Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-11 / 171. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. október 11., kedd 3 Miniszteri villámlátogatás Megyénk vendége volt szombaton Lotz Károly közlekedési hírközlési és vízügyi miniszter. A Kisvárdán kezdődő program regionális egyeztető tárgyalással kezdődött a városháza épületében, amelyen részt vettek a régiónkban működő közlekedési és távközlési vállalatok vezetői, szakemberei és megyénk vezetői. A megbeszélésen szót ejtettek a terület égető problémáiról, például a záhonyi Ti- sza-híd, a vasút, az autópálya kérdéseiről. Lotz Károly a tárgyalás után sajtótájékoztatón ismertette a megbeszélés eredményeit. Elmondta, hogy a szaktárca szakemberei szem előtt tartják ezeket a kérdéseket. A záhonyi híddal kapcsolatban kijelentette, hogy a híd biztonsági szempontból nincs annyira leromlott állapotban, hogy azonnal le kellene zárni, de a felújítás szükségessé vált. A minisztérium álláspontja szerint a rekonstrukciós munkálatokat legkésőbb 1995-ben meg kell kezdeni. A felújítás előreláthatólag 300 millió forintba fog kerülni, és körülbelül egy fél évig tart majd. Újságírói kérdésre válaszolva, elmondta, hogy a szaktárca nincs teljesen tisztában azzal, hogy valójában kinek a tulajdonában van jelenleg a híd. Állandó tárgyalásokat folytatnak ez ügyben a megfelelő ukrán szervekkel. A miniszteri látogatás további részében Lotz Károly meglátogatta az új kisvárdai telefonközpontot, majd Nyíregyházára utazott, ahol találkozotL-a vasút vezetőivel. Később Felbermann Endre alpolgármester fogadta őt a Városházán. A szakmai program után a miniszter részt vett a Postai Világnap alkalmából rendezett postásbálon. Garamvölgyi Térítés hadigondozottaknak A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége megyei tagozata az elmúlt héten összehívta tagjait, hogy tájékoztassa az érdeklődőket a közelmúltban megszületett hadigondozásról szóló törvényről. A zsúfolt teremben egy tűt nem lehetett volna leejteni, és sokan kintrekedtek az előtérben. Dr. Nagy Miklóstól, a szövetség helyettes titkárától megtudtuk, hogy jelentős állami és társadalmi segítséget kapnak. Budapesti központi irodájukat a Honvédelmi Minisztérium ajándékozta, megyei szervezeteik költségvetési támogatásból létesítenek állandó képviseletet. Csekély támogatást élveznek a velük szimpatizáló pártoktól, társadalmi szervezetektől is. Úgy tűnik, hogy a hadigondozottak ügye kimozdult a holtpontról. Ennek egyik jele, hogy végre nem az egyéb szociális ellátásra szorultak közé sorolják őket, hanem minden jutattás és kompenzáció alanyi jogon jár majd. A törvény szövegezése alapján az a hadirokkant, hadiözvegy és volt hadiárva, akinek 1949. január elseje előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okokból megszüntették, az elmaradt pénzellátás kompenzálásaként egyösszegű térítésre jogosult. A kérelem benyújtása előtt tisztázni kell, hogy a pénzellátás megszüntetése mikor nem történt politikai okból. Nem minősül politikai oknak, ha a hadirokkant jelenleg is megállapíthatóan időközben meggyógyult, a törvény- sértőnek minősülő hadigondozásba vétel, a hadiözvegy házasságkötése, hadiárva esetében a jogszabályban előírt életkor betöltése miatti hadigondozási pénzellátás megszüntetése. Hadigondozási ügyekben az első fokon eljáró hatóság a lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője. A törvény alapján járó minden pénzellátás adómentes, annak az egyéb jövedelmek után fizetendő adóra kihatása nincs. Az új törvénnyel kapcsolatos tájékoztatót a szövetség tagjai megkapják. Amennyiben ezen túlmenően tanácsra, vagy felvilágosításra van szükség, a szövetség tanácsadó irodáihoz kell fordulni. Budapest, XIII. kerület, Gidófalvi út 1/b., hétköznap 9-13 óráig. Megyénk tanácsadó irodája Nyíregyházán a Luther út 4. szám alatt várja