Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-01 / 163. szám
UJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. október 1., szombat Szedik az almát Kölesén Fotó: ABA Megoldódni látszik a Westel-ügy Naményban Lépett a polgármester! Az elmúlt hét végén Vásárosnamény- ban a lakosok egy része tiltakozó aláírásgyűjtést kezdeményezett a Westel cég által megépítendő átjátszó torony felállítása ellen. Mint Besenyei Mátyástól, a lakosok megbízottjától megtudtuk, 119 aláírást gyűjtöttek. Elmondása szerint a tiltakozás célja nem a torony megépítése ellen irányult, csupán csak azt szeretnék elérni, hogy az építmény ne a jelenleg kijelölt helyre kerüljön. Az aláírásokkal hétfőn felkeresték lakásán a város polgármesterét, aki annak ellenére, hogy szabadságon tartózkodott, még aznap este személyesen kiment a helyszínre tájékozódni az ügygyei kapcsolatban. A lakosokkal történő megbeszélést követően már másnap, kedden felvette a kapcsolatot a Westel cég illetékeseivel, és leállíttatta a már megkezdett építkezést. Hegedűs Antal polgármester elmondása szerint az ügy olyan stádiumban van, hogy igyekeznek köztes megoldást találni, amely a lakosság és a másik két fél számára is elfogadható. Szabóné Kutasi Magdolna Országos konferencia Sóstón Tudósok a talajminőségről A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. Ha a fenti alapelvek csorbulni látszanak, vagy csoportérdekek érvényesítése azt kívánja, a korábban önálló szövetkezetek egyesülésével létrejött szövetkezetek szétválhatnak ismét önálló szövetkezetekre. —Ki, vagy kik kérhetik a szétválást? — tettem fel a kérdést a mezőgazdasági szakijogásznak. — A szétválást a szövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést. — Ezen miről döntenek? — Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai, kívülálló üzletrész-tulajdonosai nyilatkoznak a szétválási szándékról és arról, hogy ki melyik szövetkezethez akar tartozni. Határozatképesség esetén a közgyűlés a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével elhatározhatja a szövetkezet szétválását két vagy több szövetkezetre. Az előkészítő közgyűlés bizottságot jelölhet ki a szétválás előkészítésére, amelyben a szétváló csoport vagyonarányos képviseletét biztosítani kell. Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget, és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni. — Ha minden az elmondottak szerint „simán" lezajlik, mi a következő lépés? — Az igazgatóság (a téesz vezető testületé) az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely az üzletrészek új névértékének megállapításán túl határoz a szétválásról, valamint a tagok hovatartozásáról. — Ez így elég bonyolult procedúrának tűnik. Dr. Budai Gábor ügyvéd, Kisvárda, Bessenyei u. 3. — A törvény lehetővé teszi (és ez az egyszerűbb megoldás), hogy a mezőgazdasági szövetkezet azonos településen lakó tagjai »yüttesen is kezdeményezhetik a szövetkezet településükhöz igazodó szétválását. A szétválás kezdeményezéséhez az érintett településen lakó összes tag által megalakított részközgyűlésnek a jelen lévő tagok kétharmados szavazat- többségével meghozott határozata szükséges. A részközgyűlés határozata kihat a településen lakó valamennyi tagra, kívülálló üzletrész-tulajdonosra, kivéve, ha az érintettek a szétválást előkészítő közgyűlésen eltérően nyilatkoztak. Vigyázni kell arra a kitételre, hogy települési részközgyűlés esetében tagként azt kell figyelembe venni, aki a szétválás kezdeményezésekor már legalább egy éve az érintett településen lakik. — A téeszvezetők akadályozhatják-e a települési