Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-09 / 144. szám
1994. szeptember 9., péntek BELFOLD-KULFOLD 0 Az Alkotmányügyi Bizottság ülése Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága csütörtöki ülésén befejezte a Házszabály-javaslathoz benyújtott módosító indítványok áttekintését. A testület a csaknem 200 javaslatnak több mint a felét támogatásáról biztosította — tájékoztatta Hack Péter, a bizottság szabaddemokrata elnöke az MTI-t. MDF-sajtótájékoztató A Magyar Demokrata Fórum VIII. Országos Gyűlése szeptember 11-én, vasárnap választja meg új elnökét a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen — jelentette bt Herényi Károly szóvivő csütörtökön, a Bem téri székházban megtartott sajtótájékoztatón. Elhunyt Szentágothai János Nyolcvankét éves korában elhunyt Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a SOTE nyugalmazott tanára. Temetésének időpontjáról később intézkednek. A pápa elhalasztott útja II. János Pál pápa tervezett szarajevói békemissziójának elhalasztása a katolikus egyház veresége — állapította meg csütörtökön az olasz sajtó, mely a látogatás lemondásának okát nem a biztonsági problémákban látja, hanem abban, amit a Vatikán úgy fogalmazott: a Szentszék el akarja kerülni, hogy a látogatást rosszul értelmezzék, és az út a feszültség növekedését okozza. Szóvivői tájékoztató — A kormány végleges formába öntötte és az Országgyűlés elé terjeszti a pótköltségvetési törvényjavaslatot. Az indítványcsomagot hétfőn napirendjére tűzheti a törvényhozás, a jövő héten pedig meg is kezdheti a tárgyalását — jelentette be Kósáné Kovács- Magda munkaügyi miniszter a kabinetülés döntéseit ismertető csütörtöki sajtóértekezleten. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány kedden tárgyalta meg indítványait az Érdekegyeztető Tanáccsal, s annak nyomán véglegesítette most az álláspontját. A kabinet hat ponton módosította eredeti elképzeléseit. Változtatott egyfelől az adóemelési- és megszüntetési tervein. A lakosságot érinti az a döntés, hogy az általános forgalmi adó alsó kulcsának 12 százalékra történő emelése október helyett csak 1995. január elsejei hatállyal lép életbe. A gyógyszerek nulla áfa-kulcsa változatlan marad, és a forintleértékelés hatása sem jelenik meg idén a gyógyszerárakban. A vállakózás-ösztönzés elősegítésére a kormány javasolni fogja, hogy a társasági adóban a jövő év elejétől vezessenek be beruházási adókedvezményt a termelő és munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére. A személyi jövedelemadóban pedig az adóalap-csökkentési lehetőségek között szerepeljen beruházási adókedvezmény. E két új kedvezmény függvényében egyetértés született az ÉT-n abban, hogy a minimáladót is csak január elsejétől szüntessék meg. A nyugdíjemeléssel kapcsolatosan a kormány és az ÉT korábban megegyezett abban, hogy akkor temek vissza a végleges megoldásra, ha elkészül a nyugdíjbiztosítási önkormányzat költségvetése, s már látható, hogy az emelés terheiből mennyit tud vállalni a tb, és mekkora hiányt kell pótolnia a költségvetésnek. A kabinet mostani ülésén ennél egyértelműbb döntést hozott: a Parlamentnek 8 százalékos, január elsejétől hatályos visszamenőleges nyugdíjemelésre tesz javaslatot. Pillanatnyilag azonban a kormány nem tudja az Országgyűlésnek megnevezni azt az összeget, amely majd az államkasszát terheli — közölte Kósáné Kovács Magda. A továbbiakban elmondta, hogy az energiaár-emeléssel kapcsolatosan a kabinet garanciát vállalt arra: a növelés mértéke a 25-30 százalékos sávban marad. Ezzel egy időben lakossági kompenzációra 1,5 milliárd forintot különített el. Az összeg felosztására a népjóléti tárcának kell javaslatot terjesztenie a kormány elé. Arról is állást foglalt a kabinet, hogy a magyar