ügyfeleit minden hónap első és utolsó csütörtökén. A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége, mint érdekvédelmi szövetség kéri a tagjai problémáival foglalkozó ügyintézőket, vegyék figyelembe, hogy hadigondozott ügyfeleik önhibájukon kívüli testi és lelki sérült emberek, ezért ügyeik intézése több figyelmet, megértést és türelmet igényel. F.S.J. Évente több ezer cipőt készítenek a Nyír-cipő Kft. nyírszőlősi üzemében. Képeink a cipő születésének néhány pillanatát örökítették meg. Csonka Róbert képriportja Susztertól kaptafáig 1. ) Ezek a cipők nem egy kaptafára mennek. 2. ) Sorakozó, minőségellenőrzés 3. ) A cipő megvarrása komoly odafigyelést igényel 4. ) Talp alá valót... is készíteni kell! Utak és csatornák Az elmúlt 40 év alatt, a polgármesteri hivatal erőfeszítéseinek köszönhetően, jelentősen javult a mátészalkai utak minősége. Néhol most is folyik az építésfelújítás. Óriási eredményként könyvelhető el a korszerű szennyvízcsatorna- hálózat megépítése is. A sikerekről és a közeljövő feladatairól Dienes Károly, a polgármesteri hivatal illetékese adott rövid interjút munkatársunknak. Új útépítés az utóbbi három évben nem történt, de a meglevők állapota javult. Gáz- és szennyvízcsatorna-építési munkálatok után azok az utak, ahol addig is volt szilárd burkolat, új aszfalt- réteget kaptak. A 471-es — vagyis a Meggyesi és a Csaholyi — út rekonstruálása ugyanezzel a módszerrel a tervek szerint még az idén befejeződik. A szennyvíz-csatornázási program ebben a választási ciklusban folyt a városban, és elérjük azt, hogy Mátészalka egész területe el lesz látva. Ez egy jelentős környezetvédelmi probléma megoldásának az alapja. Háromezer forint kommunális adót kell fizetni mindenkinek abban az utcában, ahol a csatorna kiépült, függetlenül attól, hogy rácsatlakozott-e vagy sem. Ha valakihez bekötik, akkor a vízórán mért mennyiség után köbméterenként 30 forintot kell fizetni. Az elhasznált vizet ugyanis a mai elszámolási rendszer automatikusan szennyvíznek fogja fel. — Bizonyára végeztek előzetes kalkulációt arra nézve, hogy mekkora összeget tesz ki egy átlagos család évi szennyvízdíja? — Átlagosan nyolc-tízezer forintba fog kerülni. — Visszatérve az utakra, van a város- központban egy földút, ami esős időben meglehetősen nehezen járható. — A Kölcsey utca 17. és 17/a közötti, a Kölcsey és a Szalkay László utcát összekötő rövidke út ez. Valóban problémás, mert itt üzletek vannak, átmenőforgalom, szeretnénk is rendbe hozni, de nincs rá pénz. Sajnos arra sincs remény, hogy jövőre elő tudnánk teremteni a szükséges összeget. Katona Béla ma hetvenéves Az országosan is ismert, neves irodalomtörténész 1924. október 11 -én született Oroson. A debreceni és a budapesti egyetem bölcsészeti karán szerzett magyarnémet szakos tanári oklevelet. Rövid ideig a nyíregyházi Tanítóképzőben, majd a Kossuth és a Vasvári gimnáziumban tanított. 1964-től nyugdíjazásáig dolgozott a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Irodalmi Tanszékén. Főiskolai docens, 1994. március 15-én munkássága elismeréséül Nyíregyháza díszpolgára lett. Fontosabb művei: Krúdy Gyula, Krúdy Emlékkönyv, Krúdy Gyula pályakezdése, Fejezetek Nyíregyháza művelődéstörténetéből, Krúdy Gyula és a Nyírség, A százéves Krúdy, Krúdy breviárium, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye irodalmi topográfiája. Az ünnepeltet otthonában kerestük fel, és életútjáról, pályájáról, a megtett útról beszélgettünk. — A számadás ideje is ez. Ilyen évforduló kapcsán az ember szembenéz azzal a kérdéssel, hogy mit sikerült elvégeznie abból, amit valamikor maga elé tűzött. Tréfálkozva mondom gyakran, hogy a magamfajta ember halhatatlanságát az jelzi, mérheti, hogy hány katalóguscédulán szerepel a neve az Országos Széchenyi Könyvtárban. így nézve — talán elégedett is lehetnék. Ám ha