Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-17 / 151. szám
HÉTVÉGE 1994. szeptember 17., szombat UJ KELET A forró víz a szépség ellensége A konyha az a része a lakásnak, amely a legszembetűnőbben és folyamatosan piszkolódik a főzéskor keletkező zsíros gőzök lecsapódása miatt. Itt tehát a mindennapos takarítás szinte elengedhetetlen. Kezdjük talán a munkát a csapok, mosogató és lefolyó rendbetételével. A mosogatókagylót és lefolyót folyékony tisztítóval mossuk ki. A mosogató alján, oldalán lévő foltokat sziksóba mártott nedves ruhával dörzsöljük le. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a zománcozott részek ne érintkezzenek hosszabb ideig savas tisztítókkal. A vízcsapokat meleg szappanos vízzel vagy krémtisztítóval tisztítsuk. A csapon lerakodott vízkövet legegyszerűbben ecettel vagy fél citrom bedörzsölésével tüntethetjük el. Ha ez kész, jöhet a konyhabútor. Gondolom, a legjobb háztartásban is elkerülhetetlen, hogy a gyerek „gondoskodásának” köszönhetően kóla, esetleg szörp boruljon időnként a bútorra. Ezt jó minél előbb eltávolítani, mert később csúnya foltot hagy, ha a bútor magába szívja. A szekrénynek azt a részét, ahol élelmiszert tartunk, takarítsuk rendszeresen, mert a lisztet, zsemlemorzsát, ragadós üvegeket előszeretettel látogatják a bogarak. Töröljünk le minden üveget melegvizes ruhával, mielőtt visszatennénk a polcra. Ellenőrizzük az élelmiszereket, hogy használhatóak-e még. Az edényesszekrényt elég évente egyszer-kétszer kitisztítani. Ilyenkor mossuk át a poharakat, edényeket, és belülről alaposan súroljuk meg a szekrényt, főleg a sarkokat. Fordítsunk gondot a tűzhelytisztításra is. Lehetőleg minden főzés után mossuk le. Legokosabb, ha főzés közben kéznél van egy rongy, amivel azonnal le lehet törölni a kifröcs- csent ételnyomokat. Legalább havonta egyszer szereljünk le minden mozgatható részt (mint például a tűzhely fémrácsa), és mossuk el forró, mosószeres vízben. Tisztítsuk le alaposan az egész tűzhelyet, és ne mulasszuk el letörölni az oldalait sem. A foltokat soha ne akarjuk késsel vakarni, mert megsérülhet a zománc. Az elektromos főzőlapokat csak speciális szerrel tisztítsuk, a kerámiafelületeket pedig nedves ruhával, legfeljebb kevés tisztítószerrel töröljük le. Hetente egyszer ad munkát a hűtőszekrény rendbetétele is. Ha a mélyhűtőben ajég vastagsága eléri az öt millimétert, le kell engedni azt. A hűtőt minden héten töröljük ki melegvizes ruhával, a rácsokat, tojásvagy jégtartókat és ládákat pedig mossuk gondosan el. Van, aki szereti csinálni, van, aki nem, egy azonban biztos, a mosogatás elkerülhetetlen. Modem konyhákban már ezt is gép végzi, a családok többsége azonban kézzel mosogat. Az ő számukra állítottunk össze egy-két jó tanácsot. A talpas poharakat mindig a talpuknál fogjuk meg. Műanyag mosogatótálat használjunk, hogy a kényes edényeket ne üthessük hozzá a mosogató kemény oldalához. Soha ne tegyünk egyszerre több poharat a mosogatóba, egyenként, óvatosan mossuk el őket. Ragadós vagy égett aljú lábasokat áztassunk be hideg vízbe egy időre, és szórjunk bele sót. Ha ez nem használ, ki kell főzni az edényt. Beszerezhetünk falra szerelhető edénycsöpög- tetőt is. így, ha a tányérokat egyszersmind ezen is tároljuk, „megússzuk” a törölgetést és pakolást. (folytatjuk) Sikli Tímea ősi kincs vagy ócska beidegződés Zuhanyozzunk vagy fürödjünk? Nem mindenki