Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-20 / 179. szám
UJ KELET 1994. október 20., csütörtök 3 Nyelvtanulás felsőfokon A piac igénye az elsődleges Homokon nem terem jó kukorica A nyíregyházi tanárképző főiskola idegen nyelvet tanuló hallgatóinak igen nagy segítséget nyújt az itt működő médiatár. Ennek jelenlegi állapotáról, jövőbeni terveiről kérdeztem Pál Pétemét, akihez a Bessenyei György Tanárképző Főiskola idegen nyelvi médiatára és idegen nyelvi laboratóriuma tartozik, és aki művelődés- tudományi és felnőttképzési szakos diplomával látja el ilyen irányú teendőit. — Mindenekelőtt engedje meg, hogy a „kezdetek” felől érdeklődjek. Milyen ötlet alapján jött létre a ma látható médiatár? — Ennek megvalósítása igen régi igény. Tulajdonképpen nem ötlet, hanem szükségszerűség hozta létre. Más országokban az emberek anyanyelvükön kívül több nyelven is kommunikálnak. Ez a mi helyzetünkhöz viszonyítva: látható a különbség. Az elmúlt időszakban kötelező jelleggel oktatott orosz nyelv sem érte el mindig a kívánt hatást. Az 1989- ben bekövetkezett fordulat jelentős pozitívumokat eredményezett, így például a német határnyitást. A németek felajánlották segítségüket különböző pályázatok kiírásával is. Egy ilyen pályázat elnyerőjének mondhatom magam. A kint töltött idő alatt tapasztalatokat és új ismereteket is szerezhettem a médiumok felhasználásáról a tanítási-tanulási folyamatban. Ezen munkakörömben több mint egy éve tevékenykedek. — Honnan szerzik be a szükséges állományt: — Az anyagot a Goethe Instituttól és a British Counciltől kapjuk, s ők igénylik, hogy anyagiakat használjuk, de ez a mi jól felfogott érdekünk is. — Milyen kommunikációs eszközöket használnak? — Rendszerünk nem egyoldalú információhordozók. A kommunikációban az interaktivitásra törekszünk. Számunkra ugyanis fontos a visszajelzés. — Milyen jelentőséggel bír ez az itt tanuló főiskolások tanulmányi előmenetelét tekintve? — Rájuk mindenképpen pozitívan hat, hiszen intézményünkben pedagógusképzés folyik, s hallgatóinknak szükséges megmutatni, hogyan tehetik színeessé, érdekessé a tanítási órákat az említett információhordozók segítségével. Ezen felül elsajátítják a kötetlen idegen nyelvű beszédet, s nem csak papírról lesznek képesek kifejezni magukat. Célunk, hogy tanulóink ne csak tudni akarjanak, de tudják átadni is az ismeretanyagot. — Kívánják-e valamilyen formában bővíteni a közeljövőben a médiatárat? — Természetesen fejleszteni kívánjuk, de ez jelentős mértékben pénzforrás függvénye. A jelenleg meglévő két számítógépen kívül szükség volna újabbakra, mivel a tanulócsoportok nagy létszáma nem teszi lehetővé, hogy minden hallgatónk hozzájusson a szükséges gyakorláshoz. Médiatárunkban egyaránt fellelhetők az írott és az elektronikus médiumok. Szűkebben auditív, vizuális és audiovizuális információhordozók, de számítógépes programjaink is segítik munkánkat. — Kik látogatnak még ide a főiskolai tanulókon kívül? — Intézményünkben mentorképzés is folyik, mely szervezett módon indít foglalkozást más iskolákban tanítók számára. Ezenkívül kutatók, átképzősök is igénybe veszik szolgáltatásainkat. Ám a legfontosabb: végzett hallgatóink azzal a tudattal folytathatják oktató-nevelő munkájukat, hogy van hova visszajönni, ismereteiket felfrissíteni és újakat szerezni. Faller Ágnes — Megyénk kukoricaállományának háromnegyedrészben befejeződött a betakarítása — közölte lapunkkal Szénégető László, a megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. — A nyári jóslat sajnos bejött, az év hátralévő részében sem volt a kukorica számára megfelelő az időjárás, tovább tartott az aszály. A terméshozam a tavalyihoz hasonló. Azok a gazdálkodók akik kötött talajon termeltek, valamint időben vetettek és gyomirtóztak, még az aszály ellenére is elérhettek egy közepes termésátlagot. Akik továbbra is homokos talajon próbáltak eredményt elérni, azokat többnyire súlyos veszteség érte, 15-20 mázsánál jobb termésátlagot