Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-29 / 161. szám

4 1994. szeptember 29., csütörtök VASAROSNAMENY UJ KELET VÁROSRÓL VÁROSRA UJ KELET VÁSÁROSNAMÉNYBAN Nyugodt fejlődés pályázatokkal Hegedűs Antal polgármester Nincs egy éve. hogy munkám során megismertem He­gedűs Antal polgár- mestert. Nyugodt, kiegyensúlyozott ember benyomását kelti, és minden fon­tos, városát érintő esemény helyszínén ott van. — Azt, hogy kie­gyensúlyozott em­bernek tartanak, a családi háttérnek köszönhető. Felesé­gemmel négy szép lányunkat neveljük, akikben sok örö­münk van. De nem­csak a szűkebb csa­ládi életünk boldog, hanem a kiterjedt rokonság is nagy élmény, mert a közös ün­nepeken sokszor félszáz ember foglal he­lyet egy asztalnál. — Ez önmagában elegendő egy majd tízezres közösség gondját-baját intéző vezető feltöltődéséhez ? — Ha hozzátesszük, hogy feleségem gergelyiugomyai, jómagam vitkai születé­sű vagyok, és vannak apró hobbikertjeink, ahol kapálok, metszek, permetezek, hogy megtermeljem a családi szükségletet, és közben a fizikai munkával elérjem a szel­lemi felüdülést, akkor már meg is válaszol­tam a kérdését. — Ilyenkor nem is foglalkozik a köz gondjaival? — Jobb lett volna, ha ezt nem is kérdezi. Sokszor kellett letennem az ásót, a metsző­ollót, vagy felállni a vasárnapi ebédtől, mert jöttek, hogy polgármester úr, segítsen már, mert ilyen-olyan probléma van. Arról nem is beszélve, hogy régen, a tanácsi időkben, az állam adta a pénzt a településeknek, csak elkölteni kellett. Az új szisztéma sze­rint sok beruházáshoz csak akkor adnak támogatást, ha megpályázza az önkor­mányzat. Amikor dolgozgatok a kertem­ben, van időm nyugodtan végiggondolni, mi lenne jó a városnak, hogy lehet azt pá­lyázaton végigvinni, és amikor bemegyek a hivatalba, már csak papírformába kell ön­teni a fejemben megfogalmazódott tervet. —Ezek szerint sok pályázati támogatást nyertek városfejlesztésre. — Nem tudom, hogy ezt most állítja, vagy kérdezi, mert ha sok ideje van, akkor tudom csak felsorolni a több százmilliókat, amiket ilyen formában és célra kapott a vá­ros. Gázvezeték, útépítés, közvilágítás, szo­ciális foglalkoztató, nyelvi labor, többcélú konyha, hajléktalanok szállása, szennyvíz- telep, a bíróság épülete, hogy csak lajstro- mosan soroljam. — Mintha a tanyákról elfelejtkezett volna... — Köszönöm, hogy említi, de valójában csak a felsorolásból hagytam ki őket, mert az elmúlt négy év egyik meghatározó szem­lélete volt, hogy a városrészeket (Vitka, Gergelyiugornya, Perényi-tanya, Károlyi­tanya) összkomfortosabbá tegyük, mert a tanácsi rendszerben „elfelejtkeztek” ezek­ről a részekről. Ami a tanyákat illeti, ivó­vizes közművet építettünk, orvosi rendelőt alakítottunk ki, a hitélethez helyiséget biz­tosítottunk, fordulót építettünk, hogy a ta­nyára is bemehessen a busz, ne gyalogol­janak ki az emberek a negyvenegyes főút- ra. Azt mondhatom, hogy eddig a föld alá dolgoztunk elsősorban, mert az infrastruk­túrát kellett fejlesztenünk. Ez az alapja ugyanis a város jövőbeli fejlődésének. (A) M Ívtizedek óta Bereg fővárosaként emlegetik Vásárosnaményt. En- M—Jnek oka, hogy az 1919-es triano­ni országcsonkítással a szinte színmagyar lakosságú Bereg megye nagyobbik részét, központjával, Beregszásszal együtt, elcsatolták hazánktól. A megmaradt hu­szonkét településnek és a hozzájuk tartozó kiterjedt tanyavilágnak a vásárosnaményi fahíd jelentette a kapcsolatot az ország belsejével. Valaha Szabolcs vármegye dél­keleti csücskének fontos révátkelője volt a honfoglalás kori Namény, melyet 1384- ben Zsigmond király vásártartási joggal ruházott fel, és innen eredeztethető mai neve. Jelentőségét növelte, hogy Károly Róbert uralkodása óta várkastélya is volt a településnek. Fontos hajózási állomás volt már a XIX. század közepén. Az első világháború előtt kiépült vasúthálózata. Ezzel megindult a település iparosítása is. Várossá 1978-ban avatták Vásáros­naményt. Ekkor hozzácsatolták a Tisza túloldalán lévő Gergelyiugornyát, mely 1939-ig két önálló falu volt, és a közeli Vitkát a hozzá tartozó Pet ényi és Károlyi­tanyákkal. A 9600 lakosú városnak két középis­kolája, három általános iskolája van. Az /966-ban épült kórház biztosítja a város­lakóknak és a vonzáskörzetéhez tartozó mintegy ötvenezer főnek a szakorvosi ellá­tást. A közbiztonságra a rendőrkapitány­ság vigyáz. Két éve ismét van bíróság a városban. Évente százezrek