számára elérhető , hogy minden évben füdőkúrára menjen, és a gyógyvizek jótékony hatását élvezze. De talán mindenkinek van otthon fürdőszobája, ahol a meleg és hideg víz korlátlanul rendelkezésre áll, mellyel tetszés szerint megtöltheti kádját, vagy zuhanyozhat. Széles a választéka a különböző illatos gyógynövényekből készült kellemes fürdőhaboknak, fürdőolajoknak és szappanoknak, s a fürdés utáni bőrregeneráló testápolóknak. Az embernek nem is hiányzik más, mint egy kis lazítás és pihenés - különösen sportolás, vagy megerőltető fizikai munka után. De felmerül a kérdés: kádban fürödjünk-e vagy zuhanyozzunk. Ez függ a lehetőségektől is. Legtöbben azt állítják, hogy a zuhany a legjobb és leggyorsabb frissítő, különösen reggel. S a regggeli fáradtságot szinte „kimossa” a szemből. A meleg kádfürdő pedig segít a teljes ellazulásban, s testi és szellemi jó közérzetet teremt. Különösen ideális egy fárasztó nap után. este kádfürdőt venni, amely segít teljesen kikapcsolódni és felüdülni. A zuhanyozás kevésbé „terheli meg” a bőrt, mint egy kádban vett habfürdő. A zuhanyozás javára írható az is, hogy nem használunk annyi vizet, mint kádfürdőnél. Orvosok szerint hetente csupán 2-3-szor szabad kádban fürdeni. Vigyázzunk arra, hogy a kádban történő fürdésnél a fürdővíz tartalmazza mindazon anyagokat, amelyek megakadályozzák, hogy a bőr „kilúgozód- jon”. Ügyeljünk arra, hogy milyen habfürdőt alkalmazunk. Mindenki a bőrtípusának megfelelőt! A gyógynövény habfürdőket nagyon ajánljuk. Azt mondják, a rohanó emberek szívesebben tusolnak. A kádfürdőt inkább a kényelemszerető, lassú mozgású emberek preferálják. A zuhanyozás felélénkít. Nemcsak tisztítja bőrünket. Ennél sokkat többet tesz. Új erőt ad, a szervezet ellenállóképességét előnyösen befolyásolja, energiát ad a testnek, ha helyesen zuhanyozunk. Fokozhatjuk vérkeringésünket. Ügyeljünk a víz hőfokára. Először langyos vízzel kezdjük a zuhanyozást, majd hideg vízzel, ami felfrissíti az alvás alatt ellazult izmokat. Soha nem szabad túl forró vízzel zuhanyozni. A forró víz első számú ellensége a szépségnek. Még hajóleső érzés is hátunkra, nyakunkra folyatni a jó forró zuhanyt. A forró víz teljesen kiszárítja a bőrt, sőt a bőr még természetes rugalmasságát is elveszíti forró víz hatására. Váltakozva meleg-hideg vízzel zuhanyozzunk. Kb. 4- szer váltva a víz hőmérsékletét. Ez az anyagcserét is serkenti, simává, kellemessé teszi bőrünket. A zuhanyozást mindig langyos vízzel fejezzük be. Mert a hideg víz összehúzza a pórusokat, s a zuhanyozás után használandó krémek ezáltal nehezen tudnának beszívódni a bőrbe. Ha a zuhanyozásnál az utolsó víz langyos, ez elősegíti a testápolók használatát, mivel a pórusok nyitottak lesznek, s utat engednek a finom bőrtápláló hatóanyagoknak. Kádfürdő Ha izgatottak vagyunk, kissé borzon- gunk, nincs jobb hely, mint egy jó meleg vízzel töltött kád. A meleg vízben való fürdés igen jót tesz a hangulatunknak, életerőt ad, az ifjúság forrásává lesz. A víz nyomást gyakorol a testre, s a meleg és a nyomás által a vérerek kitágulnak, a pórusok úgyszintén, s az izmok ellazulnak. A fájdalmas görcsök és feszültségek megszűnnek, a vérnyomás lecsökken, a légzés mélyebb lesz, a szívverés lelassul. A fürdőhabokban lévő növényi és egyéb hatóanyagok melyeket a kádban való fürdéskor használunk, mélyen beívódnak a bőrbe. Az illatanyagok is intenzívebben behatolnak bőrünkbe, és az egész testre pozitív hatást gyakorolnak. Mielőtt beülünk a kádba, azt jó alaposan tisztítsuk meg a napi portól, piszoktól, s addig álljunk a zuhany alá, amíg a kád meg nem telik vízzel. A kádfürdő vize ne legyen 36-37 fokosnál melegebb! Egy túl forró fürdő megterhelné a bőrt és az egész vérkeringést. Jó fürdést! Szövegelés Életrecept „Ha a nők legalább hat hónapig az utcán keresnék a kenyerüket, jobban megértenék a férfiakat, és megtanulhatnák, miképpen lehet uralkodni felettük.” (Carla Conso, az olasz prostituáltak szóvivője) Diagnózis „A világnak az a baja, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, a zsenik meg mindenben kételkednek.” (Bertrand Russel, filozófus) Színház „Hamletet sok ezer színész ejátszot- ta már. Csoda, hogy megőrült?” (L. Ménekén, amerikai kritikus) Ok és okozat „Cinikus az, akit tízévesen felvilágosítottak, hogy nincs Mikulás, és ezt a csapást sohasem tudja kiheverni.” (J. Gould, amerikai író) Hölgytükör „Húszéves korában egyetlen nőt sem érdekel az életkora. Harmincévesen nyugtalankodni kezd, a ráncokra gondol, és kétségbeesetten figyeli az alakját. Negyvenévesen elfogadja magát.” . (Debra Winger, amerikai színésznő) Diplomácia „Azt az embert, aki úgy tud elküldeni a melegebb égtájra, hogy már alig várod, hogy indulhass, azt az embert diplomatának nevezzük.” (C. Stinnet, amerikai publicista) Kedves Olvasóm! Ahogy remélem, egy cikksorozat bevezetőjét tartja kezében, melynek itt következő részei arról szólnak majd, hogyan szövik át életünk apró mozzanatait a hagyományok. Lehet, hogy tudatosan használjuk őket, amikor egy természetes anyagú vagy hagyományos díszítésű tárgyat - korsót, tálat, függönyt, párnát - vásárolunk a lakásunkba. Talán még akkor is, amikor az elvtársnő helyett bizonytalanul megszólítást kerestünk - hölgyem, asszonyom, kisasszony, kegyed, magácska? De biztosan nem gondolunk rá, amikor éjjel felriadó kisfiúnknak dédanyáink vigasztaló szavait suttogjuk: amikor egy kritikus helyzetben évszázadok asszonyi viselkedésmódjával, női praktikáival próbáljuk férjünket jobb belátásra bírni. Pedig viselkedésünket, szavainkat, ízlésünket, ünnepeinket és mindennapjainkat; csemetéinkhez, „férjurunkhoz”, anyósunkhoz való viszonyunkat; konyhai, sőt hálószobái titkainkat nagyrészt a régi megszokások irányítják. Lehet ezeket béklyónak érezni, lehet ellenük lázadni, „Citrom” jeligével küldte levelét az a hölgy, aki évek óta tartó, és kezelésre sem szűnő folyásról panaszkodik. Tudni kell, hogy normális körülmények között a hüvelynek van egy flórája, melyet míg nem zavar meg semmi, nem okoz panaszokat. Először is azt kell kivizsgálni, mi okozta a „felborulást”, ami lehetővé teszi a kórokozók elszaporodását. Nézzük végig, mi lehet a kiváltó ök: nem megfelelő a házasélet higiéniája, pettingelés, idegen anyag hüvelybe való bejutása, esetleg a tampon helytelen használata. Ha ezeket a tényezőket gondosan átvilágítjuk, akkor másutt viszont lehet rájuk találni és felismerni is őket. Akkor pedig felhasználhatjuk életünkben azt, ami szép vagy hasznos, és kizárhatjuk belőle azt, ami szükségtelen vagy éppen csak makacs tévhit. Nem mondhatom, hogy a hagyomány jó, és azt sem, hogy a hagyomány rossz. Éppúgy lehet felbecsülhetetlen értékű ősi kincs, mint fogva tartó ócska beidegződés. Hiszen amennyire jóleső és megnyugtató - mondjuk karácsonykor - mindig, minden