Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-02 / 190. szám

UJ KELET MAGAZIN 1994. november 2., szerda 9 Interjú Ken Cullers vak csillagásszal Ken Cullers fizikus a SETI program pasadenai munkacsoportjának vezetője, aki több kérdésre is kimerítő és roppant érdekes választ adott. Elöljáróban még csak annyit: Mr. Cullers hangsúlyozot­tan nagy örömmel nyilatkozott az InfoNetnek (Zsákrin Miklós, Washing­ton) és felajánlotta, hogy a későb­biekben is megteszi ezt, ha valakinek hozzá intézendő kérdése lenne. Kedves, a csillagászat iránt érdeklődő olvasók, itt a lehetőség, hogy ezentúl a SETI programról ne csak szerény szemé­lyemtől, hanem a legilletékesebbtől, a tudóstól kapjanak információt. Először a földönkívüli civilizációk felkutatására irányuló program beindu­lásáról és méreteiről kérdeztem meg Mr. Cullerst, aki erről a következőket mondta: Cullers: A jelzések lehallgatását először 1992. október tizenkettedikén kezdtük meg, és 2001-ig folytatjuk. Ez alatt az idő alatt először befejezzük a technikai berendezések tökéletesítését és az intelligens élet után az égboltot kutatva, éveken keresztül minden má­sodpercben egy Enciklopédia Britan- nicára való adatot dolgozunk fel. Zsákrin: Mi az ön személyes szere­pe a SETI programban? Cullers: Mint a szignálfeldolgozó munkacsoport vezetőjének az a felada­tom, hogy a felfogott jelzésekből kivá­lasszam azokat, amelyek értelmes lé­nyekre, intelligenciára utalhatnak. Bo­nyolult dolog, mert a szignál kevered­het a világűr háttérsugárzásával és a földünkről származó intelligens jelzé­sekkel. Zsákrin: Milyen segítséget jelent a modem technológia? Ha jól tudom a komputernek és a rádióteleszkópoknak oroszlánrész jut a munkából? Cullers: És ezt a komputert mi ter­veztük a NASA-nak. Zsákrin: Működik már a számítógép? Cullers: Még nem teljesen, kísérleti stádiumban van. A komputer egyes egységeit jelenleg laboratóriumi próbá­nak vetjük alá. Remélem azonban, hogy a munkával augusztusra teljesen elké­szülünk. Zsákrin: Mi is a SETI program? Cullers: A földönkívüli civilizációk felkutatására induló NASA program, angol rövidítéssel. A SETI a legősibb kulturális kérdésre keresi a választ. Ugyanis bármilyen messzire tekintünk vissza az emberiség történelmében, szinte mindegyik korban felmerült ugyanaz, az alapvető egzisztenciát ku­tató kérdés: honnan ered az élet, és az emberiség valóban egyedül képviseli- e az értelmet az univerzumban? Az Egyesült Államokon kívül Franciaor­szág, Oroszország és Argentina foly­tat vagy tervez hasonló programot a földönkívüli civilizációk felkutatására. A feladat azonban nem ígérkezik egy­szerűnek, a kutatók szerint könnyebb egy tűt megtalálni a kozmikus széna­boglyában, mint intelligens lények jel­zéseit felfogni és felismerni. Ha létez­nek is értelmes lények az univerzum­ban, lehetséges, hogy sohasem fogunk róluk tudomást szerezni. Lehetséges, hogy a két civilizációt elválasztó távol­ság olyan hatalmas, amely meghalad­ja a technikai eszközeink hatótávolsá­gát, vagy egyszerűen helytelen kuta­tási technikát alkalmazunk felfedezé­sükre. A NASA SETI programja egyelőre a viszonylag közeli, mintegy harminc fényévnyi körben elhelyez­kedő állócsillagok környékét tapogat­ja le a rádióteleszkópokkal. A NASA kutatói azonban mégis azt mondják: ha nem kezdjük el a kutatást és nem állítjuk a program szolgálatába a rendelkezésünkre álló legmodernebb technológiát — akkor soha nem is ka­punk választ erre az izgató kérdésre. A SETI program sikere érdekében a szakemberek két kutatási módszert al­kalmaznak, az úgynevezett célzott ku­tatást és az égbolt általános