részközgyűlés megtartását? — A települési részközgyűlés akkor is megtartható, ha az illető szövetkezet alapszabálya ilyet nem rendszeresített. Azért ad a törvényi szabályozás ilyen kedvező lehetőséget a tulajdonosok számára, mert a szövetkezetek szétválásával a tagok és üzletrész-tulajdonosok közvetlenül ellenőrizhetik vagyonuk felhasználását. ABA A talaj környezetvédelmének problémáiról tartottak országos konferenciát szerdán és csütörtökön Nyíregyháza- Sóstógyógyfürdőn. Közel száz neves kutató — 34 egyetem és kutatóintézet képviselője — 59 előadásban számolt be eredményeiről. Zsúfolt programja ellenére sikerült megszólaltatnunk dr. Kecskés Mihály profesz- szort, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) tanszékvezető tanárát, a konferencia szervezőbizottságának képviselőjét, aki ismertette a konferencia előzményeit. — Kaposvárott 1980-ban, az Országos Talajtani Vándorgyűlésen fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a talaj környezetvédelmével foglalkozó felméréseket értékelő, országos jellegű tanácskozást kellene tartani. Az első konferencia 1981-ben volt Királyréten. A résztvevők száma 180— 200-ra volt tehető, hetven érdekes és nagy jelentőségű témában hangzottak el előadások. A második konferenciát jómagam szerveztem meg. Akkoriban Melbourne-ben tartózkodtam, elég sok telefaxba és levélbe került a tudósok összehívása. Erre a tanácskozásra 1984-ben került sor Vácott és Verőcemaroson. Javítják a vasúti átjárókat A MÁV Pályafenntartási Főnökség dolgozói alig másfél nap alatt javították ki Mátészalkán a Kórház utcai vasúti átjáró aszfaltborítását A munkálatok alatt a forgalom, ha nem is zavartalaa de folyamatos volt (Képünkön) A járás területén hasonló felújításokat végeznek. Szinte döccenő- mentesen haladhatnak át az autósok a sokat szidott vajai átjárón is. Ez a MÁV nehéz helyzetét tekintve igazán szép eredmény Pénzes László Most — tíz év elteltével — a Tudományos Testület kezdeményezésére ismét országos jellegű tudományos tanácskozásra gyűltek össze a szakértők — ezúttal Sóstógyógyfürdőn. A tanácskozást Stefanovits Pál, a GATE Talajtani és Agrokémiai Tanszékének vezetője nyitotta meg Talaj és környezet című előadásával. Ezután plenáris ülés kezdődött Stefanovits Pál elnökletével agrokémiai, gazdálkodási, felsőoktatási és környezet- védelmi témakörökben. A talaj mikrobiológiai nehézfémérzékenysége, valamint megyénk részéről a Wescsik-féle vetésforgóval foglalkozó témák, illetve a megye talaját bemutató és a megyét közvetlenül is érintő környezetvédelmi problémákkal foglalkozó plenáris előadásban kaptunk képet a régiót érintő legfontosabb kérdésekről. A később elhangzott előadások az agrokémiai, a növénytermesztés-technológiai, a nehézfémszennyezéssel foglalkozó, a talajmikrobiológiai, a talajeróziós, a talajsa- vanyodás és a növénykömyezet-védelem aspektusait tárták fel. A konferenciát a sokoldalú megközelítés jellemezte, és jóllehet, térségünk problémái külön hangsúlyt kaptak, mégis az egész országról és annak különböző részeiről kaptunk vázlatos keresztmetszetet. Mintegy végkövetkeztetésként merült föl az, hogy a mindennapok kényszerítő követelménye miatt szükséges legalább két-három évenként hasonló, országos jellegű konferenciát rendezni. A megyei szakemberekkel folytatott megbeszélés szerint a következőt is itt, Nyíregyházán rendeznénk meg. Ezen már az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetnénk az előadásoknál eredményesebb vitákra, kerékasztal-tárgyalásokat és munka-üzlet (úgynevezett work-shop) tárgyalásokat is beiktatnánk. A konferencián elhangzott előadások anyagát az Agrokémia és Talajtan című folyóiratban jelentetjük meg. — Ön szerint melyik volt a megye számára legfontosabb és leginkább profitálható témakör? — Az eddigi tapasztalatok szerint bárhol Magyarországon — és így megyénkben is — megvalósult tanácskozások egyik fő előnye, hogy lendületet adnak, sokszor irányt is szab az itteni kutatásoknak, és a gyakorlati kérdések megvalósítását is segítik. Vasas László Járőröztünk Hollandiában IV. A kétarcú Amszterdam Rohan az idő, már csak két napunk van Hollandiában. Befűztük a gépbe a ki tudja már hányadik filmtekercset, és irány Amszterdam. Amszterdam a végletek városa, és a hozzá fűződő érzelmek is végletesek a legtöbb emberben. I Lehet szeretni és gyűlölni. A drogosok I mindenesetre I szeretik, mert itt I büntetlenül hoz- I zájuthatnak a leg- I enyhébb kábító- I szeres cigaretták - I hoz. Néha egy I pár perces felej- I tés is elég nekik, I s már nem olyan I rémisztő, hogy i nincs munkájuk I és fedél a fejük | fölött. Amszter- I dam bármelyik I arcát is mutatja B az idelátogatóknak, akkor is gyönyörű! A holland kollégák tudnak szervezni. Az utolsó előtti esti vacsorát egy, a csatornákat körüljáró kirándulóhajóra szervezték meg. Fény és árnyék. Viszontlátásra, Amszterdam! Holnap korán kelünk. Az utolsó napot Leidenben töltöttük, ahol egy közlekedési akcióban vettünk részt. Motoros rendőreink feladata a reggeli forgalomban az iskolába tartó — sokszor mopedet használó — fiatalok ellenőrzése volt. A fiatalok itt is leleményesek, és szeretik a sebességet. A mopedek itt nem drágák, s egy kis házi barkácsolással egész komoly teljesítményre képesek. A rendőrök által kiszűrt mopedek között is a műszeres vizsgálat komoly motorteljesítményt mutatott. A „gyanús járművek” teherautóra kerültek, és irány a leideni kapitányság, ahol szétszerelésük után hamar fény derült a trükkös átalakításokra. A barkácsolt alkatrészeket megsemmisítették, majd a leleményes tulajdonosok „szatyorban” visz- szakapták a motort, s mellé megkapták a büntetési csekket is. Mindez gyorsan, udvariasan, olajozottan, megfelelő adminisztrációval zajlott le. A játékszabályokat itt betartják, s a szétkapott motor, valamint a magas büntetés hamar elveszi a szabálytalankodók kedvét. Az akció után egy gyors, hideg ebéd a rendőrségi kantinban. Az ebédszünet 25 perc, ami nem számít bele a munkaidőbe. Hideget eszünk mi is, és jólesik a sokféle egészséges saláta, sajt, tejtermék között válogatni. Megisszuk a sokadik kávénkat, mert kávézni vagy teázni itt márpedig kell, s megyünk tovább. Fogda és lőtér a következő állomás. A bűnözés szempontjából komoly gondot jelentenek azok a gyökértelen fiatalok, akiknek szülei valahonnan a marokkói, török szegénységből ide menekültek a jómódba. Neveltetésük, hagyományaik az anyaország jellegzetességeit viselik, gyermekeik viszont már nem szüleik életmódját, mindenképpen a holland mintát akarják követni. Félúton vannak, „már nem ott” és „még nem itt”. Ezek a fiatalok hamar a társadalom szélére sodródnak, a bűnözés útjára lépnek. A holland rendőrség a saját népcsoportjukból származó rendőrökkel segíti beilleszkedésüket. Erről beszélt Neyma, a szép, fekete marokkói rendőrlány, aki a fiatalkorú bűnözőkkel foglalkozik. Még egy utolsó séta Leidenben. Vásároltunk facipőt, gondai gyertyát és mézest, delfi porcelánt, kakaót, holland gint (jenevert) és persze tulipán- hagymát. Kevés napidíjunkból megpróbáltunk hazahozni egy kicsi Hollandiát. Motoros járőrök gyakorlatozása (Kép és szöveg: Mártonné Tóth Katalin) Mindennapi ügyeink ^ A szövetkezet szétválása