áruk versenyképességének fokozása érdekében törekedni fog a mezőgazdasági áruk, illetve az élelmiszer-importáruk vámjának megemelésére, lehetőleg még az idén. A társadalmi partnerekkel való megállapodás után arról is döntött a kormány, hogy a Szolidaritási Alapból 2,1 milliárd forintot átcsoportosít a munkanélküliek idei jövedelempótló támogatásának fedezetére. Az ÉT egyúttal tudomásul vette, hogy a költségvetés több mint 4,3 milliárd forinttal csökkenti befizetését a Szolidaritási Alapba. Kósáné ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az átcsoportosítás és az állami befizetés csökkentése nem veszélyezteti az alap biztonságos működését. Majd elmondta, hogy a kormány véleményt nyilvánított a női nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatosan is. Eszerint a korhatáremelésre csak az 1995-ös törvénykezési lépésekkel összhangban kerülhet sor. A miniszter asszony hozzátette, hogy elkerülhetetlennek tartja a nyugdíjkorhatár felemelésének lépcsőzetes bevezetését. Úgy véli ugyanakkor, hogy a rendelkezés már nem terjedhet ki az 1940-ben született nőkre. Az elsőként érintett korosztályok számára pedig nem jelenthet anyagi hátrányt a nyugdíjba vonulás. — A kormány elhatározta a központi Bérgarancia Alap létrehozását, s az erről szóló törvényjavaslatot kivételes és sürgős eljárást kérve az Országgyűlés elé terjeszti — tudatta a továbbiakban Kósáné Kovács Magda. Az elkülönített állami pénzalap azoknak a felszámolás alatt álló, legalább fél éve működő gazdálkodó szervezeteknek ad támogatást, amelyeknek nincs készpénze a dolgozók végkielégítésének kifizetésére. Az alap tőkéje a munkaadói járulékból halmozódik fel. A kormány garanciát vállal arra, hogy amennyiben az alap átmeneti fizetési zavarba kerülne, 600 millió forint határig folyamatosan kipótolja az alap pénzét. A munkaügyi miniszter ezután beszámolt arról, hogy az állami költségvetési szervek, valamint a teljesen vagy részben állami tulajdonban lévő társaságok javadalmazása ügyében szintén állást foglalt a kabinet. Áttekintette, hogy az állami vezetők javadalmazásával és munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos jogi szabályozás lehetővé teszi-e kirívóan magas végkielégítések kifizetését. A vizsgálódás nyomán megállapította egyfelől, hogy a közalkalmazotti, illetve a köztisztviselői jogviszonyt szabályozó törvények rendelkezései világosak, és az e területen dolgozók elbocsátásukkor nem vehetnek fel hatalmas összegű végkielégítéseket. Az NDK '89-ben megprközbelépni Moszkvára vártak Az NDK 1989 első felében, a nyugati kapcsolatokat szolgáló első komoly magyar lépésnél, Moszkván keresztül megpróbálta „leállítani” Budapestet, sikertelenül. Mindezt Günter Schabowski, az NDK csúcsvezetésének időközben eredeti foglalkozásához, a nyomdai szedéshez visszatért volt tagja jelentette ki egy lap- interjúban. A második világháborúban győztes szövetségesek németországi, illetve berlini kivonulásának alkalmából a Berliner Morgenpost különkiadást jelentetett meg, s a különszám egyik interjújában Schabowski leszögezte: „Az NDK vezetése természetesen nem örült annak”, hogy Horn Gyula, akkori külügyminiszter 1989 májusában magyar részről átvágta a szögesdrótot, Magyarország megkezdte a nyugati határzár megszüntetését. — Kicsivel később (a szögesdrót átvágása után) Fischer külügyminiszter Moszkvába repült. Rá kellett vennie a szovjet felet arra, hogy nyomást gyakoroljon a magyarokra, s a magyarok leáll- janak a határberendezés lebontásával. A A Bécsben megjelenő napilapok többségükben első oldalon számolnak be Horn Gyula miniszterelnök szerdai egynapos hivatalos ausztriai látogatásáról. Az újságok megemlítik, hogy a magyar kormányfő látogatása során többször hangsúlyozta Magyarországnak az Európai