lehallgatá­sát. A célzott kutatásra a világ legna­gyobb rádióteleszkópját használják. A puertó-ricói óriásteleszkópot a Na­punkhoz hasonló, közeli csillagokra irányítják, és rögzítik az onnan érkező szignálokat. A jelzéseket egy szuper- komputer értékeli ki. amely képes meg­különböztetni a mesterséges, tehát in­telligens lények által sugárzott jelzé­seket a világűr háttérsugárzásának ka­kofóniájától. InfoNet Orvosi műhibák károsultjait segítik ;ÉÍ Beidézték az ETT IB-t Az október 24-i Új Keletben a Fehér Gyűrű áldozatvédelmi egyesületet mutat­tuk be. Ok a bűnözés áldozatain segítenek, míg dr. Adám György ügyvéd az orvosi műhibák károsultjait várja. A kőbányai iro­da munkáját már tavaly áprilisban az Ár­nyék című bűnügyi magazinban bemutat­tuk. Most a professzor úr újabb, konkrét ügyekről mesélt. Akad náluk tragikus ügy jócskán. A 190 kártérítési per fele halál­eset. Ilyenkor az eljárást a hozzátartozók kezdeményezik. Sok szülés körüli halálesettel találkoz­nak. Nem az anya, hanem a magzat halála a gyakori. A kiváltó ok rendszerint az el­késett császármetszés. A magzat túl soká­ig van a szülőcsatomában, elszorul a köl­dökzsinór, spontán légvételre viszont még nem képes. Ilyenkor négy percen túli agyi oxigénhiány következtében haláleset, míg ezen belül maradandó egészségkárosodás — szellemi fogyatékosság, bénulás — következhet be. Mind a kettő borzalmas, s hogy melyik rosszabb, azt döntse el az olvasó! A legnagyobb összeget a magzat élet­ben maradásakor lehet követelni a kárt okozó kórháztól. Az újszülöttet egy éle­ten át el kell tartani, s élhet akár 80 évet is. Ha intézetbe kerül, az állam nem vállalja át a tartást, hanem a szülőnek kell utána fizetni. Igaz, nem az egészet, csak az ön­költség bizonyos hányadát. Ez is szép sum­ma. Egy szegedi orvosnő két éve szült gyereket, s a helytelen szülésvezetés kö­vetkeztében az ő gyereke sem lesz soha egészséges. Abban az intézetben nevelke­dik, ahol az édesanyja dolgozik. Most tíz­millió forintos kárigényt követelnek egy összegben, s további tartásdíjigényt a gyer­mek élete végéig. Első fokon tart még az ügy, s a bíróság teljes költségmentességet engedélyezett az anyának. (A perköltség a perérték hat százaléka lenne, de a két szülő összjövedelme nem éri el a létmini­mumot. Kiszámításához a gyermek után fizetendő összeget le kell vonni az összkeresetből.) Ugyancsak Szegeden folyik egy másik ügyük Ádám doktoréknak. Egy kozmeti­kai műtét során szenvedett szívbénulást egy lány. Nem akart szemüveget, s a sze­mét operálták. Ezt nem bírta ki. A szülők 1-1 millió forint nem vagyoni kártérítést kémek. Az ügyben rövidesen dönt a má­sodfokú bíróság. Ha megnyerik —- s erre meg is van a remény —, a haláleset nap­jától évi 20 százalék kamat is jár a kárté­rítés után. Ez nem kamatos kamat, s nem függ az infláció mértékétől sem. Nőgyógyászati panaszokkal — illetve ennek rossz megoldása miatt — is keres­ték már fel a kőbányai irodát. Egy nő be­tegnek vágták át a vesevezetékét az uro­lógián. A furcsa az, hogy meg sem kellett volna operálni. Spirálja okozta az állandó alhasi fájást a nemi együttlétek során, s a nőgyógyász erre nem gondolt. Ahelyett, hogy a spirált vette volna ki, urológushoz küldte, aki rögvest kés alá fektette. Ekkor következett be a végzetes vágás. Az asszony azóta nem tudja tartani vizeletét. Éjszaka is pelenkázni kell, ha nem akar reggelig háromszor is lepedőt cserélni. Másodfokon megnyerték a pert, bár első fokon rosszul állt a szénájuk. A szakértő szerint a műtéti kockázat 5—20 százalék — tehát akár minden ötödik beteggel is előfordulhat —, s erről a beteget