Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-28 / 212. szám
UJ KELET ni MEGYÉNK ÉLETÉBŐL n m 1994. november 28., hétfő 3 Tízéves a Magyar—Finn Baráti Egyesület A barátság mérlege Tíz éve, 1984 decemberében alakult meg Nyíregyházán a Hazafias Népfront védnöksége alatt a Magyar—Finn Baráti Kör. Bár a városnak már 1981-től volt testvérvárosi kapcsolata a finnországi Kajaani városával, a baráti kör megalakulása késett. Akkoriban nemigen lehetett a szovjet baráti társaságokon kívül mást szervezni. Ezért is volt szükségünk a népfront védnökségére. Mint azt Révay Valéria, a nyíregyházi Magyar—Finn Baráti Egyesület elnöke elmondta, Nyíregyházának már az 1930-as években is volt kapcsolata az evangélikus egyház révén Saló városával. Már akkor is voltak kölcsönös látogatások, cserék. Többek között Endreffy Zoltán is járt, illetve tanult Finnországban. A megalakulást követő tíz év alatt egyre gyarapodott a baráti kör taglétszáma, bár a főiskolások inkább csak a tanulmányi időszakuk idején vettek részt a kör munkájában. Kajaani és Nyíregyháza között szoros barátság alakult ki, kulturális és művészeti téren egyaránt. Városunkból szinte valamennyi jelentősebb kórus, együttes járt Kajaaniban. A képzőművészek közül Berecz Andrásnak és Tóth Sándornak volt az északi városban kiállítása, míg a nyíregyháziak Krupíczer Antal köztéri szobrával lepték meg a testvérvárost. Viszonzásul a nyíregyháziak szaunát kaptak a népszerű Júlia fürdőben. Az egyre szorosabb kapcsolatok révén került sor két irodalmi antológia kiadására magyar és finn nyelven: 1986-ban az Üzenetváltás, 1991-ben Közel és távol címmel jelentek meg a kétnyelvű gyűjtemények. A harmadik kötetet a tervek szerint a két város gyermekei verseinek és meséinek közös kétnyelvű kiadása jelentené. Ennek aktualitását csak növeli, hogy idén immár hetedik alkalommal látogattak nyíregyházi családok oda- vissza alapon Kajaaniba. Ötven családnak volt lehetősége arra, hogy ilyen alapon megismerkedhessen a csodálatos finn tájakkal és az ott élő emberekkel. A Magyar—Finn Baráti Egyesület havonta tartja foglalkozásait, ahol nem csak meghívott vendégek szerepelnek. Az egyesület tagjai közül is sokan vállalkoznak előadások megtartására. A baráti kör az egyesületi törvény megjelenése után átalakult egyesületté. Céljuk azonban változatlanul a magyar-finn kulturális és művészeti kapcsolatok ápolása. Emellett elsősorban arra törekednek, hogy a két nép minél jobban megismerje egymás életét, hétköznapjait. Budaházi István Az Igrice nyaralófalu Izraeli mezőgazdasági szakemberek megyénkben Minőséget nagy mennyiségben — Télen csak negyven férőhelyes motelünk üzemel, ezt tudjuk fűteni — mondta Koncsek László, a sóstói Igrice nyaralófalu vezetője. A kemping, a motel és a bungallók ötszáz pihenni vágyót tudnak különböző komfortfokozatban fogadni. A vendégek étkeztetését is meg tudtuk oldani. A nyári forgalmunk jó volt. Ez, gondolom, az időjárásnak is köszönhető. Évek óta jól működő kapcsolatunk van egy lengyel utazási irodával. Szervezett csoportok érkeztek hozzánk. A német egyesítés után Magyarország megszűnt a kelet- és nyugatnémetek találkozási helye lenni, és ezt Sóstó forgalma — és nyaralófalunk — is megérezte. A nyáron már érezhetően növekedett a német turisták száma. Egyre több az ismerős, visszatérő arc. Sokan érkeznek — szintén szervezett keretekben — Ukrajnából. Nemcsak Kárpátalja „társas turista” vendégei szálltak meg nálunk, hanem Kijev, Szocsi polgárai is. A kis motelt már húsz vendég miatt is érdemes üzemeltetni, de a kilátások biztatóak, jó lesz a téli vendégforgalom. Sajnos, nagy termünk nincsen, így értekezletet, konferenciát nem tudunk szervezni, rendezni. Ránk is — mint mindenre — a három bűvös szó vonatkozik: pénz, pénz, pénz. A semmiből nem lehet igényes kiszolgálást nyújtani. Felújítottuk a vizesblokkot. Éreztük, hogy a kulturáltabb körülmények miatt tovább tartózkodtak nálunk. Számítunk arra, hogy iskolai csoportok tanulmányi kirándulás során nálunk szállnak meg. Mi a lehetőségeinkhez képest a legjobbat szeretnénk a vendégeknek nyújtani. Nekünk ez a reklám. A vendégek beszélnek rólunk, elmondják a jót is és a rosszat is. Ha valaki elégedetlenül távozott, nem biztos, hogy én vagy munkatársaim vagyunk a hibásak. Nézzük csak meg például, hogyan néz ki a Sóstó... KvZ A kutatás és a valóság egymáshoz közelítésének egyre növekszik a fontossága mezőgazdaságunkban A nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán találkoztam dr. Ozer Krammer úrral, az izraeli földművelésügyi minisztérium osztályvezetőjével, a neves talaj- és öntözéskutató szakemberrel az elmúlt héten rendezett, korszerű szántóföldi termelés és öntözés című tanfolyam egyik szünetében. —Hogyan került kapcsolatba ezekkel a területekkel? — Ez a szakmám. Talajszakos vagyok, erre specializáltam magam. — Ha jól tudom, kandidátusi munkáját is e tárgykörben nyújtotta be. — Igen. Témája a vízgazdálkodás hátterét felölelő számítógépes program, amit több éven keresztül fejlesztettem. Az öntözés és a tápanyagkiadás tervezésével és megvalósításával, valamint a vízgazdálkodással foglalkozik 220 oldalon. — Miért éppen Nyíregyházára esett a választás a tanfolyam helyszínének megválasztásakor? — Azt, hogy itt legyen, nem mi határoztuk meg. Minket meghívtak ide. A kollégám, akivel együtt jöttünk, Aryeh Regev közgazdász, egy körzeti szaktanácsadói irodának a vezetője. Vele együtt hívott meg dr. Sinóros-Szabó Botond főigazgató. Kapcsolatom Magyarországgal és ezzel a főiskolával sok évre tekint vissza, nem az első szemináriumom ez az önök országában. Széles ismeretségi köröm van már itt. Közös munkát végzünk a minisztériumok megegyezéseinek alapján. —Hogyan épült fel a tanfolyam anyaga? — A kurzus három problémát fog össze. Az első, hogy minőségi terméket termeljünk nagy mennyiségben. Ha nem tudunk minőséget produkálni, senki sem fog vásárolni tőlünk, így a mennyiségnek nincs hatása. A minőséget fejlett öntözési metódusokkal lehet elérni, az éghajlat változásait figyelembe véve. A növény részére biztosítani kell a megfelelő vízmennyiséget és tápanyagot. Ezt modem készülékekkel lehet megvalósítani. A második kérdés gazdasági, hogy mit termeljünk, milyen piacra, hol van a piac, milyen feltételek mellett és mennyit? A harmadik kérdés, hogy ezt hogyan tudjuk eljuttatni a termelőhöz. Kutatási eredményeink, információink már vannak, de ebből nem mindegy, hogy mennyi jut el az érdekeltekhez. Emellett a gazdálkodók problémája sem jut el mindig a kutatókhoz. Ezen feladatok megoldásához szak- tanácsadói szervezetekre van szükség, specialistákkal. Ezért mi próbáljuk megérteni az itteni helyzetet, és ahhoz illeszkedni a piac, öntözés és a gazdaságosság szempontjából. Kimentünk gazdaságokba, és kérdések, illetve vizsgálatok alapján próbáltunk megoldásokat találni a hallgatókkal. Arra törekedtünk, hogy ezek a szakemberek, akik részt vettek az előadásokon, az elkövetkező években korszerű ismeretekkel, tanácsokkal tudják segíteni a gazdálkodókat. Ez volt tulajdonképpen az órák célja. — Országában — Izraelben — a korszerű ismeretek függvényében miképpen alakult a mezőgazdasági önellátottsági index? — Izraelnek nincs szüksége arra, hogy minden növényből önellátó legyen. Szinte minden növény megtermelhető, export- termékeinket az év 12 hónapján keresztül termeljük. Ez lehet virág, paradicsom, uborka, görögdinnye, sárgadinnye és még sok minden. Éghajlati helyzetünket és fejlett technológiánkat kihasználva, a világ más országait meg tudjuk előzni. Azokban az évszakokban is tudunk termelni, amelyekben máshol nem. Például Magyar- országon nem lehet görögdinnyét termelni januárban, sárgabarackot piacra szállítani márciusban. Klímánknak köszönhetően a holland virágtermelőkkel is képesek vagyunk versenyezni. Fűtésre nem kell pénzt fordítani, így gazdaságosabbak vagyunk. Nagy mértékben fejlődött a fóliás növénytermesztés is. — A szaktanácsadásnak milyen területeket kelt érintenie? — Az öntözést és a növénytáplálást mindenképpen, valamint ezek ökonómiai kérdéseit, amivel a már említett kollégám, Aryeh Regev foglalkozott az előadások alatt. Ezen belül a növény víz- és tápanyagigényének felmérését. Fejlettségének vizsgálatát, folyamatos megfigyelését, az adatok számítógépes feldolgozását. Nézetem szerint két eszköz van, amivel a gazda be tud avatkozni a növény fejlődésébe onnantól, hogy azt elvetette. Ez a két eszköz az öntözés és a tápanyag-utánpótlás. Az itteni éghajlati adottságok között ezekkel lehet eredményeket elérni. — Mi a véleménye megyénk mezőgazdaságáról? — Kértük, hogy ki tudjunk látogatni a hallgatókkal gazdaságokba. A nagyhalászi szövetkezetben és Gyula-tanyán egy magángazdaságban voltunk. Apró pontokon kellene változtatni, ezeket megbeszéltük a megye — szerintem kiváló — gazdáival. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye problémái azonban nem sokban különböznek más, általam előzőleg megismert országrészek nehézségeitől. Vannak bizonyos területek, amelyek újításra várnak. Ilyenek a nagyon régen ültetett gyümölcsösök. Mi az itteni környezeti háttérrel foglalkoztunk inkább, és a kurzus résztvevőivel olyan stratégiát próbáltunk kidolgozni, amelyek a jövőben hasznosítha- tóak. Reméljük, hogy ezek a tervek az általunk elmondottakkal kiegészítve a magyar mezőgazdaság hasznára válnak. Fedeles Imre Beruházási körséta Kemecsén és Tiszabercelen Pályázati pénzekből Kemecsén városi rangra áhítoznak az. emberek Az elmúlt négy esztendőben számos település „mondhatta” el magáról, hogy rohamos léptekkel indult fejlődésnek. Elsősorban infrastrukturális fejlesztések terén értek el számottevő eredményeket. Ezúttal két olyan községbe látogattunk el, ahol szemmel látható jelei vannak a helyi önkormányzatok eredményes munkájának. Kemecsén Kertész Gáborné jegyzőnő tájékoztatott bennünket a település fejlődéséről. — Ezelőtt három esztendővel alakult meg a helyi rendőrőrs, melynek felügyelete alá nyolc település tartozik. Az őrs létrejötte óta a közbiztonság érezhetően javult Kemecsén és környékén. Tavaly újítottuk fel az óvodát és a bölcsődét. Átadásra került a minden igényt kielégítő egészségügyi központ. A kemecsei szülőotthont az önkormányzat megvásárolta a megyétől, és szociális otthonná alakította át, melybe nemcsak kemecseieket fogadunk. Nagyobb beruházásunk volt a gázvezeték kiépítése, amelyet 1993-ban fejeztünk be. Több mint kilencszáz portán található meg legalább a gázcsonk. Állami támogatással ebben az évben már minden utunk portalanított lett, s rövidesen a telefongondok is megoldódnak. Ez utóbbit önerős kivitelezésben, lakossági hozzájárulással oldjuk meg. A 4800 lélekszámú településünk jó irányban halad a várossá fejlődés útján. Hajnal András, Tiszabercel polgármestere elégedetten számolt be a falu „szépüléséről”. — Az önkormányzat elsők között pályázott útberuházásra. Pályázaton nyert pénzekből 1991-ben a legrosszabb utak is aszfaltburkolatot kaptak. A következő évben fejeződött be a gázvezeték lerakása, melyhez a lakosság harmincezer forint támogatással járult hozzá. Mintegy hétszáz telekből ötszázkilenc lakásba kötötték be a csonkot. A megyei önkormányzat beruházásaként a helyi mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben egy gyönyörű sportcsarnok épült. A református egyház egy régóta vágyott parókia építését kezdte el, s ez az idén be is fejeződött. Májusban adtuk át a régi postaépület helyén a küllemében is megújult postahivatalt. Felújítottuk a régi iskolaépületeket. A falu központjában piacteret alakítottunk ki, melyen a megye több pontjáról érkező kereskedők árulják termékeiket. Fiókgyógyszertárunk is nyílt az elmúlt időszakban, és a napokban kezdődött meg a ravatalozó felújítása és bővítése. Az orvosi rendelő műszerellátottsága évről évre javul. Pályázati pénzen három-négyszázezer forint értékben egészségügyi kellékeket vásárolunk. A Bessenyei-emlékház egyik traktusában házasságkötő termet rendezett be a helyi önkormányzat. Az építmény parkosított helyen, idilli környezetben várja a házasulandó feleket. A legfrissebb hírünk, hogy lakossági összefogással renováltuk a hősök emlékművét. Tiszabercelen tehát elmondhatják a járókelők, hogy valami megmozdult. Joggal lehetnek büszkék a jelentősen megszépült és komfortosabb falujukra. Tóth Mihály A Bessenyei-ház Tiszabercelen, amely házassagkoto teremnek is helyet ad