jobban belegondolok, úgy érzem, hogy egy kicsit több önfegyelemmel, a pálya céltudatosabb megtervezésével terjedelmesebb is lehetne ez az életmű. Hiszen köztudott, ahhoz, hogy milyen nyomot hagy maga után az ember, nemcsak tehetségre van szükség. Sok múlik azon is, hogy ki és .togyan gazdálkodik a képességeivel. Mert az is baj lehet, ha az ember túl nagy fába vágja a fejszéjét, ami meghaladja az erejét, de az is, ha aprópénzre váltja, elaprózza, elforgácsolja a tehetségét. — Ezek szerint nem objektívek azok a katalóguscédulák? —Objektívek, de nem mutatnak, mutathatnak mindent. A sajátos kisvárosi létformából következik, hogy a vidéken élő embernek akkor is, ha tudományos igényei, szándékai vannak, sokszor olyasmit is vállalnia kell, ami ugyanolyan szellemi erőfeszítést kíván, mint akár egy tanulmány megírása, de mégsem lesz belőle könyvári katalóguscédula. —Milyen más szellemi „kitérésről" , erőfeszítésről beszélhetünk a Tanár úr esetében? — Elsősorban arra gondolok, hogy negyven év alatt több száz, talán ezer előadást is tartottam a megyében, Nyíregyházán és az országban. Ezek nagyobb része irodalmi ismeretterjesztő előadások voltak a TIT keretében. Sorozatok, szabadegyetemi előadások, ankétok. Ugyanígy nem tudtam nemet mondani, amikor az írószövetségtől az akkori titkár, az áldott emlékű Fábián Zoltán megkeresett, hogy vállaljam el a megyében élő, akkor éppen a tehetségüket, szárnyaikat bontogató fiatal írók, költők támogatását, menedzselését és irányítását. így lettem a megyei írócsoport vezetője, immár 17 éve. Segítettem publikáláshoz juttatni őket, számtalan antológiát szerkesztettem, s a könyveiknek vagy a lektora, vagy a szerkesztője voltam. Sokukat első publikálásuktól kísérhettem figyelemmel és segíthettem a több kötetes íróvá-költővé való érésüket. — Ehhez kapcsolódott az Irodalmi Presszó is... — Részben igen, de a presszó már 20 éves, Váci Mihály születésének 50. évfordulójakor indult el, s eleinte Váci kortársait, majd a megyénkhez kötődő, vagy az innen induló írók, költők és művészek voltak a vendégeink. Természetesen a megyei írócsoport is bemutatkozott több alkalommal, hiszen vagy 15 antológiában szerepeltek. S önálló köteteik megjelenése kapcsán is bemutatkozhattak az Irodalmi Presszóban. — Nem bánta meg ezeket a kitérőket? — Alapjában nem, hiszen ez a munka sem haszontalanabb, mintha helyettük tudományosabb tevékenységet végeztem volna. Ez a negyven év egyébként sok örömet is hozott. Egyrészt olyan elismerést, mint a díszpolgári kitüntetés, amely mégiscsak annak a négy évtizednek a munkáját ismeri el, amit elvégeztem. Külön öröm számomra még, hogy most, a 70. születésnapomra megjelenhetett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodalmi topográfia. Ez egy több évtizedes kutatómunka összefoglalása, kézzel fogható eredményének dokumentálása. A könyv megjelenése és a születésnapi évforduló egybeesése a véletlen műve, de így még jobban örülök neki. — Milyen tervei vannak, min dolgozik most? — Ebben a korban már nem tervez hosz- szabb távra az ember. Jelenleg az irodalmi topográfia második részén dolgozom, amely a megye irodalmának hagyományait öleli fel Ajaktól Zsurkig. Ugyancsak készülőben van egy másik kötet is. Ebben Bessenyeitől Ratkó Józsefig megyénk legjelentősebb írói szerepelnek majd. Elfoglaltságot jelent még, s kitölti az időmet az Irodalmi Presszó körüli szervezői és vezetői munka, a Molnár Mátyás Alapítványban való kuratóriumi tagként való tevékenységem, s a folyóiratokban való rendszeres publikálásom. — Köszönjük a beszélgetést. Engedje meg, hogy születésnapján szívből .köszöntsük Önt lapunk munkatársai és olvasói, valamint a megye valamennyi irodalombarátja nevében is. További tudományos munkáihoz, irodalmi szervező tevékenységéhez pedig hosszú életet és jó egészséget kívánunk! Dr. Katona Béla
