Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-01 / 163. szám
2 1994. október L, szombat BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Szombattól új rendőrségi törvény Október 1-jén, szombaton lép hatályba a rendőrségi törvény, amely a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében megteremti a lehetőséget többek között a titkos információgyűjtésre, a vádalkura, fedővállalkozások létrehozására, de arra is, hogy ezentúl a rendőrség engedélyezze, illetve ellenőrizze a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet. A jogszabályt fél évvel ezelőtt fogadta el teljes egyetértéssel a parlament. Az Alkotmánybíróság ülésezik a hét elején Az Alkotmánybíróság október 3-án és 4-én teljes ülést tart - tájékoztatta közleményében az MTI-t a testület. Hétfőn a grémium megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint a pártok költségvetési támogatásának szabályai sértik a pártalapítás szabadságának elvét. Napirenden szerepel az a beadvány is, amely a polgármesteri, illetve az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlenségének megszűntetését kifogásolta. A testület megtárgyalja azt az indítványt is, amely szerint az alkotmányba ütközik, hogy devizakülföldinek minősülő magyar állampolgárok csak egyedi devizahatósági engedély birtokában nyithatnak betétszámlát. A Közoktatáspolitikai Tanács ülése A Közoktatáspolitikai Tanácsnak a jövőben komolyabb, hangsúlyosabb szerepe lesz a döntéshozatalban - mondta Fodor Gábor művelődési miniszter a testület pénteki ülésén. Ehhez az szükséges, hogy a hétoldalú tanács minden tagja - a pedagógus szakszervezetek, a pedagógus szakmai szervezetek, a diák- és szülői szervezetek, az önkormányzati érdekképviseletek, a nem önkormányzati iskolafenntartók és az oktatásban érintett társtárcák - egyaránt rendelkezzék megfelelő információval. Göncz Árpád Franciaországban Göncz Árpád köztársasági elnök franciaországi látogatásának pénteki, utolsó napját a fővárostól 300 kilométerre levő Poitiers városában töltötte. A látogatásra elkísérte őt Alain Madelin, a francia kormány vállalkozási és gazdaság- fejlesztési minisztere is. Göncz Árpádnak átadták a város aranyérmét. A magyar államfő köszönő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Poitiers-ban a múlt és a jelen szerves kapcsolatának volt tanúja, s az itt látottak alapján mi is megpróbálunk majd tanulni mindabból, amiből lehet. Zsúfoltabb program novembertől Az Országgyűlés a jövő héten másfél napos plenáris ülést tart, s várhatóan csak november-decemberben válik ismét zsúfoltabbá a program. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke a házvezetés szokásos péntek délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a jövő héten megkezdődik a visszamenőleges egyösszegű nyugdíjemelésről, valamint az expó lemondásáról benyújtott javaslat vitája. Az előbbi ügyében határozathozatal is várható. Intézkedés a külföldi diákok érdekében A tanulmányaikat idén megkezdő határon túli magyar anyanyelvű diákok többsége - mintegy 2500 fő - tanulmányi vízum nélkül érkezett Magyarországra, így nem kaphat tartózkodási engedélyt. Többségük képtelen megfizetni a tartózkodással kapcsolatos eljárás díját is. A mostani intézkedés szerint az említett költségek alól mentesülnek az állami, illetve az állami költségvetésből támogatott alapítványi ösztöndíjasok, amennyiben magyar nemzetiségüket igazolni tudják. Azok, akik nem rendelkeznek igazolással, egyedi kérelem alapján fordulhatnak a hatóságokhoz költségmentességért. Kelet-európai régió a piacgazdálkodásban A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kezdeményezésére november 10-12 között - első alkalommal Európa keleti részén - Budapesten rendezik meg az európai régiók, városok gazdasági kamaráinak és önkormányzatainak hagyományos konferenciáját. A tanácskozás címe A kelet-közép-európai térség régióinak szerepe az európai piacgazdálkodásban lesz - közölte Keszthelyi Péter, a BKIK főtitkára a várhatóan nemzetgazdaságilag is jelentős eseményt beharangozó pénteki sajtófogadáson. MÚOSZ-küldöttgyűlés Tisztújító küldöttgyűlését tartja a hétvégén a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Balatonszéplakon. A MÚOSZ pénteken megnyitott legfőbb fórumának résztvevőit Komlós Attila, a szövetség ügyvezető elnöke köszöntötte, majd a határozatképesség megállapítása után a küldöttgyűlés Rédey Pál elnökletével megkezdte első munkanapját. Feloldott ENSZ-szankciók Haitin Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön feloldotta azokat a gazdasági és büntetőintézkedéseket, amelyeket a testület tavaly és az idén hozott Haiti ellen - jelentette gyorshírben az AFP és a Reuter. A szankciók feloldására Warren Christopher amerikai külügyminiszter tett javaslatot, és azt a BT 13 igen szavazattal és kettő tartózkodással (Brazília, Oroszország) elfogadta. A 944-es sorszámot viselő határozat értelmében a büntetőintézkedéseket azonban csak egy nappal azt követően helyezik hatályon kívül, hogy Jean-Bertrand Aristide, a törvényesen megválasztott, majd később száműzött elnök visszatér a sziget- országba. Albániai kolera: tíz halott Albániai sajtójelentések szerint tízre emelkedett a balkáni országban három hete kitört kolerajárvány áldozatainak száma. M Önkormányzati törvény ellenzéki bojkottal A pótköltségvetés általános vitáját folytatta péntek délelőtti plenáris ülésén az Országgyűlés. Boldvai László, az MSZP vezérszónoka elsősorban azt próbálta érvekkel alátámasztani, hogy miért vált szükségessé a törvényjavaslat benyújtása. Sorolta az egyensúlyhiány okozta problémák mutatóit, utalva arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiányáért - ráadásul eddig javuló cserearányok mellett - a külkereskedelem a felelős. A kialakult helyzetet értékelve a kormány úgy látta, hogy fennállnak a pótköltségvetés benyújtásának feltételei, hiszen az eredeti büdzsé végrehajtását jelentősen veszélyeztető körülményekkel szükséges szembenézni. A 25 milliárd forintos általános tartalék 92 százalékát már az előző kormány felhasználta, holott az államháztartási törvény erre az időszakra csak 40 százalék elköltését teszi lehetővé. Boldvai László végezetül arról szólt, hogy a pótköltségvetés elfogadása nem csupán az idei év „teljesítése” szempontjából fontos, hiszen 1994. és 1995. egységet alkot, a mostani döntések már a jövő év kereteit is meghatározzák. Zwack Péter független képviselő leszögezte, hogy hazánkban szükség van a restrikciós intézkedésekre, de egy olyan program, amely csak a pénzügyi egyensúlyra koncentrál, felborítja a társadalmi stabilitást. Egy ilyen gazdaságpolitika veszélyezteti a belső piacot, így elriasztja a tömeges keresletre építő külföldi tőkét is. A túlzott megszorítások következtében a hazai középosztály - amely az ország korlátozott vásárlóerejét jelenti - alól is kiszaladhat a talaj; a pénzügyi egyensúly pedig nem javul és tovább mélyül a válság. Összetett vizsgálatra van szükség, hogy világos legyen: a szigorítások belátható időn belül mennyit javítanak, illetve rontanak a gazdaság helyzetén. Kóródi Mária alelnök elnapolta a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A parlament a délutáni órákban megkezdte a határozathozatalt az önkormányzati törvénycsomagról. Ezt megelőzően Kuncze Gábor belügyminiszter foglalta össze az előterjesztés vitájában elhangzotSzerdán láthatta vendégül Nyíregyháza Csurka Istvánt, a Magyar Igazság és Elet Pártjának elnökét. A Bessenyei téri református gyülekezeti házban beszélgettünk vele. —Közelednek az önkormányzati választások. Mi az ön véleménye az elfogadásra váró önkormányzati választási törvényjavaslatról? — Jelenleg úgy látszik, az országgyűlés el fogja fogadni a kormány által beterjesztett törvénytervezetet. E szerint az év végén várható önkormányzati választás egyfordulós lesz és nem vesz figyelembe sarokértékeket. Ez a kis pártoknak nem kedvez, sőt semmi esélyt nem ad. Ezért javasoltuk, hogy fogjon össze a nemzeti oldal, amit én szeretek magyar oldalnak nevezni. Ez a Magyar Demokrata Fórumot, a Kisgazdapártot, a Keresztény Demokrata Néppártot a Nemzeti Demokraták Szövetségét és a MIÉP-et jelentené. Az ügy érdekében levelet intéztem a Magyar Fórumon keresztül 68 magyar értelmiséginek, akiket arra kértem, támogassák az elképzeléseinket. Már érkezett néhány válasz. — Mi célja ennek az összefogásnak? — Mindössze az, hogy a nemzetnek legyen módja tisztességesen választani. Ha ez nem jön létre, nagy a valószínűsége annak, hogy a szocialista és SZDSZ erőt nem tudjuk megakadályozni az előrejutásiakat. A választójogot érintő módosítások kapcsán egyebek mellett hangoztatta, hogy az ötpárti egyeztetés fiaskója ellenére- ami egyébként nagy meglepetésként érte az egyeztetésre törekvő koalíciót - nem adja fel abbéli reményét, hogy a jövőben mégis csak sikerül egyeztetett álláspontot kialakítani számos kérdésben a kormánykoalíció és az ellenzék között. Kuncze Gábor szerint az ellenzék számára a most lezajlott procedúra azzal a tanulsággal jár, hogy az egyeztetés folyamatát nagyon komolyan kell vennie a jövőben. Ami az önkormányzati törvény módosítását illeti, a belügyminiszter megítélése szerint ezzel kapcsolatban szakmai vita folyt az ötpárti egyeztetésen. A beterjesztett módosító indítványoknak mintegy 80 százalékát az ellenzék kezdeményezte. Az elfogadásra javasolt módosításokat tekintve pedig 60 százalékkal részesedik az ellenzék, 40 százalékkal pedig a koalíció. A határozathozatal megkezdésekor az ellenzékhez tartozó pártok, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja demonstratíve elhagyta az üléstermet, bár ebbéli lépésüket nem indokolták a Ház előtt. Az Országgyűlés ezután 261 támogató és egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül módosította az alkotmányt, összhangban az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény módosításával. A szavazást követően Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője röviden visszatért az ellenzék kivonulásának incidensére. Hangsúlyozta: megítélése szerint semmi olyan súlyos sérelem nem történt, ami indokolta volna, hogy az ellenzék elhagyja az üléstermet. A koalíció nem állította őket kész helyzet elé, s a vita során sem jelezték, hogy súlyos, esetleg bojkottot is kiváltó sérelem érte volna az ellenzéket. „Úgy gondoljuk, hogy az az önkormányzati választás, amelyet a kormány- többség keresztül akar vinni, az a többpárti demokrácia elleni súlyos lépés, és mi ehhez nem vagyunk hajlandók asszisztálni”- mondta Torgyán József az MTI érdeklődésére, miután elhagyta az üléstermet. ban. Ennek pedig beláthatatlanok a következményei. Ebben a kezdeményezésben a MIÉP-et nem a megkapaszkodásvágy vezette, hanem a nemzet érdeke, — Van arra elképzelésük, hogy ha ez a nemzeti összefogás nem jön létre, akkor mihez kezd a Magyar Igazság és Élet Pártja? — Van erre az esetre is koncepciónk: a MIÉP kiszemel egy-két helyet az országban, és ott indítunk egyéni jelölteket. Többre sajnos nem futja sem az erőnkből, A Független Kisgazdapárt elnöke, frakcióvezetője a továbbiakban kifejtette, hogy az elmúlt időszakban számos alkalommal észrevételezték, hogy a jogállam körülményei között elképzelhetetlen két hónappal a választások előtt annak szabályain lényegesen módosítani. A pártelnök azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy magában az önkormányzati törvényben is a demokráciával ellentétes változtatásokat kezdeményezett a kormánykoalíció. Surján László szerint az ellenzéki pártok színjáték tanúi. A nyári egyeztetési sorozat leállt, s az utóbbi időben is csak az egyik kormányzópárt mutatott készséget a megegyezésre, míg a másik „befékezett”. A KDNP elnöke kifejtette, hogy a kormánykoalíció alkotmánymódosítást akar megvalósítani az ellenzék együttműködése nélkül. A pártelnök a kivonulással kapcsolatban kijelentette: ez egy vészjelzés, ami szól magának a törvénynek, de szól a jelenlegi koalíciónak is. Az ellenzék kivonulása azt jelenti, hogy a formális jog erejével mindent megtehet a koalíció, de erkölcsileg vannak határok. Surján László végezetül annyit mondott: a történet arról szól, lesz-e alkotmányos diktatúra Magyarországon, vagy nem. Kérdésre válaszolva a KDNP elnöke kijelentette: az ellenzék kivonulása spontán megmozdulás volt. Az elmúlt négy évben nem volt arra példa, hogy alkotmánymódosítás, vagy valamely alapintézmény működésének megváltoztatása legalább az ellenzék egy pártjának támogatása nélkül ment volna végbe a parlamentben - szögezte le az MTI érdeklődésére Áder János a Fidesz alelnöke. Éppen ezért a fiataldemokraták - mutatott rá Áder János, - veszélyes precedensnek ítélik a történteket és úgy találják, hogy ez szemben áll a koalíció korábbi, a konszenzus keresésre tett fogadalmaival. Az alelnök kiemelte azt is: ahogy a Házszabály módosításánál lehetőség volt az egyetértés megszerzésére, most az önkormányzati törvénycsomag esetében sem az ellenzéken múlt a kudarc. A Fidesz egyébként sajnálja a kivonulás tényét, de szerintük egy ellenzéki pártnak jelen esetben nem volt más lehetősége arra, hogy fenntartásaira felhívja a közvélemény figyelmét. sem az anyagi keretünkből. Azért utaztam ide, hogy megismerjem Szabolcs-Szat- már-Bereg megye pontos helyzetét. Több mint valószínű, hogy Debrecen, illetve Hajdú-Bihar, Csongrád, Makó és Budapest néhány kerülete beleillik az elképzeléseinkbe. — Kedden elhangzott a parlamentben Horn Gyula beszéde. A parlamenti pártoknak lehetőségük volt a reagálásra, de Önöknek nem. Megtenné ezt most néhány szóban? — A Horn-beszéd engem egyszerűen Kádár Jánosra emlékeztetett. Azzal a különbséggel, hogy Kádár helyből erősebb volt, ha a dobogóra lépett. Horn összehordott hetet-havat. Olyan hibákat hozott fel, amit többnyire az ő emberei követtek el, akiket az Antall-kormány sajnálatos módon a helyén hagyott. Privatizációs visszaélésekről beszél, de nem szól például a spontán privatizációról. A szavakon kívül azonban nem látjuk a változtatás lehetőségét. A beszédnél élvezetesebb volt számomra az ellenzéki pártok vezérszónokainak hozzászólása. A legjobban Pető Iván válaszán döbbentem meg, mert nem lehetett eldönteni, hogy mellette vagy ellene beszél. Ezt nagyon veszélyesnek tartom, mert ha ez a dolog kijut külföldre, látva ezt a bizonytalanságot, nem fogják tudni eldönteni, hogy érdemes-e befogadni maguk közé Magyarországot. Garamvölgyi Imre Fogjon össze a nemzeti oldal
