Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-05 / 140. szám

1994. szeptember 5., hétfő KÜLFÖLD-BELFÖLD KELET Tódulnak az orosz gazdagok Ausztriába Azt a káprázatos forgalmat és be­vételt, amit egykor Bahrein. Brunei vagy Kuvait olajsejkjei biztosítottak nagyvonalú költekezésükkel az előkelő osztrák üzletek, szállodák és vendéglők tulajdonosainak, most dúsgazdag oro­szok teszik lehetővé szántukra. Csupán annyi a különbség, hogy a Moszkva-Szentpétervár-Krasznodar háromszögből érkező pénzes turisták dollárjainak jelzője „olaj” helyett inkább „KGB” vagy „maffia” lehetne - jegyzi meg a bécsi Wirtschaftswoche. Az ötcsillagos bécsi Marriott Szállónak immár minden huszadik vendége Oroszországból érkezik, de nincs ez másként a Hiltonban és a többi luxus- szállodában sem. „Az orosz vendég szemrebbenés nélkül a legjobb és legdrágább után nyúl” - idézi a gazdasági hetilap Stefan Kocsit, a Marriott szál­lodafőnökét. A bécsbe látogató orosz vendégek szá­ma erősen növekszik. Idén 31 százalékkal több orosz szállt meg az osztrák főváros­ban, mint egy évvel korábban. Turisztikai szakemberek számításai szerint 1993-ban összesen 207 ezer éjszakát töltöttek orosz vendégek Ausztriában. Összehasonlításul: ugyanez az adat 1991-ben még 149 ezer volt. Az idei év első felében további 10 százalékos növekedés volt tapasztalható. A keletről érkező luxusturisták legked­vesebb szabadidőtöltése a vásárlás. A lu­xusminőséget keresik, az ár általában mellékes. Egy főre eső.4670 schillinges költésével az orosz átlagvendég több pénzt ad ki vásárlásra, mint bármely más nem­zetiségű turista. Mögöttük a második helyre szorulnak 4559 schillinges át­lagköltésükkel a németek. Szinte varázs­latos vonzerőt gyakorolnak az egykori szovjet polgárokra az ékszerek, órák és ruházati cikkek. A bécsi belváros szívében működő, előkelő Haban ék­szerüzlet forgalmának immár 30 száza­lékát bonyolítja velük. Élete üzletét, ugyancsak oroszokkal, bonyolította le néhány hete a bécs- schwechati repülőtér egyik vámmentes boltjának elárusítója. Nagy hatást gya­korolt rá, amikor egy harmincas évei végét taposó orosz férfi nem egész öt perc alatt 75 ezer schilling értékben vásárolt nála különféle ruhaneműket, majd százdollárosokkal, készpénzben fizetett. Délszláv háborús bűnösök Richard Goldstone, a volt Ju­goszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi bíróság ügyésze pénteken Genfben közölte, hogy kapcsolatba lépett - a négy közül - két olyan országgal, amelyek­ben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel gya­núsított személyeket tartanak fogva. Az ügyész, aki szerint az első vádemelésekre várhatóan novemberben kerül sor, nem nevezte meg, melyek ezek az országok. A jogász környezetéből származó értesülés szerint a négy ország Németország, Ausztria, Dánia és Svájc - jelentette az AFP. A bíróság kérheti ezeket az or­szágokat, hogy bírósági eljárás céljából bocsássa a rendelke­zésére a gyanúsítottakat, de még ez ügyben nem született döntés. Goldstone szerint az első perek előreláthatólag 1995 első ne­gyedévében kezdődnek. Gold­stone, aki Genfben a volt Jugosz­lávia területén működő ENSZ- szervezetek képviselőivel folyta­tott megbeszélést, októberben Belgrádba, Zágrábba és Szara­jevóba látogat, hogy kapcsolatba lépjen az ottani politikai és igaz­ságügyi hatóságokkal. A történelem legfontosabb konferenciája Naponta 12-15 liter tejet fogyaszt a jeruzsálemi állatkert két­hetes elefántbébije (EPA-fotó) Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár „az em­beriség történetének legfontosabb” konfer­enciájának nevezte a Kairóban hétfőn nyíló nemzetközi tanácskozást a túlnépe­sedésről és a fejlődésről.