Unióba történő belépési törekvéseit, és azt, hogy a belépési feltételek megteremtéséhez Ausztria segítségét várja. A bécsi lapok ismertetik továbbá annak az osztrák-magyar kezdeményezésnek a lényegét, amelynek keretében a két ország konkrét beruházási terveket közösen valósít meg a közlekedés, az energia, a környezet és a vízgazdálkodás terén. Idézik Horn Gyulát, aki szerint ez a javaslat „Vranitzky-kezdeményezés” néven vonul be a történelembe. A Die Presse mindenekelőtt azt emeli ki. Hóm Gyula és Franz Vranitzky kancellár nyilatkozatukban felszólították a Nyugatot: vegye fontolóra e moszkvai vezetés azonban nem ment bele a követelésbe — közölte Schabowski. A volt keletnémet politikus meghatározó szerepet játszott abban, hogy az NDK 1989. november 9-én este kénytelen volt megnyitni a német-német határt. Schabowski vagy figyelmetlenségből vagy szándékosan, mintegy saját szakállára cselekedve, egy sajtóértekezleten úgy fogalmazott,hogy „mostantól a kiutazás az összes NDK-határátkelőhelyén lehetséges”. Más volt keletnémet politikusok visszaemlékezéseiből ugyanakkor az világlik ki, hogy a kelet-berlini vezetés erősen liberalizálni akarta ugyan a kiutazási gyakorlatot, ám a határok teljes megnyitásáig nem akart elmenni. Mindenesetre Schabowski- nak a televízióban is ismertetett bejelentését követően gyorsan kelet-berliniek tízezrei verődtek össze az átkelőhelyeknél, követelve a politikusi ígéret beváltását: a berlini fal 28 év után „leomlott”. Az MTI értesülése szerint Horn Gyula miniszterelnököt a berlini fal „leomlásának” ötödik évfordulójára meghívták a német fővárosba. beruházásokban való közreműködést, elsősorban pénzügyi téren. „Engem nem az foglalkoztat, melyik osztályba sorolják Magyarországot. Az a fontos, hogy képesek legyünk megteremteni a belépési feltételeket” — idézi a magyar miniszterelnöknek egy újságírói kérdésre adott válaszát a Dér Standard. A kérdező azt tudakolta, miként viszonyul a két kormányfő egyes német politikusoknak a különböző sebességek Európájáról hangoztatott nézeteihez. A Wiener Zeitung a magyar kormányfőnek Klestil osztrák államfőnél tett látogatásakor elhangzott szavaiból fontosnak tartotta kiemelni: Hóm kifejezte reményét, hogy „egy napon az osztrák EU-belépés sodrában helyünk lesz nekünk is”. „Kapcsolataink modell jellegűek” — idézi a Horn-Vranitzky találkozóról beszámoló cikkének címében a magyar miniszterelnököt a Kurier. Horn - Kinkéi Horn Gyula miniszterelnök, aki a magyar határnyitás ötödik évfordulója alkalmából pénteken Németországba látogat, Bonnban tárgyalni fog Klaus Kinkéi alkancellárral, külügyminiszterrel. A bonni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról folytatnak majd eszmecserét és ezen belül áttekintik, hogy Németország milyen támogatást nyújthat a magyarországi reformfolyamathoz. Tárgyalnak Magyarországnak az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz fűződő kapcsolatainak alakulásáról is. A találkozót követően Horn és Kinkéi mond ünnepi beszédet pénteken este- azon a rendezvényen, amelyen megemlékeznek arról, hogy a magyar kormány öt évvel ezelőtt megnyitotta a határt az NSZK-ba távozni kívánó keletnémetek előtt. A szocialista német állam további sorsát alapvetően befolyásoló budapesti lépés eredményeként az NDK mintegy ötvenezer állampolgára jutott az NSZK-ba. A német törvényhozás évfordulós ünnepségén szombaton Berlinben a Reichstag épületében a magyar parlament hatpárti delegációja Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével vesz részt. Vranitzky Szlovákiában Pénteken egynapos hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezik Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár. Vranitzky Pozsonyban tárgyal majd Jozef Moravcík miniszter- elnökkel és fogadja őt Michal Kovác köztársasági elnök, valamint Iván Gasparovic, a szlovák parlament elnöke. Az osztrák kancellár szlovák partnereivel közös környezetrendezési és környezettervezési egyezményt és a regionális politikáról szóló megállapodást ír alá. Vranitzky Pozsonyban találkozik a Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) két vezető politikusával, Milán Ftác- nikkal, a párt alelnökével, és a kormány baloldalhoz tartozó alelnökével, Brigita Schmögnerovával, valamint Jaroslav Volf szociáldemokrata pártelnökkel is. Közös beruházási terv Horn-látogatás Nyugdíjemelés és jogbiztonság Újra felröppentek hírek az őszi nyugdíjemelés mértékéről, a visszamenőleges- ség megadásáról vagy megszüntetéséről. Egy hosszú és kimerítő választási kampány után a nyugdíjasok hátradőlhettek a székükben: mindkét jelenlegi kormányzó párt ha nem is tervezte a helyzet drasztikus javulását, de rosszabbat sem ígért. Mindkettő programjában az szerepelt, hogy a Hom-kormány is megadja azt, amit az Antall- és a Boross-kormány megadott: a nettó átlagkeresetek szerinti nyugdíj- emelést. Eközben egyes szocialista politikusok és irodisták segítették a Nagy Sán- dor-féle szakszervezetet a női nyugdíjkorhatár-emelés elhalasztását célzó aláírás- gyűjtésben. A helyzet azonban némileg megváltozott. Az MSZP és az SZDSZ ugyanis kormányra került és gyorsan feledni látszott néhány választási ígéretét. Az egyik ilyen központi ígéret mindkét (baloldali, nem baloldali: lehet hogy ők ezzel nem értenek egyet) pártnak, hogy a drámaian állandóan változó helyzet helyett jogbiztonság, a szabályozók és a jogszabályok egyfajta stabilitása fog bekövetkezni. Természetesen a nyolcvanas évek stabil és kiszámítható „langyos vize” utáni nosztalgia a szocialisták szájából ezt az ígéretet még inkább hitelessé, hihetővé tette. Nem csak a nyugdíjasok, de az egész ország vágyik erre a nyugalomra. (Nem véletlenül volt olyan sikeres az 1990-es MDF-es választási jelszó, a „Nyugodt erő”.) Különösen a vállalkozókra igaz ez a feltevés, hiszen a havonta változó adó- és gazdasági jogszabályok tervezhetetlenné teszik az életüket. Mindezek jegyében érthetetlen, hogy miért kapálózik a hatályos törvény (1975. évi II-es) szerint járó nyugdíjemelés ellen a szociális érzékenységét oly fennen hangoztató szocialista és szabaddemokrata koalíció! A Békesi-féle indok persze érthető: a nettó átlagkeresetek növekedése ebben az évben meghaladja az inflációs ütemet, így most szerintük csak az infláció szerint kellene emelnünk. Ez viszont nem a jogbiztonság, s nem a választási program betűje. Itt ugyanis megígérték (és választást is nyertek vele a sok egyéb ígéret mellett), hogy a nettó átlagkereset növekedése szerinti ütemben fognak emelkedni. Azt pedig nem lehet csinálni, hogy korábban alkotott egy törvényt az általam elképzelt, nekem kedvező forgatókönyvre, majd ha rájövök arra, hogy most ez nekem nem előnyös, akkor gondolok egyet és gyorsan törvényt módosítok vagy egyszerűen megszegem a törvényt! Hasonlít egy kicsit ez az eset az expó ügyére, ahol is a parlamenti többséggel megszavazott törvény ellenére a baloldali kormány — kihasználva a parlamenti szünetet és a koalíciós képviselők szervezetlenségét — hoztak egy hatályos parlamentijogszabállyal szembenálló expóellenes kormánydötést. Hol van itt a jogállam? Hol van a stabilitás? Hol van a néppel és a szakmai szervezetekkel történő gondos egyeztetés ígérete? Ellepte a tavalyi hó? Pedig ez az idén volt. Mindannyian kíváncsiak vagyunk a slusszpoénra, az őszi nyugdíjemelésre. Ha a politikai nyomásra meglépik a törvény által garantált emelést akkor elmondhatjuk, hogy az eddigi ramazuri és a felgerjedő indulatok senkinek sem használtak. És ha nem lesz meg a törvény szerinti emelés? Opponens
