Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-29 / 161. szám
2 1994. szeptember 29., csütörtök ■m BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Vérhas és kolera Ukrajnában Ukrajnában immár 14-re emelkedett az egyre inkább terjedő kolera áldozatainak száma, a betegeké pedig megközelítette a hatszázat. Egyes körzetekben vérhasjárvány van. Zaporozsjében egy gyermek ebben a betegségben halt meg. Az ukrán rádió szerda esti adatai szerint a kolera immár az ország egyharmadára terjedt ki, s a hatóságok fontolóra vették, hogy teljesen lezárják a Krímet és a legközelebbi megyéket, ahol szintén tömeges a megbetegedés. Az egymillió lakosú Zaporozsje városában néhány napja vérhasjárvány van: eddig 267-en betegedtek meg, s egy kisgyermek belehalt a betegségbe. A helyi orvosok szerint rendkívül súlyos a helyzet a városban és a megyében, további több száz vérhasbetegre számítanak. Közben a kolera ezen a vidéken is megjelent: eddig 30-an kerültek kórházba emiatt. (Záhonyi körképünk az 1-3. oldalon.) Pótköltségvetés és energiaár A kormány csütörtöki ülésén ismét foglalkoznak az 1995-ös gazdaságpolitika főbb elveivel. A Kormányszóvivői Irodán szerdán az MTI érdeklődésére elmondták, hogy a jövő évi költségvetés végleges változatát várhatóan október végén hagyja jóvá a kormány. Az ipari és kereskedelmi tárca tájékoztatást ad az energiaárak emeléséről és a távlati tervekről. A lakossági villamos energia és a földgáz ára október 1-jétől átlagosan mintegy 30 százalékkal drágul. Az áremelésről miniszteri rendeletet tesznek majd közzé. A kormány ezenkívül arról is tárgyal, hogy miként lehetne meggyorsítani a bírósági és hatósági eljárásokat. Német segítség Magyarországnak Az elmúlt öt évben Németország 250 gazdasági projekthez összesen 80 millió márka értékű tanácsadási segélyprogrammal támogatta Magyarországot. Az idén a reformországoknak nyújtott ilyen jellegű segítség megközelíti a 300 millió márkát, s várhatóan jövőre sem lesz kevesebb - jelentette be szerdán sajtótájékoztatón Walter Kittel, a Német Szövetségi Minisztérium közép- és keleteurópai segélyprogramjának koordinálásáért felelős államtitkára, aki a napokban a magyar kormány több képviselőjével tárgyalt. Novemberben egy összegben Az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága szerdán a nyugellátások és a baleseti nyugellátások 1994 szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösszegű kifizetéséről szóló országgyűlési határozati javaslatról tárgyalt. A kormány a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyeztetve az emelés 8 havi összegének novemberben történő egyösszegű kifizetését javasolja, amivel megvalósul a nyugellátások 25 százalékos növekedése. A beterjesztést - tisztázva, hogy az emelés a mezőgazdasági járadékból élőkre is vonatkozik - a bizottság tagjai egyhangúlag elfogadták, általános vitára alkalmasnak tartották. Nem lesz megállapodás A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt úgy véli, hogy a társadalmigazdasági megállapodás az idén már nem köthető meg - hangoztatták a szociális partnerek képviselői szerdán az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége elnökségi ülésén elmondták: tartani lehet attól is, hogy a paktum az oldalak taktikázásának esik áldozatul. Magyar-ukrán együttműködés Magyarországi hivatalos látogatásának zárónapján, szerdán parlamenti együttműködési megállapodást írt alá Olekszandr Moroz, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke magyar partnerével, Gál Zoltán házelnökkel. A megállapodást méltatva Gál Zoltán utalt arra, hogy a magyar és az ukrán törvényhozás most első alkalommal kötött együttműködési szerződést. A megállapodás rögzíti a két törvény- hozás legkülönbözőbb szintjei közötti gyakorlati tennivalókat. Pedagógusbérek A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) levelet juttatott el a művelődési miniszterhez, melyben arra kérik: kezdjen kétoldalú tárgyalásokat a szakszervezetekkel a közoktatás 1995-ös finanszírozásáról, illetve a pedagógusbérekről. A szakszervezet ügyvivő testületének álláspontja szerint a közalkalmazottak illetményrendszerének két alapvető értékét: az előmenetel kiszámíthatóságát és a bérek értékállóságát meg kell őrizni, az iskolarendszer fenntartásához is szükséges normatívákat pedig növelni kellene. Legkritikusabb helyzetben az óvodák és az általános iskolák vannak, ahol mindenképp meg kell őrizni a fejkvóták reálértékét. Nagykövetek a Belügyminisztériumban Kuncze Gábor belügyminiszter volt a házigazdája annak a szerdai találkozónak, amely keretében az Európai Unió országainak Magyarországon akkreditált nagykövetei tájékozódtak a hazai belpolitika időszerű kérdéseiről. A konzultáción 15 ország nagykövetei, illetve ügyvivői mellett részt vett Zsuffa István, a BM közigazgatási államtitkára, valamint Rádi Gyula, a BM Nemzetközi Főosztályának veztője is. Médiahajó f94 Az eddigi legnépesebb vendégsereggel a fedélzetén negyedik alkalommal indult útnak a Médiahajó Budapestről szerdán. Az e napra egymással összekötött Táncsics és a Hunyadi sétahajó 1100 utasa - többségében neves politikusok, újságírók, a társadalmi élet ismert személyiségei -, akik a többórás úton egyebek mellett a médiáról, az oktatásról, a reklám szerepéről és természetesen a napi politikával kapcsolatos kérdésekről cserélték ki véleményüket. A Médiahajó résztvevőit Horn Gyula miniszterelnök levélben köszöntötte. | Horn Gyula a Nap Tévében A vagyonadó és a Duna Tévé Ha más beszéd hangzik el, úgyanígy kifogásolta volna az ellenzék, de ez az ellenzék dolga - mondta Horn Gyula, aki a Napkelte szerda reggeli adásában reagált a keddi parlamenti beszédéről megfogalmazott bírálatokra. A miniszterelnök elmondta, hogy elsősorban a közvélemény tájékoztatása volt a célja, s ezt, ha kell, ha újabb tényekre derül fény, három-négy hónap múlva ismét megteszi. A beszédet maga írta úgy, hogy a minisztériumoktól bekért, nagy terjedelmű anyagokat dolgozta fel. Természetesnek nevezte, hogy az MSZP koalíciós partnerével ismertette a felszólalás tartalmát, s azt is elmondta: az MDF-es Szabó Ivánnal szintén találkozott, elmondta neki a beszéd lényeges elemeit, így az elhangzottak nem érhették váratlanul az ellenzéket sem. A felszólalást ért formai bírálatokról szólva kijelentette: egy miniszterelnöknek bármikor joga van szót kérni a Parlamentben, még a Házbizottságot sem kell előre értesítenie. Emlékeztetett arra, hogy Antall József több alkalommal élt is ezzel a lehetőséggel. Hóm Gyula megítélése szerint a beszédben sok új elemet vetett fel, csodálkozik azon, hogy a volt kormánypárti képviselők ilyet nem találtak, ha pedig így van, akkor az a kérdés: miért nem orvosolták ugyanezeket a gondokat, amikor erre lehetőségük volt. Arra a kérdésre, hogy beszédében miért nem ejtett szót a rendszerváltás előtti évekről, évtizedekről, Horn Gyula azt mondta: azt az időszakot a megelőző négyéves parlamenti ciklusban már alaposan kivesézték. Ráadásul 1990-től Magyarország - ellentétben a korábbi