-Az egyiptomi fővárosba történt meg­érkezése után hangsúlyozta: a konferen­ciát szervező ENSZ célja a béke eljuttatása a világ minden tájára. A legfontosabb fel­adat a fejlődés biztosítása, mivel anélkül béke sem létezik - tette hozzá. Jelezte, hogy a kairói konferencia egy tanács­kozássorozat része, mely 1954-ben kez­dődött. s tovább is folytatódik: 1995-ben Koppenhágában a szociális fejlődésről tar­tanak világtalálkozót, Pekingben pedig a nők 4. világkonferenciáját rendezik majd meg. Fellegvárak, vallások, egyéni ismertség (II.) Választás Szabolcs-Szatmár-Beregben (folytatás a szeptember 2-ai számunkból) Általában megfigyelhető a KDNP-nél, hogy óriási a szórás az eredményeikben. Számos 30 százalék feletti eredményt is produkáltak, miközben elég nagy fehér folt­jaik is vannak a megye térképén. A ma­gyarázat minden bizonnyal az, hogy még mindig nem tudtak elszakadni a katolikus egyoldalúságuktól, miközben a zömében kisfalvas Szatmár és Bereg döntően re­formátus vallású. Ezért is van az, hogy a katolikus többségű, zömében nagyobb településeket tartalmazó Kisvárdától Tisza- dobig húzódó Tisza-parti szakasz KDNP-s fellegvárnak számít. Jól áll a párt a nagykállói és a nyírbátori választókörzet­ben is, ahol már nagyobb számú a reformá­tus felekezetbeliek száma, de még mindig a katolikusok (római és görög) vannak több­ségben. A KDNP-ről országosan is megál­lapítható, hogy bár sokat javítottak a re­formátus többségű megyékben (hiszen például 1990-ben Hajdú-Biharban és Békésben még listát sem tudtak állítani), de a párt még nem tudta levetkőzni a katolikus­párti szerepkörét. Az FKGP-ről ugyanakkor továbbra is elmondható az, hogy egyértelműen a vidékre, a megyén belül pedig a falvakra támaszkodik. Itt is felfedezhető a felekeze­ti kötődés, de itt — ugyancsak a történelmi hagyományokhoz kapcsolódóan — a re­formátusok esetében. Leginkább a kis­településeken a református többségű Bereg- ben és Szatmárban értek el jó eredményeket. Ők azonban már néhány népesebb létszámú szatmári községben is népszerűek. (Nagy- ecsed 17,29 százalék, Porcsalma 22,90 százalék). Bármennyire is hangoztatja a kisgazdapárt, s annak elhíresült vezére párt­ja polgári jellegét, a városokban egy helyen sem tudtak kiemelkedő eredményt elérni. Jellemző erre a pártra, hogy a legjobb 21 települési eredménye között nem volt váro­si, míg a legrosszabb 21 között 5 város is található! Az MDF-nél, az SZDSZ-nél és az MSZP-nél, de a FIDESZ-nél sem fe­dezhetünk fel ilyen felekezeti vagy te­lepülésszerkezeti kötődést. Annyi érde­kesség megállapítható, hogy ez a négy párt Nyíregyházán egyaránt jobb eredményt érE el, mint a megye egészében. Talán az SZDSZ-nél a legnagyobb a különbség, hiszen a megyeszékhelyen 22,33 százalékot kaptak, míg a megyében összesen 16,25 százalékot, amely azonban mindössze 1 mandátumot ért. Mivel egyéniben csak az MSZP tudott diadalmaskodni, így a 2. he­lyezett SZDSZ-nek és a 6. FIDESZ-nek is egy mandátuma lett a listás helyekből. Szintén nagyon fontos tanulság — s ezen a ponton a FIDESZ eredményeire támasz­kodom, — hogy a kiugró települési ered­mények mögött egyértelműen egy-egy be­folyásos pártpolitikus áll. A tíz legjobb fideszes eredményt elért településen min­den egyes esetben meg lehet állapítani, hogy személy szerint kinek az érdeme a kiváló eredmény. (Többnyire a jelölté, de előfor­dul a kampányfőnök, megyei pártvezér, népszerű csoport népszerű elnöke is.) Még a legjobb harminc politikus esetében is a települések 90 százalékánál megállapítható ilyen kötődés. Mindebből pedig az következik, hogy ha országosan nem is döntő, de településeken meghatározó szerepe van a személyiségnek. Horn Gyula interjúja Harminc százalék körüli energiaáremelés Horn Gyula vasárnap a Rádió Világóra című műsorában aktuális kül- és belpoli­tikai, illetve gazdasági kérdésekről be­szélt. Az egyórás interjú során egyebek mellett a miniszterelnök hangsúlyozta: a hétfői ausztriai látogatáson szó lesz Franz Vranitzky kezdeményezéséről, amelyben a