keresik fel a történelmi múlttal és kiváló természeti adottságokkal rendelkező Vásárosnaményt, mert gyógy­hatású melegvizes strandja és fürdésre al­kalmas Tisza-partja kedvelt idegenforgal­mi hely. Aradi Balogh Attila Hatvanöt éve alakult Hatvanöt éve alakult meg Vásáros- naményban a Háziipari Szövetség Kelemen Gyula református esperes kezdeményezésére. Dr. Tomcsányi Vilmos Pálné és Dr. Máthé Béláné nemcsak támogatták, de igen aktív szervezői munkát folytat­tak. Ennek köszönhetően a Háziipari Szövetség nagyon szép kézimunkái el­jutottak Európa szinte minden országá­ba. Budaházi István Ott rossz a fagyi A vitkai városrész iskolájában még öt percig csend volt, amikor megérkeztem, mert tartott a tanítás. De aztán! A szünetre mint a siserehad tódult ki a gyereksereg, hogy hintázzon egyet, belerúgjon a labdá­ba a rövidke kis idő alatt. Két szőke csöpp­ség nem örülhetett a pillanatnyi szabad­ságnak, mert komoly beszélgetésre hívtam őket. Az oka: nekik nemcsak ez a város, hanem az ország is új hazájuk. — Hogy történt az, hogy nektek Vásá- rosnamény az új hazátok? - tettem fel a komoly kérdést. — Mi Marosvásárhelyen laktunk, ami nem Magyarországon van - válaszolta az ötödikes Csatlós Zsolt. - Még kicsi vol­tam, nem jártam iskolába, amikor édes- anyámék áthoztak bennünket és itt marad­tunk. Édesanyám az iskolában takarítónő, meg a templomban harangoz. Édesapám egy gyárban dolgozik bent a városban. Minden nyáron hazalátogatunk nagyma­mához, meg anyunak a testvéréhez Ma­rosvásárhelyre. Ott van egy kislány meg egy kisfiú, és mindig kérdezik, milyen itt az életünk. Csodálkoznak, amikor mon­dom, hogy van szép iskolánk, meg ruhánk, és sok finom ennivaló között lehet válogat­ni. Már nem sok mindenre emlékszem, amikor ott laktunk, mert olyan régen volt. — Te mire emlékszel? — tettem fel a kérdést a másik fiúcskának. — Én emlékszem, hogy egy nagy zöld kerítés volt az udvar előtt, ahol mindig ket- ten játszottunk a testvéremmel. Itt minden gyerek együtt játszik, sok a barátom. Még arra is emlékszem, hogy mamánál kézzel kell nyomni a vizet, itt meg kicsavarunk egy csapot és elég. Amikor otthon va­gyunk, alig várom, hogy hazajöjjünk, mert ott olyan rossz a fagyi. (Bálint K.) Tanévkezdés utáni körkép A tanévkezdésről érdeklődtünk Tren- csényi Miklóstól, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium igazgatójától. Megtudtuk, hogy az 1994-95-ös tanévet 324 nappali tagozatos, valamint 52 levelező tagozatos tanuló kezdte el. A hatosztályos gimnáziumban, amely­be az idén már harmadszor lehetett je­lentkezni, most nem tartottak felvételi vizsgákat. A tanulók bizonyítványát vették figyelembe a beiskolázásnál. En­nek az volt az oka, hogy most jóval ke­vesebben jelentkeztek erre a képzési formára. A levelező tagozaton azonban sokszoros túljelentkezés volt, de csak egy osztályt tudtak indítani. Azt viszont 52 fővel kezdték el. A túljelentkezés oka az volt, hogy a szakmunkásképzőből kikerült tanulók nem tudtak elhelyezked­ni, s szerettek volna továbbtanulni, érett­ségi bizonyítványt szerezni. Ennek a feszültségnek a levezetésére az intézmény egy olyan megoldási formát dolgozott ki, melyben a szakmun­kástanulók két évet még nappali tagoza­ton tanulnának a gimnáziumban, s így szerezhetnének érettségi bizonyítványt. Az ipari szakmunkásképző intézetben Vityi Zoltánné igazgatóhelyettes tájékoz­tatott. Az intézet három képzési profilt alakított ki. Az elsőben szakmunkásokat képeznek tíz szakmában, 3 tanévben: esztergályos, hegesztő, szerkezetlakatos, gázvezeték- és készülék-szerelő, férfi­ruha-készítő, élelmiszer-vegyiáru eladó, szakács, cukrász, felszolgáló és vendég­lős szakmákban szerezhetnek szakmun­kás-bizonyítványt a tanulók. E tíz szak­mában ebben a tanévben 775 tanulót képeznek. A kétéves szakiskolai képzés folya­mán elsősorban a gazdaasszonyképzés a jelentősebb. Itt 63 fővel indultak e ta­névben. Ugyancsak kétévi tanulmány után kap bizonyítványt a 17 asztalos­tanuló is. A szakközépiskolai képzésük érettsé­git is ad. Az irányítótechnikai műszerész négyéves képzésében 78-an vesznek részt. Újkeletű, s e térség várható nagyobb idegenforgalmára felkészülve a hasonló­an négyéves képzés keretében új szak­ma megszerzését tették lehetővé. Világ­banki fedezettel, egy projekt elnyerésé­vel indították a kereskedelem-marketing képzési formát. B.I. ___________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom