Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-28 / 160. szám
4 Esküdtszék-foglaló Javában tart az Egyesült Államokban annak a tizenkéttagú esküdtszéknek a kiválasztása, amely a nagy port felkavart és olykor már „túlpublikált” gyilkossági ügyben lesz hivatott dönteni 0. J. Simp- son egykori amerikaifutballista ellen vagy mellett. Láncé Ito bíró vezérletével ezer embert invitáltak meg az első rostálásra, de gyorsan kiderült, nem is lesz olyan könnyű kiválasztani a megfelelőket. Mindjárt az első kérdőívek kitöltésekor fény derült arra, hogy a legtöbben nem szívesen vállalják a minden bizonnyal maratoni hosszúságúra nyúló tárgyalássorozatot, amely az esküdtszék tagjait akár fél év időtartamra is távol tarthatja a családtól, s a mindennapi munkától. A társadalmi szerepvállalásért járó napi ötdolláros fizetség sem túl csalogató a leendő esküdtek számára. Előbb vagy utóbb, de bizonyosan sikerül azért megtalálni a feladat ellátására megfelelő egytucatnyi jelöltet, de az is egyértelmű, hogy nem lesz könnyű dolguk. A televíziós csatornákon élő adásban közvetített bírósági tárgyalást megelőző meghallgatásokon ugyanis O. J. Simp- son következetesen ártatlannak vallotta magát, hangoztatva, hogy nem ő gyilkolta meg ex-feleségét, Nicole Brown Simpsont és annak barátját, Rónáid Gold- mant. Túszul ejtették a salvadori parlamentet A salvadori hadsereg obsitosai hétfőn elfoglalták a parlament épületét, miközben egy másik közép-amerikai országban, Nicaraguában a sandinista hadseregtől leszerelt katonák szállták meg Venezuela managuai nagykövetségét. Az akciók oka mindkét esetben hasonló: pénzt, illetve megélhetési lehetőséget követelnek a munka nélkül maradt harcosok. A Salvadort kormány és a gerillaszervezet 1992-ben kötött békeszerződését követően a hadsereg létszámát a felére csökkentették, és a megállapodásban előirányozták az elbocsátott katonák végkielégítését, illetve megművelhető földek kiosztását a volt harcosok között, függetlenül attól, hogy melyik oldalon álltak. A parlamentbe hétfő délelőtt behatolt mintegy száz fegyveres ennek a—személyenként mintegy 1500 dollárnyi — juttatásnak az azonnali kifizetését és a földosztás meggyorsítását követeli. Ugyancsak pénzsegélyt kémek a polgárháború lezárultát követően feloszlatott félkatonai osztagok egykori tagjainak is, noha a véres megtorló akciókban részt vett brigádok számára szerződés ilyet nem írt elő. A 230 képviselő illetve parlamenti alkalmazott csak az éjszakai órákban távozhatott az épületből, miután a túszejtők ígéretet kaptak arra, hogy a kormány illetékes tagjai közvetlenül tárgyalnak velük követeléseikről. Ez már a harmadik eset tavaly december óta, hogy volt katonák hasonló céllal bevették magukat a törvény- hozás székházába. Venezuela nicaraguai nagykövetségét ugyancsak idén már másodízben foglalták el a sandinista hadsereg volt harcosai, hogy kártérítést követeljenek a kormánytól polgári állományba helyezésük miatt. Szóvivőjük szerint 1990 óta 11 ezren kerültek a laktanyákból az utcára, és semmilyen anyagi támogatást sem kaptak az újrakezdéshez. A venezuelai nagykövetet és a többi diplomatát—akiknek az ügyhöz semmi közük sincs — este szabadon engedték, de a 40 tagú, egyébként fegyvertelen csoport addig nem akatja elhagyni az épületet, amíg nem kap ígéretet ügyük rendezésére. Fegyverembargé Az Egyesült Államok egy olyan kompromisszumos megoldást fontolgat, amelynek értelmében elhalasztanák a Bosznia elleni fegyverszállítási tilalom feloldásának gyakorlati végrehajtását, még ha a Biztonsági Tanács jóvá is hagyja a kezdeményezést. Amerikai forrásokból hétfőn jelezték, hogy elképzelhető: az öt hatalmat tömörítő közvetítő csoport külügyminiszterei a héten megvitatják a felvetést. A terv szóba került Bili Clinton amerikai és Alija Izetbegovic bosnyák elnök vasárnapi találkozóján is. Úgy tudni, hogy a kompromisszumos megoldást maguk a muzulmánok kérték, és a bosnyák államfő az ENSZ Közgyűlés ülésszakán kedden elhangzó beszédében részletesen ki fogja fejteni az elgondolást. Állítólag azt kívánja javasolni, hogy a Biztonsági Tanács egy olyan határozatot hozzon, amely konkrétan rögzített, de jövőbeli időponthoz kötné a tilalom megszüntetését. Amerikai forrásokból hat hónapos átmeneti időszakot említettek. A megoldás mögött az a számítás húzódik meg, hogy a feloldás tényleges megvalósításának elhalasztása talán köny- nyebben elfogadható lesz az Egyesült Államok partnerei, nevezetesen Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország számára. Most valamennyien ellenzik a fegyverembargó beszüntetését. London és Párizs azt is egyértelművé tette, hogy a feloldás esetén kivonná csapatait az UNPROFOR-kötelékből. A helyszínen bekövetkező hirtelen változásoknak a boszniaiak sem örülnének, mert katonai szempontból még nem élveznék a tilalom megszűntének az előnyeit, ellenkezőleg, tartaniuk kellene a szerbek felerősödő műveleteitől. Az sem mellékes, hogy az átmeneti időszakot a boszniai szerbek további meggyőzésére használhatnák. Egyelőre azonban az is kétséges, hogy a Biztonsági Tanács megszavazza az embargó feloldását. Bili Clinton elnököt a kongresszusnak adott szava kötelezi, hogy október 15-e után kezdeményezze a lépést az ENSZ döntéshozó testületében. Kiégett egy nagy kamionparkoló Angliában. A tűzben tucatnyi jármű és rakománya lett a lángok martaléka (MTI) Lefutott a leszállópályáról a hongkongi parti repülőtéren egy Hercules szállítógép. A roncsokat most emelték ki a tengerből (MTI-fotó) Horn Gyula beszéde a Parlamentben Összefogást kér a kormányfő Horn Gyula miniszterelnök keddi, majdnem 70 perces beszédében a társadalom és a gazdaság helyzetéről tartott ismertetést, s e beszámoló céljaként azt jelölte meg, hogy megnyerje a lakosság bizalmát és támogatását a közép- és rövidtávú kormányprogramhoz. A beszéd első részében Horn Gyula a négy év történéseit elemezve kijelentette: Magyarország elvesztette a többi kelet-európai országgal szembeni előnyét, a beruházások összege nem éri el a négy évvel előttieket, s több mint három millió ember szegényedett el. A jobboldali kormányzat elhibázott politikája, a tudatos válságkezelési program hiánya a miniszterelnök szerint nagy mértékben hozzájárult e helyzet kialakulásához, s a privatizációs politika csak súlyosbította a gazdaság állapotát. Horn Gyula szerint a mezőgazdaság került a legrosszabb szituációba, mert támogatását a jobboldali kormányzat rendkívüli mértékben csökkentette, s zűrzavart idézett elő a vagyoni kárpótlással. A négy év alatt az állami tulajdonban lévő vagyon több mint felét privatizálták, s Horn Gyula szerint a politika is ösztönözte a vagyonfelélő magatartást. A kormány megvizsgáltatta az 1994. április 1-je és június 4-e közötti privatizációkat, s meglepetéssel tapasztalta, hogy a privatizáció gyorsítása milyen közel áll az osztogatáshoz. A személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány politikáját hajtják végre. A politikai felelősségre vonást a lakosság a májusi választásokon megtette —jelentette ki a miniszterelnök. Megítélése szerint a közvéleményt foglalkoztatta a különböző „kormánykedvenc alapok” ügye, amelyeknek az előző kabinet székházakat, valamint 15 milliárd forint pénzbeni és tárgyi támogatást nyújtott. Horn Gyula elfogadhatatlannak nevezte a 100 milliárd forintos be nem fizetett adókat, valamint a 180 milliárdos tb-járulék- hiányt. — A kormány célja nem újabb adó kivetése, hanem a jelenlegiek behajtása— mondta Hóm Gyula. A miniszterelnök ezután a lakosság egészségi állapotáról, az oktatási törvény alkalmatlanságáról, valamint arról szólt, hogy a jobboldali kormány a befolyása alá hajtotta a közszolgálati televíziót. Kijelentette: a kereszténynemzeti gondolatnak sem tett jót, hogy azt egyesek politikai reklámmá silányították. Hóm Gyula ezután feltette a kérdést: mit tesz tehát a kormány? Elmondta: az 1995. évi költségvetési törvény kidolgozása után a kabinet a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval egyeztetve elkészíti a nemzeti modernizálás gazdaságpolitikai programjának 1998-ig szóló tervezetét. 1995 végéig rendbe teszik a bankok helyzetét, 1995. június 30-ig a privatizációs visszaéléseket vizsgáló bizottság elkészíti jelentését, s a jövő évben a remények szerint megmutatkozik az azonnali exportnövelő intézkedések hatása. A miniszterelnök közölte: jövőre az agrárágazat kapja a legtöbb állami támogatást, s a munkanélküliség mérséklése is kiemelt kormányzati feladat. Horn Gyula rámutatott, hogy a megszorító intézkedések oka elsősorban a kormánynak az ország jövőjéért érzett felelőssége. 1994-ben az inflációt meghaladó mértékben növelik a nyugdíjakat és 1995-ben pedig azok lépést tartanak az árakkal. Horn Gyula szerint az egyensúly megteremtése 15 év óta először nem a beruházások és a fogyasztás kárára történik majd. Külpolitikai kérdésekről szólva Hóm Gyula hangsúlyozta: külföldi partnereik számára a magyar kormány képviselői világossá tették, hogy Magyarország stratégiai jelentőségűnek tartja mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Hazánk ezenkívül kész tárgyalni mind Szlovákiával, mind pedig Romániával az alapszerződésekről. Végezetül arra kérte a szociális partnereket, hogy még az idén kössék meg a kormánnyal a társadalmi-gazdasági megállapodást, s ennek okán ne éljenek vissza a kormány helyzetével. Beszéde végén arra kérte a miniszterelnök a lakosságot, hogy az ország fogjon össze a nehéz időszak lerövidítése érdekében. Szabó Iván cáfol — A célok világosak és azokkal egyetértünk, de azok elérésének útja nem látható. Eszköztelenség és válságfilozófia jellemzi a miniszterelnök beszédéből kivilágló koncepciót — hangsúlyozta Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője Horn Gyula beszédére reagálva kedden, az Országgyűlés plenáris ülésén. Visszautasította a miniszterelnök vádjaiból az elmúlt négy év kormányzására vonatkozókat, és emlékeztetett arra, hogy számos negatív jelenség az egykori szocialista rendszer öröksége volt. Az infláció kérdésében például 20 éves tendenciát sikerült megváltoztatnia az előző kormánynak. Visszautasította Szabó Iván azokat a bírálatokat is, amelyek a kárpótlást, a kisparaszti gazdaságok kialakításának gyakorlatát, az ipari termelés lerontását és a privatizációt érték. Szabó Iván bejelentette, hogy a miniszterelnöki beszédben felvetett szakmai kérdésekre jövő kedden válaszolnak. Pető Iván ellenpontoz A koalíciós partner, az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja nevében Pető Iván frakcióvezető szólt hozzá az ország helyzetét elemző miniszterelnöki beszédhez. Némiképp ellenpontozva Horn Gyula megállapításait, Pető Iván részletesen beszélt az elmúlt négy esztendő alapvető vívmányairól, kiemelve a demokrácia megteremtésének és megszilárdításának folyamatát, valamint a külpolitikai orientáció sikeres átalakítását. Az ország helyzetét tekintve az SZDSZ frakcióvezetője elsősorban attól óvott, hogy bárki csodát várjon, azt, hogy a tömegek sorsa nagyon rövid időn belül látványosan javulhat. A kormánynak az SZDSZ szerint vállalnia kell az egy-két éves „kellemetlen” időszakot, mert enél- kül nincs esélye arra. hogy később sikeres legyen. A gazdasági növekedés Pető Iván szerint csak akkor lesz érdemi és tartós, ha sikerül csökkenteni az egyensúlyhiányt. — A társadalom helyzetében pedig kizárólag úgy lehet változást elérni, ha a jóléti kiadások egész szerkezetét, átfogó rendszerét sikerül átalakítani — mondta az SZDSZ frakció- vezetője.