kancellár mozgósítani kívánja nyugati partnereit a közép-kelet-európai országok infrastruktúrájának támogatására. A megbeszélésen szerepelnek Ausztria 1995-ös európai uniói tagsága következ­tében jelentkező, Magyarországot köz­vetlenül érintő kérdések is. A miniszter- elnök közelgő németországi látogatásával kapcsolatban többek között kifejtette: Ma­gyarország jól felfogott érdeke, hogy minél több országgal építsen ki kapcso­latokat, ugyanakkor a magyar-német kapcsolatoknak különleges jelentőségük van, hiszen Németország gazdasági nagy­hatalom, és a nyugati államok közül egyedül Németországnak van konkrét és közvetlen tapasztalata a közép-kelet-eu­rópai átalakulási folyamatról. Horn Gyu­la hangsúlyozta: Közép- és Kelet-Európa a stabilizáció megteremtéséhez Nyugat- Európától nagyobb segítségre számított. Horn Gyula a román külügyminiszter Melesceanu budapesti látogatásával kap­csolatban kifejtette: a magyar-román alap- szerződés megkötésére mindkét fél részéről meg van a politikai akarat, a határklauzúla végleges megfogalmazása nem vesz sok időt igénybe. Ugyanakkor sokkal nehezebb a kisebbségi jogok vonatkozásában a magyar igények ér­vényesítése. A miniszterelnök hangsú­lyozta: Magyarországnak létkérdése, hogy normális viszonya legyén a szom­szédos országokkal, hiszen a Nyugathoz való felzárkózás feltétele a térség stabi­lizációja. Az IMF-nek a költségvetési hiány le­faragására vonatkozó javaslatával kap­csolatban a kormányfő leszögezte: nem lehet vállalni, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka legyen. Egy átgondolt, a hazai gazdasági helyzethez igazodó, de ugyanakkor jelentős változást is jelentő politika kialakításához kérik a valutaalap partnerségét. Hóm Gyula reményét fe­jezte ki, hogy a szeptemberi tárgyalásokon megszületik a megegyezés, s sikerül egy három évre szóló megállapodást komi. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzvilág bizalma megvan Magyarország iránt, ami alapvető fontosságú. De ezt elérni kemény küzdelem lesz - szögezte le. A miniszterelnök a megszorító intéz­kedésekkel és a kompenzálásokkal kap­csolatosan hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy ez a kormányzat eldöntötte volna: nem tartja be a parlamenti határozatot a nyugdíjemelésre vonatkozóan. A társa­dalombiztosítási önkormányzattal fognak megállapodni a visszamenőlegesen 8 hónapra járó emelésnek a mértékéről. Horn leszögezte: messzemenőleg fi­gyelembe fogják venni a nyugdíjasok érdekeit, de természetesen a pénzügyi le­hetőségeket is. Mindehhez azonban - az ellenzéki kritikákra is reagálva - hoz­zátette: a korábbi kormányzat egyetlen lépést sem tett, hogy a társadalom- biztosítást a megfelelő pénzügyi ala­pokhoz juttassa, amelyből a nyugdíj- emelést fedezni lehetne. Az új kabinetre hárul, hogy nagy összegű állami vagyont próbáljon juttatni a tb-nek, s annak jövedelméből teremtsen majd pénzügyi alapot. Kritikával illette az előző kabine­tet az energiaáremelés elhalasztása miatt is. Horn Gyula leszögezte: 30 százalék körüli lesz az áremelés, bár indokolt lenne a 100 százalékos emelés, de ezt sem a magyar gazdaság, sem a társadalom nem viselné el. A jelentősen rászorulókat a kormányzat kompenzálni fogja, s már döntött arról, hogy másfél milliárd forin­tot e célra elkülönít. Az önkormányzati választásokon a je­lenlegi kormánypártok várható ered­ményeiről Horn Gyula kifejtette: lehet hogy követtek vagy követnek majd el hibákat, de nem dolgoznak tisztességte­lenül saját vagy a pártbéli társak zsebére.