Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-20 / 179. szám
2 1994. október 20., csütörtök UJ KELET-e Horn Gyula a modernizációról A kormány április végéig kívánja a parlament elé terjeszteni az 1996-98-ra szóló hároméves modernizációs programot. Ezt a miniszterelnök jelentette be, amikor találkozott a műszaki és természettudományi egyesületének képviselőivel. A reálértelmiséget tömörítő szervezet kérte, hogy az állam ne vonuljon ki a kutatások finanszírozásából. Horn Gyula arra tett ígéretet, hogy bizonyos előterjesztésekben még azelőtt kikérik a szervezet véleményét, hogy azt az ÉT megtárgyalja. A találkozón a kormányfő azt is elmondta, hogy az energia-áremelés bevételeit kompenzációra fordítják. Göncz Árpód francia üzletemberekkel A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara üzletember-ebédjének e havi vendége Göncz Árpád köztársasági elnök volt. Az államfő az üzletemberekkel folytatott megbeszélésen hangsúlyozta az emberi tényező fontosságát a gazdasági életben. Biztatta a francia üzletembereket: maradjanak itt, és jöjjenek minél többen. Göncz Árpád szerint a két ország gazdasági kapcsolatait á cégközi együttműködésre kell építeni. A béremelésről tárgyalt az ÉT Tizenhat százalékos átlagos béremelést tart indokoltnak 1995-ben az Érdekegyeztető Tanács munkaügyi bizottsága. A munkaadók ezt elfogadják tárgyalási alapnak, a munkavállalók viszont legalább 20 százalékos béremelést tartanának indokoltnak, tehát ők az infláció növekedési üteméhez igazítanák a fizetésüket. A munkaadók és a munkavállalók is elutasították azt a kormányzati elképzelést, hogy a belföldi kereslet visszafogásával teremtsenek árualapot az exporthoz. Parlamenti hírek Keleti György honvédelmi miniszter a jövő héten kívánja aláírni a biztonsági megfigyeléseket szabályozó belső utasításokat. A dokumentum a megfigyelés szabályait és az ellenőrizhető személyek körét írja le. Megfigyeltetésre csak a honvédelmi miniszter, a tárca politikai államtitkára és a Magyar Honvédség parancsnoka jogosult. Ezentúl csak írásban lehet utasítani a Katonai Biztonsági Hivatalt. A „biztonsági véleménykérés”-nek tartalmaznia kell az intézkedés célját és indoklását. Vandalizmus Halásztelken Halásztelken vandál kezek lefestették az első magyarországi bolgár nyelvű helységnévtáblát. Az incidens egy nappal a táblaavatás után történt — közölte a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Wolf art János reményét fejezte ki, högy á sajnálatos esemény nem árnyékolta be a harmonikusan együtt élő magyar és bolgár lakosság viszonyát. A helyreállítás költségeit a hivatal fedezi. A rendőrség jelenti Az országos rendőrfőkapitányság azzal számol, hogy a következő időszakban szaporodik a bűncselekmények száma a határvidéken, s ezen belül is Csongrád, Bács-Kiskun és Baranya megyében. Pintér Sándor a Reggeli Krónikában ismét cáfolta, hogy rossz lenne a kapcsolata a budapesti főkapitánnyal. Mint mondta, a legutóbbi eligazításon minden kérdést tisztáztak Bodrácska Jánossal. Pintér arról is beszélt, hogy a rendőrség előre tudott a nemzetközi fegyveres bandák közötti leszámolásról. Az expóbiztos a költségszámításról A kormány szerint 177 milliárd forintba, az expó-pártiak szerint csupán 93,7 milliárd forintba kerülne a világkiállítás megrendezése. Az eltérő eredmények okairól tájékoztatott a világkiállítás kormánybiztosa. Dérczy Ferenc rámutatott: 14 milliárd forintos különbözetet jelent, hogy az ellenzék az áfát, mivel visszaigényelné azt, bevételi forrásként kezeli. Az egyetemi épületeket sem csak felépíteni kell, hanem az expó után 19 milliárdként át kell alakítani felsőoktatási célokra. A kormánybiztos szerint az önkormányzatoknak 53 milliárd forintot kellene költeniük az infrastruktúrára. Érdekegyeztetés a képviselők béréről Januártól a köztisztviselők illetményalapjának el kell érnie a 18 ezer forintot. A Belügyminisztériumban tartott szerdai érdekegyeztető fórumon arról volt szó, ki és milyen arányban fizesse ennek terheit. A kabinet az egyeztetések eredményeként vállalja a költségek egy részét. Az önkormányzatok képviselője kifejtette: azt tartanák méltányosnak, ha a kormány és az önkormányzatok fele-fele arányban osztoznának a rájuk eső kiadásban. A szakszervezetek küldötte leszögezte: a köztisztviselői karban nem lehet nagyobb leépítéseket végrehajtani állampolgári érdek veszélyeztetése nélkül. Az idei szüretről Tokaj-Hegyalján megkezdődött a szüret. Ezekben a napokban a korai érésű fajtákat, elsősorban a hárslevelűt szedik. A becslések szerint a termés jónak ígérkezik, a must cukorfoka meghaladja a 23 fokot. Az MTI azt is hírül adta, hogy országosan 3,5 millió hektoliter borra számítanak a szakemberek az idei szüret befejeztével. A tavalyinál valamivel kevesebb termés azzal magyarázható, hogy mérséklődött a szőlőterület, kárt okozott az aszály, s néhány vidéken gombásodtak a szőlőtövek. Robbantás Tel-Avivban A nyugalom megőrzésére szólította fel az izraelieket Weizman elnök a zsidó állam történetének egyik legvéresebb merénylete után. A tel-avivi robbantást elítélte Madzsali jordán kormányfő. Az Ammanban tartózkodó olasz külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az ilyen akciók nem fogják lefékezni a közel-keleti békefolyamatot. Huszonketten meghaltak, több mint 40 ember megsebesült Tel-Aviv központjában, mikor bomba robbant egy utasokkal teli autóbuszon. A merényletet a Hamasz Iszlám Ellenállási Mozgalom vállalta magára. A jelentések szerint a pokolgépet egy palesztin utas helyezte el a buszon, ő azonban a robbanás előtt nem sokkal leszállt. Rabin kormányfő félbeszakította angliai látogatását, estére rendkívüli kormányülést hívott össze. A hatóságok lezárták a Gáza-övezetet és Ciszjordániát. A merényletnek magyar áldozatai nincsenek. Hatvannégy településen cigány önkormányzat Október 17-én délután négy órakor járt le a kisebbségi önkormányzatok választási bejelentésének határideje. A tegnapi nap folyamán a települések jegyzői elküldték a megyei választási irodának a határidőig beérkezett kérelmeket. Ezek szerint megyénkben 64 településen 64 cigány, egy szlovák és egy német kisebbség jelentette be önkormányzat-alakítási szándékát. Most pedig nézzük a települések névsorát: Cigány: Nyíregyháza, Gávavencsellő, Ibrány, Nagycserkesz, Paszab, Rakamaz, Tímár, Tiszadada, Tiszadob, Nagykálló, Napkor, Újfehértó, Baktalórántháza, De- mecser, Kemecse, Kék, Nagyhalász, Ramocsaháza, Vasmegyer, Nyírbátor, Kántorjánosi, Nyírbéltek, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Kisvárda, Dombrád, Dögé, Kékese, Rétközberencs, Tiszakanyár, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Vásárosna- mény, Aranyosapáti, Beregdaróc, Eper- jeske, Gelénes, Gyüre, Jánd, Mándok, Mezőladány, Nyírmada, Olcsva, Tarpa, Tiszamogyorós, Tomyospálca, Újkenéz, Mátészalka, Kocsord, Nagyecsed, Nyír- csaholy, Opályi, Ököritófülpös, Fehér- gyarmat, Csaholc, Csenger, Kisnamény, Nagyszekeres, Milota, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi. Szlovák: Nyíregyháza. Német: Mátészalka. A beérkezett 66 igényt megyei szinten felülvizsgálják, megnézik, hogy az igény- bejelentő rendelkezik-e azokkal a papírokkal — például cégbírósági bejegyzés —, amelyek szükségesek az induláshoz. Amennyiben mindent rendben találnak, hatvanhat kisebbségi önkormányzat alakulhat megyénkben, ha a választók is úgy akarják. Garamvölgyi Mesélnek a dokkok Európában megkezdődött a gazdasági fellendülés — állítja a The Wall Street Journal munkatársa a hamburgi kikötőben tett kirándulása nyomán. A tekintélyes üzleti lap szerint nincs biztosabb jele az európai gazdaság magához térésének, mint az, hogy a dokkokból áruval teli hajók sokasága indul útnak. A hamburgi kikötőből még a legutóbbi időkben is félig-háromnegyedig rakott teherhajók indultak útnak, most azonban, hogy az exportrendelések megnőttek, egy libériái teherhajó kapitánya így panaszkodott a riporternek: „Egyre több árut próbálnak bezsúfolni. Tényleg nincs egy talpalatnyi hely már a raktérben”. Csak ezer Emlékünnepség Az 1956-os forradalom és szabadságharc 38. évfordulója tiszteletére ünnepi megemlékezést tartanak Mátészalkán október 23-án. A központi ünnepséget délután 15 órától tartják a régi református temetőben kialakított kegyeleti parkban, melyet dr. Szilágyi Dénes polgármester ad át. Ezt ünnepi megemlékezés követi, melynek szónoka dr. Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke lesz. Ezután — ünnepélyes keretek között — leleplezik a kegyeleti parkban a II. világháború áldozatainak emlékére és tiszteletére állított emlékművet, amely Bíró Lajos szobrászművész alkotása. Az ünnepélyes avatást kultúrműsor követi, melyben közreműködnek a Hősök téri általános iskola tanulói és a városi zeneiskola fúvószenekara, majd a résztvevők elhelyezik koszorúikat az emlékmű talapzatán. A megemlékezés — az 56-os mártír — Balázs Ferenc mellszobránál folytatódik 16 órától, ahol koszorúzás és gyertyagyújtás lesz. Ezt követően a művelődési központ belső udvarában lévő emléktáblát koszorúzzák meg az emlékező utódok. Tizenhét órától a művelődési központ kamaratermében kerül sor a megemlékezés záróeseményére, amikor ...A múltat, s jövendőt címmel Kis Törék Ildikó, a Nagyváradi Színház művésze mutatja be ünnepi irodalmi műsorát. Szamosi István forintot (Folytatás az 1. oldalról.) Az ügyben tegnap délben új fordulat következett be. Az a személy, aki elvitte a kocsit, visszajött Ukrajnából, és önként jelentkezett a rendőrségen. Vallomása a következő: „Vásárosnamény felé mentünk, én hátul ültem, bóbiskoltam, mert részegek voltunk. Azt észrevettem, amikor egy parkírozóba értünk, és megálltunk. Közülünk ketten kiszálltak, és látom, hogy beszélgetnek a kocsi vezetőjével. Én is kiszálltam, odamentem a kocsihoz, és átmentem a másik oldalra. Ok mondtak valamit, aztán levették a gépkocsivezető szemüvegét, és már ütötték is. A sofőr visszaütött egy bunkóval. A társaim tovább ütötték, kirángatták a kocsiból a földre. Én beültem, és elhajtottam. Vagy két kilométer után megálltam. Részeg voltam, nem akartam ellopni a kocsit.” Arra a kérdésre, hogy miért állt meg, a következőket mondta: „Behajtottam egy akartak erdős részre és megállítottam a járművet. Elkezdtem keresni a belső világítást, és nyomkodtam mindenféle gombot, így véletlenül bekapcsoltam a riasztót. Aztán nem tudtam mit kezdenia kocsival, nem indult. Értékek után kutattam, de mindössze kétszáz forintot találtam aprópénzben, ezt magamhoz vettem. A csomagtartót nem tudtam kinyitni, ezért a kalaptartó alatt bújtam be, de itt sem találtam, csak almát. Más érték nem volt. Végül egy dzsekit vettem el, semmi mást, a benne lévő papírokat, iratokat otthagytam. A kocsival továbbra sem tudtam elmenni, néha villogott, amikor a gyújtást ráadtam, de nem indult, ezért otthagytam. Reggelig ott maradtam a parkírozó közelében, és utána elindultam gyalog Vásárosnamény felé. Nem egészen tudtam, hová megyek. Először voltam Magyarországon...” (fu) A kotlós és a csibe M a a közgazdásznak talán a legégetőbb és legfontosabb problémája az, hogy hogyan segítheti elő a leghatásosabban a gazdaságpolitika, az állami beavatkozás a magyar gazdaság tartós növekedését. Erről írt hazánk talán legnagyobb élő közgazdásza. Komái János egy öt újságoldalnyi vitacikket, de leegyszerűsítve erről a kérdéscsoportról szóltak a pártok választási programjai is. Sokan kérdezik ismerőseim, barátaim is, hogy vajon mekkora a baj. Erre a kérdésre nagyon nehéz választ adni, mert nincsenek egzakt mérőszámok. Nem lehet pontosan tudni, hogy vajon mennyit visel el a magyar átlagpolgár, mikor indul be a világban a tartós fellendülés, s melyik az a pont az adósságnövekedés kapcsán, amelyiknél már túlcsordul a pohár, amelyik az utolsó utáni cseppet jelenti. A kérdés pontosabban az eladósodás kapcsán nem is az, hogy mekkora az adósság, hanem sokkal inkább, hogy hogy lett az befektetve. Feléltük-e, vagy pedig beruháztuk? S ha beruháztuk, akkor jó helyre fek- tettük-e a pénzt vagy nem? Sajnos nem csak az elmúlt négy, hanem a kritikus utolsó tíz évben ezek a hitelfelvételek nem a jövő megalapozását, hanem a jövő terhére, a jövő felélésével a jelen könnyítését célozták meg. Ilyen körülmények között az ipari termelés erőteljesebb, s a GDP enyhe mértékű emelkedése egy fellobbanó remény tényét jelenti, azét a reményét, hogy az immár lassan évtizedek óta vegetáló- stagnáló, néha visszaeső gazdaság végre megindulhat a gazdasági növekedés kaptatóján. Ám a kedvező jelek mellett vannak kedvezőtlen folyamatok is, amelyeket elsősorban az eladósodás révén felhalmozódott, s a magas inflációs és kamatszint miatt tovább növekvő kamatterhek jellemeznek. A politika — akárcsak a főzés — sok esetben nem tudomány, hanem sokkal inkább hasonlít a művészetre. A megérzésekre, az arányokra, az időzítésre talán sokkal nagyobb szükség van, mint a tudomány bármely iskolakönyvéből átvett steril megoldásra. Éppen ezért aggasztó a Békesi-féle, szakmai körökben fűnyíró-elvnek ismertetett gazdaságpolitika. Ez félő, hogy oijian sebészeti beavatkozást jelent, mely során nem csak a beteg rész, de az egészséges is csonkul a műtét következtében, s az is előfordulhat, hogy esetlég meghal a beteg. De persze lehet, hogy a jövő évi költségvetés ismeretének hiányában és a hosszú távú gazdaságpolitikai program híján feleslegesen aggódunk. S A m meggyőződésem szerint, a mai helyzetben úgy kell eljárnunk, mint a leggondosabb, legfigyelmesebb kotlóstyúknak a megszülető csibéjével: ami életerős és egészséges, azt védeni kell, de a kicsi, még gyenge csibére leselkedő veszélyektől — és amitől meg lehet — óvni kell. Hogy a csibe felnőjön végre. Módi László V ■ ...............................- J