időszakkal - önálló politikát folytathatott, mégis ekkor hoztak olyan döntéseket, amelyek a jelenlegi helyzet kialakulásához vezettek. A beszélgetés során a miniszterelnök több téma kapcsán konkrét, bejelentés értékű információkat is közölt. Elmondta, hogy a maga részéről továbbra is szükségesnek tartja a vagyongyarapítási adó bevezetését. Erről azért nem szólt parlamenti beszédében, mert jelenleg - francia példa alapján - szakértők dolgozzák ki az elképzelést, amelyről aztán a kormány dönt majd. Az egyelőre elhalasztott tandíj-kötelezettséggel kapcsolatban azt közölte: egyáltalán nem biztos, hogy ezt az intézkedést jövő szeptemberben bevezetik, ezt megelőzően ugyanis alapos felmérést kell készíteni arról, hogy a rászorulók milyen kompenzációt kaphatnak, illetőleg miként lehet szélesíteni a szociális ösztöndíjban részesülők körét. ' A miniszterelnök arról is beszámolt: a vagyontörvény elfogadása után nyílik mód arra, hogy egy új, egységes vagyonkezelő szervezet jöjjön létre. Kizárt dolognak nevezte, hogy e szervezet vezetője Csépi Lajos legyen, akiről „nem hiszi”, hogy vezető pozícióban maradhat. Egyúttal reagálva Torgyán József keddi szavaira - azt is közölte: Csépi Lajost nem az MSZP, hanem az Antall-kormány helyezte az AVÜ élére. E téma kapcsán arról is szólt, hogy a jövőben 10-20 százalékot érhet el a nagy cégek privatizálásakor a kárpótlási jegyek aránya. Ezzel biztosítani lehet, hogy a kárpótoltak vagyonhoz jussanak; ugyanakkor nem marad el a jelentős kész- pénzbevétel sem. Ami a határon túli magyarságot illeti, a keddi beszédben e témáról azért nem esett szó, mert Horn Gyula nem tudott volna új információkat közölni, e kérdéssel az elmúlt két és fél hónapban igen sokat foglalkozott a kormány. A miniszterelnök újólag megerősítette, hogy a magyar kormány a maga részéről mindent megtesz a külföldön élő magyarság sorsának jobbítása érdekében, ügyüket képviseli a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatokban. Megemlítette ugyanakkor, hogy a támogatási szerkezetet felül kell vizsgálni, e téren szükség van a pártkapcsolatok kiszűrésére és a túlságosan személyre szóló támogatások megszüntetésére. Végezetül Horn Gyula leszögezte: az MSZP a Duna Televízióval kapcsolatban mindig is csak azt kifogásolta, hogy az intézményt titkos alapítvánnyal juttatták pénzhez. Ez azonban nem ok arra, hogy magát a televíziót megszüntessék, hiszen adásaira igen nagy szükség van. (MTI) Napirend előtt a biogilisztáról Az Országgyűlés szerdán reggel 9 órakor folytatta munkáját. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke az ülés elején beszámolt a T. Háznak arról, hogy kedden találkozott a biogiliszta-termelők képviselőivel, akik egy vizsgálóbizottság felállítását sürgették. A házelnök ezért felkérte a Gazdasági Bizottságot: hozzon létre egy albizottságot a kérdés kivizsgálására. Ezenkívül az Országgyűlés elnöke levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben államigazgatási intézkedések megtételét szorgalmazza. Gál Zoltán ezekhez a lépésekhez a képviselők támogatását kérte. Szintén a biohumusz-termelők érdekében szólalt fel napirend előtt Torgyán József FKGP-frakcióvezető, aki bevezetőjében sérelmezte, hogy napirend előtti felszólalását Horn Gyula miniszterelnök beszéde miatt nem mondhatta el kedden. A kisgazda politikus szerint felszólalása Horn Gyula „nyilvános harakirije” miatt maradt el. A kisgazda politikus szerint az állam vette rá a vállalkozókat arra, hogy kölcsönökkel kockáztassák