- Itt, ebben országban felnőtt bölcs em­berek élnek, s ha tisztességet látnak egy kormányzat részéről a politikában és tetteiket megindokolják, akkor az alacsony jövedelmű emberek, bár nagyon nehéz szívvel, de el tudják fogadni az újabb ál­dozatvállalást. Mi az ország javára tesszük mindazt, amit tettünk. S ha ezt nem tud­juk kellően bizonyítani, akkor levonjuk a megfelelő következtetéseket - jelentette ki Horn Gyula. A miniszterelnök a további­akban megismételte az MSZP elnökségi döntését, miszerint nem akarnak közös jelölteket indítani, bár ez esetenként elő­fordulhat egyes helyeken. A szocialisták önálló jelöltet szeretnének mindenütt in­dítani, hozzátéve: vagy olyan független jelölteket támogatnak, akik nem tartoznak egyetlen párthoz sem, és nagy helyi köz- igazgatási tapasztalatokkal rendelkeznek A koalíciós pártok közötti együtt­működés kapcsán Horn kijelentette: ez nem jelenti azt, hogy mindenben közösen is kell gondolkodni. Úgy vélekedett: akár pártelnökként vagy kormányfőként a nyil­vánosság előtt elmondhatja mindazt, amit arra érdemesnek tart. Hóm Gyula azt sze­retné, ha minél több javaslat, ötlet hang­zana el ebben az országban fontos gaz­dasági kérdések megoldására. - Ám ha a koalíciós partnerek valam iben már döntöt­tek, akkor tartanunk kell magunkat ahhoz- szögezte le. Ez érvényes a kormányban, a koalíciós kapcsolatokban. Horn Gyula nemcsak a közvélemény hiteles tájékoz­tatását tartotta rendkívül fontosnak a ter­vezett lépésekről, hanem ezek megvi­tatását a koalíción, a parlamenti frakción belül is. . annak, hogy az adott helységben tud-e a párt sikeres és népszerű politikust vagy párt- szervezetet felmutatni. Az ugyanakkor el­gondolkodtató, hogy minél nagyobb egy település, annál inkább elhanyagolható a szubjektív tényező szerepe, s mintegy 15- 20 ezres településhatár fölött már szinte csak a pártszempontok számítanak. Ilyen megközelítésből talán a legtöbbet az egyik választókerület legnagyobb településének, a mintegy 6000 lakosú Nagyhalásznak a FIDESZ-színekben elindult polgármestere segített a pártnak, hiszen 22 százalék fölé (!!) tornázta a listás szavazatok arányát az adott településen. Megkockáztatható, hogy a leadott 557 listás szavazatból legalább 300 személyesen a jelöltnek szólt. de a 42,5 százalékos eredménye önmagában szépnek mondható. Megyei összesítésben azonban Újfehértó így is csak a 17. tudott lenni a települések versenyében. Ám nem tudott már kiemelkedő eredményt elérni a megye második legnagyobb, több mint 20 ezer lelket számláló településének Má­tészalkának a kereszténydemokrata színek­ben indult polgármestere (6.81 százalék). Összeségében tehát megállapítható, hogy a városok kiegyensúlyozott szereplése mel­lett a pártok eredményei a kistelepüléseken szóródtak a leginkább. A jelöltek — ott, ahol jól ismerték őket, s népszerűek voltak — települési szinten befolyásolni tudták a listás eredményeket. Nagyobb településeken most csak azért sem tud az egyes jelölt kimagasló ered­ményt elérni, mert egyrészt egy-egy ilyen településről már rendszerint több jelölt in­dul, s ez megosztja a szavazatokat, másrészt a választópolgárok már nem ismerik szemé­lyesen a jelölteket. Egy 15-20 ezresnél nagyobb lélekszámú településen már nin­csenek mindenki által ismert személyek, míg 6-8 ezer fő alatt szinte mindenki ismer mindenkit, s persze tudja, hogy „ki hány pénzt ér”. Azért a nagyobb településeken sem mindegy, hogy kit indítanak a pártok. Példa erre a mintegy 14 ezer lakosú Újfe­hértó esete. Itt az ismert és népszerű polgármester indult szocialista színekben. A tanulság a pártok számára az adatok­ból elég nyilvánvaló: csoportjaik számának növelésével, sikeres és hiteles helyi poli­tikusaik jelenlétével a kisebb településeken nemcsak az egyéni versenyben, de a pártlistás szavazatokban is szép sikert le­het elérni. Bár a pártok háza tájáról a szer­vezetek és a taglétszámok lassú gya­rapodását lehet hallani, azonban még nem tűnik közelinek az az idő, amikor kisebb falvak tömegeiben is több párt több ismert jelöltje fog benevezni a választási verseny- futásba. Mádi László a FIDESZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom