Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-14 / 174. szám
2 1994. október 14., péntek BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Honvédségi olajügyek Október 31-éré tűzte ki a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a honvédségi olajbűnügy tárgyalásának megkezdését. A Budapesti Katonai Ügyészség május 16- án nyújtotta be a vádiratot az elsőrendű vádlott, Dósa Árpád nyugállományú alezredes, valamint 35 társa ellen. A Dósa elleni vád többek között 102 rendbeli harc- készültség veszélyeztetése, különösen nagy vagyoni hátrányt jelentő hűtlen kezelés. A tárgyalásokat titkosnak, ezért zártkörűnek minősítették. Kozirjev Bagdadban Bagdadban tárgyal az orosz külügyminiszter. Kozirjev azt próbálja tudatosítani az iraki vezetőkben, hogy katonai lépésekkel nem érnek el semmit, sőt ismét elszigetelik magukat. Az orosz diplomácia vezetője ellágot Kuvaitba is. Az iraki sajtó egyébként dicséri Moszkvát, amiért igyekszik elejét venni, hogy túldimenzionálják az iraki csapatmozgásokat. Egyúttal Oroszország szorgalmazza a kereskedelmi szankciók enyhítését is — emelik ki a bagdadi újságok. Fidesz-orszdgjárás után A Fidesz helyi szervezetei már túljutottak az országgyűlési választások utáni holtponton — jelentette ki a Fidesz választmányi elnöke. Várhegyi Attila országjáró kőrútjának tapasztalatairól beszélt a sajtónak. Elmondta: az 1990-es önkormányzati választások időszakához képest pártja erősödött, aminek bizonyítéka, hogy a párt minden megyében állít listát. A politikus utalt arra is hogy a koalíció megkötése óta számos SZDSZ-tag igazolt át a Fideszhez. Zupkó Gábor, a Fidesz főpolgármesterjelöltje pedig elmondta: pártja továbbra is a közös ellenzéki főpolgármesterjelölt-állítás híve. MDF aggodalom Für miatt A Magyar Demokrata Fórum aggasztónak tartja, hogy a honvédelmi bizottság elmarasztalta Für Lajost a minisztersége alatt végzett titkos megfigyelések miatt — jelentette ki az MDF szóvivője. A párt sajtótájékoztatóján FI erényi Károly elmodta: a hisztériakeltés támadás a párt elnöke ellen. A párttagok száma az elmúlt hónapokban ugrásszerűen nőtt — tette hozzá a szóvivő. Fekete György képviselő pedig az expó lemondásának okait elemezve leszögezte, hogy az SZDSZ-es körök a világkiállítás törlésével a nemzeti kultúrát akarják visszaszorítani. Szigetközi károk A Szigetközben a környezet komoly károsodása figyelhető meg — tájékoztatta a szakminisztérium az MTI-t. A Duna medrében a vízfelület csökkent, a kavicsfelszín helyén iszap található. Pusztul a parti erdősáv, állatfajok serege tűnt el. A Duna elterelésének 2. évfordulójára, október 22-re, nemzetközi megmozdulást tervez az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap. Lipták Béla az alap elnöke közölte: az október 22-ét megelőző héten is több tüntetést tartanak a budapesti egyetemeknél, a Parlamentnél és az MTV székházánál. Fertőzött tej Prágábvan Prágában betiltották az egyik legnagyobb tejüzem által dobozolt tartós tej forgalmazását, miután a vizsgálatok streptococcus baktériumot mutattak ki a Tetra Brik tejesdobozokban. Nyolc személyt korábban a baktérium okozta megbetegedéssel kezeltek. Iráni légiszerencsétlenség Nincs túlélője az iráni légiszerencsétlenségnek. Az Aseman iráni légtársaság gépe 66 személlyel a fedélzetén zuhant le. Képviselők a felbujtók? A bűntett kulcsfigurájának vallomása szerint mexikói parlamenti képviselők egy csoportja áll a kormánypárt főtitkára elleni merénylet mögött. Francisco Ruiz Massieu-t szeptember 28-án lőtte agyon egy bérgyilkos. Decemberben fizetik a nyugdíjemeléseket Decemberben négyszázezer ember fog egy összegben 3600 forintot kapni a nyug- díj-jellegű járadéka mellé — mondta Kovács Pál népjóléti miniszter a csütörtöki kormánytájékoztatón. Azért volt szükség ebben a témában a kormánydöntésre, mert ezt a részt a költségvetés terhére fizetik. Korábban csak az év négy utolsó hónapjára járó havi 300 forint volt a biztos pénz karácsony előtt, s ezt fejelték meg most a visz- szamenőleges nyolc hónapra