Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-19 / 178. szám
1994. október 19., szerda BELFOLD-KULFOLD 4 A belháború folytatódik UJ KELET A kárpátaljai magyarság megosztottsága immár huzamosabb ideje áldatlan bel- háborúk formájában ölt testet. Az utóbbi hetekben a csatazaj csitulásának jelei mutatkoztak. Különböző szekértáborokhoz tartozó vezetők nyilvánították ki békeszándékukat. Az október elejei történések sajnos azt igazolják, békéről szó sem volt, legfeljebb ingatag tűzszünetről. S már újra áll a bál. Most a Kárpátaljai Magyar Képviselők Tanácsának alakuló ülésén feszült egymásnak a két tábor. A fórumon 47 képviselő jelent meg. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez közelálló képviselők a gyér részvételre hivatkozva megkérdőjelezték az alakuló gyűlés legitimitását. Ezt a nézetet képviselte dr. Kovács Elemér, a KMKSZ nagyszőlősi, Kovács Miklós, a szövetség ungvári járási szervezetének elnöke, Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke, s még 10 képviselő. A többség véleménye viszont az volt, hogy meg kell tartani a gyűlést, ügyvezető elnökséget kell választani, mely majd összehívja a közgyűlést. Ezt az elvet vallotta 33 képviselő, köztük Tóth Mihály, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagja. A kisebbségben maradt KMKSZ-es csoport kivonult a teremből, s később nyilatkozatban határolta el magát az alakuló fórumtól. A teremben maradottak megválasztották az ügyvezető elnökséget, az elnöki tisztet ideiglenesen Lőrínez Tiborra ruházták. Ezek után nem lennék meglepve, ha napokon belül megalakulna a KMKSZ-es képviselők tanácsa. Ez végső soron nem is lenne olyan nagy szenzáció, hisz a KMKSZ vezetése lassan egy teljes államigazgatási apparátust utánoz. Igazából csak egyetlen dolgot nem értek: tessék mondani, vannak magyar és magyarabb képviselők? Horváth Sándor Vita az Expo jegyében Nem ér a nevem, káposzta a fejem — idézte a mondókát Tárgyán József (FKgP) frakcióvezető a hétfői parlamenti expó-vitában. Igaz, csak a mondóka első négy szava hangzott el, s ezt is a kormány magatartására mondta. Becsaptuk, arculcsaptuk, arculköptük azokat, akik hittek nekünk. A külföldi és magyar vállalkozókat egyaránt félrevezettük. Beugrattuk őket egy üzletbe, amit azután nem valósítottunk meg — mondta a kisgazda honatya, s ezután hangzott el az idézett négy szó s a végkövetkeztetés: felelős a kormány. A délutáni ülés az expó-lemondás ügyében telt el. A hat párt vezérszónoka erősorrendben állt Gál Zoltán pulpitusa alá. Koalíciós oldalról a lemondás, még ellenzéki oldalról a megrendelés mellett agitáltak. Az álláspontok nem közeledtek, a szavazás eredménye borítékolható. Hétfőn kezdte tárgyalni a parlament a paprika-ügyet. Békési László expozéja vezette fel a törvényjavaslatot, mely a jövedéki szabályzásról és ellenőrzésről, valamint a szesz bérfőzési adójáról szól. Egy füst alatt tehát a pálinkafőzőket is kitárgyalják. Most persze mindenkit az ehető vörös por érdekel. Hetek óta eltűnt a polcokról, s csak zárjegyekkel lehet majd árulni őket, ha a törvény (várhatóan a jövő héten) megszavazásra kerül. Addig is megindult a címkézés, mely bizonyítja, hogy a paprikát október 1 -je után bevizsgálták. Ez a vevő számára is megnyugtató. A honatyák még hétfőn megkezdték a szerzői jog módosításáról és a munkanélküliség enyhítéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Zéta Amikor a régi az új Őszi évadnyitás Beckett időszerűsége Egy éve áll fenn Kárpátalján a hivatásos magyar színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. A tehetséges fiatal színművészeket tömörítő társulat eddig négy darabot mutatott be, több mint hatvan alkalommal lépett közönség elé. Legújabb produkciójuk — ezzel nyitották meg évadjukat is Ung- váron — Samuel Beckett Godot-ra várva című drámája. Vidnyánszky Attila rendező hitelesen és jó érzékkel vitte színre a neves drámaíró művét, megjelenítve azt az abszurd, fejtetőre állított világot, amelyet a szerző megálmodott. A főhősök, Estragon és Vladimir (Grica Ernő és Trilla Zsolt) egy elidegenedett miliőben mozognak az emberi lét bizonytalanságával küszködve. Semmi sem állandó, semmi sem biztos ebben a világban, csak egy valami szilárd és megingathatatlan: a hősök hite, hogy várniuk kell Godot-ra. Mert Godot el fog jönni, Godot segít rajtuk. De Godot nem érkezik meg. Vége a darabnak, de semmit sem tisztázunk. Estragonék hitét azonban ez sem tudja megingatni: valahol ebben a dráma időszerűsége, hozzánk, kisebbségi magyarokhoz szóló üzenete. Hinnünk kell valamiben, mert a hit fogódzkodót nyújt a megmaradáshoz, a továbbéléshez. Értékmentés Szilágyszéren Az amerikai mezőgazdaságban egyre inkább nem az a kérdés, hogyan lehetne többet termelni. Egy amerikai gazda 100- 120 személy élelmét állítja elő. A termeléshez azonban nagyon sok vegyszert használnak, s ez nemcsak költséges dolog, de egyes esetekben az egészségre is káros. Tudjuk, hogy a permetezett almát meg kell mosni, de azért jobb lenne, ha nem is volna rajta permedé. Rengeteg szabály, óvintézkedés szolgálja a lakosság egészségvédelmét, de azért előfordul, hogy például a boltban vett húsban gyógyszerek vagy hormonok nyomait találják. Ezért egyre több amerikai érdeklődik a naturális, organikus módon termelt gyümölcsök, zöldségek és húsok iránt. A kereslet-kínálat törvénye alapján ez az érdeklődés fel is lendítette az organikus gazdaságok forgalmát. Lassan, de biztosan egyre több ilyen élelmiszercikk kerül az üzletekbe. Egyre nagyobbak, egyre jövedelmezőbbek a natúrtermékeket árusító boltok. Egy év alatt háromszorosára nőtt az elismert és bejegyzett organikus gazdaságok száma. A naturális termékekkel nagyon jól lehet keresni. Persze az is kell hozzá, hogy a gazdák képesek legyenek nagyapáik módszereivel földet művelni, nem csak úgy, ahogy azt a nagy mezőgazdasági vegyszergyárak használati utasításaiból tanulták. A nagyapa módszereivel termelt paradicsom tíz kilójáért 31 dollárt kémek, a vegysze- rezettért viszont csak húszat lehet kapni. A naturális burgonya ára csaknem másfélszerese a vegyszeresnek, a sárgarépa pedig egyenesen a dupláját éri, ha sose látott műtrágyát vagy rovarirtót. Ilyen árak mellett várható, hogy egyre több gazda választja az új, vagyis a régi termelési módszereket. Minél több organikus áru kerül a piacra, annál alacsonyabb lesz viszont az ára: ennek meg a vevők fognak örülni. Érdemes lesz megfigyelni, hogyan alakul ez a trend hosszú távon. Az organikus gazdaságok működtetése olcsóbb, nem kell hozzá nagy összegű bankkölcsön, mint a vegyszerezett, nagyüzemi termeléshez. InfoNet A boszniai háború pusztításai A bosznia-hercegovinai háború 450 ezer katolikus elűzését és 99 templom teljes lerombolását okozta. Az információ a három bosnyák egyházmegye most nyilvánosságra hozott adataiból származik. Százhuszonhét templom súlyosan megrongálódott. A