nemigen értek el. Ha nem számítjuk a műtrágyázás költségeit, a kiadásokat akkor is csak egy negyven mázsa körüli termés tudja fedezni. — Megyénkben elég sokan vetettek kukoricát. Mekkora ez a: arány a többi kultúrához viszonyítva? — A 308 ezer hektáros szántóterületből mintegy 100 ezer hektárnyi volt a kukorica. Ehhez képest a kukorica termeléséhez megfelelő földterület mindössze 50—60 ezer hektáros — ennyi az ideális kukoricatalaj. Nem csoda hát, ha a homokos talajon gazdálkodók nem tudtak eredményt elérni. Persze közrejátszik ebben az aszály is. A korán betakarítható növények terméshozama jobb mint a kukoricáé. Ilyenek az őszi - és a tavaszi kalászosok és a repce. A napraforgó is gyenge. Hiába erős a gyökere, a három éve tartó aszályt nem bírja. — Mi a helyzet az almával? — Ismét kevés az alma, a tavalyinak csak a kétharmada termett. Az árak rohamosan emelkednek és emelkedni is fognak. Meggyőződésem, hogy márciustól már nem lesz jó minőségű hazai alma. Ami lesz annak is darabja 30—50 forintba fog kerülni. Ennek oka elsősorban az, hogy a megye hűtőkapacitása nincs kihasználva. Emiatt fontos piaci pozíciókat veszítünk el,pedig mind a termelőknek, mind a kereskedőknek közös érdekük lenne, hogy rendbejöjjön ez az egész almakereskedelem. Összefogásra lenne szükség,hogy a meglévő hűtőházakat ki tudják használni. —Már megkezdődtek a vetési munkálatok. Lesz elegendő őszi búza? — A tulajdonviszonyok változásai lassú a folyamat és ez egyaránt árt a még meglévő szövetkezeteknek és a tulajdonosoknak is. Ennek ellenére nagyobb mértékű lesz az őszi vetés mint a tavalyi év hasonló időszakában. Olyan növényt kell termelni amilyet a piac igényel. Mindig a célnak megfelelő fajtát kell kiválasztani. Minőségi búzára biztos, hogy lesz igény. Nagy gond, hogy 6—8 éve a műtrágyafelhasználás drasztikusan lecsökkent. A növények több tápanyagot vonnak ki a talajból, mint amennyit v isszaadunk annak. Ha ez továbbra is így folytatódik akkor a termésátlagok még a jelenleginél is rosz- s/abbak lesznek. — Csak sajnos a műtrágya ára is fo- lyamatosan emelkedik. —Ez igaz, de a tápanyagutánpótlást nem csak műtrágyával, hanem szervestrágyával is meg lehet oldani. Minden növényi maradvány — v isszaforgatva a talajba — kiváló tápanyagutánpótlást biztosít. Aki nincs tisztában ezekkel a növénytermesztési szabályokkal az forduljon szaktanácsadóhoz vagy a falugazdászokhoz, akik egyelőre még léteznek, de hogy meddig az kérdéses. . — Lesz idén vetési támogatás? — Vetési támogatás ugyanúgy lesz mint tavaly. A polgármesteri hivatalokban lehet nyomtatványt kérni, de a falugazdászok ebben is segítenek eligazodni. Vasas László Fenj ige hataraban 40 hektáron \ étik az őszi búzát, kozma Pál, Márton Miklós, Balku Sándor és Törös Béla, a penyigei Zöldmező Szövetkezet tagjai, a tagságnak parcellázott, bérelt területet művelik. Tavaly elérték az országos átlagot, 50 mázsa felett termett hektáronként a búza Pénzes László Én nem szeretem félbehagyni a dolgokat Egy borús őszi délelőtt toppantunk be a kemecsei polgármesteri hivatalba, ahol legnagyobb megrökönyödésünkre a polgár- mester és a jegyzőnő éppen a még „uralmon lévő” önkormányzati együttes tablójál nézegették vidáman. — Éppen most kaptuk meg a kész tablói — magyarázza nevetve vidámságuk okát Szentpéteri József polgármester. —Ennek szól az öröm, vagy annak, hogy nemsokára itt az újabb választás, és továbbadhatják a stafétabotot? — Az öröm a kész „remekműnek” szól. A választásokat illetően pedig remélem, hogy a következő ciklusra is bizalmat szavaznak nekünk a kemecseiek. Sok mindent megoldottunk a négy év alatt, de akad még bőven tennivaló, s én nem szeretem félbehagyni a dolgokat. Egyébként találóan jegyezte meg, hogy közeledik a választás. A jelenlegi állapotunkat pontosan jellemzi a két választás közötti patthelyzet. Ettől füg- getlenül készülünk az önkorriTffnyzátí választásokra. Nálunk általában nagyon együtt van a lakosság és a pártok is, mind az MSZP, mind