egzisztenciájukat, s az OTP is hibát követett el, mert anélkül nyújtott hitelt, hogy megvizsgálta volna az ügylet megalapozottságát. A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat és az Alkotmány helyi hatalommal összefüggő részének módosítását kezdeményező törvényjavaslat együttes részletes vitájában Kelemen András (MDF) arra tett javaslatot, hogy a törvényben rögzítsék az önkormányzatokhoz újonnan telepített feladatokhoz és hatáskörökhöz kapcsolódó állami kötelezettségeket. Selmeczi Gabriella (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a kormánypártok „zsigerből, gondolkodás nélkül” utasítják el az ellenzék javaslatait. Az Országgyűlés szerdán délután 2 óra után néhány perccel befejezte plenáris ülését. Az elnöklő Kóródi Mária lezárta a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, amelyben egyetlen képviselő kért csak szót. A T. Ház pénteken a tervek szerint határoz az egész önkormányzati törvénycsomagról. A képviselők szerdán délután és csütörtökön a bizottságokban folytatják munkájukat. (MTI) Az embargóról Egyebek mellett azokról a veszteségekről is szó esett Horn Gyula, Dávid Owen és Tlwrwald Stoltenberg megbeszélésén, amelyeket Magyar- ország volt kénytelen elszenvedni a Kis-Jugoszláviát sújtó nemzetközi embargó miatt. A magyar miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta a Jugoszlávia-értekezlet társelnökeit. A találkozó után Lord Owen újságírók kérdésére válaszolva utalt arra, hogy az ENSZ alapokmánya értelmében mód van azon országok veszteségeinek kompenzálására, amelyek a világszervezet szankciós politikáját hajtják végre. A politikus a maga részéről mély sajnálattal állapította meg, hogy a világszervezet még nem élt ezzel a lehetőséggel. A dolog egyik fele, hogy azon államok, amelyek gazdaságát nem érinti az embargó, ragaszkodnak annak betartásához; a dolog másik fele azonban az, hogy a világnak el kellene ismernie: a szomszédos országok komoly árat kénytelenek fizetni az embargó betartásáért. Észtországi kompkatasztrófa Minden idők egyik legsúlyosabb tengeri katasztrófája történt szerda hajnalban a Finn-öbölben. Az észt partoktól ötven kilométerre elsüllyedt Estonia nevű kompon tartózkodó 965 személy közül szerda reggelig hetven embert tudtak csak kimenteni, s így a halálos áldozatok száma meghaladhatja a nyolcszázat. Az első jelentések szerint a hajón tartózkodók több mint fele - szám szerint 444 - svéd utas volt. Mintegy 200 észt, 4 finn, 4 orosz, valamint lettek, litvánok utaztak a hajón. A Tallinnból Stockholmba tartó kompon 776 utas és 189 tagú személyzet tartózkodott, amikor az közép-európai idő szerint éjfél után Ristna észt településtől 50 kilométerre északnyugatra felborult és és néhány perc alatt elsüllyedt. A hajó személyautók mellett mintegy 30 kamiont is szállított. Az első jelentések szerint az okozhatta a tragédiát, hogy a viharos tengeren elmozdultak a nehéz teherautók és a komp egyensúlyát vesztve felborult. A hajóról mindössze egyetlen S. O. S. jelzést adtak le, amelyet a finn parti őrség közép-európai idő szerint szerda hajnalban 00.27 perckor vett. A rövid üzenet szerint a komp harminc fokos szögben megdőlt, és mindkét motorja leállt. Ezután megszakadt az összeköttetés. Az Interfax jelentése szerint az Estonia 5-10 perc alatt süllyedt 80 méter mélyre. Nehezíti a mentést, hogy a Finn-öbölben viharos, percenként 2,5-2,7 kilométeres sebességű szél fúj. Az idő múlásával egyre fogy a remény, hogy sikerül túlélőket találni a 8- 13 fokos tengerben.