is. Döntött a kormány arról is, hogy a kétmilliónyolcszázezer nyugdíjas a novemberi nyugdíjával együtt kapja meg a visszamenőleges nyolc százalékot. Az intézkedés anyagi kihatása 21,8 és 1,4 millió forint. Ez utóbbira a pótköltségvetési vitában kell kérni a parlament jóváhagyását. Újságírói kérdésre a miniszter elmondta, hogy a tárca nem fogja támogatni az üzleti vagy presztízsokokból létrejött egészségügyi magánvállalatokat, s nem fogja őket megmenteni a csődtől. Csak akkor segíti a vállalkozásokat, ha szükségletet lát el, ott, aholaz állami egészségügy erre nem képes. Ha az önkormányzat is meg tudja oldani a körzet ellátását, vagy ahol a földrajzi helyzet nem teszi indokolttá magánvál- lakozást üzemeltetni, ott a Népjóléti Minisztérium sem lesz partner a fenntartásában. Egységes hivatal fogja ellátni a továbbiakban az ombudsman és helyettese, valamint az adatvédelmi és a nemzeti és etnikai biztosok egyszemélyi intézményét. Ehhez alkotmánymódosításra is szükség van, több okból. Egyrészt az alkotmány nem szól az adatvédelmi biztosról, másrészt abban testületi forma szerepel az egyszemélyi biztos helyett. Az állampolgári jogok biztosának elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges, de az elmúlt ciklusban nem jött létre a konszenzus. A kormány most sürgősséggel terjeszti a javaslatot aT. Ház elé, melyben az országgyűlési biztosok megválasztásának idejét tartalmazó idejétmúlt rendeletet is hatályon kívül akarják helyezni. Döntött a kormány a magyarországi zsidóság jóvátételéről is. Megállapította, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi határozata értelmében megkezdődtek azok a megbeszélések, melyek a párizsi békeszerződésjóvátételről rendelkező pontjának végrehajtására hivatottak. Mivel ezek határidőhöz kötöttek, az ország gazdasági helyzetével szinkronban lévő döntésekre van szükség. Létrehoznak a Pénzügy-, az Igazságügy-, a Művelődésügyi és a Külügyminisztérium politikai ‘államtitkáraiból, valamint a Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökéből álló bizottságot, mely a zsidósággal való tárgyalásokon a kormányzati oldalt fogja képviselni. Most várják a másik oldal delegációját. A gond az, hogy a zsidóság nem egységes abban, ki képviselje érdekeit. Most már nekik kell megegyezni, hogy melyik szerv üljön tárgyalóasztalhoz a bizottsággal szemben. Meg kell egyezniük még a tárgyalások menetében is. Az Alkotmánybíróság néhány irányt megszab ugyan, de tág mozgásteret biztosít. Módosítani kell — mondta az igazságügyi miniszter—a szövetkezeti törvény legutóbbi módosításait is. Erre április 8-án, a leköszönő parlament utolsó ülésén került sor, s ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.(Kérdés persze, ki mit remélt? Lehet, hogy az akkori elfogadók épp ezt remélték?) A mostani módosítás értelmében a szövetkezetekben a jövedelemelosztás nagyobb részben a tagok munkája alapján fog történni, s csak kisebb részben a bevitt tőke arányában. Abban is dönteni kell, hogy a kisebbség kiválásával ne szüntethesse meg a szövetkezetei, pontosabban távozása kiválás legyen, s ne szétválás! A döntéshozó szerep a dolgozóké legyen, s ne a kívülállóké! Ez egy nemzetközileg elfogadott alapelv, s a törvényjavaslatot a kormány sürgősséggel terjeszti a Ház elé. A kormány elhatározta, hogy teljes joggal részt veszünk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) biológiai kutatási programjában. A project keretében fejlett technikájú kutatásokkal foglalkoznak, ezért a részvétel hasznos hazánk tudományos és gazdasági élete számára. A részes országok kutatói csereprogramokon vesznek részt egymás országában, valamint az OECD évi 3-4 szemináriumot rendez a résztvevő országokban. A program költségeinek 0,27 százalékát — évi hétezer francia frankot — kell hazánknak finanszíroznia. Az idei hátralévő rész 3037 frank, melyet a földművelésügyi tárca biztosít. A kormány felhatalmazta a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gazdáját, hogy a román féllel új magyar-román légügyi szerződést írjon