet szerint a magyar kormány nemrég tett bizonyos beismerése az ötven évvel ezelőtti eseményekről azt jelenti, hogy a magyarság felelősséget vállal múltjáért. A történész Karsai László vitába szállt azokkal a nézetekkel, hogy Kelet-Európábán kevésbé álltak ki a zsidók mellett mint Nyugat-Európában. A rendezvény szervezője a Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség volt, amely az idén tizenöt hasonló megemlékezést rendezett. Bombázásról Rose tábornok, a boszniai kéksapkások parancsnoka úgy véli, a szerb állások ellen a stratégiai bombázás lenne hatásos. Ez viszont általános háborút jelentene a szerbek ellen, ami nem egyeztethető össze a békefenntartók küldetésével. Közben a szerb tüzérség a kanadai kéksapkások táborát lőtte Visoko városában, Bosznia középső részén. Áldozatok nincsenek, a támadás okát nem tudják. A boszniai szerbek elfogtak 150 brit és holland ENSZ-katonát Kelet-Boszniában. így már 400 kéksisakos van fogságukban. Készültség Horvátországban — Teljes harckészültségbe helyezték Horvátország hadseregét — jelentette be a horvát parlament elnöke. Vladimir Seks azt közölte, hogy Zágráb követi az eseményeket, s „már készen állnak a beavatkozásra vonatkozó tervek”. A zágrábi kormány és az ENSZ ismét azzal vádolta a krajinai szerbeket, hogy részt vesznek az északnyugat-boszniai harcokban. Karadzic: Békét, azonnal! A szerbek és a szarajevói kormány azonnal írjon alá egy általános békeszerződést, és a felek csak később dolgozzák ki a részleteket. Ezt egy levélben javasolta Radovan Karadzic boszniai szerb vezető. Indítványát elküldte Butrosz Gáli ENSZ-főtitkámak is. — A dokumentumot az ENSZ védnöksége alatt 7-10 napon belül aláírhatnák Genfben — véli Karadzic. Izraeli—jordániai kapcsolatok Izrael és Jordánia diplomáciai kapcsolatokat létesített a nemrég aláírt békeszerződésnek megfelelően. A két ország baráti és együttműködő kapcsolatok kiépítésére törekszik. Jordánia Egyiptom után a második arab ország, amely rendezte viszonyát a zsidó állammal. A két ország két héten belül nagykövetet cserél. Újabb koalíciós vita? Vasárnap döntött a kormány a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács felállításáról. A tanácsot a miniszterelnök fogja vezetni. Helyettese a kultuszminiszter lesz, még további hat miniszterből — a népjóléti, a belügy-, pénzügy-, a honvédelmi, igazságügyi, és a munkaügyi — fog állni a testület. Titkárságát a miniszterelnöki hivatal látja el. Élén címzetes államtitkár áll majd, akit a kormányfő javaslatára az államfő nevez ki. Mivel az államtitkár személyéhez nem szükséges kormánydöntés, így a személyről javaslat sem született. A koordinációs tanács felállításáról a tíz szocialista miniszter igennel, míg a három szabaddemokrata miniszter nemmel szavazott. A miniszterelnök nem vett részt a szavazásban, neki csak szavazategyenlőség esetén kellett volna állást foglalni. A kérdésben a ma délelőtti koalíciós egyeztető tárgyaláson valószínűleg nagy vita várható, de mivel a kormány- döntés nem része a koalíciós megállapodásnak, így az SZDSZ-nek nem lehet vétójoga. A vita egyébként arról szólt, hogy a tanács titkárságát a Kultuszminisztérium vagy a miniszterelnöki hivatal lássa-e el. A szabaddemokraták azt szerették volna, ha a művelődési tárca közigazgatási államtitkára lett volna a titkárság vezetője. A vasárnap délutáni kormányülésről Békési László pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács tárgyalására sietett. A kormánytól felhatalmazást kapott arra, hogy a közalkalmazottak A1 bértételének mértékét 1995. július 01-től 8800 forintra emelje a jelenlegi nyolcezerről. Ennek a 10 százalékos emelésnek 13,3 milliárd forint költségvetési kihatása lesz. Javasolhatja továbbá tárgyalásra a szolidaritási járulék 1 százalékkal való csökkentését, mely a munkavállalói és a munkaadói oldal között oszlik meg. A bevétel 50 százaléka jövedelempótló támogatásra fordítódhat. A gyes és a gyet állampolgári jogon jár,; míg a gyed emelése július 01-től történhet. Ez a féléves késés teszi lehetővé, hogy kétszáz forintos havi adócsökkentést kapjanak gyermekenként a 260 ezer forint éves jövedelemnél kevesebb keresettel rendelkezők. A parlament hétfőn 10 órakor kezdi meg munkáját. zmeskall Szabó Iván utódja gazdaságpolitikájáról Szerinte nincs (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan látja a bérek, jövedelmek visszafogásának szándékát? — Tipikusan restrikciós gyakorlat az ilyesmi. Egyébként piacgazdaságban, ahol az állam nem avatkozik be a vállalatok, cégek ügyeibe, a béreket sem lehet szabályozni a magáncégeknél, ez mindenkor a munkáltató és a munkavállaló megegyezésén kell, hogy alapuljon. kozik, Ön pedig előadásában is azt állította : nincs válság Magyarországon. Miért akkor mégis a válságkezelés a kormány részéről? — A kormány gazdaságpolitikusai igen jók válságmenedzselésben. Ehhez értenek, ezért aztán úgy gondolják, most is ez a módszer a legjobb megoldás. — Azt állítja, hogy Magyarországon jó a gazdasági helyzet? válság fordulhat-e a kocka, várható-e jelentős előretörés az Önök részéről? — Földindulásszerű változásra nem lehet számítani, ahhoz kevés idő telt még el május óta. Pozícióink javulnak. Az MDF-ből nagyon kevesen távoznak, s nő a belépők száma. Abban a budapesti szervezetben, ahová én is tartozom, a százhúsz régi taghoz negyven új csatlakozott. Sokan rájönnek, hogy már nem Tanmese Élt Máramaroson vagy száz éve egy szegény zsidó ember. Nagyon kiesi volt a háza, alig fértek benne a hat gyerekkel meg a nagyszülőkkel. Elment hát a zsidó a bölcs rabbihoz tanácsot kérni. — Rabbi leben! Nagy a család, kicsi a ház, ha mindannyian lefekszünk, a padlón is alig férünk, csak szorongunk. Mit csináljak? Gondolkodik a rabbi, majd így szól: — Vidd be az aprójószágot, kecskét, disznót, kutyát is a házba, aztán két hét múlva gyere vissza. Két hét múltán visszamegy emberünk a rabbihoz, összetörtén, nyúzottan, s ekképp panaszkodik: — Jaj, rabbi, mit tettél velem! Bevittem a jószágokat a házba, most már csak ülve tudunk aludni, s büdös is van, meg piszok is. — Jól van — mondja a rabbi —, most menj haza, zárd a jószágokat az óljukba, és két hét múlva újra gyere vissza. Eltelik az újabb két hét, visszamegy a zsidó a rabbihoz, s mondja: — Rabbi! Igen jót tettél velem. Egészen jól el lehet férni abban a kis házban! Ezzel a történettel indította Szabó Iván a minap előadását, szemléltetvén az elmúlt négy év magyarországi változásait. Egyedül a közalkalmazottaknál, az államigazgatásban van lehetősége az államnak beavatkozni. A másik probléma, hogy ha csökken a lakosság jövedelme, akkor a megtakarításokat, amelyekre égetően szüksége van az államnak, egyszerűen kiszippantják, felélik, elköltik. —A kormánykoalíció válságra hivat— Nem jó, de kezelhető. De nem úgy, hogy megvonjuk a tudományos kutatástól a támogatást, emiatt aztán tömegével mennek el — lehet hogy örökre — a legértékesebb szellemi erők az országból, nem úgy, hogy megvonjuk az iskolák támogatását és nem úgy, hogy nem ösztönözzük a beruházásokat. — Rövidesen újra választunk. Megelég a pálya széléről bekiabálni. Az a cél, hogy az önkormányzatokban kialakuljon az ellensúly, s legyen erős ellenzék. Ez mindkét félnek, de legfőképp a választóknak elsőrendű érdeke. Mert azt aligha lehet megengedni, hogy a levágott vasútvonalak mentén iskoláktól megfosztott falvak senyvedjenek. (Kézy Béla) „Helyzet és jövőkép" Konferencia az agrárgazdaságról (Folytatás az 1.oldalról) A konferencia programjából: Juhász Pál országgyűlési képviselő Milyen agrárrendszert építsünk? címmel tartott előadást, amelyből megtudhattuk, hogy Magyarországon 1,6 millió család (sok esetben kénytelen-kelletlen alapon) foglalkozik mezőgazdasággal. Piacszabályozás, agrárpiaci rendtartás, agrárkamarák címszavakkal Tártján Balázs, az FM Agrárrendtartási Hivatalának elnöke következett a pulpituson, majd Mikus István, a VOCA magyarországi igazgatója szerepelt előadóként, a magyar mezőgazdaság marketing-tevékenységének bővítési lehetőségét elemezve. A neves előadók sorát gazdagította Mahr András, a MOSZ főtanácsosa, Gyimóthy Géza országgyűlési képviselő, az FKgP alelnöke, dr. Magyar József a Magyar Agrárkutató Intézmények Szövetsége részéről, dr. Dohy János akadémikus, intézetvezető egyetemi tanár. Délutáni programként szabolcsi blokk következett. Az agrárszakemberek alkotta csoportok számoltak be nagy érdeklődéssel kísért kutatási tapasztalataikról. így a Kajati I. — Sallap P. — Molnáráé M. —Inántsy F. — Budán T. nevekkel fémjelzett alkotócsoport „szóvivőjeként” Kajati István professzor meggyőzően és hittel szólt a termesztési egzisztenciát jelölő, „ellenőrzötten egészséges alma” szerepéről. Szenvedélyesen érvelt az almatermesztés mellett, az egykor Szabolcs aranyának magasztalt gyümölcs táplálkozásélettani fontosságáról. Ugyanakkor olyan újságcikket is bemutatott, amely az alma „káros (!?) hatását nagybetűsí- tette” címében. Mert hogy ki hallott még ilyet?! Akkor, amikor Magyarország népegészségügye az utolsók között van Európában, éppen egészségünk megőrzése érdekében szükséges volna több alma fogyasztása. Ehhez a tömegkommunikációs csatornák, az orvostársadalom segítsége elengedhetetlenül fontos. Ahogyan az angol közmondás mondja: Mindennap egy alma, az orvost távol tartja! Újabb munkacsoportok az alma integrált növényvédelmének tapasztalatairól, majd a környezetkímélő gyümölcstermesztés talajápolási módszereiről tájékoztatták a hallgatóságot Sallai Pál igazgató és Bubán professzor előadásán keresztül. Dr. Kecskés Mihály egyetemi tanár, "az MTA megyei tudományos testületének elnöke betegsége miatt maradt távol, ám a gondolatai dr. Cselényi István egyetemi tanár, a testület titkára által közvetítést nyertek. Felbermann Endréhez hasonlóan annak a reményének adott hangot befejezésül, hogy a nyíregyházi konferencia, betöltve tisztét, jövőbeni folytonosságot nyer. Méltatta és megköszönte egykori tanítványának, a jelentős rendezvény szervezőjének, dr. Lenti Istvánnak, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának, az SZDSZ megyei agrárszekciója elnökének munkáját. Dr. Lenti István a konferenciát követő fogadáson elmondta: a konferencián a vélemények egybecsengtek arról, hogy egy gyenge mezőgazdaság nem képes az elveszített keleti piacok visszaszerzésére, de arra sem, hogy a Közös Piac által szabott kemény feltételeknek megfeleljen Európában, sőt — és ez akár lehet megdöbbentő is — arra is képtelen, hogy a saját, a hazai piacon visszaszerezze pozícióit, versenybe szálljon a minőségileg gyakorta nem is jobb külföldi kínálattal. A konferencia résztvevői úgy summáztak: nem lenne itt semmi gond, ha egy kiforrott, immár minden részében működő, a piac valódi törvényei szerint szervezett mezőgazdaságról lenne szó. De most, amikor a néhányholdas gazda mellett a teljesen tönkretett szövetkezetek, a szerveződő újféle szövetkezések, a privatizáció bizonytalanságai között vergődő gazdaság és a többnyire bravúros ügyességgel működő mező- gazdasági üzemek a termelés szereplői, mindez már nem olyan egyszerű. Tegyük mellé a magyar falu megváltozott szociológiai képét is, mindjárt kiderül: a célok megfogalmazása egyszerűbb, mint végrehajtásuk. A munkanélküliség, a hiányos infrastruktúra, a sok képzetlen gazdálkodó, a magyar és a világpiac ismeretének hiánya, a kárpótlás miatt keletkező helyi konfliktusok csak növelik a kivezető úton tornyosuló akadályokat. Éppen ezek ismeretében volt jó hallgatni az előadók ötleteit, javaslatait, a megoldást sürgető elképzeléseket, koncepciókat. A nyíregyházi mezőgazdasági konferenciáról téves lenne azt állítani, hogy az bármit is megoldott volna az ország agráriumának sürgető gondjai közül. De elindított valamit, amely követésre méltó: az együtt gondolkodást, hiszen csak így érhető el, hogy a gondolatok szintézise cselekvésre ösztönözzön törvényhozót, politikust, gyakorlati szakembert. Az SZDSZ kezdeményezése követendő példaként szolgálhat—mondta dr. Lenti István, noha a konferencia egészét a politikamentesség, a csupán szakmaiság jellemezte.— Személy szerint Lövei Csaba segítségét szeretném megköszönni ezúton is — fejezte be dr. Lenti István. A konferencia anyagából kiadvány készül. (lefler)