pedig a kisgazdák a faluért dolgoznak. — Fussuk át gyorsan a négy év eseményeit és eredményeit! — A gázt már tavaly bevezettük, az út aszfaltozása pedig most van folyamatban. Egy hónapon belül mindenhol szilárd burkolatú utunk lesz. Augusztusban adtuk át a harminc férőhelyes szociális otthont, melybe más községekből is fogadunk jelentkezőket. Nagyon komoly népfőiskolamozgalom működik immár évek óta községünkben, mely jórészt a nőegyletre, a polgárőrségre, a tűzoltókra és a kertész- kedőkre épül. Nagy segítségünkre vannak ebben a pedagógusok, akik mindig fogékonyak az újra. így jöhetett létre például a nyelvi labor, vagy az ének tagozat is. Nagyon nagy erénynek és haladásnak tartom, hogy megvalósulhatott a szabad vallásgyakorlás is. A papok hozzáállása Minden fontos dolgot be lehet szerezni kemecsén maximális elismerést érdemel, minden fontosabb eseményen részt vesznek, és rendszeresen járnak a szociális otthonba is. Ugyancsak a mi számlánkra írható a nagyon jól megszervezett rendőrőrs is. A sportklub, mely régebben csak a fociklubból állt, személyi változásokon ment keresztül. Azóta azonban a focin kívül már kézilabda-, karate-, sakk- és pingpongszakosztály is működik. Ezeket az önkormányzat tartja fenn. Folyamatban van a kárpótlási törvénynyel kapcsolatos dolgok intézése is. Megvalósult a szilárd- és folyékonyszemétszállítás is. S ami számunkra az egyik legfontosabb dolog, úgy működtetünk óvodát és bölcsődét, hogy nem kapunk rá állami támogatást. Az idén minden iskolásunk, legyen az általános iskolai tanuló, vagy egyetemi hallgató, ingyen kapta meg a könyveket és segédleteket. — Milyen munkalehetőségek vannak a községben? — A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Az intézményi dolgozókon kívül negyven embert foglalkoztatunk ilyenolyan feladatokkal, és ezt a létszámot a közeljövőben szeretnénk bővíteni. Jelentős létszámú dolgozót foglalkoztat az állami gazdaság és a téesz is, bár a rendszerváltás után még nem álltak talpra teljesen. Vezetőikkel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, mindenben egymás segítségére vagyunk. Ebben közreműködik a nagyon jó testületi apparátusunk is, akik, a lehetőségekhez mérten, minden hozzájuk fordulónak igyekeznek segíteni. — Milyen feladatokat kell sürgősen megoldani az elkövetkező időben? — A szennyvíz problémáját kellene orvosolni, de az emberek most nagyon el vannak adósodva a gáz miatt. Körülbelül két-három év múlva lehet majd csak elkezdeni, és a befejezéshez is két-három év szükséges. Azt hiszem, ez elengedhetetlenül fontos, ha a következő ciklus végére szeretnénk elnyerni a városi címet. — Mi a helyzet a telefonnal? Hiszen az is nagyon fontos egy városban. — A telefonigényeknek majdnem száz százalékát kielégítettük. Jelenleg egy nyolcszázas központunk van, ami még további négyszáz vonallal fog bővülni. Most épp egy 74 fős, saját erős telefonfejlesztés van folyamatban. Ezenkívül már csak egyetlen terület van, ami ellátatlan, de ott is van utcai fülke. Ott egyébként igény sem nagyon van a vonalra. Nagyon szeretnénk egy uszodát is építtetni, ennek előkészületeit már megtettük. — Milyen a település kereskedelmi ellátása? — Már 1990-ben szerettünk volna többet biztosítani az ÁFESZ-tŐl, elég vísz- szafogottan álltak a dologhoz, ezért a vállalkozók segítségét kellett kémünk. Nekik köszönhetően most már minden fontos élelmiszert és háztartási cikket meg lehet vásárolni a községben is. Az egészségügy terén egy jól megszervezett, nagyon jó személyi feltételekkel rendelkező intézmény biztosítja a lakosság kiszolgálását. Egyedül a nőgyógyászati rendeléssel van probléma, az asszonyok és lányok szívesebben járnak be a megyeszékhelyre. — Szavaiból egyértelműen azt lehet kivenni, hogy indulni szándékozik az önkormányzati választásokon... — Való igaz, a jövőt tekintve szeretném megnyerni a következő ciklust, és ismét szeretnék polgármester lenni. Ám minden a választók bizalmán múlik... U. M. Készülünk a jövőre s