tönkretett templomok közül 55 a szarajevói érsekség területén van, 35 pedig Banja Luka és 9 Mosztar egyházmegyében. Hat pap vesztette életét. A legtragikusabb esemény a szarajevói érsekség területén történt. Előbb 1992/93 évfordulóján 160 ezer horvátot űztek el a szerbek, majd további 140 ezret a muzulmánok 1993 és 1994 között tizenhárom parókia területén jelenleg egyetlen katolikus sincs. A katolikusok száma a szarajevói érsekség területén 125 ezerre csökkent. Idén nyáron két hétig néprajzi tábor működött a mai romániai Szatmár megyéhez tartozó Szilágyszérea Magyar- országi és romániai egyetemisták, gimnazisták vettek részt azon dr. Szacsvay Éva budapesti néprajzkutató vezetésével. Tőle kérdeztük meg: miért választották a táborozás helyéül Szilágyszért, s milyen érdekességeket tartogat a néprajz iránt érdeklődő számára ez az elzárt falu? ■— Elsősorban a néprajzkutatás szempontjából a Szilágyság egykor legszegényebb Tövishátnak nevezett része fehér foltnak számít Mikor a romániai Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége, a MADISZ szatmári szervezete tavaly meghívott bennünket Szilágyszérre, átnéztük a kéziratos és publikált anyagainkat, kiderült alig foglalkozott valaki ezzel a területtel. Ami engem igazán érdekel, az az, hogy a Tövisháton egy protestáns, református mentalitású, több faluból álló kisebb néprajzi táj található, amelyben megőrződött a XIX. századi műveltség Ehhez a magyarországi területeken már nem lehet hozzájutni. Sárospatak vagy Debrecen hatása a magyarországi falvakban eltűnt a folyamatos városiasodás valamint a katolikus népességgel való keveredés eredményeként Szilágyszéren azonban viszonylag érintetlenül megmaradt — Tervezik-e a Szilágyság más részére is kiterjeszteni a kutatást? — FeltétlenüL Szeretnénk például a szomszédos Sámsondra is átmenni. Az építkezés és a tárgyi kultúra közel áll egymáshoz, de ott látszik, hogy az a település egykor kisnemesi, így pol- gárosodottabb falu volt szellemi kultúrája, mentalitása más, mint azoknak a településeknek, melyek perifériára kerültek, s melyekben inkább a nagybirtok közelébe letelepített zsellérek utódai élnek. A kutatóbázis azonban Szér és környéke marad — Két év után is lesz ott még mit kutatni? — Szinte végtelen a lehetőség Pusztán Szérben is. A méhészettel, a juhászánál, a kertgazdálkodással, a táplálkozással még senki sem foglalkozott A tárgyi néprajznak is számtalan feltáratlan területe maradt — Az idén mi állt a figyelem középpontjában? — Többen a népi gyógyászatot, a hiedelemvilágot kutatták, ami egy református területen rendkívül érdekes Foglalkoztatott bennünket a népi vallásosság az ünnepi szokásokkal együtt de gyűjtöttünk nagyon tanulságos cigány népmeséket, s összehasonlítási alapnak román folklórt Én jó ideje a reformátusság néprajzával foglalkozom, s tagja vagyok a református néprajzi közösségnek. Egyfajta életmód- , mentalitásváltozást szeretnék megkeresni, ami református falvakban a századfordulótól megjelent az értékváltást és -vesztést ami másképp történt mint egy katolikus faluban. — Mikorra várható a szilágyszéri gyűjtőmunka eredményeinek közzététele? — Az első eredmények már tavaly megszülettek. Az országos néprajzi és nyelvjárási pályázatra 16 dolgozat érkezett a szári kutatómunka eredményeként s két tanulmányt az egyetemi hallgatók meg is jelentettek az ilyefalvi publikáció- jukbaa.. Muzsnay Árpád Pénzváltás feketén InfoNet