évben ugyanazt a rítust végigjátszani, éppoly hasznos vagy felüdítő lehet időnként a zakatoló hétköznapokban ajárt utat a járatlanért elhagyni. Ehhez szeretnék ötletekkel szolgálni. Jórészt olyan helyzetekkel, amelyeken magam is átestem, vagy közvetlen környezetemben tapasztaltam őket. S ha esetleg úgy tetszik Önöknek, hogy a hagyomány szót csak ürügynek használom, hogy valamiről elmondjam a véleményem, nosza - írják meg Önök is a sajátjukat! Előre is köszönöm. kerülhet sor az úgynevezett kezelhetetlen baktériumok meghatározására. Tanácsolom, hogy mindenféleképpen keresse fel a szakorvost, aki esetleg javasolni fogja az Ovidon szedésének kiiktatását, és más fogamzásgátló alkalmazását. Célszerű lenne egy hüvelyváladék-vizsgálat elvégzése is. A legfontosabbat azonban tudnia kell. A kezelés elég hosszú időt vesz igénybe, így türelemre és bizalomra van szükség. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. Mese gyerekeknek Az ember és a tigris Valamikor régen élt a tajgában egy tigris. Ez a tigris nagyon erősnek, legyőzhe- tetlennek tartotta magát. Egyszer, amint egy fa alatt heverészett, egy varjú szólította meg: — Kár, kár! Hiába vagy büszke magadra, mert van tőled erősebb is! — Aztán ki az, aki erősebb nálam? - kérdezte bosszúsan a tigris. — Az ember! - felelte a varjú, s azzal elröpült. A tigris még sohasem látott embert, elképzelni sem tudta, hogy milyen lehet. Ezért aztán fölkerekedett, hogy megkeresse. Amint így megy nagy kutatva, találkozik a farkassal: — Te vagy az ember? - kérdezte. — Nem, én nem az ember vagyok, de mit akarsz te az embertől? — Meg akarom tudni, hogy valóban olyan erős-e, mint mondják! — Ne keresd! Az ember nem fél tőled!- mondta a farkas. Nagyot ordított a tigris mérgében, és folytatta az útját. Amint így megy, nemsokára összetalálkozik a medvével. —Te vagy az ember? - szólította meg. — Nem, én a medve vagyok! - brum- mogta. — Aztán mit akarsz az embertől?- kérdezte. — Meg akarok mérkőzni vele! — Ne keresd! Az ember megöl, ha meglát! - mondta a medve. Ám annak beszélhetett, s folytatta tovább az útját a rengetegben. Egyszer csak hallja, hogy valaki csattog az erdőben. Odamegy, hát látja, hogy valami furcsa lény fát vág. Megkérdezi tőle a tigris: — Te vagy az ember? — Én egy szegény favágó vagyok - felelte az. — Hazudsz! - üvöltötte a tigris. Két lábon jársz, és fát vágsz. Csak te lehetsz az ember! Gyere, mérkőzz meg velem, hogy melyikünk az erősebb! — Jól van, megverekszem veled, te tigris. Ám előbb ki kell állnod egy próbát. — Állok elébe! - hetvenkedett a tigris. — Gyere! Ha ezt a kötelet el tudod szakítani, megmérkőzhetünk - mondta a favágó. Azzal odacsalta a tigrist egy nagy fához, s hirtelen úgy hozzákötözte a fenevadat, hogy az még moccani sem tudott. Próbálta a kötelet elszakítani egyszer, kétszer, de az bizony erősen fogva tartotta őt. — Eressz el, eressz el! - jajgatott a tigris. - Látom már, hogy erősebb vagy nálam. Igazat mondtak az állatok! A favágó vette a fejszéjét, hogy agyonüti a tigrist, de az úgy könyörgött, rimán- kodott neki, hogy végül megesett a szíve rajta. — Jól van, most az egyszer elengedlek! Eredj vissza a rengetegbe, ám többé ne lássalak! —mondta, s azzal eloldozta a kötelet. Ahogy szabad lett, a tigris futásnak eredt, még csak vissza sem nézett. Azóta van az, hogy a tigris fél az embertől. Oroszból átdolgozta: Budaházi István Nagy Y vette