fel sem kellett volna világosítani. A másodfokú bíróság másként döntött. Szerintük a be­tegnek épp ezt kellett volna megmonda­ni, s akkor talán bele sem egyezik a mű­tétbe. A pert így megnyerte az asszony. Vitás szakértői kérdésekben az Egész­ségügyi Tudományos Tanács IB dönt im­már „megfellebbezhetetlenül” — írtam másfél éve. Ma már ez nincs így — mondja Ádám professzor. Épp a napokban hozott végzést a Fővárosi Bíróság arról, hogy az ETT IB nevesített képviselőjét személye­sen hallgassa meg 1995. március 29-én egy kártérítési ügyben. Korábban elég volt a testületi véleményt írásban elküldeni, s ezt olvasta fel a bíró. Jövő év márciusá­ban az Ádám-csapat egyik orvosszakértője tehet majd fel beavatkozóként kérdéseket az ETT IB tagjának. S a beavatkozó elejétől a végéig benn lehet a tárgyaláson. Korábban erre tanúként nem volt lehetőségük. Csak az ügyvédnek súghat­tak. Ez az ügy még 1983-ban indult. A kli- maxos hölgy rendszeres vérzésről panasz­kodott. Ez a klimax végére általában el­múlik, neki mégis azt tanácsolták, hogy vetesse ki a méhét. S hogy ne legyen vá­gás a hasán, mehessen még strandra biki­niben, a méheltávolítást hüvelyen át aján­lották. A műtéti veszélyekről őt sem vilá­gosították fel. Azt sem mondták meg neki, hogy a vérzés csak időleges. A műtét so­rán az ő vesevezetékét is elvágták, de ezt csak három nap múlva vették észre. Ad­dig a kórházi ágyon a saját hasüregébe vi­zelt. Ha a műtét élőtt felvezetik az ilyen­kor kötelező uréterkatétert, ez nem követ­kezhetett volna be, s nem kellett volna később az egyik veséjét is eltávolítani a vizeiét okozta fertőzés következtében. Tizenegy évvel ezelőtt 300 ezer forint kártérítést kértek. Akkor ez a pénz még jóval többet ért, bár a kamatokkal együtt mostanra egymillió forint körül jár. Ko­rábban már veszített az asszony, Ádám doktor a perújításnál kapcsolódott az ügy­be. A márciusi ítéletről beszámolunk. zmeskall 1 Rásegítő járat... ...találta az igazán ráillő elnevezést kollégánk a busz mellett parkoló talicskára. Bár igaz, ami igaz: bizonytalanul dülöngélő, kapatos utasok házhozszállítására kiválóan alkalmas (Fotó: Csonka) Vízum kép nélkül Ausztrália egy sor ázsiai országban megkönnyíti a vízum beszerzését. Igaz, egyelőre csak kísérleti jelleggel vezeti be az egyszerűbb eljárást, amely szerint ezentúl a vízumkérelmekhez nem kell fényképet csatolni. Az új rendelet 1995. január 1-jétől lép életbe, s Japán, Dél- Korea, Szingapúr, valamint Indonézia állampolgárai élvezhetik a megkönnyí­teti vízumkiadási eljárás előnyeit. Rendőrriasztó Habár a bűncselekmények száma a határozott rendőri fellépéseknek köszön­hetően jelentősen visszaesett Floridában, az autósok többsége még mindig tart at­tól, hogy — főként Miami körzetében — kirabolják őket vagy ellopják gépko­csijukat. A rendőrség most új segélykérő berendezést bocsátott az autósok rendel­kezésére: egy távriasztót, amellyel vész­helyzet esetén egyenesen a rendőrségnek lehet jelezni, hogy baj van. Dél-Flori- dában a bérelt gépkocsikhoz ezt a riasz­tót ingyen adják. Séta a digitális sírban II. Ramszesz fáraó első felesége, Ne fertari i.e 1250-ben hunyt el, és egy ural­kodó hitveséhez illően a thébai Királynők Völgyében temették el. Sírját 1904-ben tárták fel, de a turisták nem látogathatják az omladozó sírboltot. Rómában a Palazzo Ruspoliban azonban kiállítás nyílt, ahol meg lehet tekinteni a sírbolt valamennyi kamráját. A falakra digitális műszerek se­gítségével vetítik ki Nefertari sírkamrájá­nak felbecsülhetetlen értékű falfestménye­it, s mintegy 43 tárgy — amulettek, szob­rocskák, vázák — is látható