alá. Az egyezmény értelmében a MALÉV és a TAROM új irodát nyit Bukarestben, illetve Budapesten, s megegyeznek új légijáratok indításában is. Az egyezményt az ICAO előírásai szerint kötik meg. A kormány tárgyalt azokról a törvény- tervezetekről is, melyekkel megteremthető az európai emberi jogi egyezmény, s a magyar jog teljes összhangja. Ennek megteremtése esetenként jogalkotás nélkül, pusztán a jogalkalmazás megváltoztatásával is elérhető. Vannak olyan területek is, ahol csak a hatályos jogszabályok módosításával vagy kiegészítésével érhető el a kívánt hatás. Módosítani kell a büntető eljárásról szóló törvényt, az ügyvédekről szóló törvényerejű rendeletet és az egészségügyi törvényt. Új törvényben kell szabályozni a fogság-fenyítés bírósági felülvizsgálatának rendszerét. Ne kelljen a katonának a nemzetközi bíróságot felkeresni, ha parancsnoka fogdára vágja, hanem hazai bíróság is hatályon kívül helyezhesse a fenyítést! Az egészségügyi törvény módosításával a kényszergyógykezelt elmebetegeket fogja a bíróság megfelelő gyakorisággal ellenőrizni. —zmeskaM— Egy kivonulás margójára Képzeljünk el egy oda-visszavágós kupadöntőt, amelynek az első mérkőzését az egyik csapat fölényesen nyeri. Miközben az ellenfél lázasan készülődik a visszavágóra, arra, hogy megpróbálja a lehetetlent, s visszavágjon az első mérkőzés győztesének, a győztes váratlanul meggondolja magát. Meggondolja magát, és hirtelen (tegyük fel, hogy módjában áll) megváltoztatja a játékszabályokat, és módosítja a visszavágó helyszínét is. Valami hasonló történt a magyar parlamentben is akkor, amikor az MSZP— SZDSZ kormánytöbbség az ellenzék jóváhagyása nélkül és tiltakozása ellenére a saját kénye és kedve szerint megváltoztatta az önkormányzati választási törvényt. S hozzá alkotmányt is módosított. Különösen fájdalmas volt ez több okból is. Egyrészről mert a két kormánykoalíciós párt választási programja az ország- gyűlési választások előtt nem ígért ilyen drasztikus módosításokat. Az addigi illetékes pártnyilatkozatok azt hangoztatták, hogy a választási szabályok koncepcionális módosítása szakmailag és politikailag nem indokolt, az önkormányzati választásokig annak csak kisebb korrekciói fogadhatók el. Ehhez képest lényeges, néhol alapvető módosítások történtek. Másrészről érthetetlen és a fejlett demokráciákban teljességgel szokatlan az a gyakorlat, hogy közvetlenül a választások előtt választási törvényt módosítsanak. Említésre méltó az a tény is, hogy annak ellenére, hogy létezett hatályos és működőképes törvény (hiszen ’90-ben ennek alapján szavaztunk) a köztársasági elnök nem írta ki idejében a választást a törvénymódosításra hivatkozva, s így csúszhatott ki a szavazás napja az advent- re, a karácsonyt megelőző ezüstvasárnapra. Harmadsorban azért is érthetetlen ez az esemény, mert eddig az újjászülető fiatal demokráciánkban még nem fordult elő, hogy alkotmányt vagy alkotmányos jellegű jogszabályokat úgy módosítsanak, hogy a szavazásnál ne bírják legalább egy ellenzéki párt támogatását is. Ez még az MDF—SZDSZ paktum idején sem történt meg, aholis az akkori két nagy párt „elfelejtette” tájékoztatni kormánykoalíciós és ellenzéki partnereit a megállapodás megkötéséről. Ezt a szituációt még furcsábbá és érthetetlenebbé teszi az a tény, hogy az SZDSZ korábbi nyilatkozata szerint a nagyobbik liberális párt nem hajlandó alkotmányt módosítani, csak abban az esetben, ha azt legalább egy ellenzéki párt is támogatja. Mindezek után az ellenzék nem látott más esélyt álláspontjának kifejezésre juttatására mint azt, hogy kivonult az ülésteremből. Eközben a kormánypártok úgy tettek, mintha semmi sem történt volna, s megszavazták az alkotmánymódosítást, valamint kedvük szerint módosították a választási szabályokat is. Ezt követően Pető Iván indokolatlanul éles hangon bírálta a kivonulást, s úgy kommentálta az eseményt, mintha ez az eszköz egy teljességgel meg nem engedett lehetőség lenne. Nem értem igazából a pártelnököt, hiszen nem is olyan rég (az előző ciklusban) ő és teljes pártfrakciója, az akkori ellenzékkel együtt, ugyancsak kivonult a parlamentből. Méghozzá az alkotmánymódosításhoz képest egy szinte (legalábbis ma már) sokkal kevésbé lényeges ügyben, Jeszenszky Géza félresikerült kijelentése során. Ilyen gyorsan elfeledtük az alig néhány éve történteket? Vagy pedig a pozíciók változása automatikusan magával hozza az álláspontok módosulását is? Nem tudom. Mádi László Elfogadni és elfogadtatni Voltak idők, amikor bizonyos kérdéseket nem „illett” feltenni. A felmerülő problémákról nem vettek tudomást, nem beszéltek róla. És amiről nem beszélnek— tartották az illetékesek —, az ugyebár nem is létezik. Példa erre a cigánykérdés. A kárpátaljai cigányság egy része a Roma Szövetségbe tömörül. Adám Józsefjei, a szövetség elnökével a cigányok helyzetéről, az őket foglalkoztató kérdésekről beszélgettem. — Sajnos a cigányság körébén a változás még mindig nem nagyon érezhető, továbbra is nagy a szegénység. És ez elsősorban nem azzal magyarázható, hogy munkakerülők, hogy nem akarnak dolgozni. A cigányokat továbbra sem szívesen veszik fel a munkába. Az igazsághoz persze hozzátartozik: a cigányok között vannak olyanok, akik viselkedésükkel, életmódjukkal rontják a többiek hitelét. Ahhoz azonban, hogy a mai helyzetükről beszéljünk, tudni kell, hogy életkörülményeik kritikán aluliak. Ungváron ezt még csak súlyosbította a tavalyi árvíz, amely házaik nagy részét elmosta. Az árvíz által megrongált házak egy részét úgy-ahogy helyrehozták, öt család részére másik lakást biztosítottak. Folyamatban van továbbbi 32 lakás kiutalása, a beköltözést őszre ígérték, de nagyon úgy néz ki, hogy az idén már nem lesz belőle semmi. A cigányok támogatására a városi tanács egymilliárd karbovanecet utalt ki a közelmúltban. A segítség jól jött, csak kevés, ha figyelembe vesszük, hány családon kellene szinte naponta segíteni. Köztudott az is, hogy a cigányság körében igen alacsony a megfelelő végzettséggel rendelkezők száma. Elhelyezkedésüket ez is nagymértékben gátolja. Sokan vállalnak rendszeresen idénymunkát az egykori Szovjetunió utódállamaiban, sőt külföldön is. —Gyakran hallani, hogy a cigányok az ungváriak hétvégi telkein „betakarítják" a termést és azt árulják a piacon.... — Igen, tudok ilyen esetekről, meg arról is, hogy cigánygyerekek iskolás gyerekeket molesztálnak, elveszik a pénzüket. Összehívtam a telepen az embereket és megpróbáltam megmagyarázni nekik: azt vették el, amit más verejtékes munkával teremtett elő. Mit tennétek, ha fordított lenne a helyzet? Voltak, akik megértették amit mondtam, mások védekezni, magyarázkodni próbáltak. Viselkedésüket a szegénységgel magyarázták. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a cigányok részaránya a bűnözésben jelentős. Ennek ellenére hiszem és vállalom: a kárpátaljai cigányság igényli a felvilágosító munkát, a törődést, a támogatást, de ismét csak utalnom kell körülményeinkre. Nincs klubunk, ahol összejöhetnénk. Ha valamit meg akarok velük beszéni, akkor arra a telepen, a szabad ég alatt kell sort keríteni. És itt vannak a fiatalok. Ők igénylik a kulturális munkát, a hagyományápolást, a szórakozást. De hol? Ismét csak a szabad ég alatt? Pedig van folklóregyüttesünk, kick-box és futballcsapatunk. Hívnak bennünket külföldre szereplésre, versenyekre. Anyagiak hiányában erről is le kell mondanunk. Volt úgy, hogy saját pénzemből vásároltam sportszereket. A tagsági díjakból befolyt összeg nagyon csekély, szerencsére a tehetősebb cigányok lehetőségükhöz mérten igyekeznek segíteni. Bármikor fordulok hozzájuk, sohasem tagadják meg a pénzbeli segítségnyújtást. Remélem, mind a megyei, mind a városi tanács továbbra is támogatni és segíteni fog bennünket és esetleg akadnak olyan szponzorok, akik hozzájárulnak fejlődésünkhöz. Ahhoz azonban, hogy a cigányok fenntartás nélkül elfogadják a kívülállókat, és ugyanakkor ők is el tudják fogadtatni magukat, egy jobb, emberibb szociális közegre van szükség. Olyanra, amelyben érzik: ők is ugyanolyan emberek, mint mások. Tóth Éva