a kiállításon. Minden jegy elkelt Alighogy elkezdték a jegyek árusítását a csalagút első vonatjáratára, már ki is te­hették a „minden jegy elkelt” táblát. A te­lefonos jegyrendelési lehetőséget kihasz­nálva három óra alatt megtelt az összes hely a vonatra, amely november elején fut majd végig a Nagy-Britanniát Franciaor­szággal összekötő alagút sínpárján. Jegyet venni csak azoknak a szerencséseknek si­került, akik fel tudták hívni az ashfordi jegyközpontot. Ez pedig nem volt egysze­rű, mert a több ezer hívó miatt a vonalak túlterheltek voltak. Három dollár egy hónapra A fehérorosz elnök legújabb rendelete szerint a közalkalmazottak fizetését két­szeresére emelik a volt szovjet köztársa­ságban. Fehéroroszországban így a jövő­ben az állami alkalmazottak legalacso­nyabb fizetése 20 ezer fehérorosz rubel lesz, ami alig több, mint három dollár. Alekszander Lukasenko azt is bejelentet­te, hogy ötmillió dollárral támogatja a mezőgazdasági kistermelőket a télre történő felkészülésben. Megfigyelők sze­rint ez a pénz legalább annyira segít a gaz­dák helyzetén, mint a közalkalmazottakén a havi három dollár. Elveszett a rock-kalap Nagy veszteség érte legutóbbi európai koncerttunéján az Ukránok nevű ukrán folk-rock együttest. A banda szólógitáro­sa ugyanis egy berlini étteremben elhagyta állandó színpadi kellékét, a kalapját. Az együttes decemberben utazik legközelebb németországi és belgiumi turnéra, s állí­tólag akkor meg akarják keresni az elha­gyott kalapot. A fekete fejfedő kilétéről azt biztosan lehet tudni, hogy az Ukránok legújabb lemezének borítólapján még lát­ható. Tiszta konyha csótány nélkül A párizsi éttermek konyhájának tiszta­ságáról újabban kétes hírek láttak napvi­lágot. Emiatt egyes vendégek bizonyta­lankodnak, elmenjenek-e kedvenc étter­mükbe. A híres Fouquet étterem elmés megoldással próbálja becsalogatni a ven­dégeket. Ha ugyanis az étterem látogató­ja úgy kívánja, végignézheti a konyhában, hogyan készül el a megrendelt étel, s ar­ról is megbizonyosodhat, hogy nem sza­ladgálnak csótányok a fazék körül. Kellemes árverést! Újabban a kalapács alá kerülő műkin­csekért valami furcsa, megfejthetetlen ok miatt jóval többet kínálnak a vásárlók, mint amennyit az adott alkotás valójában ér. Legutóbb a híres angol festő, Thomas Cooper egyik képe 262 ezer dollárért kelt el a Sotheby’s aukciós ház árveré­sén. Ez az összeg a szakértők szerint leg­alább a kétszerese a kép jelenlegi piaci árának. Értékéhez képest ugyancsak magas áron, 327 dollárért kelt el egy 1943-ban kelt közönséges üzleti levél, írója, egy élelmiszerboltos, egyik gaz­dag megrendelőjétől kér benne elnézést azért, hogy késve küldte el a teknős­békaleves receptjét. „Az emberek egy­re inkább szeretnek árverésekre járni. Ez olyan, mint a színház” — mondja Richard Madley, a Phillips aukciós ház igazgatója. Az árverések másik jellem­zője az egyre több látogató mellett az, hogy mind nagyobb számban kerülnek kalapács alá különböző műkincsek. Az angol kastélyok tulajdonosai manapság azért válnak meg a festményektől, szob­rocskáktól és más ereklyéktől, mert nem tudnak gondoskodni állaguk megőr­zéséről. Azt pedig maguk sem szeret­nék, ha tönkremenne a múlt öröksége. Lord Barnard, a 14. században épült County Durham-i Raby-kastély tulajdo­nosa például azért vált meg néhány ér­tékes műkincstől, hogy előteremtse a családi fészek felújításához szükséges pénzt. Az árverésen — nagy meglepe­tésre — 1,3 millió dollárt sikerült be­kasszíroznia. Hozzáértők szerint az auk­ciók fénykora még jó ideig eltarthat...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom